Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-04 / 53. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai egyesüljetek! 1058. MÁRCIUS 4., KEDD Ara 50 fillér ____________III. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM mu nkások; Aapás ztok pöl/t/kái napilapja. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1957. évi gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről Ipar — építőipar 1957. elején az eMenlenradalmd •események hatására bekövetkezett súlyos gazdasági helyzet leginkább az ipari üzemeknél mutatkozott, a- hol a termelésben beállott csokke- r.és még későbbi időszakokban is é- reztette hatását. Az év elején a termelőmunka beindulással a termelés folyamatosságéi™ még nem tudták biztosítani az anyagkészletekben beállott csökkenés, szénhiány és a csökkentett villa- iriosenengia-szolgáltatás miatt. A szocialista ipar termelése (cukoripar nélkül) 1957. I. és lí. negyedévben még nem érte el, a IIL negyedévben azonban már 0,6 százalékkal meghaladta az 1956-os év azonos időszakának termelését. A iazdasági helyzet fokozódó norma- izáiásával az 1957. II. félévi termelés elérte, tót meglialadta még a gazdaságilag teljes 1955. évi tér-' ni elés színvonalát Is. 1957-ben az állami ipar termelése 5,1, a szövet-1 kezet! Iparé 5,8, az állami és stó- vetkezetó iparé együtt 5,2 százalékkal volt több, mint 1955-ben. A szocialista iparon belül a helyi erőforrásokat felhasználó tanácsi és szövetkezel! ipar termelése emelkedett nagyobb mértékben. 1957- ban a minisztériumi ipar 2,5 százalékkal, a tanácsi és szövetkezeti ipái' együtt 12,5 százalékkal termelt többet, mint 1955-ben. 1957-ben a fontosabb cikkek termelése a következőképpen alakult: 1957. év 1955. év V»b*a Ügetett tégla 126 Ügetett cserép 95 Kötöttáru 97 férfi Ing 10? Csontos nyershúa 156 fair és olvasztási termék 91 Gyulai kolbász 121 Vág-olt baromfi 82 Cukor 1J1 ülsz! 89 Korpa 95 Takarmányliszt 67 Kenyér 85 Péksütemény 198 A szocialista iparban az ipari munkások száma 1955-höz képest ^csaknem változatlan volt, míg az alkahnazatták száma 179 fővel (6,7 százalékkal) csökkent. Az ipart termelés gyorsütemű növekedésé! részben a jobb munkatet.i.üé- kenység tette lehetővé, ügy ipari munkás 1957-ben (az élelmiszer- ipart nem számítva) 5,2 százalékkal termelt többet, mint 1955-ben. 1957-ben az ipari munkásak átlagos havi keresete 1955-höz képest 56 százalékkal, 347 forinttal volt több. 1957-ben a szocialista Iparban 100 forint kifizetett (ipari munkás) munkabérrel 1955-höz képest 22 százalékkal, 1956-hoz képest 8,4 százalékkal kevesebb termelést ériek el. Az állaim építőipar 1957-ben mintegy 40 millió forint értékű saját építkezést valósított meg: az 1955. évinél 19 százalékkal, 1956- nái 16 százalékkal kevesebbet. Az állami építőipar 1957-ben 82 új lakást adott át a megrendelőknek és 1957. december 31-én 136 új lakás volt kivitelezés alatt. Az építkezéseken belül az év folyamán megnő! I az átalakítások, felújítások és karbantartások aránya. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés 1957- öan kedvező«! alakult. Ebben fontos szerepet játszottak a kédvéV.ű időjárás mellett a parasztság termeié« kedvét fokozó intézkedések Az 1956—57. gazdasági évben e kenyérgabona vetésterülete csali- nem 21 ezer kát. holddal, mintegy nyolc százalékkal kisebb volt. mini az előz» gazdasági évben. Csökkent a napraforgó, a cukorrépa és néhány más növény vetésterülete is. Ugyaniakkor a kukorica vetésterülete több mint 32 000, az árpa és zab 12 Wtl, a szál«Sit.a!karrrá:nyok vetést őrülete pedig mintegy 6000 teáit, holddal növekedett. A nyolc százalékkal kisebb vetésterületen csatknvem 39 ezer mázsával több kenyérgabona termett, mint 1936- ban. Árpából és zabból a termés meghaladta a 87 ezer mázsát, mely az előző évinél 61 százalékkal több. Különösen jó termés volt kukoricától Terméshozama meghaladta a sokévi átlagot: 15,5 százalékkal nagyobb vetésterületen 1 270 000 mázsával, 61,5 százalékkal több termett, mint az előző évben. 1957 végén az őszi búza vetésterülete 219 400 teát. hald volt, mintegy 19000 kát. holddal, csaknem nyolc százalékkal kevesebb, mint 1957 május 31-én. A szántóterület 28,7 százalékán van búzavetés, őszi árpából 1670 kát. holddal többet vetettek, mint az elmúlt évben. Az év folyamán kipusztult és feltört lucerna vetésterületeket az ősz folyamén új vetéssel nem pótolták teljes mértékben. Az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezt a hiányt némileg pótolták az őszi takarmánykeverék vetésével. Az állami gazdaságok 1957. végén a megye ösz- szes szántóterületének 14,7 százalékán gazdálkodtak. 1957-ben az állami gazdaságok kát. holdanként 4,6 mázsával több búzát, 1,9 mázsával több őszi árpát és 1,4 mázsával több zabot termeltek, mint az egyéni gazdaságok. Jelentős változás állt be a gazdaságok traktor- állományának összetételében. 1957- ben az egy traktorra jutó traktoregységek száma 1,2-ről 1,4-re emelkedett. A termelőszövetkezetek (mező- gazdasági .termelőszövetkezet és :etmdőszövetíkezetj csoport) összes ás Szántóterülete a negyedik negyedév folyamán tovább növekedett. 1957. december 31-én mintegy 195 ezer kát. hold összes terü- 'etén, csaknem 23 ezer taggal 371 I lerrnelőszöv- elkezd működött. A I megye összes szántóterületének 20,9 százaléka tartozik a tanmeiö- szövelkezetekhez, az országos 11,0 százalékos aránnyal szemben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a földnélküli családok a- ráinya 1953 óta állandóan növekszik, ugyanakkor a középparaszii családoké évről-évre csökken. A közös szarvasmarha- és sertésállomány az év eleje ófa számszerűen növekedett, az állatsűrűség azonban még nem ért el a kívánt mértéket. A háztáji saanvasmarhaáliomány közel 46, ezen belül a tehénállomány csaknem 100 százaléka a közös állatállománynak. A háztáji sertésállomány 17 százalékkal több a közös állománynál. A mezőgazdasági termelőszövetkezeték 1957- bsn 13.5 millió forint értékű létesítményt helyeztek üzembe és 7 műidé forint értékben vásárol bak új gépeket. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodása 1957-ben javult, vagyoni helyzetük jobb volt, mint az előző években. ICatasztrális holdanként búzából 2,2, őszi árpából 2,7, tavaszi árpából 2,4, zabból«!,.3 mázsával lenn eltel többet, mint az egyéni gazdaságok. Kettőszázegy mezőgazdasági termelőszövetkezet készített zárszámadást, ennek 18,4 százaléka volt veszteséges az előző évű 33,7 százalékos aránnyal szemben Az 1 kát. hold összes területre jutó tiszta vagyon 81,6, a szövetkezeti alap 60,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel előbb. Emelkedett a pénzbeli részesedés aránya, az egy tagra jutó részesedés és a munkaegység értéke. Az egy tagra jutó részesedés átlagosan 10 061 forint, 21,4 százalékkal több, az elmúlt évinél. Egy munkaegység forint értéke átlagosan 38,20 forint. 14 százalékkal több, mint 1956. évben. A gépállomások 1957-ben 942 ezer normálhold gépi munkát végeztek, 203 ezerrel kevesebbet, mint az előző évben. A teljesítménycsökkenést befolyásolta, hogy a termelőszövetkezetek kisebb területen gazdálkodtak, mint 1956- ban. Emellett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az elmúlt év folyamán 104 erőgépet vásároltak, •s emiatt a gépállomásokkal csaknem fölényt munkát végeztettek, mint az előző években. A traktor- • es motormunka teljesítménycsökkenés, valamint az üzemanyag- normák túllépése következtében növekedett az önköltség, a gépállomásokon. Egy normálhold traktor- és motormunka önköltsége 1957-ben 34 százalékkal magasabb volt. mint 1956-ban. A fontosabb terményekből az év folyamán általában többet vásároltak fel a tervelőirányzatnál. A TI. félévben kenyérgabonából 10.4, takarmánygabonából 34.8 százalékkal vásároltak fel többet a tervezettnél. Kukoricából ugyanebben az időszakban 399 vago-nal volt kevesebb a felvásárlás a tervezettnél és 887 vagtnnal kevesebb mlrvt a7 dőző és M -(Folytatds a 3. oldalon ) Lengyel malomipari szakemberek tapasztalatcsere látogatása a békéscsabai István*iiialoniban Tegnap, hétfőn délelőtt kedves vendégek érkeztek az idén 105 éves fennállását ünneplő békéscsabai István-malomba. A hazánkba kéthetes tanulmányútra meghívott Jan Kaminski, a lengyel Élelmezésügyi Minisztérium Malomipari Igazgatóságának igazgatója és Leopold Stefanski főtechnológus látogatott el Göncző Józsefnek, az ÉlelmezésügyL. Minisztérium Malomipari Igazgatósága főtechnológusának kíséretében az országoshírű csabai malomba. A lengye! vendégeket Horváth Károly, a Békés megye Malomipari Vállalat igazgatója üdvözölte, méltatva a magyar és a lengyel nép barátságát. A szívélyes fogadtatás után a külföldi malomipari szakemberek kérdésekkel halmoztak el a vendéglátókat. I*. opold Stefanski főtechnológus a büzaorlés itteni technológiájáról, Tan Kaminski igazgató pedig — az országosan egyedülálló s csak Itt r";almazott — búza-puff asztáÜj tsz és tszcs alakult Nagyszénáson A Békés megyei Nagyszénás községben, az országoshírű Lenin ás Dózsa Termelőszövetkezet jó eredményeit látva, egyre több gazdát foglalkoztat a szövetkezés gondolata. Vasárnap 14 család Rákóczi néven új termelőszövetkezetet alakított s elnökül a jó gazdálkodásáról közismert Benczúr János nyolc holdas gazdát választották. Ugyanakkor Űj Barázda néven új tszcs is alakult a faluban.. Nagyszénáson ezzel az ötödik termelőszövetkezet és a negyedik 1. típusú termelőszövetkezeti csoport kezdi meg a működést. >i eljárásról érdeklődött. Az egy ára hosszáig tartó beszélgetés u- íán a vendégek látogatást tettek a malomban, ahol érdeklődéssel tanulmányozták az üzem műszaki berendezéseit. Különösen sokáig tartózkodtak a puffasztó üzWnrészben, ami újdonságot jelentett a vendégeknek, hiszen náluk még sehol sincsen ilyen üzem. A látottakról mind a ketten elismeréssel nyilatkoztak. Leopold Stefanski főtechnológus a malom műszaki berendezését, valamint a jóminőségű őrleményt dicsérte. — Sokat tanultunk — mondotta — s az itt látottakból odahaza Is több mindent liaszjiosíi Itatunk majd. Jan Kaminski igazgató a búza- puffasztó berendezést tanulmányozta Igen behatóan, s amint a lengyel szakemberek szaraiból kitűnt, ők is szeretnék otthon ezt meghonosítani. Az üzemlátogatás után a lengyel vendégek ellátogattak a laboratóriumba Is. Ezután pedig kedves kis ünnepség közepette adták át nekik az István-malmiak ajándékukat, mely után baráti kézfogás, búcsúzás után a lengyel szakemberek az itt szerzett tapasztalatukkal gyarapodva, délután visszatértek Budapestre. (p. P.) KEPEK ---------------a mezöberényi kultúrotthonból Bizony, megyénkben kevés közséc/i kultúrotthonigazgató mondhatja hogy náluk jól megy a munka, nincs különösebb baj. A mezöberényi mondhatja! Ha kisebb problémák vannak is, a kultúrotthonban kulturális élet folyik, $ nem is rosszul: Amikor fényképezőgépünkkel olt jártunk, erről tanúskodott ® mozgalmas kultúrotthon. 'Az emeletén n zongora- mellett találtuk a színjátszó csoportot Dal betéteket tanullak egy vígjátékhoz. A földszinten Szabó Antal hegedűje -mellett a tánccsoport ropta, azcz még csak tanulta új táncszámát.
