Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-25 / 71. szám

B£K£S MEGYEI NÉPÜJSAG & Megyénk kórusművészetéről Hosszú időn át fejlődött olyan magasra a kómisművészet, ami­lyennek napjainkban látjuk. Az új kultúrpolitika lehetővé teszi, hogy a kórusok kívánsága szerint az öntevékenység az eddigieknél még nagyobb teret kapjon. Az üz­leti szellem már nem diadalmas­kodik kórusaink életében. Régeb­ben sokan nem azért foglalkoztak kórusvezetéssel, mert arra való­ban hivatottnak érezték magukat, mert ahhoz tehetségük volt, ha­nem azért, mert jó megélhetést biztosított. Ezek a művész-kontá­rak nem követték a nagy karmes­tereket, akik számára a döntő a mű mondanivalója volt. Nem is ér ettek ahhoz, hogy igazán mű­vészit adjanak és a művészetnek ezt a formáját is minél szélesebb rétegekkel ismertessék meg, a- mire a kórusvezetés kiváló mes­terei törekedtek és törekednek ma Is. Napjainkban már egyre széle­sebb területre hatolt be a kórus­művészet. A munkások munka u- tán összejönnek, hogy az éneklés­ben találjanak felüdülést. Ezek a munkáskórusoik új színnel gazda­gították a kórusok műsorait. Ezen­kívül persze megszólaltatták a klasszikusok alkotásait Is. A fel- szabadulás után nagy távlatok -^Itak meg a kórusművészet e- Megyénk kóruavezetői már kamagyi tanfolyamokon bővítik ismereteiket. Ez év július első fe­lében kéthetes kórusvezetoi tan­folyamot szervez a megyei műve­lődési osztály Gyulán, ahol kb 30 kórusvezető vesz részt. Államunk réngeteg lehetőséget biztosít kó- rusvezetőínknék, hogy. áliandóar képezzék megukat, legyenek lgé nyesebbek, kövessék azokat a nagyszerű kórusvezetőket, akik régebben sokkal nehezebb körül­mények között szólaltatták meg a néphez közel álló, róla és neki szóló dalokat. Megyénk kórusvezetői főleg is- Mteai vonalon tevékenykednek. BPemi kórusaink mikor szólaltat­ják meg dalaikat? Gyulán például felnőtt kórus a mai napig nem hal tatja szavát! A békéscsabai ü­zemek daloskedvü dolgozóinak aj­kai elnémultak talán?! Nem kell itt termünk valamit? Ahogy egyre nagyobb lesz a kó- rúsművészet közönsége, egyre na­gyobb felelősség hárul a kórusok vezetőire te, hogy a dolgozók igé­nyeinek kielégítésében megfelelő munkát végezzenek. Nevelnünk kell hallgatóságunkat, úgy kell megválogatnunk műsorunkat, hogy az a népről és a néphez szól­jon, hiszen ezt érzik magukénak a dolgozók. Szólaltassák meg a klasszikusok mellett a nép dalait, a mai szerzők alkotásait, Bartók és Kodály műveit. Nagy és meg­tisztelő feladat karnagyaink szá­mára, hogy nagyszámú közönség­gel szerettessék meg a kórusmű­vészetet és olyanokat is bevigye­nek a hangversenyterembe, akik azelőtt még nem jártak oda. A megye területén huszonkét jól működő iskolai énekkar van, művelődésházi kórusaink száma nyolc, zenekar három. ÜXemi kó­rusok a megye területén nem működnek. Az üzemekben életre kell hívni a kórusokat, az üzemek vezetőinek is nagyobb segítséget kell adniok a kórusok újjászerve­zéséhez. Szereplési lehetőség vol­na helyben te, vidéken te, csak egyelőre az nincs, aki fellépjen.' Pedig vannak az üzemekben szép számmal, akik szívesen énekelné­nek, csak össze kell őket gyűjteni. Szervezhetnek az üzemek köz­ponti szakszervezeti énekkart is. Az öntevékenység teljes érvé­nyesítése melletti nélkülözhetet­lennek tartjuk a kulturális irányí- l ószervek hatékony bekapcsolá­sát.' Ez1 a bekapcsolás semmikép­pen sem erőszakosain irányító, ha­nem segítő jellegű legyen. Ez a segítő funkció elsősorban a helyes célkitűzéseik tisztázásában, fl szükséges szakemberek mozgósítá­sában, összetartásában, az anyagi bázis megteremtésében, a helyi társadalom mozgósításában nyil­vánuljon meg. Ez most a legfon­tosabb feladat! . • . Gajdár László megyei karnagy. NÉGY PILLANATKÉP A RUHAGYÁRI NAPKÖZIBŐL A gyermekeit paradicsoma a Ruhagyár napközi otthona. Jói érzik magú Ivat, vidámak, és öröm­mel jönnek ide minden reggel. Képünkön éppen Zukoviczki Jani érkezik, édesanyjával. — Jó reggelt! Megjöttem... Azt mondják Csercsa Marika a napközíotthan „szépe”. Persze mindannyian aranyosak, de azért Marikáról mégis készítettünk egy, felvételt. Nos, kinek van igaza?!.,. A sok-sok „játék- munka” után jól esi! a pihenés. A szülők nyugodtan dolgozhat­nak a gyárban, gyer­mekeikre gondos ke zek vigyáznak. — Aludj, aludj, ál­modj szépeket!... Ez ám az igazi! In­dul a hintaló-verssny. Figyelem: rajt! Ki lesz az első? Nagy a vetélkedés, és vidám a játék. ■ C ■ m m m m : • s m „ w Tisztasági mozgalom Gyulán A tisztasági mozgalomról tár-* * gyalt a Gyulai Városi Tanács o- gészségügyi és szociális állandó bizottsága a napokban. Az aktívák sorában ott láttuk a város körzeti orvosait és gyógyszerészeit is. AZ egészségvédelem hivatásos mun­katársain. kívül képviseltették ma­gukat az üzemek^ vállalatok, ter­melőszövetkezetek is. A jelenlé­vők egyhangúan elfogadták a vá­rosi főorvos javaslatát, -mely a tisztasági mozgalmat kiterjeszti a külterületek, utcák, terek tisztán­tartására, a vízelvezető csatornák rendezésére, lakóházak udvarai­nak, valamint a mezőgazdasági te­lepülési helyeinek rendbehozata­lára — ipari üzemek, vállalatok, üzletek nagytakarítására — isko­lák, óvodák, üzemi konyhák, mun­kásszállások hygjéniájának rende­zésére. A mozgalom sikerét, a vá­ros hét körzeti orvosa mellett, szé­les aktívahálózat biztosítja, fi, tisztaság megteremtése városunk­ban most különösen időszerű, hi­szen köztudott, hogy június hónap­ban Gyulán zajlanak le a megyei táncfesztivál rendezvényei, ami­kor is számos községből, városból, sőt az ország más részéből is jön­nek vendégek. Ezen az ülésen alakult meg egy igen fontos közérdekű szerv, a Vöröskeresztes Mezőgazdasági Szakbizottság, melynek feladata az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek mezőgazdasági dol­gozóit a nagy tavaszi, nyári, őszi munkák Idején állandó egészség- ügyi segítségben részesíteni. Pél­dául lehetővé kell tenni, hogy minden munkabrigádban legyen elsősegélynyújtó, és munka köz- ben bőséges, jó Ivóvíz álljon a dolgozók' rendelkezésére. Munkás- szállásaik megfeleljenek az egész­ségügyi követelményeknek és így tovább. Hiányoljuk, hogy éppen a Gyulai Állami Gazdaság nem képviseltette magát a megalaku­láskor, pedig jól tudjuk, sok ten­nivaló van még ott is az egész­ségvédelem körül. Dr. Gyenge István járási e. ü. o. vezető, Gyula. Olvasóink, levelezőink írják NAGYON SZÉPEN írja Bálint Imrémé Gyulaváriból, hogy a békevágy a nők legbensőbb érzéséből fakad, mert ők a türe­lem. a szelídség, a megértés, a jó­ság, a segíteniakarás és áldozat­készség legbőségesebb forrása. A békét támogatja a szelíd hangú feleség, a gyermekeit féltő édes­anya, a szerelmes szívű leány. A béke védelmének psdig egyik ha­tásos módja a közösségért való munkálkodás. Az óvodai dajkák Gyulán és mindenütt a járásban szép, tiszta óvodával várják az ér­kező gyermekeket, hogy azok má­sodik otthonukban is jól érezzék magukat. — Ugyancsak a béke ü- gyét szolgálják a kétegyiházi óvó­nők, akik példás odaadással gon­dozzák a román nemzetiségű ki­csinyeket, olyan nevelésben része­sítve őket, hogy kikerülve ne ide­genkedjenek az anyanyelvi isko­lába való járástól. Az eleki Gyer­mekotthon gondozónői és nevelői színén a békét segítik, mikor az ott elhelyezett 60 árvának igye­keznek pótolni az édesanya meleg tekintetét, szerető símogatását, ö- lelését, gyengéd vigasztalását. A tanítónő is épít, mikor a tanításba szívét-’elkét adja. — A Dobozi nevelők rendszeres étkeztetését biztosító konyháért való harc , a gyulavári szülői munkaközösség törekvése, hogy a község úttörői a nyári szünetben nyaralhassanak. a máriafalviak 60 gyapjúsapkája ugyanannyi gyermeknek,-a gyulai kórházi ápolónővérek türelme, szeretete betegeik iránt, — mind- mind a szép, békés életet szolgál­ja. • KOVÁCS pAl írja Békéscsabáról — többek közt —, hogy a 41-es számú Autóközleke­dési Vállalat dolgozói közül a be­csületes, jó munkásokra felfigyel a vezetőség. Legutóbb öt példa­mutatóan dolgozó nő részesült di­cséretben, illetve pénzjutalomban. Szalaí Lászióné, aki már közeljár a nyugdíjkorhatárhoz, négy gyer­mek anyja, ma is fiatalos lendü­lettel, kifogástalanul dolgozik. Valach Ilonka, Dömsödi Olga, Kissné, és Csépai Lászlóné — az utóbbi nehéz körülményei ellené­re is kifogástalanul áll helyt —, mindnyájan kiérdemelték a vál­lalat elismerését. A szakszervezet két női dolgozót ingyenes üdülte- •ésben részesített, és számosai’ külön dicséretet kaptak jó mun­kájukért, * A GYULAI MEZÖGAZDASAGI TECHNIKUMBAN önképzőkör alakult, melynek célja az iskolai tehetségek fel­kutatása és a lehetőségek sze­rinti wvábbsegítésük. A kör szinte összekovácsolta az Iskola ifjúságát. A leglelkesebb szerve­zők Juhász Margit és Dolka Ilo­na III. éves tanulók vezetésével egyik nap küldöttség ment a múzeumba, onnan az iskola ál­tal összeállított és az 1848—49- es szabadságharc fontosabb ese­ményeit ábrázoló történelmi ki­állításhoz anyagot kaptak. Ez a kiállítás volt az önképzőkör el­ső nagyobb kezdeményezése, melyet, ha mi diákok lelkesen összefogunk, még sok más szép s tanulságos önképzőkört tevé­kenység követhet, — írja Sitz György III. osztályos tanuló. * SZARVAS KÖRÜL sok felé látni a földeken kuko- caszárat, közli Kepenyes János te kérdezi, hogy mire jó ez? A kukoricaszárak még most te a szántókon csak a rovarok, férgek, egerek, pockok szaporodását szol­gálják, hogy aztán nagyobb kárt okozhassanak. Csak a hanyag, te­hetetlen gazda cselekszik így. An­nak idején nagy a sok állattartó szívesen megvette volna takar­mánynak. Most már a szelek meg- cibálták, eső. hóié kilúgozta, nem kell senkinek. Holott ha idejében eladják, akkor egy katasztrális holdon termett kukoricaszár árá­ból ugyanakkora terület trak­torral való felszántásának ára té­rül meg. Az efféle káros jelensé­gekre figyeljen fel a járási mező- gazdasági osztály. * KÉTEGYHAZARÓL írja Darócz József, a 22 tagú két- egyházi cigányszínjátszók nevé­ben, hogy érdemtelenül bánnak velük olyanok, akiknek feladata lenne a felkarolás. Például a két- egyházi kultúrotthon vonakodik táncruhákat kölcsönözni, sőt — a levélíró szerint — vezetőjük, Czi­nó Ferenc sem viselkedik kellő türelemmel irántuk, sőt néha még goromba is. Vendégszereplé­sük alkalmával is sok nehézség állja útjukat, például az útikölt­ség mikénti előkerítése. Pedig jó együttes kovácsolódott össze. „Ci­gányember a bíró előtt" című Vígjátékkal nagy sikerrel szere­peltek már Bánkúton, Csárda- szálláson. Több megbecsülést és segítséget követel a törekvő és áldozatra kész kétegyházi cigány* színjátszó együttes, mert hiszen ők is a nép kulturális szórakozá­sát segítik. * A KONDOROSI NÖTANÄCS munkájáról még nem esett szó a lap nyilvánossága előtt, — kezdi hosszú levelét Kürti László. A to­vábbiakban közli, hogy a tanács­ban 45 nő van, de ott vannak mindenütt, ahol a maguk erejé­vel a község életét, a béke ügyét szolgálhatják. Mérhetetlen lelke­sedéssel kapcsolódtak be a fóti Gyermekváros népének a megse­gítésébe 7800 forint értékű tégla- íegyet adtak el. Korábban párná­kat küldtek a forrószívű kondoro- si mamák, ezenkívül 28 játékba­bával lepték meg az apróságokat. \ téli hónapokban 120 résztvevő­vel működő szabás-varrás taoto- ’vamot hoztak létre és i'yet a kül­területi örmény kúton is szervez* tek.

Next

/
Thumbnails
Contents