Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-26 / 72. szám

BÉKÉS MEGYEI THÍf ps^hékriéi »gjertfHjelek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA. 1958. MÁRCIUS 26., SZERDA Ara 50 fillér. III. ÉVFOLYAM. 72. SZÁM Szovjet-amerikai emlékirat-váltás Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter március 24-én fogadta Llewellyn E. Thompsont, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét és átnyújtotta neki a szovjet kormány emlékiratát a legma­gasabb szintű értekezlet összehívásáról. Az emlékirat, válasz az Egyesült Államok kormányának március 6-i keltezésű emlékiratára. A szovjet sajtó kedden mindkét emlékirat szövegét közölte. A Szovjetunió kormánya vála­szaiban kijelenti, hogy az Egye­sült Államok kormányának em­lékirata „szükségképpen kiábrán­dulást kelt mindenkiben, aid a legmagasabb szintű tárgyalások­ban hatékony eszközt lát a jelen­legi feszültség enyhítésére és a népek meggyűlölte hidegháború beszüntetésére. A szovjet kormány emlékirata megállapítja, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya „valóban a kiinduló pontra igyekszik visszaszorítani a leg­magasabb szintű, találkozó kérdéséi.“ ■Jmiékeztet arra, hogy a csúcsta- Taikozó napirendjére szovjet rész­ről javasolt kérdések az Egyesült Államok kormányának javaslatait la figyelembe veszik. Ezekről a nemzetközi feszültség enyhítésé­nek szempontjából igen hasznos tárgyalásokat lehetne folytatni. A szovjet kormány kijelenti: „Nem lehet ennél fogva el­fogadni M amerikai kormány emlékiratának azt az állítás sál, mely szerint a szovjet kormány vétójogra tart Igényt a csúcsértekezleten megvita­tandó kérdések meghatározá­sánál, továbbá, hogy valami­féle előjogokai és teljhatal­mat Igényel az értekezleten.” A szovjet emlékirat kiemeli, I hogy a nemzetközi értekezlet elő­készítése megvilágításának semmi köze sincs a tényleges helyzet­hez.“ Értetlenséget okoz az a körül­mény, — mutat rá a Szovjetunió kormánya —, hogy az amerikai kormány megengedi magának azt a gondolatot, mintha a csúcsérte­kezlet valamiféle színházi előadás­sá válhatnék. Legalább is különö­sek az ilyen megállapítások arról a legmagasabb szintű értekezlet­ről, amelyhez a népek oly nagy reményeket fűznek. Ha a nyugati hatalmak bizonyos köreiben ta­pasztalható is olyan törekvés, hogy lejárassák az értekezlet összehí­vásának gondolatát, feltehető — mondja az emlékirat —, hogy eb­ben nem az Egyesült Államok kor­mányának álláspontja tükröződik. A Szovjetunió ismét elutasítja az Egyesült Államoknak azt a próbálkozását, hogy napirendre tűzess - a kelei-eurónai országok belső helyzetének kérdéséi. „Ne­héz. elkéozelni — jegyzi meg az emlékirat — hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya ne számolna az­zal. hogy eey ilyen javaslat csak eiélves elítéléssel találkozhat a Szovjetunió és azon országok ré­széről. am “iveknek b°lső helyze­tét nemzetközi értekezlet tárgyá­vá akarná tenni. Már önmagában e kérdés felvetése sér'ő ezekre az állrmckra és tűrhe'etlen a nem- zet)-ezi knocsolatokban.” .. \ >-i ma a szód alt Tanússal I a Hűsített ellentétes mz--itártáéból feli-eti a ke'et- OMrónai orszé-okban f-ónálló diódról rend mcgváltozta- táséu».k !i érdesét, az a nőnek közötti ellenségeskedés szitá­sának útjára, a háború útjá­ra taszítja a világot” — mond­ja az emlékirat. Az Egyesült Állantok kormá­nyának emlékirata kiemeli az ideológiai különbségeket és azt állítja, hogy a jelenlegi feszültség legfőbb oka a „nemzetközi kom­munizmus”. Ennek kapcsán szovjet kormány leszögezi: „Ha megvitatnánk a különböző társa­dalmi rendszerek között levő alap­vető, engesztelhetetlen különbsé­geket, a kapitalizmus és a szocia­lizmus eltéréseit, felvetődik a kér­dés —• hová vezetne ez és miféle közeledésről ‘ lehetne szó ilyen esetben? Nem kétséges, hogy ak­kor még mélyebb szakadék tá madna a kelet és a nyugat álla­mai között, s mindezen csak azok nyernek, akik a gyűlölködés és az ellenségeskedés magvát hintik el nemzetközi viszonyokban.“ A Szovjetunió kormánya ismét kijelenti, hogy csúcsértekezleten nem le­het megvitatás tárgya az NDK és az NSZK egy államban való egyesítésének kérdése sem, mivel a kérdés kizárólag e két német állam illetékességébe tartozik". A szovjet kormány emlékiratá­ban hangsúlyozza: Nagy jelentő­séget tulajdonít annak, hogy már a legközelebbi jövőben megállapo­dás jöjjön létre a csúcsértekezlet előkészítésével összefüggő gyakor­lati kérdésekben, s egyúttal saj­nálattal állapítja meg, hogy az Egyesült Államok kormányának emlékirata nem válaszol a legma­gasabb szintű értekezlet napirend­jére vonatkozóan február 28-án előterjesztett szovjet javaslatokra. A szovjet kormány ismét hang­súlyozza, hogy a csúcsértekezlet figyelmét mindenekelőtt a legha­laszthatatlanabb kérdésekre akar­ja összpontosítani, amelyeknek megoldása egészségesebb nemzet­közi helyzetre vezetne. A többi probléma megvitatását az államok tárgyalásainak ezt követő szaka­szára lehet halasztani. Figyelem- bevéve a múlt tanulságait és az­zal a törekvéssel, hogy a nemzet­közi feszültség enyhülésének fon­tos ügye ne hiúsuljon meg, a Szovjetunió kormánya a legvaló- szerűbb és a legindokoltabb mód­szert — a rendezetlen nemzetközi problémák fokozatos megoldásá­nak módszerét ajánlja. A Szovjetunió kormánya azon a véleményen van, hogy azoknak a kérdéseknek ren­dezése, amelyeket a csúcsérte­kezlet napirendjére javasolt, teljes összhangban áll a né­pek törekvéseivel és lényeges kezdeményezés lenne a nem­zetközi helyzet gyökeres meg­változtatása és a hidegháború megszüntetése irányában. Az előkészületek mielőbbi befe­jezésének szükségességéből kiin­dulva, a Szovjetunió kormánya elvárj-a, hogy az Egyesült Államok az általa felvetett kérdések tár­gyában foglaljon állást. A szov­jet kormány hangsúlyozza, hogy 'szükségesnek tartja a csúcsérte­kezlet helye, ideje és részvevői kérdésének mielőbhi összehango­lását. A Szovjetunió kormánya szükségesnek tartja továbbá, hogy haladéktalanul lássanak hozzá mind a külügyminiszteri, mind a legmagasabb szintű értekezlet elő­készítését és összehívását illető kérdések konkrét megvitatásához. (MTI) Aláírták Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Képköztársaság párt és kormányküldöttségének közös nyilatkozatát Hétfő délután a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökségének palotá­jában írták alá a Német De­mokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének közös nyilatkozatát. A nyi­latkozatot német részről Wal­ter Ulbricht, a Német Szoci­alista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára a miniszterelnök első helyette­se, valamint Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke, ma­gyar részről dr. Münnich Fe­renc, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke és Marosán György ál­lamminiszter, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja és a Központi Bizottság titkára írta alá. Ezt megelőzően Heinrich flau, az. NDK miniszterelnök- helyettese, küt- és belnémet kereskedelmi miniszter, va­lamint Antos István, a Ma­gyar Népköztársaság pénz­ügyminisztere a kormány gazdasági bizottságának tag­ja, a két ország hosszúlejá­ratú kereskedelmi egyezmé­nyét írta alá. A dokumentumok aláírásá­nál jelen voltak mindkét párt- és kormányküldöttség tagjai, valamint a német és a magyar küldöttség szakértői Az aláíráson megjelentek a bel- és külföldi sajtó képvi­selői is. Hétfőn a késő esti órákban Rostás István, a Magyar Népköztár- saság Berlint nagykövete a minisztériumok házában fogadást adott a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó várt jÍOr. mánykiiIdöttség tiszteletére. (MTI) MAXIM GORKIJ: Kispolgárok „Méltónk leszünk a 19-es vörös katonákhoz66 A napokban ünnep­ségre készültek a szeg­halmi járásban. A já­rás munkásőreinek eskütételére. A Mó­ricz Zsigmond műve. lődési házban már délután 5 óra előtti gyülekeztek a vendé­gek. Várták a férjü­ket, fiúkat, vagy ép­pen az apjukat, akik eddig is becsülettel szolgálták népüket védték a nép hatalmát Délután 5 órakor új egyenruhában, emelt fővel bevonultak az ünnepeltek. Láda elv társ üdvö­zölte a munkásőrőket. Kemény, igaz helytől, lásra kérte őket. Rö­vid beszéde után az ünnepség legszebb ré­sze következett, az es­kütétel. A Lenin-sap- kás, őszhajú veterá­nok fiatalosan, harcos elszántsággal mondták az eskü szövegét, és amikor a dolgozó nép hatalmának megvédé­séről, az ellenség el­leni kérlelhetetlen harcról volt szó, erő sebben szorították a fegyvert. A munkásőrök ne­vében Mészáros elv­társ, 19-es kommunis­ta beszélt. Fogadalmat tett, hogy a szeghalmi járás munkásőrszáza- dának valamennyi tagja a fegyelemben a kiképzésben és c mindennapi munká­ban Is megállja a he­lyét. — Ha pedig a csata­sorba kell állni, az el­sők közt menetelünk Méltók leszünk a 19- es vörös katonákhoz — fejezte be beszédét Az ünnepség után baráti vacsorán vet tek részt és a jó bor vidám hangulatot te­remtett. Fiatalok idő­sek együtt vigadtak és együtt emlékeztek Maxim Gorkij első drámája, melyet 1900-ban írt. Gorkij már akkor is ismert író, mégis nagy feltűnést kelt első drámai alkotásával, melyet 1902-ben mutattak be és a cenzúra egé­szen a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalomig állandóan ül­dözte. A darab alapmondanivalója az, hogy a cári rend ingadozó trónját már csak toldozott-fül­dözött erők tartják és ezen az eleve szétforgácsolt „egységen“ belül ott van a kispolgárság is. Ennek a haladástól félő, kispol­gárságnak sötét életét és erőt­lenségét mutatja be a dráma, mely négy felvonáson át feszült, ideges légkörben zajlik. A „kispolgárok“-at jónéhány tájelőadás után, pénteken este Békéscsabán is bemutatják mű­vészeink. Percsihln szerepében kitflnd: Körosz- ttts István. Jelene* a második felvonásból: Jelene (Simon Erika), Tyetyerev, (Pagonyi Nándor) és Pjotr (Szoboszlaf Sándor). Munhásorség névutló ünnepség, felvonulások, nagygyűlések április 4-én Békés megy ében A felszabadulás 13. évforduló­jának előestéjén Békés megye tí­zeméiben, intézményeiben és tsz- eiben ünnepi gyűléseken — este­ken emlékeznek meg április 4 je­lentőségéről. Többfelé örömlüzc- ket gyújt az ifjúság, az ünnep reg­gelén pedig zeneszóval ébresztik a lakosságot. Orosházán a hősök emlékművé­nek megkoszorúzása után nagy­gyűlést tartanak a Szabadság té­ren. A munkásőrség ez alkalom­ból az ellenforradalomban vérta­núságot szenvedett, a járásból származó Jambrik Józsefnek a nevét veszi fel és zászlót avat. Békéscsabán a fegyveres alakula­tok dísszázadainak és sokezer dolgozó részvételével felvonulást rendeznek a felszabadulási em­lékműig, majd a nagygyűlést kö­vetően megkoszorúzzák az emlék­művet, s a hősök sírját. A városok és falvak lakosságát az ünnepen megyeszerte sport és kulturális műsorok szórakoztatják.

Next

/
Thumbnails
Contents