Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-27 / 73. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Békéssámsoni képek A sáros utcán alig látni embereket. S akiket látni, a- zok is a házak napsütötte falai mellett pipálnak, az asz- szonyok tereferélnek, a fiatalabbak pedig nagy komolyan • sportról, a kültúrcsoportról, meg miegymásról beszélgetnek. De mondom, ilyen embercsoportokból keveset látunk, pedig éppen déli 12 óra van. Még srácokat látni legtöbbet, ők aztán kézzel- lábbal magyaráznak. No, nem a suliról... A srácok A főtéren, vagy hatan, egymást túlkiabálva vitatkoznak. — Mit, hogy a Vasas nem jó csapat? — néz a másikra harciasán az egyik szőke fiú. — Qregem, nézd meg a Fradit, az aztán csapat! — Na, majd meglátod — védi egy harmadik a szőke lurkót — úgy megveri a Vasas a Madrint (Madrid, dehát istenem...), hogy csak úgy Hű... S a végén Valamennyien megegyeznek, hogy a sámsoni futballcsapatnak vasárnap mégis csak győzni kellene a megye U- osztályban. + Tavaszt váró a hangulat. Az emberek szeretnének már a földekre menni, de egyelőre az idő nem engedi. így hát a ház körül, a szérűben dolgoznak, az udvarokon a hólének csatomázgatnak, kínálgatva a napnak a felázott földet, hogy minél gyorsabban szárítsa. Közben, ha a szomszéd is kidugja fejét, tálán éppen arról' beszélnék, amiről a tanácskozóm A község fejlesztéséről. Mit építenek, menynyit, hogyan? Újtelepen villany les*? A tervek szerint lesz egy és más. Bár még nem hagyták jóvá a felsőbb szervek, de majdcsak megszállja őket az akarat, s alákanyarintják a papiruszt. Mert ez ám az a- lapja annak az új járdának, amit építeni szeretnének. Meg az óvoda bővítésének is, melyre 50 ezer kemény forintot rajzoltak. A cserepest kül- telelci iskolához ártézi kutat akarnak fúrni. Erre is van egy kis pénz. És az újtelepi viVnnyosítás sem kutyafüle ám! Szóval, ha minden jól megy, és ha az odakanyarítás meg lesz, sokat fejlődik majd a falu. Mit csinálnak a hímzettek ? Nagy dolgot. Istenuccse ü- gyesek. Televíziós vevőt akarnak építeni. — Ugyan honnan? — csattanhat fel a kishitű. Megmondjuk. A fiatalok, Tóth István KISZ-titkár „parancsnoksága“ mellett különböző brigádokat alkottak. Útépítő brigád, mezőgazdasági brigád, faültető brigád és még kukoricamorzsoló brigádot is! No, ne dörzsölje egy vállalat se markát, nem ingyen dolgoznak. A termény forgalmit éppen úgy megvágják a kukoricamorzsolásért, mint a közsségi tanácsot a faültetésért. Nos, ugye, hogy ügyesek? Amit keresnek, az közös vagyon... És nem is lesz nehéz a televíziós adást látniuk... Meglehet próbálni másutt is... A sxinjátsxák Ök most nagy dologra készülnek. Fesztiválra. A Justh Zsigmond színjátszó fesztiválra. Már a környéket bejárták a „Mágnás Misitá“-vol és mindenütt tetszett a fiatalok szereplése. Most az kell, hogy a fesztivál zsűrijének is tetsz- szen, akkor nem lesz hiba... x Apróságok ezek, de lehet apró-nagy dolgoknak is nevezni. Hiszen ezekből tevődnek össze a nagyok, az élét, á mindemig. S minden apróságban emberek nagysága,‘ szíve, lelke van. Meg kellett hát őket mutatni... Varga Tibor Április 4-re késziiluek az újkígyósiak (Tudósítónktól.) Az újkígyóst KISZ-szervezet kuUúrgdrdája nagy szorgalommal készül Gárdonyi Bor c. há- romfelvonásos színművének előadására. A kultúrgárda úgy tervezi, hogy a bemutató húsvét napján lesz. Ugyanezzel a szereppel készülnek a megyei színjátszó fesztiválra is. Az április 4-i ünnepélyen a kultúrgárda tagjai szavalatokat mondanak és bemutatnak egyfelvonásos színműveket is. + A múlt évben a vegyes énekkart újjászervezték a községben. Most 52 tagja van. Ez az énekkar a nők napján Igen komoly műsorral lepte meg az újkígyóst embereket. Az április 4-i ünnepségen ismét szerepelni fog az énekkar. Nagyon nagy szorgalommal készülnek a megyei versenyre és szeretnének ott lenni az országos versenyen is. Elvadult farkaskutyák pusztítják a Bakony vadállományát A bakonyi erdőkben mostanában feltűnően sok elvadult farkaskutya kószál. A néha kisebb falkába verődő kutyák őseiktől örökölt vérengző vadász-szenvedéllyel válogatás nélkül pusztítják az erdők értékes vadjait. A félvad vadászebeknek különösen kedveznek a Bakonyban keletkezett hótorlaszok, amelyek gátolják a vadak mozgását, s így nemcsak kis vadmalacokat és ■nyálakat, hanem őzeket is zsákmányul ejtenek. "A bákönyi vadászok'Már föWb hajtóvadászatot rendeztek a félvad kóborkutyákra, s a keszthelyi rezervátum területén eddig több mint tíz farkaskutyát lőttek le. Sárszigel... Valamikor réges-régen alig volt termőföldje az én szülőfalumnak. Végtelen mocsár fogta körül, s a szomorúfűz árnyékéiban még szomorúbb emberek éltek. A mocsár lecsapolásával a nádasok, fűzesek, kiirtásával nyert termőföld hasznát a földbirtokosak, kudákok vágták zsebre, s a szegény embereknek továbbra is csak a sívár jövő, a látástól- vakulásig való testet, lelket ölő nehéz munka jutott osztályrészül... Sárszigetnek hívták szülőfalumnak azt a részét, ahol mi a múltban laktunk. Nevéhez híven nyakig érő volt a sár. Se járda, se iható víz. Nyomor volt ez, elátkozott nyomor. Nagy költőnk, Petőfi Sándor egyik versének sorait idézhették volna Sársziget zsellérei: „Mit ettél föld, hogy egyre szomjazol? Hogy annyi könnyet, s annyi vért iszol?" Édesapám a Wenckheim gróf birtokán dolgozott, s alig kereseti valamit. Kenyér a következőképpen került az asztalra: vett édesanyám a kevés keresetből egy hétre 16 kiló búzát a Bergel-féle malomiban és ott meg is őröltette. Lett belőle liszt, melyből leveles tészta készült. Lett belőle kenyérliszt, melyből kenyér sült. Lett belőle féffiter gríz, és végül korpa, mely kecskénknek, s a malacoknak volt élég egy hétre. Jutott még a kevés keresetből ne- gyedfciló kockocukorra és 3—4 deka zsírra. De sokszor hallottam édesanyáimtól, hogy az az igazi kincs, amikor semmi sincs. Ma egészen más az élet, van már Sái-szigetben iható víz, bolt, járda, vezetékes rádió. Jobban él- Ineik az emberek," nincs mór rongyos, mezítlábas gyerek. Nincs már különbség sáxszigeti és falubeli közt. Egyre inkább igényesebb a falu népe. Petőfi Sándornak, Békéscsaba lakosságának véleménye Békéscsabán a tanácstagok a választókerületekben mindenütt kisgyűléseket tartanak, melyen tanácskoznak választóikkal, hogy a városfejlesztést illetően milyen igényeik vannak és a hozzájárulást milyen mé-t*kűnek javasolják. A kisgyűléseken azt tapasztani, hogy Békéscsaba lakossága tekintettel a megveszékhely fejlődésének elmaradottságára, a legtöbb helyen a legmagasabb. tehát a 20 százalékos kivetést javasolja. Csuoán néhány választókerületben volt o- lyan a hangulat, hoffv a 15 százalékos hozzájárulás mellett törtek Uá’cát. Ezeken a helyeken ugyanakkor hangsúlyozták, bogv nagyobb erővel kívánnak részt venni a város fejlesztését szolgáló társadalmi munkában, ü hícrvűlúseken a fentieken kívül még sok javaslat hangzott el a város gyorsabb ütemü fejlesztésére. OlvtiAÓink, levelexőinh írják nagy költőnknek jóslata bevált; „Jön rátok is még boldogabb idő." Sokszor hallunk ma is elégedetlen kifakadásokat: — Milyen más volt a múlt, ezt is azt is jobban lehetett venni vagy eladni. Aki ilyet ejt ki a száján gondoljon a múltra. Az idősebbek ne resteljék elmondani a fiataloknak régi élményeiket, tapasztalataikat, mert ez segít bennünket abban, hogy igazán megbecsüljük a valóban szabad, emberi életet. Borbíró Lajos, Füzesgyarmat. Édesanyák! Gyermekeitek egészségéről van szó Kormányzatunk lehetővé tette, hogy a gyermekek egyik legveszedelmesebb ellensége, a gyermekbénulás ellen, oltások révén védettséget nyerjenek. Orvosaink nagy meglepetésére és szomorúságára azonban még miadig akadnak szülők, akik úgy látszik, nem éreznek felelősséget gyermekeik egészsége iránt. Mintha be volnának biztosítva az ellen, hogy féltett kincsük nem lesz a bénul ásos balál martaléka, vagy, ha meg is maradj nem válik nyomorékká. Hazánkban, így megyénk területén is, a világ többi részéhez viszonyítva, ugyan kisméretű volt a járvány, mely azonban azt a veszélyt rejti magában, hogy a be nem oltottak esetében még súlyos folytatása lehet. Éppen ezért elszomorító, hogy még akadnak anyák, akik félvállról veszik a paralizis elleni védőoltást. Itt hívunk fel benneteket, édesanyák még egyszer, hogy ragadjátok meg a lehetőséget, mert ilyen tömeges oltás később nem lesz és a külföldön vásárolt, drága oltóanyag, korlátolt tárolhatóság! ideje miatt majd nem áll 11 ven tömeges mennyiségben rendelkezésre. Kötelességünk figyelmeztetni mhiden szülőt, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Édesanyáik, ne késlekedjetek! Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, Békéscsaba. Nyilvános énekóra — Gyomán Érdekes, tanulságos és egészen újszerű volt a gyomai járási művelődési házban március 19-én a község lakossága részére rendezett iskolai szolfézs-bemutató és felnőttek népdal éneklési estje Mintegy 150 hallgató ismerkedett meg Hunya Alajosné általános iskolai ének tanár előadásában az iskolai énektanítás fontosságával, jelentőségével és módszerével. Ezt követte a színpadon a hallgatóság előtt bemutatott énekóra, melyei Drumár László énektanár tartott általános iskolásokkal — nagy sikerrel. A közönség egy módszeresen vezetett énekórát láthatott nyilvános bemutatásban. Az óra utón a haMigaitósóg is megtanulta a tanított dalt és a tanulókkal együtt énekelték valamennyien. A leányiskolások furulya zenekara, valamint az általános iskolások és felnőttek népdal énekesei egészítették ki ezt az igen kellemes és jó hangulatú estét. Jó munkát végzett a két iskola é- nekianóira, ötletes volt a nyilvánosság előtt bemutatott énekóra Reméljük érdekes és helyes kezdeményezésüket tovább fejlesztik, Hát ex meg mi? A Békési Tangazdaságban van a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnak egy 35 kilowat- tos transzformátora. Ezen keresztül kapja gazdaságunk az ipari és a vV'jítási áramot. Havonként 3500 kilowattóra áramot fogyaszthatunk, a transzformátor ugyanig ilyen terhelést bír el. Mindezt jól tudják a DAV-nál. Gazdaságunkban — valamennyi- önk megelégedésére — már a múlt évben is volt munkaverseny. Ez meg is hozta a maga e- redményét. A tavaszi munkák megkezdésekor szintén munkaverseny alapján akarunk dolgozni. Ezzel párhuzamosan a takarékosságra is sok gondot fordítunk. Többek között az áramfogyasztásra is. Kellemes érzésekkel vettük tudomásul, hogy a takarékosság következeiében ez év januárjában 798, februárban pedig 919 kilowatt óra villanyáramot használunk fel gazdaságunkban — a betervezett 3500 kilowatt óra helyett. És most jön a bukfenc. Amiért gazdaságunk sem januárban, sem februárban nem használta fel a 3500 kilowatt óra villanyáramot, a DÁV 1 094 53 forint bírságot, illetve felárat fizettetett velünk. Ez aztán „nagyszerű"- megoldás. Csak azt nem tudjuk, hogyan is értsük ezt, Ezek szerint arra kell gondolnunk, azért égetik az utcákban koradélutánonként és délelőttönként a villanyt, hogy fogyasztási tervüket teljesítsék. Mi ezt sérelmesnek és a takarékossági mozgalommal elleniéEste van. Vacsorául elköltése titán eszembe Jut, milyen Jó lenne egy alma. Magam elé teszem a gyümölcsös kosarat, arany színű aknát veszek ld és bdéharapok. Evés közben ennek a különlegesen Jó ízű gyümölcsnek a zamatja e- szembe juttatja Braziliát, ahol másfél évtízedig éltem. Ez az ország híres kávéjáról, melynek árából megveszi a neki hiányzó nyersanyagokat. Brazília San Paulo államának úgyszólván minden talpalatnyi földje kávécserjével van beültetve. A vonat ablakaiból kitekintve, nem látni mást, mint rikító piros színű kávévirágokat, melyektől pirosnak látszik az e- gész táj. Vajon miért ne tehetnénk meg mi, magyarok is ugyanezt világhíres gyümölcseinkkel? Nem lehetne nekünk is az egész világon legzamatosabb ízű almáinkkal, őszibarack iáinkkal, körtéinkkel és nem utolsó sorban borainkkal elérnünk azt, amit Brazília a híres kávéjával? Ott nem teteinek tartjuk, amíg alapos érvekkel, elfogadható indokokkal bennünket ennek az ellenkezőjével meg nem győznek. Bár úgy véljük, ez igen nehéz lesz... Buzi Sándor Békési Tangazdaság. fontén nem tud annyi almát termelni és odaszállítani, hogy a brazil nép mindazt fel ne vásárolná És, hogy a ml híres magyar gyümölcseink szakértők véleménye szerint is íresebbek a kaliforniai gyümölcsnél, az kétségtelen. Hát nem lehetne nekünk almaerdőnk, körteerdőnk, őszibarack-erdőnk, ameddig a szem ellát? Brazíliában is van búza-, kukorica-, rizstermesztés, de csak éppen annyi, a- mennyi saját szükségletükre elég. Kivitelre ott a jól fizető kávé. A- mit a brazilok a kávéval, mi, magyarok a világ legjobb borával, legzamatosabb gyümölcseivel érhetjük el, azok eladási árából járulhatnánk a hiányzó nyersanyag és egyéb szükségleteink által igényelt valuta jórészéhez. A kisker- tiről, a szocialista nagyüzemi gyümölcstermesztésre való áttérésre oedlg egyetlen évtized elegendő lenne, Blaskovits Ferenc, Szarvas. Nagyüzemi gazdálkodást a gyümölcstermesztésben is rémnek ezek a gyümölcsök. Kall-
