Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-06 / 55. szám
BÉKÉS megyei népújság 3 Egészséges tenyészállatokat vásároljanak termelőszövetkezeteink Megyénk termelőszövetkezetei ebben az évben jelentősen növel- lik állatállományukat. Néhány fajtából csaknem megkétszereződik, egyes fajtából, például baromfiból megháromszorozódik az állatállomány. Év végéig a 100 holdra jutó tehenek száma az elmúlt év végi 2.97-ről 4.32-re, a leriyészkocák száma 2.8-ról 3.9-re, a juhok száma 24.3-ról 35.7-re, a baromfitörzs 8.7-ről 33.2-re növekszik. A 100 holdra jutó számosállat a tavaly október végi J.7.2-ről ez év október végéig 16.8- ra emelkedik. Az állatállományt, különösen a tehenek számát vásárlás útján növelik a termelőszövetkezetek. Helyesen teszik! Az állattenyésztésben, különösen a hizlalásban rejlő jó jövedelem megragadása, de a trágyatermelés növelése miatt is jobb, ha nem várnak évekig, amíg a meglevő állatállományukat a szükséges számúra szaporítják. A kérdés csupán az, hol és milyen állatokat vásárolnak meg. Piacon vásárolni nem tanácsos, és különösen korcs, csúnya kü- lemű, alacsony tejhozaméi állatot, tehenet nem. Azért, mert az kétszeresen drága: magas a vételi ára s nem termeli meg azt az értéket, amit megeszik. Törzskönyvezett tehenet is csak akkor tanácsos a piacon venni, ha előzőleg megvizsgálta Sz állatorvos. Azért, mert szarvasmarhaállományunk egy része brucelózissel és tuberkulinnel fertőzött. Ezek a tényék óvatosságra kell intsék a termelőszövetkezeteket. Elejét kell wnni annak, hogy a beteg állatok egyik községből vagy istállóból a másikba kerüljenek és betegségtől mentes állományokat fertőzzenek meg. Nagy kára származna ebből a vásárló termelőszövetkezetnek is, de megyénk állatállományának is, amit, mint ismeretes, az elkövetkezendő három év alatt nagy arányban növelni akarunk. A fertőzött állatok száma nem nagy s nem is veszélyes még, de azzá'válhat, ha nem leszünk óvatosak, ha nem vesszük elejét a további. fertőzésnek. A fertőzés továbbterjedése ellen sokkal többet kell tegyenek az állatorvosok is, akiknek egy része — az egyik járási tisztiorvos szerint — alig tesz valamit a megelőzésért, — jövedelemforrásnak tekinti a fertőzött állatok oltását. Lehetséges, hogy akad olyan állatorvos, aki az ilyen jövedelem mögött nem látja azt a veszélyt, ami az emberekre leselkedik a tuberkulin- nal fertőzött állatokból. Az állatorvosok többsége minden bizonynyal lelkiismeretesen küzd a fertőzés ellen, s szívesen megvizsgálja a teheneket — a termelőszövetkezetek kérésére — mielőtt megvennék. Fentebb nem tanácsoltuk, hogy a termelőszövetkezetek a piacon vásároljanak állatokat. Ismételten ezt tanácsoljuk, mert amellett, hogy máris túlságosan fel van verve a szarvasmarha ára, ráadásul korcs, vagy betegségtől fertőzött egyedekért dobják ki a pénzt. Hol vásároljanak akkor? Az állami gazdaságoktól. Amint az összesítésből kitűnik, megyénk termelőszövetkezetei 1242 darab tehenet akarnak vásárolni az idén. A szarvasi járásban néhány termelőszövetkezet már megállapodott az állami gazdaságok területi igazgatóságával 50 fiatal, vagy előhasi üsző és 50 süldő, vagy előhasi koca vásárlásában. A megyei tanács végrehajtó bizottságának március 4-i ülésén a Felsőnyomási Állami Gazdaság igazgatója bejelentette, hogy év végéig mintegy 2000 tenyész süldőt és 100 törzskönyvezett üszőt ad el a gazdaság.tMás állami gaz- daságokbaif T£"3>tíh lehetőség tenyészállat vásárlásra. Ragadják meg termelőszövetkezeteink a kínálkozó jó alkalmat, mert így kedvező áron, valóban továbbte- nyésztésre alkalmas, egészséges állatokhoz jutnak. Műszaki kört alakított a megyei KISZÖV A kisipari termelőszövetkezetek műszaki és szakmai fejlesztésének elősegítésére a megyei KISZÖV 26 tagú műszaki kört alakított. A legkiválóbb műszaki vezetőket, ktsz dolgozókat választották a körbe, melyben vas-, textil-, fa- és építőipari szakcsoport működik. A műszaki kör tagjai társadalmi feladatként vállalták a ktsz-ek feletti védnökséget. Többek között tapasztalatcseréket rendeznek, ismertetik a karszerű technológiai módszereket. Megvizsgálják a meglévő gépek jobb kihasználásának, gazdaságosabb átalakításának a hullakékanyagok felhasználásnak lehetőségeit. Tanácsokat adnak a rendelkezésre állá anyagi eszközök, beruházások, célszerű elosztására, a munkatermelékenység növelésének, a minőség javításának, a kisebb önköltség elérésének módjairól. Javasolják, hogy a ktsz-ek is gyártsák a hiányzó új, esetleg kiviteli cikkeket. Szakkönyvtárat rendeznek be, vitaelőadásokat tartanak és kapcsolatot teremtenek más műszaki és tudományos egyesületekkel. Terjeszd a Népújságot! | Egy járásban: A sarkadí gépállomás az első, a mezőgyám gépállomás az utolsó (Tudósítónktól.) Sokan, akik érdeklődéssel figyelik gépállomásaink munkáját, oizonyára elgondolkoztak a megyei gépállomások 1957. évi tervteljesítéséről kiadott közleményen: a sarkadi gépállomás évi tervét 101,8 százalékra teljesítette és első, a mezőgyán-nagygyan- téi gépállomás évi tervét pedig csak 72 százalékra teljesítette, és utolsó a versenyben. Vajon, mi az oka, hogy egyazon járás területén levő két gépállomás közül egyik az első, másik pedig a legutolsó a megyében? Keressük meg, mi az, ami a terv- teljesítések, az eredmények mögött van. Azt hiszem, nem tévedünk, ha egy félmondatban felelünk: a munkafegyelem! A sarkadi gépállomás 1957. év tavaszára teljesen kijavított gépekkel, munkaeszközökkel kezdte meg a munkát. A gépállomás új igazgatója, Kozsucb János elvtárs. Mindenki szereti. Bár a munkafegyelmet megköveteli, de igazságos, a jól dolgozóik munkáját értékeli, számon, tartja és megfelelően jutalmazza is. Cs. Nagy József és Cs. Nagy Sándor traktoros brigádvezetők , nevét már szinte az egész megyében ismerik. A kitüntetett munkások között van Bagi József brigádszerelő és Moharos István műhely- munkás is, meg nagyon sokan Hétfőn szerte Olaszf^p^b^. egynapos sztrájkot tartottak a mezőgazdasági bérmunkások. A haladó sajtó közlése szerint a sztrájkban résztvevők száma elérte az ötszázezret. A sztrájkolok követelték, hogy a mezőgazdasági családi pótlékot emeljék az ipari dolgozók családi pótlékával eÖrökké tartó szőlőkaró Érdekes újítást nyújtott be nemrég Weiner Fülöp, az országom szőlő- és gyümölcsfajta szelekciós felügyelőség munkatársa. Selejt vagy halladékvasesőből, betonlappal egy szinte örökké tartó szőlőkaró típust alakított ki, a- melynek előállítási költsége ti számítások szerint csupán kétszerese az alig nyolc-tíz évig használható fa-karónak. egyenlő színvonalra. Egyes vidékeken követelték továbbá a fö!dnelí leüli parasztok földhöz ’ jatt áfását' és a munkanélküli mezőgazdasági dolgozók foglalkoztatását. mások is. A sarkodi gépállomás munkájára nincsen panasz a járás területén! Mi volt a helyzet ezzel szemben eddig a messőgyáni gépállomáson Fegyelmezetlenség, a munkafegyelem megsértése a vezetők, dolgozók részéről egyaránt. Jene! Mihály igazgató és Farkas István főagronómus jól értették néhány évvel ezelőtt a szebbnél szebb eredményeket papíron felküldenl. így fordulhatott elő, hogy a me- zőgyáni gépállomás akkoriban még az országos elsők között is volt, persze, csak papíron. A gépállomás volt vezetői míg felfelé hízelegtek, egyre inkább elharapódzott a fegyelmezetlenség. Jöttek a panaszok sóira a községekből: felületes, hanyag munkát végeznek a traktorosok. Barát-h Imre vb.-elnöktől hallottuk, hogy Okány községben két traktoros így hónap alatt alig 7 katasztrá- lis hold földet szántott fel. Töbl) darab föld szántásához hozzákezdtek ugyan, de az újabb 50— 30 forint borravalókért odébbáll- tak. Végül aztáln a gépállomások megyei igazgatósága felfigyelt a hiányosságokra, leváltotta a gépállomás hanyag vezetőit. Az új főagronómus Gáspár Mihály elvtárs lett, aki már több elhanyagolt gépállomásnál csinált eddig rendet. Reméljük, itt is meg fogja szűntetni, a hibákat. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a gépállomás becsületes dolgozói segítsék támogassák az új vezetőket. B. F. A kisiparosoknak újra mesterművet kell késziteniök Gyári sziréna után történt Mezőhegyesen Idő: kedd délután fél három. Színhely: Mező- hegyesi Cukorgyár. Felbúg a gyári sziréna a munka végét jelezve. Néhány perc után, akárcsak az áradat, hömpölyög kifelé a gyárkapun a munkások „hada”. Egymás után a portásokkal együtt átnézik a csomagokat. Ekkor már tudja, hogy kár volt. De most már mindegy. Igen, mert néhány pillanat, s kiderül, hogy egy cukorrépa-porozógép alumínium tárcsáját akarta hazacsempészni. Miért? Ki tudja! Első eset, vagy már néha-néha sikerült valamit hazavinnie? Ki tudná megmondani. Most a- zonban „horogra akadt.” Elveszik az „elemeit” tárcsát és a munkalapját. Kiss József iparitanuló is éppen ma „vételezett” saját szakállára egy kózigyalút. ö ezt akarta hazavinni. De úgy járt, mint Sípos Sándor. A gyalú és a munkalap maradt — ő pedig ezek nélkül indulhatott haza. így történt ez kedden délután, — amikor a KISZ-tagok, akik legutóbb határozatot hoztak a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére s efelett védnökséget vállaltak — ezen a napon a portásokkal együtt úgynevezett szúrópróbát tartottak. És nem is e- redménytelenül, amint a fenti példák tanúsítják. Mi lesz Sípos Sándorral és Kiss Józseffel? Írásbeli megróvást kapnak a gyár vezetőségétől. A lopott holmit pedig a portásfülke előtt állítják ki, természetesen, a nevüket is odaírják, hogy a gyárban mindenki megtudja: a társadalmi tulajdont a- karták megdészmálni. Ezután biztos meggondolják: nem volt érdemes a máséhoz nyúlni. Intő példa ez nemcsak nekik, hanem másoknak is, akik olykor nem res- telik eltulajdonítani azt, A kisiparosok ipar gy akorl ásáról szóló rendelet előírja, hogy a képesítésihez kötött szakmákban az új iparengedély kiadását meg kell előzni a mestervizsgának, utólag pedig le kell tenni a vizsgát azoknak,akik 1956. eleje óta kaptak iparjogosítványt és korábban nem , volt ipargyakorlásuk. s A mesteirvizsga bevezetése javít- lja majd a régi híres magyar kéz- §j műipari munka színvonalát. A I vizsgán elméleti és gyakorlati kőig veteilmények elé állítják a kisipa- 1 rosokat. Úgynevezett mestermű- 1 vet is kell készíteni. A vizsgák 1 megszervezése a KIOSZ feladata, jf Az előzetes számítások szerint 1 tízezernél többen jelentkeznek a ^vizsgákra. Nagy szakmai tudásról 1 kell majd tanulságát tenni azok- snak, akik mestervizsgát tesznek, a KIOSZ tanfolyamokat szervez* hogy aki akarja ezeken gyarapit- hiassa ismereteit. A tanfolyamon nem kötelező a részvétel és szakmánként tizenöt jelentkező esetén indítják meg a megyeszékhelyeken. Vidéken előreláthatólag 220 kisiparos oktat. (MTI) Üjtípusú rádió A Telefongyárban már sorozat* ban készül az újtípusú T 328-as rádió. A három plusz kétcsöves készüléket újvonalú, szépkivdtedű fadobozba szerelték. Az ötnyomó- gombos, három hullámsávos, egy* hangszórós rádiókészülék ára 1650 forint. (MTI) A mezőgazdasági munkákról tárgyalt a sarkadi I li lépnek ki a munkások ®z utcára. Legtöbbjük kezében — főleg a vidékiekében — táska, szatyor, amiben néhány falatot hoztak otthonról. Most üresen viszik haza. Egyszeresük Sípos Sándor, a mozdonyüzém fiatal szakmunkása tűnik fel. Hazafelé igyekszik ő is. Meglepődik, hogy a portásfülke előtt néhány KTSZ-tagot lát, akik,.no, de nincs titkolnivaló — ami az államé, a népé. Helyes, hogy a gyár KISZ-szervezete ennyire törődik a társadalmi tulajdon védelmével. E mellett azonban a nevelésről sem szabad meg- feledkezniök, mert az még hízelgőbb lesz rájuk nézve, ha meggyőző szavuk nyomán megszűnik a lopás. Ez nehezebb, de érdemes megpróbálni ezzel is, mert jobb a bajt megelőzni! (PP) jj Tudósítónktól.) jj A múlt hónap végén tanácsko- 1 zott a Sarkadi Járási Tanács végrehajtó bizottsága. Bagi Sándor s VB elnök elvtárs a beszámolójáéban ismertette a mezőgazdasági 1 termelés terén elért eredményessel, majd elmondotta, hogy azért gnem megfelelő a terméseredmény, 1 mert elhanyagolták a talajerőu- 1 ínpótlást, nagyon kevés istállá- jj ‘ragyát és műtrágyát használnak 1 'el. Az állattenyésztés terén sem = valami jó a helyzet. Van tehát 1 'enni, javítani való a járásban lés ez mindenkinek feladata! Kü- ' 1 Ionosén szóba került az értekez- j Életen a termelőszövetkezetek meg-1 erősítésével, fejlesztésével kapcsolatos munka. A hozzászólások során több tanácselnök a tavaszi vetőmagbiztosítás Iránt érdeklődött. Erre vonatkozóan Argyelán János mezőgazdasági osztályvezető nyomban megnyugtató választ adott. Ismertette, hogy melyik község mennyi kölcsön és pénzes vetőmagot kap és azt is, hogy a vetőmagot a napokban szállítják a községekbe. Erdei Lajos geszti VB-elnök beszámolt az értekezleten arról, hogy a napokban alakult meg Geszt községben 22 taggal egy új szakcsoport. Sztrájk Olaszországban
