Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-19 / 66. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG KÖNYVEKRŐL KRAUS—KULKA: HALÁLGYÁR A két csehszlovák lakatos meg­járta a pokolhoz vezető utat s ma­gát a poklok-poklák Biritenaut, Auschwitzot Tanuságtéteinek Bzánták a könyvet, hogy a világ tudomást szerezzen a példátlan kegyetlenkedések, gyilkosságok sorozatáról. Egyetlen koncentrá­ciós táborban sem fedték fel a nácik céljaikat olyan nyíltan, mint Birkemauban. Itt érte el a tetőfokát a módszeres emberirtás, itt szervezték meg náci alapos­sággal a haláltábort, majd a ha- lálkombinátot. A szerzők mint lakatost*, sza­badon mozogtak a hatalmas tá­bor belső területén és sok min­dent láttak, hallottak. Részlete­sen írnak az auschwitzi konszern­ről, a hozzátartozó táborokról. A kezdeti időszakról éppúgy, mint az újabb és újabb deportáltak érkezéséről, fogadtatásukról és későbbi Borsukról. írnak 'többek között az élő embereken végzett kíséretekről, a gyermekekről, a bordé’yokról és az eleázesítá» el­ső kísérletéiről, de beszámolnak a birkenaui Sonderkomamandó fegyveres lázadásáról is az SS-le- gények ellen. OLVASÓK FÓRUMA <fe ALÄZS SÁNDOR: A» idegen pén* Az iró faluról indult el, sokáig élt kisvárosokban, majd a fővá­rosba került. Ismeri a paraszti port, belát a kisváros befüegö- nyözött ablakai mögé es otthon van a naeyváros bértházaiban. Mint novellista a Nyugatiban tűnt fel először. Sokhur hangszer az övé. Szerelem és halál, szenve­dély és gyűlölet, győzelem és ku­darc — mind hangot kap nála. Részvéte a szegényéké, kiket ki­zsarolnak és a mániákusoké, aki­ket egy ballépés vagy rögeszme züllésbe, vagy pusztulásba visz. Realista író. Ereje a meeíigvelés­É n és a jellemzésben van. A bu- or írásainak egyik vonzó tulaj­donsága. Nem riad vissza a legsö­tétebb megoldástól sem, de gyak­ran meg is mo'olyogfat. Mestere és utói nem érhető mintaképe Maupassant. Tőle tanulta a no­vel1 a szerkezetét is. Válaszol a MÁV * A Békés megyei Népújság feb­ruár 19-i számában megjelent „Vasúti rákodét kér a Telekgeren­dást Baromfitenyésztő Állami Gazdasági című cikkre közöljük, hogy a rakodáváginyok építését o Közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium 1. Vasúti Főosztálya enge­délyezi. Tudomásunk szerint 01 Állami Gazdaság a szemhez kérel­mével még nem fordult. Arra va­ló tekintettel, hogy az ilyen ké­relmet az engedélyt kérők csupán saját szempontjukból bírálják el, kívánatos az üyen kérelmet elő­zetesen a Földművelésügyi Minisz­térium illetékes főosztályához fel­terjeszteni, amely azt az országos igények szempontjából felülvizs­gálja, s fontossági érdekeket fi­gyelembe véve jóváhagyja. Az idé­zett cikkből megállapítható, hogy a Baromfitenyésztő Állami Gaz­daság évente mintegy 200 ezer fo­rintot takarítana meg, mely ősz- szépből járulékos beruházás el­mén volna lehetőség az iparvá­gány megépítésére, melynek meg- i'alásítását az átlamigazgatóságnak kell szorgalmazni. A létesíteni ter­vezeti iparvágányt az 1952. év jú­nius 23-án megjeleni 17. sz. Köz­lekedési Értesítőben előírtak sze­rint meg kell terveztetni és a tervmüvelet 4—4 példányának a KPM I/Vasúti Főosztálya 6. A osztálytioz'-való'fcUetjeSztéS mel-’ lett k^U, ^ Jfözi^jQz^atási be- ^ járás megtartását is az építési en­gedély kiadásáit. Magyar Államvasutak Igazgatósága, Szeged. Legyen valóban legfőbb érték az ember... Még nincs orvo­sunk, de állítólag egy-két hónap múlva már lesz. Addig dr. Bihszádi Sándor he­tenként kétszer jár ki községünkbe, eső­ben, sárban, hóban — és e kétszeri hivata­los rendelésen kívül, csak úgy szívességből még ki tudja hány­szor. De mi történik, ha éjszaka valaki rosszul lesz, és men­tőre volna szüksége? Éjszaka nincs postai szolgálat. De ha si­kerül is a telefonhí­vás, a mentőállomás negyedórás adatfel­vételbe kezd és a síroméban súlyosan vergődő 10 éves gyer­mek állapota egyre súlyosabbá lesz. Köz­ben a mentőállomás beutalót követel, a- mit az orvos adhat. Az aggódó apa csak egyet tehet: a leg­rosszabb időben 19 kilométerre elkerék­pározik, hogy a leg­közelebbiorvostól be­utalót szerezzen. És mire az apa visszatér, fiát már halva talál­ja, mint ahogyan ez községünkben nem­rég történt (Nem azt akarjuk mondani ez­zel, hogy a 10 éves ifj. Balázs György a mentők késése miatt halt meg, csupán a mi községünk -áldat­lan körülményeit szándékoztunk papír­ra vetni.) Kaszaper 40 tanács­tagja, az egészség- ügyi és szociális ál­landó bizottsága — addig is, amíg Bik- szádi Sándor orvos községünkbe nem költözik — arra kéri a megyei mentőállo­mást és a Békéscsa­bai Közkórházat hogy nagyobb megér­téssel és gyorsabb se­gítséggel közeledje­nek községünk lakos­ságához. Községi Tanács VB. egészségügyi és szociális állandó bizottsága, Kaszaper. Tíz éve levelezőnk. • • Sokan ismerik a megyében hasznos levelei nyomán, a képen látható Pataki József orosházi levelezőnket. Érthető ez, hisz* csaknem tíz éve szorgalmas leve­lezője a Párt megyei lapjának. Ez idő alatt írásaiban sokszor dicsért, sokszor bírált — de mindig mértékletesen, meg­fontoltan. Az utóbbi hetekben újra tol­lat fogott és levelet írt szerkesztősé­günknek. Mi azt szeretnénk, ha Pataki elvtárs újra olyan sűrűn felkeresne bennünket írásaival, segítő szándékú bírálataival, mint az ellenforradalom előtt. Reméljük, hogy így is lesz. ünnepi gyűlésre, ifjúsági találkozóra készülnék a ruhagyári fiatalok A Békéscsabai Ruhagyár K1SÉ szervezete pénteken délután 5 óra* kor ünnepi KISZ gyűlést tart. Ek* kor emlékeznek meg a Tanács* köztársaság kikiáltásának 39, és a KISZ zászlóbontásának egyéves évfordulójáról. Az ünnepi gyűlés­re meghívják az MSZMP alap­szervezet vezetőségét, a kiszesek szüleit és- az üzem idősebb dolgo­zóit. A rövid műsor után a meghívot­takat és a fiatalokat uzsonnával vendégelik meg. + Március 23-át Is nagy izgalom­mal várják, amikor ifjúsági ta­lálkozóra a Gyulai Harisnya­gyárba látogatnak el, ahol egész- napoe gazdag, szórakoztató prog­ram várja őket A két gyár fia­taljai közös kultúrműsort adnak, utána pedig röplabda mérkőzésen mérik össze erejüket Délután filmelőadáson vesznek részt. A találkozón a fiatalok a munkában és a mozgalomban szerzett ta­pasztalataikat is kicserélik. A látogatást a nyáron a gyulai­ak viszonozzák, amikor ők láto­gatnak el a csabaiakhoz. Félméteres vadmacska Ma kezdődik a Magyar—Szovjet Mezőgazdasági Hét megyénkben Az MSZBT szervezéséiben a Ma­gyar—Szovjet Mezőgazdasági Hét na kezdődik meg. A békéscsabai zeneiskolában kilenc érakor a jénykoszorú lebegett, arca gyö­nyörű, de bánatos volt. Ki vagy te? — sóhajtott Czéda. Én az örök nő szebbik része vagyok, válaszolta zengő hangján az an- gyal. — Én vagyok az Édes­anya, kinek áldott karjában fel­oldozást nyer még a gyilkos gyermek Is. Én vagyok a Nő­vér, a tiszta kis leánytestvér. A Feleség vagyok, ki megosztja társával az élet szomorú perce­it. De jó vagy, nyögött fel a fes‘ő és lehunyta szemét. Fáj­dalmai múltával azonban az ördög szarvának hegye motosz­kálni kezdett benne. A kékesen derengő lepel alatt telt alma- kebleket és fehér csípőket vélt felfedezni. Két készei kapott u- tánuk, de csak a levegőt mar­kolja. — Hol vagy? — kiáltot­ta, mert sötét lett körülötte minden. — Ha nem tudsz meg­látni, számodra sehol sem va­gyok — zengett a szomorú vá­lasz. Kábult, zavaros fejjel tántor­gó t haza Czéda. Szobája ki­hűlt cigarettafüst és szellőzetlen ágy szagával fogadta. A légy­járta vörös ablak vakon né­zett rá. A cserépkályha előni sala'-dombon, szalonnabőrökön, piszkos zoknikon fürge svábho- garak pajzánkodtak. — Czéda véres, sáros arcát mutatta a vaksi tükör. A mosdónak ki­nevezett törtlábú szikhez ván- szorgatt. A rozsdás bádoglavor szélén a piszokkarikák évgyű­rűként sűrűsödtek. A mocskos viz tetején szőrös borotvahab úszkált, a reggeli nagy kráko- gások emlékeivel együtt. — Czéda lehajtotta fejét és szo­morúan a lavórba nézett. Mint­ha életének tükrébe nézett vol­na. Vióhang: Kérem szeretett ol­vasóimat, ne essenek nagyzási hóbortba és e kis Írásban ne véljenek önmagukra ismerni. A ma élő írók közül az egyiket követem, akinek legutóbbi mű­véből azt a tanulságot szűrtem le, hogy saját fegyverével kell leszúrni azokat, akik az irodal­mat összetévesztik a mocskoló- dással. Novellahősöm „kitalált alak” a nevét pedig nem a te­metőben jegyeztem fel, hanem éppen úgy alkottam az eredeti név mintájára, miként azt „ta­nítómesterem” tette legutóbbi müvében. Elnézését kérem, a- mlért utánoztam stílusát és el­lopjam egy-egy sikerült kifeje­zését. Másként nem tehettem. Mentsen fel a közvélemény. Sándor Magda. megye mintegy 280 legjobb szak­embere részvételével ankétem tárgyalják meg a mezőgazdaság legfontosabb kérdéseit. Az anké- tan a szovjet vendégek, mező- gazdasági szakemberek elmond­ják, hogy milyen módszerrel ér­ték el sikereiket. Megbeszélik, a mezőgazdaság gépesítését, egyes kwllúmövé nyék termesztésének legjobb feltételeit, valamint a ter­melőszövetkezeti mozgalom széle­sítésének módszerét. A mezőgazdasági hét keretében járási székhelyeken is rendeznek ankétokat és az elmondottak gya­korlati bemutatásához ellátogat­nak egyes termelőszövetkezetbe, va«v állami gazdaságba. Szigorú büntetést A csehszlovák közvélemény, el­sősorban Szlovákia dolgozói köré­ben nagy felháborodást keltett a Hükika-g árd ista rohamosztagok 13 év előtti tömeggyilkosságainak híre, amelyekről Barák belügy­miniszter számolt be egy pozso­nyi sajtóértekezleten. Az üzemek, falvak, hivatalok dolgozói tiltakozó gyűléseken kö­vetelik a tettesek szigorú megbün­tetését. A szlovák nemzeti felke- !é.srűl elnevezett Ziari üzem dol­gozói tiltakozó táviratukban köve­telik: kérjék ki és állítsák bíró­ság elé azokat a fasiszta gyilko­sokat is, akik a nyugati országok­ba menekültek ■ felelősségre vo­nás elől. Illés Sándor, tákosi zsilipőr a közeli bockereki erdőben jól meg­termett vadmacsikát lőtt A zsák­mány hossza meghaladja a szász-* húsz centimétert, magassága a fél métert. Szőrméje vörösen csillogó., s fekete csíkokkal. Az arányealanul nagy fejen a szem­öldök és a bajusz, mintegy tfa centi méter hosszú, szájaszéléből ’másfél centiméterre állnak ki zz éles szemfogak. j tp,0f i+W kkW »d* (I# 'Hit» »*1#* SZERETET A terem a lányok csiviteié­“létő} hangos a békéscsabai MÁV kollégiumban. Bökkenő és dupla vagy semmi társasjá­tékot játszanak, s a győztesek átveszik jutalmukat, egy-egy csomag cukorkát. Hirtelen csend lesz. Elalszik s villany. Most következik az est fénypontja a februárban, márciusban születettek felikö­szöntése. Nyílik az ajtó. Kilenc lány jelenik meg, kezűikben égő gyertyákkal díszített csokoládé­torták. Az árva, félárva lányok szemében könny csillog. Nem lehet meghatottság nélkül néz­ni, ahogy az otthon melegét, szeretetét varázsolják ide. A mai zsűri elnökének is elcsuk- lik a hangja, amikor az ünne­peiteket üdvözli: „Fogadjátok szeretettel sze­rény meglepetésünket, mint a- milyen szeretettel mi azt készí­tettük. Éljetek sokáig örömben. Nőjetek nagyra tudásban, jó­ságban". jtAár az asztalon remeg a torták gyertyáinak apró 'ángja. A lányok ölelik, csókol­ják egymást. Sok boldogságot, hosszú életet kívánnak. Még néhány percig meeille­tődött, ünnepélyes a csend, majd az otthont idéző cmléKe« közül újra visszazökkennek a jelen­be, Hatcsaládos vasutas gyerme­ke Berta Gitti. Könnyes szem­mel nézi kis barátnője ajándé­kát, egy szép kézimunkát, me­lyet ráadásnak kapott — meg a többiek is — a torta mellé. — Tetszik? *— Szép. Majd én is viszono­zom ezt a meglepetést barát­nőm születésnapján, A k asztalnál Nagy Lí­via másodikos gimnazista éppen a tortát szeleteli. Telje­sen árva. Nem is emlékszik szüleire. Egy éves volt, amikor a háború alatt egy bombatáma­dás áldozata lett apja, anyja.. 2 sokk» Erzsi és Margit, a két testvér is most ülj születésnapját, ök is árvák. A vasutas ’< nagy családja fogta kézen őket, hogy embert nevel­jenek belőlük, pótolják az ott­hon szeretetét amikor szüleiket a betegség elrabolta. H át igen. Egy életre szóló emlék marad mindaimyi- uk számára az életre készülés e néhány éve... —Sz. ZS. — »^*1 I n

Next

/
Thumbnails
Contents