Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-04 / 53. szám

1958. március 4., kedd BÉKÉS megyei népújság 3 Egy év gazdálkodásának mérlege az orosházi járás termelőszövetkezeteiben A temielőszöve: kezetek gaz­dálkodásának eredményét öt-hat évvel ezelőtt a munkaegységré­szesedés alapján értékeltük. Ez a módszer nem volt jó, mert a szö­vetkezeteket nem sarkalta a kö­zös gazdaság fejlesztésére. Ezért a gazdasági eredményének meg­határozására is új módszert kel­lett kidolgozni, mely szerint a kö­zös gazdaságok fejlődését részle­teiben és összességében közgazda- sági szempontok figyelembevéte­lével, tudományos elemző munká­val vizsgálják. Ismeretes, hogy kevésbé ered­ményesen gazdálkodó termelőszö­vetkezeteink is vannak. Éppen ezért a járás tsz-eit három cso­portba sorolták. A csoportosítás alapja: a gazdálkodási eredmény. Vagyis a tiszta vagyongyarapo­dás és a tagság részesedése a kö­zös gazdaságból, egy szárítóegy­ségre vetítve. fiz első csoportba azokat a szövetkezeteket sorolták, melyek gazdálkodási eredménye egy szántó­egységre 2 200 forint vagy ezt meghaladta fc yenek a tótkomlósi Viharsarok, ^ nagyszénási Lenin, a gádorosi Petőfi... és így tovább. A második csoportban 1700—2200 forint kö­zötti gazdálkodási eredménnyel zárt szövetkezetek tartoznak: orosházi Dózsa, orosházi Üj Élet, orosházi Vörös Csilláig, tótkomlósi Alkotmány... A harmadik cso- por.ban az 1700 forintnál keve­sebb gazdálkodási eredménnyel záró szövetkezeteket sorolták: ge­rendás! Petőfi, csorvási Kossuth,. nagykopáncsi Győzelem. Mind a három csoportba tarto­zó szövetkezeteknél lényeges nö­vekedés van az 1955. évi eredmé­nyekhez képest, A növekedés gaz­dasági törvényszerűségből adódik, mert ahol a korábbi években a hiteleket célirányosan, a termelés ívelésére fordították és azt sa- erejükből még pótolták, ott az egy szántóegységre jutó gazdálko­^kö' m­dási eredmény lényegesen na­gyobb, mint azokban a szövetke­zetekben, ahol nem ezt tették. Az első és második csoportban lévő szövetkezetek tagjai 19r7-ben -átlag 21, illetve 45 munkaegység­gel szereztek többet, mint 1955- ben. Vagyis a múlt évben ezek a szövetkezetek jobban foglalkoztak munkaigényes növények termelé­sével. A harmadik csoportba so­rolt szövetkezetekben az egy tag­ra jutó munkaegység 29-cel csök­kent, pedig az egy tagra eső szán­tóegység 4 2 holddal nőtt. A harmadik csoportba sorolt tsz-ekb;n nincs elegendő munka­erő, mivel elzárkóztak az új ta­gok felvételétől. Ahhoz, hogy az 1958-as évben a gazdálkodás ossz eredményből a harmadik csoport szövetkezeteiben ne 14 százalék, hanem ennél jóval több jusson a tiszta vagyon gyarapítására, foko­zottabb árutermelésre van szük­ség. Ugyanez vonatkozik a máso­dik csoportba sorolt szövetkezetek jó részére is, mert csak akkor tudnak a tagságnak többet oszta­ni, ha a tiszta vagyont növelik. Ha nem ezt teszik, saját jövőjüket élik fel. fi; e'sa csőpipa sorolt tsz-sknél határozott fejlődés mutatkozik az árutermelésben Ez a fejlődés igen kedvező, meri az á^attenyésztés árutermelése száz szántóegységre vetítve, 1937- ben 12 000 forinttal volt nagyobb, mint a növénytermelésé. Ezekben a tsz-ekben megvannak az állat­törzsek, így azo^szaporításával a szövetkezet fokozhatja a gazdál­kodási eredményt. A második és harmadik csoportba tartozó szö­vetkezetekben nincs meg a szük­séges állatiétszám, mert még nem győződtek meg az árutermelés je­lentőségéről. A harmadik cso­portba tartozó szövetkezetek áru­termelése az első csoport áruter­melésének alig haladja meg a fe­lét. Az a baj, hogy nem követke­zetes árutermelést folytatnak, ha­nem a konjuktúránate megfelelőt. Például a szarvasmarháhízlalást fokozzák, ugyanakkor nem gon­dolnak a szarvasmarhatörzs fej­lesztésére. Ugyanez vonatkozik a baromfitenyésztésre is. fiz állattenyésztés fejlesztésének alapja a tafcarmánylermeíés A beszolgáltatási kötelezettség eltörlése tüán a járás termelőszö­vetkezeteiben a kalászosok terü­lete 3,3 százalékkal csökkent, u- gyanakkor a kapásnövények terü­lete 3,8 százalékkal növekedett. A kapásnövények között főleg á ku­korica vetésterülete emelkedett. Ez a növekedés 1957-ben reális­nak mondható, mert a szántóte­rület 20 százalékát nem haladta meg. A kukoricatermelő területek további növelése nem indokolt, mert ezzel a szántóföldről olyan fontos fehérjét szolgáltató növé­nyeket szorítanánk ki, mint a pil­langósok és egyéb szálastakar­mányfélék, amelyek nélkül nem ’ehet fejlett állattenyésztést meg­valósítani. Ezt egyébként a termésátlagok is kifejezik. Ott, ahol kevesebb föld jut egy-egy tagra , jobban meg tudták művelni. A jobb növény­ápolás több termessel járt, míg a harmadik csoportban, ahol több, mint 12 szárítóegység jutott egy- egy tagra, a hozamok lényegesen alacsonyabbak. A hozamok növe- ' ősére a fokozott gépesítés, a mun­kaerő biztosítás, a fejlett terme- 'ési módszereik alkalmazása, a ve­tésforgó szerkezet megjavítása, a .rágyázási rendszer kialakítása és az állattenyésztés megszervezése nélkül nem lehet belterjes szövet­kezeti gazdálkodást kiépíteni. Az első csoport szövetkezetei­ben az állattenyésztési munkát két évvel ezelőtt központi kérdéssé ették, így a 10 tehénre jutó vá­lasztóborjú darabszáma 7,5, míg i harmadik csoportban ez a szám csak 4,6. Ezekben a tsz-ekben még nem tisztázták, hogy érdemes-e közös állattenyésztéssel foglalkoz­ni. Azért hangsúlyozzuk, hogy kö­zös állattenyésztéssel, mert a tag­ság háztáji gazdaságában több helyen az alapszabályban megha­tározott állatlétszámnál sokkal többet tartanak. Ezért is alacsony a gazdálkodási eredmény ezek­ben a tsz-ekben. Ha pedig a gaz­dálkodási eredmény alacsony, ak­kor kevesebb jut a tiszta vagyon gyarapítására, a munkaegység- -észesedésre. A Mezőgazdasági Szervezési In­tézet tudományos elemzésével az orosházi járás termelőszövetfceze-> tei tisztán látják feladataikat: a közös gazdaság -fejlesztésében, megszilárdításában, a gazdálkodá­si eredmény fokozásában, a tagság jólétének megteremtésében. Ezekről a kérdésekről tárgyalt csütörtökön, február 27-én, Oros­házán a járási művelődési házban a termelőszövetkezetek megyei, já­rási, városi szervezői, a termelő­szövetkezeti elnökök, párttitkárok értekezlete, amelyen dr. Sin Ist­ván, a Mezőgazdasági Szervezési Intézet főmunkatársa az orosházi járás tsz-eimek 1957. évi tudomá­nyos elemzéséről, Keresztem Mi* háíy földművelésügyi miniszterhe­lyettes pedig a mezőgazdaság’ szo­cialista átszervezésével kapcsolatos' tennivalókra adott hasznos taná­csokat. A hozzászólók valamennyi­en egyetértettek Keresztes Mihály elvtárs és dr. Sin István előadásá­val. Dupsi Károly Lassan halad az idénymunkás szerződtetés a Hidasluiti Állami Gazdaságban Az állami gazdaságoknak ilyenkor legfontosabb felada­tuk a tavaszi munkákra az ele­gendő munkaerő leszcrződteté- se. Ez sokszor nehézségekbe üt­közik. Legtöbb gazdaság mun­káshiányban szenved. Ez fő­ként azért van, mert a vállala­tok is nap mint nap hirdetik a munkásfelvételt, és nagyon sok falusi munkás megy fel Budapestre dolgozni. Ebből a- dódik az, hogy az állami gazda­ságok szinte elcsalogatják egy­mástól a dolgozókat. Olyan ígéreteket tesznek, amit a bér­alap szerint nem lehet a dol­gozóknak megadni. A Hidasháti Állami Gazdaság ez évi idénymunkás szükségle­te 300 dolgozó. Eddig csak 180-at tudtak szerződtetni. An­tal Dániel, a gazdaság főköny­velője és munkaügyi megbí­zottja elmondja, hogy náluk a tavalyihoz képest most 200 fő­vel csökken az idénymunkás­szükséglet. Ez azért van, mert j gépesítést mind nagyobb ü- temben alkalmazzák. Például sok munkaerőt felment a bor­só- és kendervágó kombájn. Az ikersoros kukoricát is csak egy­szer kel! kézierővel kapálni. A gazdaság igyekszik a dol­gozóknak mindent megadni. Rendes szállást, élelmezést, tisztálkodási lehetőségeket, háztáji földet stb. A nagyobb munka idején — (eukorrépa- egyelés aratás stb.) természete­sen több munkásra van szük­ség. Ezt úgy oldják meg, hogy erre az időre alkalmi munkáso­kat vesznek fel. Hibát követett el a megyei munkaerőgazdálkodási hivatal, amikor megengedte a más me­gyékben lévő állami gazdasá­goknak, (pl.: Győr, Komárom), hogy Békés megyéből munká­sokat szerződtessenek. így könnyen megtörténhet, hogy a tavaszi munkák elvégzéséhez a helyi gazdaságok nem kapnak megfelelő létszámú munkaerőt. Az idén több műtrágyát használnak fel az orosházi járás tsz-ei Az orosházi járás termelőszö­vetkezeteinek 1957—58. évi ter­melési és költségvetési tervét a já­rási tanács szakemberei összesí­tették. Az összesített tervből meg­állapították, hogy a járás terme­lőszövetkezetei 1958-ban kataszt- rális holdanként 80 kilogramm műtrágyát használnak fel az 1957. évi 30 kilogramm helyett, A Központi Statisztikai Hivatal jelenté se (Folytatás az 1. oldalról.) szakában. A lakosság takarmány- bázisa ennek folytán több, mint másfélszeresére nőtt, ami lehető­vé tette az állatállomány növeke­dését, következésképpen a vágó­állat termelést is. A vágóállatok felvásárlása 1957-ben — a beadási rendszer megszűnése ellenére — általában nagyobb volt, mint az előző években. Vágósertésből 103, vágómarhából 134, vágóborjúból 4 vagonnal vásároltak többet, mint 1956-ban. Kevesebb volt az előző évihez képest a tojás és a tej fel­vásárlása. * Áruforgalom A megyei bolti kiskereskedelem 1957. évi együttes forgalma 1 mil­liárd 571 millió forint, lényegé­ben az előző évivel azonos volt. Az évközben történt árváltozáso­kat figyelembevéve, a forgalom volumene az 1956. évihez képest, mintegy 2 százalékkal kisebb volt. Az összes forgalmon belül jelen­tősen — mintegy 25 millió forint­tal — csökkent a nagyobbrészt paraszti vásárlást képviselő szö­vetkezeti bolti kiskereskedelem forgalma. A bolti eladással ellen­tétben több, mint 54 millió fo­rinttal — közel 22 százalékkal — növekedett az előző évihez képest a vendéglátás folyó fogyasztói á- ron mért forgalma. Az előző év­vel szemben, 1957-ben 23,5 millió forinttal, csaknem 5 százalékkal csökkent a bolti élelmiszerek el­adása. A liszt és kenyér eladás mennyisége például az 1956. évi­nek csupán háromnegyed részét teszi ki. Megközelítően 5 százalék­kal kevesebb volt a ruházati cik­kek forgalma is, bár a készlet, va­lamint a választék az év elejétől fokozatosan javult és az év utolsó negyedében már általában kielégítő volt. A kiskereskedelem készletértéke az I, negyedévtől 55 millió forinttal; növekedett, az év végén elérte a 307 millió forintot. Igen nagy mértékben növekedett az előző évihez képest az építőanyagok forgalma, az ellátás egyes cikkek­ből azonban nem volt arányos és megfelelő. Míg téglából például a kereskedelem eladása egyharmad- dal,— évvégi készlet több, mint hétszeresével növekedett — ugyanakkor tetőcserépből keve­sebb volt az eladás, készlet vi­szont sem évközben, sem az év végén úgyszólván nem volt. Beruházás 1957-ben 129.1 millió forintot fordítottak beruházásokra és 112.8 millió forint értékű beruházást helyeztek üzembe. A teljesített beruházások értéke 14, az üzem­behelyezett érték 16 százalékkal kevesebb volt az 1956. évinél. Az összes beruházások csökkenése mellett különösen a költségek szempontjából káros, elhúzódó beruházások állománya növeke­dett. Az év elején folyamatban lé­vő és az év folyamán végzett ú- jabb beruházásoknak csupán 54 százalékát helyezték üzembe. Az üzembehelyezések elhúzódása miatt a befejezetlen beruházások állománya előzetes számítás sze­rint 16 millió forinttal, mintegy 20 százalékkal növekedett 1956- hoz képest. Az 1957. évi teljesítés­nek 71 százalékát mezőgazdasági beruházásokra fordították. A me­zőgazdaságban az évelejei befeje­zetlen beruházások értéke 41 millió forintról az év végére 60 millió forintra növekedett. 1957- ben 43.7 millió forintot fordítottak felújításokra, 8 százalékkal keve­sebbet, mint 1956-ban. A felújí­tásokra fordított összeg az ipar­ban 30, a mezőgazdaságban 10 százalékkal kevesebb volt, mint az előző évben. Város- és községfejlesztés 1957-ben összesen 959, közel kétszerannyi lakás épült, mint az előző évben. A kormány segítsége folytán 249 kérelmező több mint 7 millió forintot — az előző évi* nek kétszeresét meghaladó — OTP lakásépítési kölcsönt kapott; Az új lakások közművekkel való felszereltsége kedvezőtlen, mert csak minden tizedik lakásban van vízvezeték. 1957-ben csökkent a lakásmegszűnések (bontások) szá* ma, és lebontott tanyai lakóhá* zak túlnyomó részét is belterüle- .en újra felépítették. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális eredmények 1957-ben a születések száma csökkent. Az elmúlt év­ben 8181 gyermek született és 5021 lakos halt meg. Az év folya­mán 4739 házasságot kötöttek, 142-vel többet, mint 1956-ban. A csecsemőhalandóság 5.7 százalék volt, az előző évhez képest nem csökkent. A tanácsi szervek 1957-ben to­vább fejlesztették a megye egész­ségügyi ellátását. Ennek eredmé­nyeként az orosházi kórház 26 á- gyas tüdőbetegosztállyal, a békés­csabai kórház gyermekosztálya 10 ággyal bővült. A rendelőinté­zeti szakrendelések napi átlaga 10.5 új órával volt több. A körze­ti orvosok száma kettővel, a kör­zeti védőnők száma 11-el nőtt. Kiterjesztették a kisipari szövetke­zetek dolgozóira az üzemorvosi szolgálatot. A kórházak forgalma 8 százalékkal emelkedett, az elbo­csátott betegek száma 1957-ben közel 45 000 volt. A terhesség­megszakítások lehetőségének megkönnyítése következtében nö­vekedett a kórházak szülészet­nőgyógyászati osztályainak for­galmú;’Aj növekedés 1957-ben 29.4 “szízálékóS^’Volt. A tüdőbeteggon-' dozó intézetek a nagyobb szám­ban végzett vizsgálatok során az előző évinél kevesebb új tbc-és beteget fedeztek fel. A nyilván­tartott tbc-és betegek száma to­vább emelkedett, a növekedés az előző évi 5.1 százalékkal szem­ben 6.2 százalékos volt. Az átla­gosnál nagyobb, 7.1 százalékos g nyilvántartott tbc-és gyermekek számának növekedése. 1957-ben növekedett az óvodá­ba járó és étkező gyermekek, va­lamint az óvónők és férőhelyek száma az előző évhez képest. Ha­vonta átlagosan 9600 gyermek járt óvodába, és a gyermekek csaknem egyharmada részesült étkeztetésben. Az 1957/58.tanév- ben az általános iskolákba 62 392, a középiskolák nappali tagozatára 5314 tanuló iratkozott be, illetve tanul. Az elmúlt tanévben a me­gye középiskoláinak nappali ta­gozatán érettségizett tanulók több mint egyharmada főiskolá­kon, egyetemeiken tanul tovább, és csaknem 40 százaléka helyezke­dett el. A területi könyvtárak könyvál­lománya 1957 végén több mint 188 ezer kötet volt, 15.4 százalékkal több az előző évinél. A beiratko­zott olvasók száma meghaladta a 30 ezret, az előző évinél 11 száza­lékkal több. A moziüzemi vállalat kezelésé­ben lévő mozik előadásain 5 mil­lió látogató jelent meg 1957-ben. A leglátogatottabb film a Baka­ruhában c. magyar film volt, melynek 241 előadását több mint 67 ezer látogató nézte végig. Az elmúlt évben a megyében tartott 513 színházi előadáson — mely­ből egy operaelőadás volt — 170 ezer látogató volt. A rádióelőfizetők száma 1957 végén 74 732; mintegy 11 ezerrel növekedett az év folj’amán. Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents