Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Jöjj, ünnepeljunk! Jöjj, ünnepeljünk! Volt! Es elbukott? Nem! Nem bukott el. El nem bukhatik. Kelet riadja ezt s a nagy Nyűgöt még nem nyugodt, és meg se nyug hátik Nem holt a holt, a sír felé rúgott, nincs élőbb nálunk s holtjainknál: Napunk már bontja táz-arany haját rajongva nézd a múlt koporsaját mellette száz bölcsőcske ring már. (Gábor Andor) ;r •• i m* IOI» A Vörös Hadsereg legendáshírű vezérkari főnöke Óriás termetű, közel két méter magas, vállas atlétára emlékeztet, gömbölyű arcából derűs kék szem villog elő, — ilyen volt Stromfeld Aurél, a Magyar Vörös Hadsereg vezérkart főnöke. Ember volt, mint törzstiszt az első világháborúban, s embersége, kiváló katonai tudása vitte a munkáshatalom hadseregéinek élére. Szerették és becsülték katonái. Dokumentumok, emlékek Résziét Kun Béla Leninhez írott leveléből Budapest, 1919 január 5. [VJélyen tisztelt Lenin elvtárs! A helyzet n ttunk nagyon jó. Pártunk napról napra növekszik, és ha Németországban 2—3 héten be’ül nem dől el a diktatúra kérdése, akkor j íliusi napok előtt állunk. Minden vasmunkás lázong, és csaknem többségük nyi'tan mellettünk áll, a többiek még ingadoznak, de csak a párt egysége megőrzésének óhaja tartja vissza őket. A többi munkások köriben is nagy sikereink vannak. Vidéken szintén. Újságunk (proletárújság) 20 ezer példányban jelenik meg, a jövő héttől kezdve hetenként háromszor. A „Steagul Kosit” című román újságot terjesztik a román csapatok körében; a szerbek és horvátok között terjesztenek még röpira- tokat és röpla aokat. A csehszlovákok között szintén. Minden hadseregben felbomlás, nálunk a munká.ok felfegyverkezve. Legyen nyugodt, én teljesen szilárdan és marxista módon intézem az ügyet; itt semmiféle puccs nem lehetséges, ha mi vesz- szük kezünkbe a hatalmat, azt senki el nem ragadhatja tőlünk. A legszivélvesebb és legforróbb üdvözletem önnek, e’vtársam, Nagyezsda Konsztan- i tyinovnának és Maria Iljinyicsnának. Béla A forradalom katonái Skultéii Mi hál y Fiatal volt. Alig 20 éves, amikor a monarchia hadbaszólítot- ta. A naptár 1915 január 1-ét mutatott és Skultéii Mihály nagyszénást gyerek, mint any- nyi más Kisemmizett János elindult az urak érdekét védő háborúba. Uniformisba rázták, melyet három év alatt folytásig töltött meg a bukovinai harcterek lőpor füstjének szaga és ez a három év elég volt ahhoz, hogy a monarchia egyenruhájába bújtatott emberben kialakuljon egy új világért folyó küzdelem reménysége. A Tanácsköztársaság alkotmányából i.|. A Tanácsköítáraaságban a proletár- ság minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett, abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet és a buirasoázia una&ixíék!,f'4te: helyébe a szocialista termelési^ tárj- sadalmi rendet tegye. A protetártátufc diktatúrája azonban csupán eszköz minden nemű kizsákmányolás és mindenfajta osztályuralom megszűntetésére, és előkészítse annak a társadalmi rendnek, amely nem ismer osztályokat és amelyben megszűnik az osz- tály uralom legfőbb eszköze, az állam hatalma is, * 4. §• A Tanácakö^ársaság arra törekszik, hogy a dolgozók társadalmának tulajdonába jusson minden termelőeszköz a kizsákmányolás megszüntetése s a termelés szervezése és fokozása érdekében. Ezért köztulajdonba vesz a kisüzem kereteit meghaladó minden mezőgazdasági, Ipari, bánya- és közlekedési (issemen 5. g. A finánctői&e uralma azzal szűnik meg a Tamácskőztátnaságban, hogy köztulajdonba mennek át a pénzinié- r.etek és a biztosítóintézetek. «.§. A Tanácsköztársaságban csak annak tan helye, aki dolgozik, a Tanácsköztársaság elrendeli az általános munka- kényszert, ezzel szemben megállapítja a munkára való jogot. A munka- képteleneket, valamint azokat, akik dolgozni akarnak, de akiknek az állam munkát juttatni nem tud, az áljain tartja eL 10. «. A Tanácsköztársaság megszűnteti a burzsoázia műveltségi kiváltságait és megnyitja a dolgozók előtt a művelt- aég tényleges megszervezésének lehetőségét. Érért a munkások és földművesek számára ingyenes és a műveltség magas fokát nyújtó tanítást biztosít, 11. |. A dolgozók igazi ielkiisraeretszabad- ságát azzal védi a Tanácsköztársaság, bogy elválasztja teljesen as egyházat az államtól, a* iskolát az egyháztól. Vallását mindenki szabadon gyakorolhatja. H. |. A Tanácsköztársaság nem ismer faji vagy nemzett különbséget. Nem tűri m nemzett kisebbségek bármilyen elnyomását, 6a nyelvük használatának bárminő Mofitáíozását. A budapesti munkások jelentkeznek a Vörös Hadseregbe — A Vörös Újság 1919 április 24-én megjelent tudósítása — Ma délután 3 óra körül vonultak el Budapest gyári munkás- zászlóa’.jai az Andrássy—út elején a Kormányzótanács előtt. Nyolc oszlopban huszonnégy ^zászlóalj vonult föl; munkásküzdelemfoen edzett, fegyelemben vértezett elvtársak jöttek, hogy a burzsoá egykori promenádján mutassák elszánt készségüket a munka világa, az igazi emberiesség, a világ- forradalom megvédésére. Háromhárom zászlóalj gyülekezett délután két (kakor a Csepeli Acél- és Fémáruigyár, a dr. Llpták, Hoff- herr és Schrantz, Teudloff és Dittrich, Autójavító műhely, a Schlick Nicholson, Láng L. Első Magyar Csavargyár, Hirmann Ferenc, Rossemann és Khünemann, az Ált. Iparművek, az Északi Főműhely, a Ganz Kocsigyár, az Óbudai Hajógyár, a Ganz Villamossági, Ganz-törzs, Ganz Danubius, a Mátyásföldi Repülő-, az Albertfalvai Repülő-, a Rock-gyár, Kábel-gyár, Magyar-Fiath, Ganz Fi- atih, a Fran ki in-nyomda. Fővárosi-nyomda, Nyugati pályaudvar, Keleti pályaudvar, a Gazdasági, Hirsch és Frank, Autóműhely és a MÁV Gépgyár munkásai sorából, hogy jelenlétükkel tanúságot» tegyenek arról az erőről és acélos) «litotérpzásrál, amely ,, ,a Ta-* nácsköztársaság alapját képezi. A Mátyásföldi Repülőgép-gyár munkászászlóaljának kivételével, amely egyenesein menetelt az And- rássy útra és ott csatlakozott a 6. ezredhez, az említett csoportok a különböző gyülekező helyekről pontban két órakor indultak a zsapatszemlére. Amen-e elvonultak, a Soroksári úton, a Ráday utcán, a Haller utcán, kitörő lelkesedéssel, zász- lólengetéssel, éljenzéssel köszöntötték a keménylépésű elvtársa- kat. Az elvtársnők sok helyen virágot hintettek a villamoskocsiból eléjük. Az Andrássy út 4. számú ház e- lőtt a Magyarországi Szocialista Párt egy-egy kiküldött tagja rövid, buzdító beszédet intézett a munkászászlóaljakhoz. Aztán a éölfegyvérzett elvtánsak elvonultak a Kormányzótanács itthon lévő tagjai előtt. 1919 tavaszát jelezte az idő és a nagyszénásiak újra katonákat búcsúztattak. De nem az úri világ érdekeiért hadba szállókat: hanem vörösöket. Száziizenöten voltak. SkvXtéti is ott iJott'. ’ftihii vitte semmi kényszer, önként váHalJcozatt*hit>jfjPszembenéz ha kell, a halállal is, de számot vet az orca-pofa munkáért, a szűkös kenyérért a burzsoáziával, meg azzal, aki kezet emel az új rendre, a nép hatalmára. És vezette szakaszát fergeteges rohamokon át. őrjítő ágyútűzben keltek át a Tiszán, és űzték, hajtották a román interven 5s csapatokat életre-halálra. Később a békésszéntandrásiakkal harcolt, oda vezényelték. 'Azt mondja róluk, hogy „fenegyere- kek‘* voltak. Helyén dobogott kubikus szívük. Aztán jött az árulás és egy hosszúi, kínnal tett időszak. A fehérterror, Horthy- fasizmusa, -majd a világosság: 1945 tavasza, az 1919-ben megkezdett út folytatása. Földet oszt a többi proletárral. Szánt, vet és arat, hogy szebb legyen a holnap és beszél a párt politikájáról, a Iwrmány intézkedéseiről a községi olvasókörben. Ügy i mondja: pártunk, kormányunk, : — pedig nem párttag, de együtt \ érez vele, hisz 19-ben is a mát j akarta. Major Péter Válvetve harcolt az orosz mu nkás testvérek ke l a proletár- diktatúráért, a szocialista forradalom győzelméért. Major Péter a neve, a párt katonája. Hosszú estéken, baráti beszélgetések során sokszor elmondja élete történetét, harcait, küzdelmeit. , Negyven évvel ezelőtt hadifogoly volt egy középázsiai lágerben, „A Szocialista Forradalom szele 1918-ban jutott el hozzánk — mondja, amikor elvtársaival, barátaival beszélget. — A burzsoázia nem nyugodott bele a vereségbe. Ashabádon gyülekeztek a fehérek és idegen vezetéssel szervezkedtek a munkásság ellen. Megtámadták azt a várost is, ahol a mi lágerünk Volt. Az ütközet napján a Vörös Hadsereg küldöttei bennünket is felkerestek és segítséget kértek a forradalom számára. Majdnem valamennyien csa t la koztun kz Még aznap felöltöztünk, fegyvert kaptunk és harcba indultunk a fehérek ellen.” Páncélvonaton, sivatagok poklában harcolt a fehérek ellen, kegyetlen nélkülözések kínozták a hadifoglyokból verbuválódott vörös katonákat, mégsem bírt velük az ellenség. (Jtijegyzetek a Pesti Hírlapban, Móricz Zsigmond tollából (1919. április 16.) Voltak napok, mikor Budapestet elfogta a sötét remegés, hogy éhen fogunk halni. Éspedig nemcsak a burzsoáziát, hanem a pro- letárságot is. Néhány nap tg úgy látszott, hogy a vidék földművessége elveszti a kapcsolatot az ipari proletariátussal. Mesterségesen szították, úgy látszik, azt a felfogást, hogy kiegyemlíthe tetten ellentét van a ké’ proletárelem között. Hát ebből egy szó sem igaz. Az igaz, hogy az anarchia mindent el tud pusztítani mert az erők önmagukat e- mész'.H; föl. De a magya földműves a magyar iparost szereti és testvéri gondossággal ragaszkodik hozzá. Ezt most láttam Somogybán. Ott nincsenek dúsgazdag közraktárak, tömött urasági hombárok, amelyeke! csak ki kell üríteni és elszállítani. Amit könnyűszerrel el lehetett rekvirál- ni, innen is, mint az ország minden részéből, elhordták annakidején a háború hiénái. De mikor a szövetkezet megalakult, szervezete kiépült, kiadta a jelszót a vezetőség, hogy a főváros éhezik. Erre saját maguk vetették ki magukra a földmű ves-proletárolt a fejenkénti 4 3 cg lisztadagot és néhány nap múlva vonatok indultak Budapestre lisztté' rakodva, negyven és hatvan kocsiból álló vonatok, és naponta százával a marha, a sertés és ezrével a birka. És most kérnék tojásszállításra vonatokat. Nincs any- nyd szén, amennyi tojás. Mutatta Latinka elvtárs a térképet, hogy eddig mel.\ községekből szállítottak Budapestre élelmet, valami lf 12 község az egész; hol van még egész Somogy! És hol az egész ország! De csak a termelőszövetkezetek útján, A kisgazdák ma rémülten ülnek a klskamráik ajtajában és art hiszik, maguknak kell meg- /édeni magukat. Ellenben a szövetkezetbe! derűs nyugalom és boldog óéke van. Megható volt nézni tegnap Kaposváron a ruhajegykiosztást. óriási tömegben jöttek a proletár- isszonyok a színház helyiségébe, ahol a jegyeket adták Egyik asztalnál a cipőjegyet, másiknál a ruhajegyet, har-, madifcnál a rőfösáruíkra, negyediknél a háztartási edényeikre s így tovább. A iegyosztó hivatalnokok biztatták őket: nem kell egy kis vászon? Hát egy blúzra- való? Kötényrevaló? Most néhány nap alatt a kaposvári proletárság többet vásárolt, mint a háború négi éve alatt. Én magam is megirigyeltem őket s kértem, hogy adjanak egy kis cérnát. Van egy vagon kitűnő olasz cérnájuk, bort é szeszt fizettek érte. Kar an hat Startka cérnát 48 koro náért. A feleségem hetei óta nem tudott a gyerekek re foltozni a cérnahiány mi ■itt. Szóval nyugodtan, szépen rendesen alakul ki az új vl tág. Mennyivel szebb, boldo gabb és nyugodtabb lesz i réginél. A kommunizmus, amely tői a naív képzelődök azér téltek, mert a falanszte bömlöcét. látták benne, me ögja hozni az individuur valódi kivirágzásának nagy szerű korszakát. Magyarországon nemcsal hogy nem hal éhen senk: hanem most kezdődik a igazi boldog és embed éle Major Péter elvtárs akko. 1918-ban lépett be a bolsevi pártba, 1920-ban a vöröshadse reg tiszti iskolájára került és 1922-ben hadnagy lett. ■ Ma munkásőr. Hat évtized szállt már el felette, de harca ma is. Ugyanolyan kemény pro letárszívvel, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért, vagy 1919-ben, a Tanácsköztársaság ügyéért harcoló vöröslcatonák.
