Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-25 / 71. szám
B£K£S MEGYEI NÉPÜJSAG & Megyénk kórusművészetéről Hosszú időn át fejlődött olyan magasra a kómisművészet, amilyennek napjainkban látjuk. Az új kultúrpolitika lehetővé teszi, hogy a kórusok kívánsága szerint az öntevékenység az eddigieknél még nagyobb teret kapjon. Az üzleti szellem már nem diadalmaskodik kórusaink életében. Régebben sokan nem azért foglalkoztak kórusvezetéssel, mert arra valóban hivatottnak érezték magukat, mert ahhoz tehetségük volt, hanem azért, mert jó megélhetést biztosított. Ezek a művész-kontárak nem követték a nagy karmestereket, akik számára a döntő a mű mondanivalója volt. Nem is ér ettek ahhoz, hogy igazán művészit adjanak és a művészetnek ezt a formáját is minél szélesebb rétegekkel ismertessék meg, a- mire a kórusvezetés kiváló mesterei törekedtek és törekednek ma Is. Napjainkban már egyre szélesebb területre hatolt be a kórusművészet. A munkások munka u- tán összejönnek, hogy az éneklésben találjanak felüdülést. Ezek a munkáskórusoik új színnel gazdagították a kórusok műsorait. Ezenkívül persze megszólaltatták a klasszikusok alkotásait Is. A fel- szabadulás után nagy távlatok -^Itak meg a kórusművészet e- Megyénk kóruavezetői már kamagyi tanfolyamokon bővítik ismereteiket. Ez év július első felében kéthetes kórusvezetoi tanfolyamot szervez a megyei művelődési osztály Gyulán, ahol kb 30 kórusvezető vesz részt. Államunk réngeteg lehetőséget biztosít kó- rusvezetőínknék, hogy. áliandóar képezzék megukat, legyenek lgé nyesebbek, kövessék azokat a nagyszerű kórusvezetőket, akik régebben sokkal nehezebb körülmények között szólaltatták meg a néphez közel álló, róla és neki szóló dalokat. Megyénk kórusvezetői főleg is- Mteai vonalon tevékenykednek. BPemi kórusaink mikor szólaltatják meg dalaikat? Gyulán például felnőtt kórus a mai napig nem hal tatja szavát! A békéscsabai üzemek daloskedvü dolgozóinak ajkai elnémultak talán?! Nem kell itt termünk valamit? Ahogy egyre nagyobb lesz a kó- rúsművészet közönsége, egyre nagyobb felelősség hárul a kórusok vezetőire te, hogy a dolgozók igényeinek kielégítésében megfelelő munkát végezzenek. Nevelnünk kell hallgatóságunkat, úgy kell megválogatnunk műsorunkat, hogy az a népről és a néphez szóljon, hiszen ezt érzik magukénak a dolgozók. Szólaltassák meg a klasszikusok mellett a nép dalait, a mai szerzők alkotásait, Bartók és Kodály műveit. Nagy és megtisztelő feladat karnagyaink számára, hogy nagyszámú közönséggel szerettessék meg a kórusművészetet és olyanokat is bevigyenek a hangversenyterembe, akik azelőtt még nem jártak oda. A megye területén huszonkét jól működő iskolai énekkar van, művelődésházi kórusaink száma nyolc, zenekar három. ÜXemi kórusok a megye területén nem működnek. Az üzemekben életre kell hívni a kórusokat, az üzemek vezetőinek is nagyobb segítséget kell adniok a kórusok újjászervezéséhez. Szereplési lehetőség volna helyben te, vidéken te, csak egyelőre az nincs, aki fellépjen.' Pedig vannak az üzemekben szép számmal, akik szívesen énekelnének, csak össze kell őket gyűjteni. Szervezhetnek az üzemek központi szakszervezeti énekkart is. Az öntevékenység teljes érvényesítése melletti nélkülözhetetlennek tartjuk a kulturális irányí- l ószervek hatékony bekapcsolását.' Ez1 a bekapcsolás semmiképpen sem erőszakosain irányító, hanem segítő jellegű legyen. Ez a segítő funkció elsősorban a helyes célkitűzéseik tisztázásában, fl szükséges szakemberek mozgósításában, összetartásában, az anyagi bázis megteremtésében, a helyi társadalom mozgósításában nyilvánuljon meg. Ez most a legfontosabb feladat! . • . Gajdár László megyei karnagy. NÉGY PILLANATKÉP A RUHAGYÁRI NAPKÖZIBŐL A gyermekeit paradicsoma a Ruhagyár napközi otthona. Jói érzik magú Ivat, vidámak, és örömmel jönnek ide minden reggel. Képünkön éppen Zukoviczki Jani érkezik, édesanyjával. — Jó reggelt! Megjöttem... Azt mondják Csercsa Marika a napközíotthan „szépe”. Persze mindannyian aranyosak, de azért Marikáról mégis készítettünk egy, felvételt. Nos, kinek van igaza?!.,. A sok-sok „játék- munka” után jól esi! a pihenés. A szülők nyugodtan dolgozhatnak a gyárban, gyermekeikre gondos ke zek vigyáznak. — Aludj, aludj, álmodj szépeket!... Ez ám az igazi! Indul a hintaló-verssny. Figyelem: rajt! Ki lesz az első? Nagy a vetélkedés, és vidám a játék. ■ C ■ m m m m : • s m „ w Tisztasági mozgalom Gyulán A tisztasági mozgalomról tár-* * gyalt a Gyulai Városi Tanács o- gészségügyi és szociális állandó bizottsága a napokban. Az aktívák sorában ott láttuk a város körzeti orvosait és gyógyszerészeit is. AZ egészségvédelem hivatásos munkatársain. kívül képviseltették magukat az üzemek^ vállalatok, termelőszövetkezetek is. A jelenlévők egyhangúan elfogadták a városi főorvos javaslatát, -mely a tisztasági mozgalmat kiterjeszti a külterületek, utcák, terek tisztántartására, a vízelvezető csatornák rendezésére, lakóházak udvarainak, valamint a mezőgazdasági települési helyeinek rendbehozatalára — ipari üzemek, vállalatok, üzletek nagytakarítására — iskolák, óvodák, üzemi konyhák, munkásszállások hygjéniájának rendezésére. A mozgalom sikerét, a város hét körzeti orvosa mellett, széles aktívahálózat biztosítja, fi, tisztaság megteremtése városunkban most különösen időszerű, hiszen köztudott, hogy június hónapban Gyulán zajlanak le a megyei táncfesztivál rendezvényei, amikor is számos községből, városból, sőt az ország más részéből is jönnek vendégek. Ezen az ülésen alakult meg egy igen fontos közérdekű szerv, a Vöröskeresztes Mezőgazdasági Szakbizottság, melynek feladata az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek mezőgazdasági dolgozóit a nagy tavaszi, nyári, őszi munkák Idején állandó egészség- ügyi segítségben részesíteni. Például lehetővé kell tenni, hogy minden munkabrigádban legyen elsősegélynyújtó, és munka köz- ben bőséges, jó Ivóvíz álljon a dolgozók' rendelkezésére. Munkás- szállásaik megfeleljenek az egészségügyi követelményeknek és így tovább. Hiányoljuk, hogy éppen a Gyulai Állami Gazdaság nem képviseltette magát a megalakuláskor, pedig jól tudjuk, sok tennivaló van még ott is az egészségvédelem körül. Dr. Gyenge István járási e. ü. o. vezető, Gyula. Olvasóink, levelezőink írják NAGYON SZÉPEN írja Bálint Imrémé Gyulaváriból, hogy a békevágy a nők legbensőbb érzéséből fakad, mert ők a türelem. a szelídség, a megértés, a jóság, a segíteniakarás és áldozatkészség legbőségesebb forrása. A békét támogatja a szelíd hangú feleség, a gyermekeit féltő édesanya, a szerelmes szívű leány. A béke védelmének psdig egyik hatásos módja a közösségért való munkálkodás. Az óvodai dajkák Gyulán és mindenütt a járásban szép, tiszta óvodával várják az érkező gyermekeket, hogy azok második otthonukban is jól érezzék magukat. — Ugyancsak a béke ü- gyét szolgálják a kétegyiházi óvónők, akik példás odaadással gondozzák a román nemzetiségű kicsinyeket, olyan nevelésben részesítve őket, hogy kikerülve ne idegenkedjenek az anyanyelvi iskolába való járástól. Az eleki Gyermekotthon gondozónői és nevelői színén a békét segítik, mikor az ott elhelyezett 60 árvának igyekeznek pótolni az édesanya meleg tekintetét, szerető símogatását, ö- lelését, gyengéd vigasztalását. A tanítónő is épít, mikor a tanításba szívét-’elkét adja. — A Dobozi nevelők rendszeres étkeztetését biztosító konyháért való harc , a gyulavári szülői munkaközösség törekvése, hogy a község úttörői a nyári szünetben nyaralhassanak. a máriafalviak 60 gyapjúsapkája ugyanannyi gyermeknek,-a gyulai kórházi ápolónővérek türelme, szeretete betegeik iránt, — mind- mind a szép, békés életet szolgálja. • KOVÁCS pAl írja Békéscsabáról — többek közt —, hogy a 41-es számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói közül a becsületes, jó munkásokra felfigyel a vezetőség. Legutóbb öt példamutatóan dolgozó nő részesült dicséretben, illetve pénzjutalomban. Szalaí Lászióné, aki már közeljár a nyugdíjkorhatárhoz, négy gyermek anyja, ma is fiatalos lendülettel, kifogástalanul dolgozik. Valach Ilonka, Dömsödi Olga, Kissné, és Csépai Lászlóné — az utóbbi nehéz körülményei ellenére is kifogástalanul áll helyt —, mindnyájan kiérdemelték a vállalat elismerését. A szakszervezet két női dolgozót ingyenes üdülte- •ésben részesített, és számosai’ külön dicséretet kaptak jó munkájukért, * A GYULAI MEZÖGAZDASAGI TECHNIKUMBAN önképzőkör alakult, melynek célja az iskolai tehetségek felkutatása és a lehetőségek szerinti wvábbsegítésük. A kör szinte összekovácsolta az Iskola ifjúságát. A leglelkesebb szervezők Juhász Margit és Dolka Ilona III. éves tanulók vezetésével egyik nap küldöttség ment a múzeumba, onnan az iskola által összeállított és az 1848—49- es szabadságharc fontosabb eseményeit ábrázoló történelmi kiállításhoz anyagot kaptak. Ez a kiállítás volt az önképzőkör első nagyobb kezdeményezése, melyet, ha mi diákok lelkesen összefogunk, még sok más szép s tanulságos önképzőkört tevékenység követhet, — írja Sitz György III. osztályos tanuló. * SZARVAS KÖRÜL sok felé látni a földeken kuko- caszárat, közli Kepenyes János te kérdezi, hogy mire jó ez? A kukoricaszárak még most te a szántókon csak a rovarok, férgek, egerek, pockok szaporodását szolgálják, hogy aztán nagyobb kárt okozhassanak. Csak a hanyag, tehetetlen gazda cselekszik így. Annak idején nagy a sok állattartó szívesen megvette volna takarmánynak. Most már a szelek meg- cibálták, eső. hóié kilúgozta, nem kell senkinek. Holott ha idejében eladják, akkor egy katasztrális holdon termett kukoricaszár árából ugyanakkora terület traktorral való felszántásának ára térül meg. Az efféle káros jelenségekre figyeljen fel a járási mező- gazdasági osztály. * KÉTEGYHAZARÓL írja Darócz József, a 22 tagú két- egyházi cigányszínjátszók nevében, hogy érdemtelenül bánnak velük olyanok, akiknek feladata lenne a felkarolás. Például a két- egyházi kultúrotthon vonakodik táncruhákat kölcsönözni, sőt — a levélíró szerint — vezetőjük, Czinó Ferenc sem viselkedik kellő türelemmel irántuk, sőt néha még goromba is. Vendégszereplésük alkalmával is sok nehézség állja útjukat, például az útiköltség mikénti előkerítése. Pedig jó együttes kovácsolódott össze. „Cigányember a bíró előtt" című Vígjátékkal nagy sikerrel szerepeltek már Bánkúton, Csárda- szálláson. Több megbecsülést és segítséget követel a törekvő és áldozatra kész kétegyházi cigány* színjátszó együttes, mert hiszen ők is a nép kulturális szórakozását segítik. * A KONDOROSI NÖTANÄCS munkájáról még nem esett szó a lap nyilvánossága előtt, — kezdi hosszú levelét Kürti László. A továbbiakban közli, hogy a tanácsban 45 nő van, de ott vannak mindenütt, ahol a maguk erejével a község életét, a béke ügyét szolgálhatják. Mérhetetlen lelkesedéssel kapcsolódtak be a fóti Gyermekváros népének a megsegítésébe 7800 forint értékű tégla- íegyet adtak el. Korábban párnákat küldtek a forrószívű kondoro- si mamák, ezenkívül 28 játékbabával lepték meg az apróságokat. \ téli hónapokban 120 résztvevővel működő szabás-varrás taoto- ’vamot hoztak létre és i'yet a külterületi örmény kúton is szervez* tek.
