Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-29 / 75. szám
■ BÚKÍS megyei népújság 2 Tanácskoztak Békés-Cscngrád megye állami gazdaságainak ifjú mezőgazdászai Csütörtökön, a Felsőnyomási Állami Gazdaság művelődési há- mUhHi egésznapos ankétet rendeztek Békés—Csongrád megye állami gazdaságainak ifjú mezőgazdászai részére, melyen 34 egyetemet éí mezőgazdasági technikumot végzett, 1—3 éve a gyakorlatban dolgozó fiatal jelent meg. Az időszerű feladatokról Nagy Sándor, a Békés—Csongrád megyei állami gazdaságok igazgatóságának előadója tájékoztatta a jelenlevőket, aki többek között felhívta a fiatalok figyelmét a KlSZ-szervezet munkájába való bekapcsolódásra, és arra, hogy igyekezzenek minél többet tanulni az idősebb, tapasztaltabb szakemberektől. A mnnkaeröA felszólalók többsége a gyakornoki idő fontosságáról beszélt. Kunst ár Piroska úgy vélekedett, hogy az egyetemről ha kijön egy fiatal mezőgazdász, sokkal helyesebb, ha először alacsonyabb munkakört köp, itt ismeri meg a környezetet, a munka lehetőségeket stb. Ha egyenesen önálló munkakörbe helyezik, az a tapasztalat, hogy azonnal magám hagyják a fiatalt s hamarabb elköveti a hitót. Véleménye szerint a hirtelen „kiemelt“ fiatalok hamarabb „elbuknak”. Javasolta azt is, hogy az egyetemen már a tanulás ideje alatt fordífcantak nagyobb gondot arra, hogy a fiatalok megismerkedjenek jobban a gyakorlattal, akkor nem lesz annyira ismeretlen a munka. Posztós István elmondotta, hogy egyetemista korában a többi osztálytársával együtt ő maga is tiltakozóit a gyakornoki idő ellen. • angsúiyozía, hogy a rang, a maisa bb fizetés csábította őket fe- lelösebb beosztásiba. Kinn az életben aztán rájöttek, hogy bizony jó lenne a gyakornoki beosztás, hogy egy -egy jól képzett idősebb szakember mellett alaposain megismerkedjenek a feladatokkal és köny- nyebben megállhassák a helyüket. Mint gyakornok, inkább mer kérdezni valamit és őszintén bevallja hu hibát “követett el, de ha e- gyanesen magas beosztásba kerül, a hiúsága sem engedi, hogy olyan könnyen beismerje tévedéseit. Fekete László azt javasolta, hogy a gyakornoki idő mennyiségét mindig egyénenként állapítsák meg, mert együk ember hamarabb, a másak később ismeri meg feladatokat. Erre a gyakorlatban ^Äämos példa volt. már. Józsa Béla hangsúlyozta: a fialalok nem várhatják tétlenül a sültgalambot. Nekik maguknak kell megtalálni helyüket az életben és szívós, kitartó munkával megszerezni e dolgozók megbecsülését. Érdeklődéssel hallgatták a fiatalok Hajdú László, a Felsőnyo- tnásd Állami Gazdaság főagronó- musiának beszámolóját, aki saját tapasztalatait ismertette a fiatalokkal. Elmondotta, hogy annakTársadalmi mozgalom az aranka és a kukoricamoly fertőzöttség megszüntetésére A Hazafias Népfront megyed elnöksége kezdeményezésére megyénk községeiben társadalmi mozgalmat szerveznek az aranka és a kukoricamoly fertőzöttoég megszüntetésére. A társadalmi mozgalom célja, hogy a Békés megyei lucernák régi hírnevét visz- szaállítsák és a múlt években tapasztalt kukoricamoly fertőzöttsé- get minimálisra csökkentsék. Hasonlóan szervezi a Hazafaás Népfront járási és községi bizottsága a belvízveszély elhárítás munká- iaitait is. A Hazafias Népfront megyei elnökségének felhívását a mezőgazdasági munkák tömeges beindulása előtt a .községben működő gazdakörökben, Szabad Föld estéken, népfrontgyűléseken, mezőgazdasági szakemberek bevonásával megyeszerte megvitatják. A2 aranka irtásáról gyakorlati bemutatókat is tartanak. idején nyolc évig volt segédtiszt egy uradalomban havi 60 pengőért. Az idősebb szakemberek a szakmai dolgokban nemigen avatták be, de annál több másjéllegű tenni-tálét biztak rája, Kijelentették, hogy a fiatalembernek bőven elég napi három óra alvásra. Hangsúlyozta, hogy legtöbbet az évtizedek óta ott dolgozó egyszerű fizikai munkásoktól tanuk, akik nem voltak irigyek, féltékenyek és örömmel mondták el tapasztalataikat, ha valaki megkérdezte őket. Felhívta a fiatalok figyelmét, hogy igyekezzenek Sokat tanulni az egyszerű emberektől is. A tanulást ne zár ják le amikor átlépték az egyetem kapuit. Az élet iskolájában életünk végéig mindig tanulni kell. Aki nem tanul, menthetetlenül lemarad és félre kell állnia. Elmondotta az idős szakember azt is, hogy aki ezt a pályát választotta és hivatásának érzi, tudomásul kell vennie, hogy ez az út egyike a leggöröngyöseb- beknek. Különösen nyáron nem mérhetik órával a munkaidőt, s bizony gyakran ünnepnap is oda kell állni, ha olyan az időjárás. Erre fel kell készülni. Beszélt arról is, hogy tekintélye csak akkor lesz egy szakembernek, ha az egyszerű dolgozóik meggyőződnek arról, hogy többet tud náluk. Ter- Ű'ásztírt», a ,toé»-Mm indok a nagyképűségre, büszkeségre, erre k ifim lésen.. ii^eijeeetk -mert, külön nősén a panaszt emberek erre nagyon érzékenyek. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Győrfi Sándonné, az FM állami gazdaságok főigazgatósága személyzeti oktatási főosztályának a munkatársa is. A jól sikerült ta- nácsikozáson befejezésül elhatározták, hogy ifjú szakemberek híradóját adnak ki egyelőire havonta egyszer. gazdálkodásról Békéscsabán, a városi fanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a munkaerőgazdá.lkodás helyzetét. Kuttich József né, a munka- kaiigyi osztály előadójának jelentése és a vita alapján többek között megállapították, hogy a munkára jelentkezők elhelyezését gátolja, hogy egyes vállatok és intézmények nem tartják be a kormány 15 1856 december 29-i renő eleiét, mely kimondja, hogy a meghatározott munkahelyeket kötelesek bejelenteni a tanács munkaerőgazdálkodási csoportjának. A továbbiakban a jelentkező munkások elhelyezésének módjairól tanácskoztak. Az állami épí- tőválialatok; körülbelül 300 munkást Igényeinek Budapestre és más vidéki munkahelyekre. A Tatarozó Vállalat kisléfszámban, a téglagyár nagyobb létszámban vesz majd fel munkásokat. A téglagyárban elsősorban az időszaki munkásokat alkalmazzák és csak azok után az új .jelentkezőket. A tanácskozáson többek között szó volt a fiatalok munkába helyezéséről. Mint mondották, a középiskolát végzett fiatalok elsősorban adminisztratív munkaköröket kívánnak betölteni, fizikai munkára nem vállalkoznak. A városban 168 ipari tanulót szerződtettek, közülük csak 25 érettségizett. Ezenkívül a Ruhagyár és a Békési Nyomda alkalmazott érettségizett fiatalokat. Nehéz a gyorsgépíró iskolát és rinnűépüőipari technikumot végzett fiatalokat elhelyezni. A tanács a középiskolát végzettek ügyében felszólitotta a vállalatok munkaügyi előadóit, hogy nyújtsanak segítséget a fiatalok elhelyezéséhez. Of ro«ef A NÉPÚJSÁGOT Lehet jelentkezni oz egyetem« jeMegü Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára! Az akadémiai kiképzés célja, hogy a végzett hallgatók a mezőgazdasági tudományokat, megismerjék és gyakorlati tudással rendelkezzenek. A szocializmushoz hű emberré válva, az elsajátított szakmai és politikád ismeretek birtokában meg tudják valósítani mezőgazadságunk íejleszftésének célkitűzéseit. Eddig a tanulmányi idő három év volt. A Földművelésügyi Minisztérium javaslatára, az Elnöki Tanács 1937. évi 35. sz. törvény- erejű rendeletével az akadémia tanulmányi idejét négy évre e- melte. A képzés azonos lett az agráregyetemével, a végzett hallgatók mezőgazdasági mérnöki címet nyernek. A négy év tanulmányi idő alatt szakmájukban kiválóan képzett oktatók közreműködésével, jól felszerelt laboratóriumokban és a tangazdaságokban végzett rendszeres munkával készülnek a hallgatók jövő hivatásuk gyakorlására. A 2200 katasztrális hold kiterjedésű, jól felszerelt tangazdaság lehetőséget nyújt a legfejlettebb módszerekkel történő gazdálkodásra. A tangazdaságban a termeléstechnikai gyakori átok és hetesi szolgálatok során lehetőségük van a hallgatóknak arra, hogy megismerkedjenek a legfejlettebb agró- és zoótechnikai módszerekkel is, munkaszervezési és üzemszervezési kérdésekben tájékozódjanak. Az I. évesek állami gazdaságban, a IV. évesek pedig termelőszövetkezetben vesznek részt üzemi gyakorlaton, hogy megismerkedjenek munkaterületükkel. Az akadémia hallgatói részére rendelkezésre áll a több, mint 24 ezer kötetes könyvtár, valamint a közeli egyetem több, mint félmillió kötetes könyvtára is. A Debreceni Mezőgazdasági A- kadémiára felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségivel rendelkező dolgozók, akik 30. életévüket még nem töltötték be. A felvételi kérelmet az illetékes középiskola igazgatójához kell benyújtani. A A sarkad! Járás parasztságának tavasza A teremben fiatal szakemberek, a községi mezőgazdasági felügyelők, tsz- és tszcs-elnö- kök, a legeltetési bizottságok megbízottai és e- gyénileg gazdálkodók ültek s figyelmesen hallgatták az előadást. A fő- agronómus érvelt, a számok tengernyi világából a dévaványai, füzesgyarmati talajjavítás eredményeiről beszélt. Elmondta: ahol nyolc— tíz évvel ezelőtt annyi fű sem tennett egy hold szikes legelőn, hogy tíz juhnak fedezze a takarmányát, ott ma, a talaj- javítás után tizenkét— tizenhat mázsa búzát, 30—35 mázsa lucernaszénát takarítanak be. Aztán a sarkadi járáson a sor. Akarják-e, hogy kétszer annyi teremjen azon a 8—10 000 holdon, mely feltétlen javításra szorul, vagy sem? Akarják-e, főként a méhkerékiek, a sar- kadkereszturiak és a sarkadiak, hogy a csaknem terméketlen szikes, aranyat adó föld iegyen? Igen, akarják. Hiszen ők is azt szeretnék, ha négy mázsa búza helyett tizennégy teremne! Volt azonban néhány felszólaló, aki fenntartással fogadta a talajjavításról és a termés növekedéséről elhangzottakat. „Jó lenne először csak egy-két holdon próbálkozni a kísérletezéssel, hogy kézzelfoghatóan lássák a parasztok, érdemes-e.” Ez helyénvaló, hiszen a talajjavítás gazdaságosságát Sarkadon és környékén is ugyanúgy kell bebizonyítani, mint Füzesgyarmaton. A sarkadi járásban azonban sokkal kedvezőbbek a körülmények, mint a megye más községeiben. Ezt maguk a tsz, tszcs és a legeltetési bizottságok elnökei is elismerik. Valamennyien emlékeznek a Magyar Föld RT. gazdálkodására, a- mikor annyi cukorgyári mésziszapot hordtak a szántóföldekre, hogy az még a második évben is úgy fehérlett, mint a hó. És termett a föld! Ma pedig, amikor az állam nagy összegeket fordít a talajjavításra és a föld nem a részvényeseké, hanem a parasztoké, még nagyobb eredményekre számíthatunk, ezt a szeghalmi járás talajjavítási munkái is igazolják. A talajjavítás korszerű gépei, a mésziszap, a gipsz, a holdankénti 400 másza istállótrágya le- szántása, az altalaj lazítása, a műtrágyák szakszerű felhasználása az a segítség, melyet parasztságunk a felszabadulás előtt sohasem kapott meg olyan mennyiségben, mint manapság. örvendetes, hogy ezeket a lehetőségeket egyre többen ismerik fel a sarkadi járásban is és a pártszervezetek irányítása, vezetése mellett a tanácsok, a Hazafias Népfronttal karöltve már az idén is nagy lépést tesznek előre a belvízveszély elhárítására, a talajjavítás megkezdéI sére; a termelés fokozására. A március 16-án megtartott talaj javítási ankét indulópontja, szikrája volt annak a hatalmas munkának, mely a járás párt- és tömegszervezetei előtt áll a terméketlen, vagy kevés termést adó földek javításában. Nehéz lesz ez a küzdelem, amellyel eljegyezte magát a fiatal mezőgazdasági szakemberek lelkes gárdája, mert a maradisággal szemben kell az újat, a tudomány eredményeit győzelemre vinni. Tudják ezt, mégis vállalják. Munkájukat — a járási szervek segítségével — társadalmi mozgalommá szervezik. A talajjavítás gondolatát ma még csak ők hordják magukban, de talán holnap az egész járás azért küzd, hogy többet teremjen a föld, mint az előző években bármikor. Ez lesz majd az igazi tavasz! Dupsi Károly két éve, vagy annál régebben érettségizettek egyénileg is jelentkezhetnek. A jelentkezők jelentkezési lapjukhoz csatolják é- rettségi bizonyítványukat, önéletrajzukat és munkaadójuk (az tizem, vállalat vezetője) javaslatát is. A középiskolai tanulóknak legkésőbb április 30-ig kell jelentkezési lapjukat asz iskola igazgatójának beküldeni. Az egyéni jelentkezőknek legkésőbb április 30- ig az akadémia osztályára kell eljuttatnak a jelentkezési iratokat; A jelentkezési lapokat a középisko4 Iák igazgatói osztják ki az utolsó éves tanulóknak, illetve azoknak, akik egy, vagy két éve végezték a középiskolát. Az egyénileg jelentkezők a jelentkezési lapot az akadémia tanulmányi osztályától kérjék. A jelentkezőknek előreláthatóan július elejéin felvételi vizsgát kell tenniük. A felvételi vizsga tárgyai: matematika, írásbeli-szóbeli, kémia és biológia szóbeli. Felvételt csak az nyerhet, aki a felvételi vizsga követelményemék megfelelt. A felvételi vizsga közelebbi időpontjáról az akadémia minden jelentkezőt személy szerint, idejében értesíteni fog. A jelentkezési ívhez a következő iratokat kell csatolni: 1. Önéletrajzot (kézzel írva), 2. 30 napnál nem régebbi orvosi bizonyítványt, 3. 30 napnál nem régebbi vagyoni bizonyítványt. A végzett hallgatók tanulmányaik befejezése után mezőgazdasági mérnöki oklevelet kapnak és termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami és kísérleti gazdaságokban, r mezőgazdasági igazgatási apparátusban nyernek beosztást. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Igazgatósága Közlemények Hirdetmény. A MÁV megkeresésére felhívom a város lakosságát, hogy a Tábor utca irányában lévő vasúti átjáró 1958 március 31-én 8 órától április hó 2-án 16 óráig javítási munkálatok miatt le lesz zárva s a közlekedés ezen idő alatt csak a két felüljárón lesz lehetséges. + A békéscsabai mezőgazdasági osztály felhívja a földtulajdonnal rendelkezők figyelmét, hogy az osztály (hétfőn, szerdán és szombaton délelőtt) megkezdte a hibridkukorica vetőmag kiadását, illetve kiutalását. Hirdetmény. Április 1—15 napjain a pedagógusok házról-házra járva összeírják a tanköteles korba lépő, vagyis 1951 szeptember 1 és 1952 augusztus 31. napja közötti időben született gyermekeket. Az adatszolgáltatás megtagadása, vagy helytelen adatszolgáltatás, szabálysértést képez, — Városi tanács VB. ,/j'
