Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-20 / 67. szám

2 B£K£S MEGYEI NÉPÚJSÁG Az ifjúság munkára nevelése a Szovjetunióban Mint a „pedagógus békevonat” szerencsés utasa ez év januárjár- ban 12 napot töltöttéin a Szovjet­unióban. Ka valaki megkérdezné tőlem, mi volt a legnagyobb élményem, azt telelném; a szovjet nevelés és annak eredménye, a szovjet em­ber. B néhány sor semmiképp«« sem tarthat igényt a teljességre. Nem ismertetheti minden részle­tében a szovjet nevelés összes kérdéseit, eredményeit és problé­máit. Csak arra szórt tk ozb a tóm, ami abból a legnagyobb élményt jelenti | _______számomra_______J az ifjúság munkára nevelése. Eb­ben, mint egy cseppben a tenger, benne van az egész szovjet iskola- rendszer jelentősége és társadsr- íomtönmAfó ereje.. Az iskolarendszer ben nines el­választva a kötelező általános és a nem kötelező középiskola.. A szovjet gyermek az úgynevezett fiz osztályos iskolába jár, amely­nek elvégzése városokban min­denki számára kötelező (falvak­ban 7 osztály elvégzése kötelező!) Ez a ti* osztály három csoport­ba osztható: 1—4 (alsó tagozat), ft—7 (felső tagozat) és a 8—10 osztály (a mi középiskolánknak felél meg). A szovjet oktatás sokkal in­kább gyakorlati jellegű, mim» a mienk. A tiz osztályos Iskola ket­tős jellegű: elméleti és gyakorla­ti. Így a végzett tanulók egyfor­mán megállják helyüket az egye­temeken és a termelő üzemek munkapadjainál. Egyetemre a végzett tanulók kb. 10 százaléka kerül be, felvételi vizsga után, a többiek pedig a különböző gyá­rakban, szintén készség vizsga vi­tán . nyerhetnek alkalmazást, mint szál- munkások. E vizsga eredmé­nyétől függően sorolják ott be őket az 1—7-ig terjedő szakmun­kás fokozatba. Ezt a célt a szovjet oktatás úgy valósítja meg, hogy már az első osztálytól kezdve gyakorlati jellegű is a tanítás. Az 1—4 osz­tályokban egyszerűbb gyakorlati munkákat sajátítanak el: hímzés, varrás, gombvarrás, stoppoló«, kötés, horgolás stb. Az 5—7 osztá­lyokban heti két órát asztalos és lakatos műhelyben dolgoznak, a ft: osztá'yban heti 3, a 9—10 osz­A párizsi lapok egyre követe- lőbben írnak az algériai helyzet megoldásának szükségességéről. Cikkek sorozata jelenik meg nap, mbit nap. Algériában pe­dig egyre jobban súlyosbodik a helyzet. Kénytelenek beismerni, hogy a francia csapatokat nagy veszteségek érik, hiszen a Libe­ration nyíltan megállapítja: „Ez már nem gerillaharc, ez már háborúi” A lap rámutat arra Is, hogy a határok ellenőrzése már gyakorlatilag lehetetlen. „A leg­nagyobb tévedés azt hinni — ál­lamit» meg a Liberation, hogy Algéria elszigetelhető. Mint­hogy az algériai problémának nincs katonai megoldása, te­remtünk meg a békét.“’! A Páris Jóimnál tovább megy és kiiclenti: „A felkelik be a- karják bizonyítani, hogy a fel­szabadító hadsereg már ismeri tályban pedig heti 4 órában fog­lalkoznak a fémek megmunkálá­sának különböző finomabb folya­mataival (esztergálás, marás, he­gesztés, forrasztás stb.). E mű­helymunkák érdekesség, az is, nogy nem tesznek különbséget a .női” és „férfi" munkák között. ft litt is tanulnak varrni s » jfrlUnh fa BMohtlnik wnyul II yrmMMW esztergáinak. I Mjndeoről alkalmunk volt meggyőződni a lenlnrrádi »33. az. > é* * moszkvai 313. az. tíz osztályos I «kólában. A moszkvai 313. sz. Iskolában meglátogattunk egy ötödik cwa­'ályos műhelygyakorlatot. Az osz- ‘áty fele az asztalo* műhelyben, a másik fele ugyanakkor a laka­tos műhelyben dolgozott. Ezek a tanulók épp a látogatásunk nap­ián jöttek fel az Iskolába a köt­het« téti satinet után • ekkor kezdődött a második félév is, így Tznap kezd*ék a műhelymunkát Is. Az első félévben mindegyik •^oport a másik műhelyben dol­gozott. A szép, világos, nagyablakos tantermekben padok helyett gya- lúpadok voltak az asztalos mű­helyben, három oszlopban. A táb­la előtt a dobogón, a tanári asz­tal helyén egy nagyobb gyalúpad állt. A gyalúpadoknál, két kis­lány és fiú kíváncsi tekintete fo­gadott bennünket. Mindegyiknek a kezében egy kis gyalü volt s a padlón faforgács. A falon, egy vászonnal borított és berámázott lemezen, már láthatók voltak az e félévben elkészítendő munka­darabok: madáretető, vállfa, fali sótartó, doboz, stb. Ezen az első gyakorlati órán minden tanuló­nak meg kellett Ismerkednie a gyalúpaddal, a gyalúval, megkell gyalulnia egy lécet és egy éket kell csinálnia a gyalúpadba. A la­katosműhelyben a kislányok és fiúk a kis munkaasztalokra erősí­tett satu mellett dolgoztak, nagy reszelő volt a kezükben. Ezen ez órán egy, a táblára felrajzolt ala­kú és méretű munkadarabot kel­lett vasból kireszelniük. Meglátogattuk a a—18 osztá­lyos tanulók műhelyét is, mely­ben több különböző esztergapadot és sokféle szerszámgépet láttunk. Az iskola igazgatója és a műhely- vezetők — akik technikusi képe­a háború művészetét és a gerilla­harc síkján alkalmazni is tudja. A felkelők egységei számosab­bak, jobban kiképzettek és pa­rancsnokságuk is sokkal jobb, mindenek előtt pedig túlerejük sokkal jelentősebb, mint egy év­vel ezelőtt vott." A burzsoá francia sajtó vész­kiáltásait betetőzi & Kommu­nista Párt lapjának, az Huma- nité-nek híre: „Az ateértat Te­iles körzetében a francia gya­logság két felderítő úton levő szakaszán raHaütöttek a felke­lők. Az automahafeevverekkel felszerelt támadok 24 halott veszteséget okoztak a francia egységnek.” A franck. kormány nagy proWémáia az algériai helyzet. A megoldást azonban senw'e setre sem találhatják meg a há­ború továbbfolytatásában!... sítésűek, az 3—7 osztályú műhe­lyekben, a 8—10 osztályosoknál pedig mérnökök — elmondottak nekünk, hogy ezekben a műhe­lyekben dolgozzák ki a tanulók feladatként azokat a kísérleti és szemléltető eszközöket Is, amelye­ket az egyes nevelők terveznek. Itt készült például az a aerody- namikai mérleg is, amellyel igen ötletesen meg lehet mérni a kü­lönböző alakú testek közegellen­állását Kedves figyelem volt a szovjet kartársaktól, hogy min­den fizikai tanárnak ajándékoz­tak egy Ilyen mérleget. A műhely gyakorlati munkák mellett más órák is szolgálják a tanulók politechnikai képzését, mert például a természettudomá­nyi tárgyak éráinak kb. 23 szá­zaléka gyakorlat. Alkalmam volt megtekinteni u- gyanezen iskola kémiai s fizikai szertárát és előadótermeit is. A szertárak Igen jól felszereltek. Az alapvetőbb és fontosabb kísér­leti eszközök mindegyikéből (mik­roszkóp, mérleg stb.) 13 darab van s az előadóteremben 15 két­személyes asztal A kémiai elő­adóteremben minden asztalba be van vezetve a víz, gáz, az egyen- és. váltóáram. A fizikai-előadóte­rem minden asztalában van be­épített kapcsolótábla, árammérő műszerekkel Ilyen feltételek mellett ii előélet Etában bssiMa fialható a sfaJtar'aHat s ezek egységében teljes ered­ménnyel meg lehet valósi tani a tanulók politechnikai képzését. Módot ad erre még a természet - tudományos tárgyak eWg magas heti óraszáma is. A 10. osztály­ban például heti 4 óra kémia, 4 óra általános fizika, 4 óra gyakor­lati elektrotechnika és 1 óra csil­lagászat. (így már érthető, hogy miért a Szovjetunió bocsátotta lel az első műholdat!) Az iskolai oktatás gazdag lehe­tőségeit a piomir otthonok csodá-» latos világa egészíti ki. Alkal­munk volt megtekinteni a lenín- grádi Zsdánov pionír palotát, a- mely 828 helyiségből áll. It* 228 pe­dagógus 11 800 pionírt foglalkoztat 69» sKdtkőrtto. Itt a tanulók, ér­deklődési körüknek megfelelő gyakorlati munkában mélyedhet- nek ét, amilyen példává a repü­lő-modellezés, autószerelés és ve­zetés, motorszerelés, geológia, stb. Minden műhely fel­szerelése tökéletes. Az oktatás szemléletes és nagyon érdekes. A műhelyeik sokaságát érdekes já­téktermek egészítik ki, melyekben sok érdekes — természettudomá­nyos jelenségen alapuló — játék szórakoztatja a látogatókat. Az e- gyík kis házból például egy süte­ményt nem lehet kivenni a nyitott ajtón, mert ha benyúlunk érte, kezünk beárnyékol egy foto-cel- lát s a süteményt egy különleges — de lényegében egyszerű — szer­kezet elkapja Érthető tehát, hogy ilyen nevelési rendszer eredmé­nyeként, a szovjet ember magas- fokú elméleti és gyakorlati tudás birtokában az Egyesült Államokat messze túlhaladó ütemben, ered­ményesen tudja építeni szocialis­ta hazáját, magatartásával és tudó ményos eredményeivel az égés? emberiség boldog jövőjét szolgál­va. Jeges Sándor — MAI KOMMENTÁRUNK fi A helyzet Algériában EMLÉKEKÉII a* eiuirodi esenddrsortfízrc 1995 március 20 1935. márci­us 20-ót muta­tott a naptár. Endrő- dőn a munkások, ku­bikosok, parasztem­berek a piactéren gyülekeztek, hogy meghallgassák a vá­lasztói programbe­szédet Mielőtt a kis­gazdapárti Andaházi 1 az emelvényre léphe­tett volna, megérkezett Gyoméról a főszolgabíró kivezényelt esend- órsége és felszólították az előadót, hogy mondjon le a beszéd meg­tartásáról. — Találjon ki valami okot, amivel kimentheti magát, a tömeget pedig oszlassa széjjel — mondották neki. Andaházi nem fogadta el a hatósági közegek fel­szólítását. A csendőrség erre fel­szólította a tömeget a piactér el­hagyására azzal az Indokkal, hogy a beszédet nem engedik megtar­tani. A nép hajthatatlan maradt, nem mozdult a térről... Ez a dac. ez a bátor és egységes összetar­tás felbosszantotta a község veze­tőit — beleértve Csernus Mihály apáturat is — és elhangzott a pa­rancs a tüzelésre. A környék csendjét hangos puskaropogás törte meg. A tavasai levegőt az elégett puskapor kesernyés íze te­letöltette. A jelenlévők először azt gondolták, hogy esak a leve­gőbe lőnek, de amikor látták, hogy itt is, ott is felbukott egy- egy ember, kitört a pánik és me­nekült mindenki amerre tudott mikor már temetni akarták az el­esetteket, tudódott ki, hogy 6 is meghalt . Polányi Jusztit szintén keserű emlékek fűzik a csendőrsortüz- höz. Gyermek volt még akkor, mindössze tíz éves, A kíváncsiság azonban őt is a piactérre csalta édesanyjával, Polányi Józsefné- vaj együtt Mint pajkos kisgyer­mek elcsavargott édesanyjától, a ógy szemlélte az eseményeket Látta, amikor édesanyja egy gyil­kos golyótól holtan terült el a szennyes kövezeten. A hirtelen meglepetéstől nem tudta mind­tárt felfogni a történteket, csak később döbbent rá, hogy neki nincs többé édesanyja örökre el­rabolták tőle azt, akit mindennél és mindenkinél jobban szeretett: A következő nap egy képviselő személyesen jött el Budapestről, és 500 pengőt adott át az özve­gyen maradt Polányi Józsefnek és családjának. íme a „nagylel­kűség’*, a mély „együttérzés” megnyilvánulása. Ötszáz pengő honorárium egy kioltott ember­életért. egy édesanya életéért. A csend^rszurortyolc Itt hol ott villanlak meg fS&va- szf napfényben és ahol feltűntek, nem volt kímélet. Akit értek, azt ütötték. Rövid idő alatt, teljesen megtisztult a környék, csak > ha­lottak és a sebesültek maradtak hátra megüvegesedett szemekkel sajgó sebekkel, vérbefagyva. Hét halott és kilenc sebesült feküdt a téren. Hét munkásom bér vesztet­te életét, azért, mert a szebb éle­tet, a nagyobb darab kenyeret' kí­vánták, mert szívük szerint akar­tak élni és cselekedni. Szulyó Etelka óvónő most igy beszél erről: Az én nagyapám. Pribovszkl István is ott esett el. Otthon a család először azt gon­dolta, hogy a sebesültek között van, csak két nappal később, a­Azóto hosszú évek téltek el, de az idő múlása nem feledtette el az eseményeket, és nem vont fátylat az elesettek fölé. A ta­nácsháza falába a tiszteletükre állított emléktábla fennen hirde­ti: Aki a népért hal meg. örökké él* És valóban, Pribovszki István, Gyurteaa, Bálintné, Gellai István, Farkasinszkl Lajos, Polányi Jó* zsefné, Bögre Sándor és Dinya Franciska vértanúk nevei örökre helevésődtek »munkásszivekbe és az emlék, a sortűi borzalmas em­léke apáról fiúra száll, bátorsá­got. összetartást, az ellenséggel, a kapitalizmussal szemben gyűlöle­tet hintve el az ifjú nemzedék között; Sítamtik Károly fiz amerikaiak ’ a totományok terén" Dr. Edward Tetter, akit Ame­rikában a uhidrogénbomba atyjának? hívnak, élesen bí­rálta az amerikai oktatási rendszert, kijelentve, hogy ez amerikaiak „botrányosan mű­veletlenek a tudományok te­rén," kátránynál) műveletlenek „fia az amerikaink meg nem szívlelik a leckét — mon­dotta egy előadásában — Oroszország tíz évért belül u- tálérhetetlenül vezetni fog tu­dományos téren." mat oktatási rendszerünknek, rrn neveljük a legtöbb rugby já­tékosokat a világon — de ml hasznunk van ebből?" Teller sürgette, hogy már fiatal korban kezdjék meg a tudományos ok tatást é* rá­mutatott arra, hogu a Szov­jetunióban sokkal több kép­zett fiatat van, mint az Egye­sült Államokban. Borra Ingadozásai Ven Eekardt, Adenauer kancel­lár sajtófőnöke sajtóértekezletet hívott össze Bonnban. Az újság­írók hangos nevetéssel fogadták a sajtófőnöknek azt a bejelentését, hogy a bonni kormány Ismét meg­változtatja a kormányfők értekez­letének napirendjével kapcsolatos állásfoglalását. Mint ismerete^ pénteken Eekardt, kormánya ne­vében közölte, hogy bizonyos fel­tételek mellett Bonn nem ragasz­kodik a német újraegyesítés kér­désének megvitatásához a nagyha­talmak kormányfőinek értekezle­tén. Szombaton Eekardt vissza­vonta előző napi közlését, s a nyu­gatnémet sajtót tette felelőssé sza­vainak „félremagyarázásáért”. Hétfőn délután — változatosság kedvéért — a kütfo'di sajtó ke­rült sorra bűnbakkén* mint arcely „helytelenül magyaráz-a” a sajtó­főnök szavait.

Next

/
Thumbnails
Contents