Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-21 / 68. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG ,,A párttal, a néppel egy az utunk, a jelszavunk: munka és béke mi kommunista ifjak indulunk mert bennünk apáink reménye.” (Vasvári) Harcban Ma, március 21-ési alakult meg hazánkban az egységes if-» júsági szervezet, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Most, ürme-* peljiik megalakulásának, zász­lóbontásának első évfordulóját. Az ünnepségeken, évfordulókon megszoktunk álleni egy pilla­natba és visszatekintünk a meg­tett útra. Mi is vegyük elő és lapozzunk az ifjúsági mozgalmak történe­tében, amely egyben a magyar ifjúság története is. Hogyan a- lakult meg, s hogyan jött létre a kommunista nevet viselő s ma már tartalommal és múlt­tal is rendelkező ifjúsági szö­vetségünk. Emlékszünk még jól, s jól az emlékezetünkbe véstük az 1956 októberi ellenfor­radalom szemünk előtt lejátszó­dott gaztetteit és hamisan csen­gő. világgá kürtőit jelszavait. Tanultunk belőle. Ifjúságunk, hovatartozásának tudatában so­rakozott a párt zászlaja alá az ellenforradalomban és az azt követő hónapokban. A fiatalok felvilágosult tömegei azzal a határozott igénnyel léptek fel, hogy az egész magyar ifjúság érdeke megkívánja a párt irá­nyítása mellett működő szerve­zet létrejöttét. Mozgalmak in­dultak meg a Viharsarokban is és már 1957 januárjában meg­volt a jelenleg is működő szer­vezeteinknek a lelkes kommu­nista magja. i »» il Nem véletlen következménye volt, hogy ifjúságunk' feháügo* sült rétegei igényelték a párthoz tartozó Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozását. Az el­lenforradalom minden de­magóg üvöltésével szemben kijelentettük, hogy a magyar if­júság sorait nem az álszocialis­ták, soviniszta és nacionalista tartalommal teli — az egész if­júság érdekeivel ellentétes — jelszavak, hanem a gyökerükben szocialista törekvések és ha­gyományok vezérlik. született a Magyar Tanácsköztársaság 38. évfordulóján volt. Nem véletlen történelmi dátum ez, hanem a harcokban edződő, ifjú kommu­nisták mind szélesebbre bon­takozó tömegeinek történelmi fordulópontja. Éppúgy, mint ahogy történelmi fordulópontot jelentet 1919. január 31-e is, a- mikor 10 000 ifiúmunkás. sztráj­kolt, s harcba lépett az emberte­lenség, a kizsákmányolás ellen és 1919. június 20-tól 22-ig meg­tartotta a KIMSZ első kongresz szusát. Szövetségünk tehát egyenes történelmi örököse az 1919-ben alakult Kommunista Ifjúmun­kások Szövetségének. PélcWké- pünfcnek tekintjük a kemény harcokban is helytálló vezetőit Ságvári Endrét, Kilián Györ­gyöt, Kulich Gyulát és a nyom­dokaikba léoünik, kezünkben vé­rükkel megszentelt vörös zász­lóval, mely lengett és lengeni fog az igaz ügyért ifjúságim! legjobbjai előtt. Több mint egy éve, hogy a kommunista és pártonkívüli fia­talok bontogatni kezdték a KISZ zászlaját. Azóta bátran célratörően halad az MSZMP által megjelölt úton. Nem volt könnyű ez az esztendő. Nagyor sok helytelen nézet ellen kellett felvenni a harcot. Találkoztunk az .első hetekben, hónapokban olyan fiatalokkal, akik azt val­lották, hogy a KISZ nem lesr képes megoldani az ifjúság ve­zetését. Ezt a nézetet legyőztük, mert a tények igazolták, hogy képes a KISZ megoldani a fel­adatokat. Ezt a segítséget érzi a KISZ és eddigi sikeres tömörülése azért volt lehetséges, mert a párt esz­mei, politikai irányvonala meg­felel ifjúságunk érdekeinek éa mi kiszesek kommunista elve­ink alapján hajtjuk végre a fel­adatokat. Szmirnov bonni szovjet nagykövet emlékiratot nyújtott át Adenauernek Szmirnov, bonni szovjet nagy­| Keszöutiük a KommuaisiMfjnsági Szövetséget! I Ma zászlót avat a KISZ t bat tanyai szervezete. Ez a ' , nap kettős ünnep lesz az út- : 1 törők számára is. Ünnepel- 1 i jük az 1919-es Tanácsköztár- i , saságot, és ünnepeljük a lel- , kés, harcos ifjúsági szövetség tagjait. Köztük vannak csa- I patunk rajvezetői, akik sok 1 I munkájuk mellett időt szaki- i ' tanak arra, hogy részt vegye- 1 nek a legkisebbek, az úttö- ' rő pajtások nevelésében. ' i Köszöntünk titeket és arra i , kérünk bernieteket, hogy le- i , gyetek hűek az elhangzó foga- 1 dalomhoz. I Sályi Gézáné csapatvezető i ; Battonya. \ , iTavaszodott. Csodás *■ tavasz közelgett a sokat szenvedett em­berek ébredésének tava­sza, akikben oly’ régen élt már a szabad élet u- táni vágy. 1919 március 21-e. ö- römujjongás verte fel a főrárosit: kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Az utcákon sugárzó arcú embersokaság. Vörös zászlókat lebbentett a Dunáról fúvó tavaszi szellő. A tizenöt esztendős Kolárik Ede, a kis ke­reskedőtanuló is na- gyon-nagyon boldog volt. Reggeltől estig hordta a röplapokat. Az élet viharában megtalál­ta ő Is a maga helyét, ahová ’ Saját" Sorsa űzte, hajtotta. Röpke tizenöt esztendeje már akkor egy kész regény volt. llegyek, erdők ko- 11 szorúzta felvidéki faluban látta meg a nap­világot. Ott nevelkedett négy testvérével együtt, mígnem egy napon ap­ját, aki aranybányában dolgozott, szerencsétlen­ség nem érte: bánya­robbanás — s örökre el­veszítette édesapját. Ke­követ a szőve ségi gyűlés nagy külpolitikai vitájának előestéjén szovjet emlékiratot nyújtott át Adenauer szövetségi kancellárnak Bonná megfigyelők szerint ez a tény magyarázza meg a kancellár és Szmirnov szerdán este váratlanul mégis létrejött tárgyalásáról kiadott kormány­közlemény fogalmazását, amely szerint a megbeszélés „a résztve­vők egybehangzó kívánságára” történt. A kancellár szerdán este ismét tárgyalt Gerstenmaienrel, a szö­vetségi gyűlés elnökével. Króné­val, a kereszténydemokrata szö­vetségi gyűlési csoport elnökével és Kiesingerrel, a csoport külpo­litikai szóvivőjével. A kancellár tájékoztatta pártjának vezető po­litikusait Szmimowal tartott megbeszéléséről. Először csak aa vált ismeretessé, hogy a küszö­bönálló csúcsértekezlet politikai kérdéseit vitatták meg. Jól érte- úilt bonni körök azonban tudni vélik, hogy a szovjet emlékirat megerősíti azt a felfogást, hogy Moszkva hajlandó össznémet kép­viselettel megkötni a német béke- szerződést, Eszerint helytelen az Egyesült Államokhoz intézett szovjet emlékiratnak az az értel­mezése, hogy szovjet vélemény szerint a német békeszerződést, csak német államszövetséggel, vagy két német állammal lehet megkötni. Az élei i/iUacá&an serves napok következ­tek. özvegyen maradt é- desanyjával Budapestre kerültek. Itt tengették életüket a sovány kere­setből. Amikor pedig 1916-ban betöltötte a ti­zenkettediket, elszegő­dött kereskedő tanuló­nak. Hajnaltól napestig cipelte a sok árut, s éj­féltájban holtíáradtan került az ágyba. Már ek­kor — gyermekfejjel — eszmélni kezdett: miért van az, hogy vannak gazdagok, akik azt sem tudják, mit kezdjenek pénzükkel, s vannak szegények, akik látástól vakulásift dolgoznak és. mégsem lakhatnak jól? Kereste, kutatta a vá-^ laszt mindaddig, míg' meg nem találta. Ezért hordta a röplapokat, e- zért örvendezett, hogy ime felragyogott a Jobb lét reménye, — Tagja lettem a Kommunista Ifjúmun­kások Magyarországi Szövetségének — em­lékszik vissza a régmúlt időkre. — Hathetes agi­tációs tanfolyamot is vé­geztem. Ezután már nemcsak szívvel, hanem ésszel Is szolgáltam a mozgalmat. Özavai nyomán me- ° legség lopakodik az orosházi FJK vegyi­raktár hideg helyiségé­be. Itt dolgozik Kolárik elvtárs, itt áruátvevő és kiadó néhány esztende­je. — Mintha csak ma lenne, úgy emlékszem az 1919-es budapesti má­jus elsejei ünnepségre. Vörös zászlóerdők vol­tak az utcák, kipirultak az arcok. Szép volt. , A.. Tanácsköztársaság bukása után tovább ci­peli a csom'agokati Dol­gozik reggel öttől éjfé­lig. Nagy keservesen végülis letelik az öt és félévi tanulóidő. Nem tud elhelyezkedni, munka nélkül tengődik évekig, s az elkeseredés mindjobban a rendszer ellen hangolja. Az 1919- ben elhintett mag kikelt, s a hajtás egyre erősö­dött. 1922-ben már ille­gális szervezetben tevé­kenykedik. Nyolc év múlva pedig tagja lett a Kommunisták Magyar- országi Pártjának, a- mely Orosházára küldte, hogy szervezzék a moz­galmat. Járja a környé­ket: magyaráz, vitatko­zik. Az eszmét hirdeti. Társak is akadnak, mun­kájuk nyomán bontako­zik a mozgalom. De az urak is éberen vannak. 1937-ben felgöngyölítik az illegális szervezke­dést: Kolárik elvtárs a szegedi Csillag börtön­be kerül. Büntetése: egy év, az is külön cel­lában. 1940-ben inter­nálják, rá négy évre pe­dig munkaszolgálatra vonult be, természetesen nem saját jószántából. • A felszabadulás utár. “ hazatér Orosházá­ra. Továbbra is hű har­cosa a pártnak, amelyet gyermekkorától szolgálj Most a fiataloknak, KISZ-tagoknak adja át sok éves, gazdag tapasz­talatát. Küzdelmes éle­téről mesél s arról, ho­gyan éltek régen az em­berek. P. P. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség zászlóbontása hazánkba! Tarján József, Orosházi Járási KISZ-bizottság. Egy gazdátlan tanyai iskola 1954 tavaszán a Felsőnyomási Állami Gazdaság a dolgozók kéré­sére eUiatározta, hogy a kereki üzemegységben iskolát létesít. A kiválasztott tanyán a csorvási kövesút mellett hozzá is kezdte1 az egy tantermes, tanítói lakásos iskola építéséhez. Bár szeptember 1-re el kelleti volna készülnie, csak december 15-re leit meg. Addig a brigád­szálláson folyt a tanítás. De hát fontos az, hogy elkészült, lehet benne tanítani és lakni is. Épper csak hogy fáskamra és baromfiól nincs hozzá a mai napig sem Van ugyan a hatalmas udvaron egy kb. 20 méter hosszú istálló, de annak nádfödelét már 1954-bér. bontogatni kezdte a szél, azóta már be is omlott, A tüzelő a sza­bad ég alatt áll, jószágtartásra sincs lehetősége a tanítónak. Mivel senki sem tudja mennyi az iskola területe, virágos kertet, konyhakertet létesíteni sem lehet. Már két elköltözött tanító tudja, hogy minden munkája szabad pré­da az arra kószáló jószágnak és nem ritkán embernek is. A most ottlévő harmadik tanító mindé- tantestületi gyűlésen elpmaszol- ja, hogy tanítványai állandó élet­veszélynek vannak kitéve. Rész­ben a bekerítetten udvaron ke­resztül robogó fogatok, vontatók által. De a leggondosabb felügye­let ellenére is: a romok közé buj­káló gyermekeket érheti valami baleset. Tisztaságot, rendet az udvaron nem lehet tartani. Trágyában, •szemétben játszanak, tornáznak a kereki gyermekek. Az állami gaz­daság megénítette ugyan az isko bit, de tovább nem hallandó rá­áldozni. A művelődési osztály nedía nem adhat rá névzt, mivel az épület nem az 5 tulajdona. Mit lehet tenni? A gazdaság mérje ki a Játszótérnek és tanítói kertnek szánt részt és adja át az egészet a a, művelődési osztálynak! Van erre példa is. Az örménv- kutl Állami Gazdaság néhány év­vel ezelőtt iskolát létesített és azt a teljes befejezés után átadta az illetékeseknek. —r—é Lázadás Indonéziában A Szukarno elnök vezetése alatt álló, aktív béke politikát folytatö In­donéz Központi Kormány megbukta­tására reakciós katonatiszt-klikkek imperialista körök támogatásával az Indonéz Köztársasághoz tartozó Szu- mátra és Celebesz szigetén lázadást robbantottak ki. A lázadók hatalmukba kerítették Közép-Szumátrát, ahol február lS-én Bukltdnggl székhellyel ellenkormányt alakítottak, Valószínűleg nem vélet­len, hogy éppen Közép-Szumátrában jelentős olajmezők vannak amerikai érdekeltségek kezében. A celebesz! lázadók csak a sziget legészakibb ré­szén tudták lábukat megvetni. Az Imperialista-ellenes Indonéz Köz­ponti Kormány határozott lépéseket tesz a lázadás leverésére. Kőzép-Szu_ mátra és Eszak-Celebesz kikötőit ten­geri blokád alá vette, repülői bom­bázták az ellenforradalmi lázadók rá­dióállomásait és csapatai partraszáll- tak a Közép-Szumátrához tartozó Bengkaiisz és Szelatnandz.sang váro­sok környékén. (A térképen fekete nyilakkal ábrázolva.) Legutóbbi hírek szerint a lázadók kezén lévő Pakanbabru olaiköznont térségében ejtőernyős kormánycsapa­tok száUtak le és Észak-Celbeszen is visszaszorították a felkelőket. Jelmagyarázat: 1. Tengeri blokád. 2. A lázadás területei. 3. Olalmezök. 4. Brit légi- és flottabázis. <v

Next

/
Thumbnails
Contents