Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-19 / 42. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. február 19., szerda Olvasd A NÉPÚJSÁGOT Készülődés tavaszra A békéscsabai Kisker Válla­lat jól felkészült a tavaszi idényre. Üzleteiben már most kaphatók a halmiak, kosztü­mök és a különböző női és férfi tavaszi ruhák. Még e hét folyamán közel egymillió fo­rint értékű tavaszi cipő, női, férfi és gyermek szandál kerül az üzletekbe. A gyermek szan­dálok nagyságuktól függően 50 forinttól fölfelé lesznek kaphatók. Megoldódott a már régen kifogásolt gyermeking hiány is. A helyi üzemek, Így a háziipari szövetkezetek és kisebb tanácsi vállalatok üze­mei elsősorban a helyi, illetve a megyei igények kielégítésére gyártanak. A téli időszak után igen nagy a kereslet a motorkerék­párok iránt. A vállalat az igé­nyeknek megfelelően keltő mennyiségű motorkerékpárt biztosított. Kivételt csak a 250 köbcentiméteres Pannónia ké­pez, de a következő hónapok­ba:!} abból sem lesz hiány. A sarlcadi Lenin Termelőszövet­kezetben az elmúlt héten meg-* kezdték a tavaszi vetést. Pénteken és szombaton két nap alatt mint-* egy 15 hold földbe vetettek el a Kompolti Kísérleti Gazdaságtól kapott „Elit“ mákot. A SZOVJET Hadsereg megala­kulásának évfordulóján, február 23-án mutatlwzik be a község la­kóinak az újjáalakult dobozi eite­rn és táncegyüttes. Az együttest Lukács Tóth Kálmánná ének-ta­nárnő vezeti. x A Békéscsabán megrendezett édessógkiállítást több mint kétez­ren nézték meg. Minden ötszáza­dat látogatót jutalmazták és így négy szerencsés édességkedvelő kapott ajándékot. A kiállítás ide­je alatt mintegy 20 ezer forint ér­tékű édességet vásároltak. • A HAZAFIAS Népfront megyei bizottsága tervbevette a világhírű lucernafajták termesztésének új­bóli fellendítését. A megyei szak­emberek megírják a lucemater- mesztés és meghozás kézikönyvét^ hogy ezzel is segítsék <f Hazafias Népfront ilyen irányú munkáját< x A tótkomlóst Haladás Termelő- szövetkezet ebben az évben elő­ször alkalmazza a vetésforgók Szántóterületének csak 27 százalé­kán termel kenyérgabonát, a szer­ves- és szálastakarmány vetéste­rületét pedig 52 százalékra emeli, ^jj hogy a tervezett nagyobb állatállo­mánynak legyen elegendő téli ta­karmánya. GYULÁN február 19-én, szerdán este S órakor a Hazafias Népfront és a földművesszövetkezet a vá­rosi tanács termében előadást, rendez az állattenyésztés fejlesz­téséről. Az előadást Timkó Béla, a Szaüadkógyósi Tangazdaság igaz» gettója tartja. RÁDIÓMŰSOR SZERDA, FEBRUÁR 19 Kossuth Rádió 8.10 Népszerű operarészletek. 9.00 Rádió szabadegyetem. 9.30 A pásztói népi zenekar játszik. 10.10 Moha bácsi, a törpe... 10.30 Vers, mese, muzsika. 12.10 Tánczene. 13.00 Lányok, asszonyok. 13.15 Ré­gi operettekből. 14.00 Gi’andai es­ték. 14.45 Orosz nyelvlecke az ál­talános iskolásoknak. 15.05 Di- áktarisznya. 15.30 Klein: MeCklen- burgi képek, 15.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 16.10 Szív küldi szívnek szívesem 17.00 Hazai kör­kép. 17.20 Lakatos Sándor és ze­nekara játszik, 18.10 Beethoven: VII. szimfónia. 18.45 Aki keres, az talál. Riportműsor. 19.00 Nép­szerű táncdalok. 19.30 Illemkódex. 19.45 A Magyar Rádió gyermek- kórusa énekel. 20.00 Esti krónika. 20.20 Niekleby Miklós. Dickens re­génye alapján írta Gombos László. 21.20 Egyveleg Gyöngy Pál mű­veiből 21.45 Mi újság a tudomány és a technika világában? 22.20 A ^ Magyar Rádió szimfonikus zene­karának hangversenye. 23.15 Vár­lak én... 0.10 Verbunkosok, csár­dások. Petőfi Rádió 14.20 Kitárul a világ. 14.40 Ze­nekari hangverseny. 16.00 Háry János. 16.45 Csanádi Imre és Nagy László versei. 17.00 Sorrentói sze­renád. 17.30 „Demokrácia" a nagy pénztőke birodalmában. 17.45 Fú- vószenékaraimk műsorából. 18.10 Gyermeknevelés 18.30 Rádióegye­tem. 19.05 1000 szó németül.' 19.18 Smetana: e-moll. 20.00 Egy tóm*. — két szerző. 21.05 Régi németal­földi kúrusoik. 21.25 Színházi es­ték. 21.40 Népek zenéje. 22.00 Tánczene. iádán, térdén könyökölve, cigaret­tázik. A család feje. Nem beszél, még csak a csemetéket sem osto­rozza. Hol asszonyára pillant, hol a gyerekek csintevésén mo­solyog. övé a gond, a baj, mely .* családon nyugszik, s övé az öröm is, ha jókedv költözik a kis meleg feszekbe. Olyan mindennapos munkás- fészek Kosa Páléké. A mezóberé- nyi traktoros nem tartozik a nagy­fizetésű emberek közé. Szegénye­sen is élnek. A kopott bútorok, a megnyúlt ruhaneműk árulkodnak erről. Igaz, három család, egy kereső, s huszonöt év életkor. — Nem is lehet többet várni. S a multiban a sors, no, meg a hin- tónjárók ő hozzá is kegyetlenek voltak. Kilenc éves volt, mikor ■kiesapja meghalt, attól kezdve Jancsi: „Vigyék innen azt a masinát, félek én attól...” — Hogy került ki? — Rokonaink vannak kint, kap­tam útlevelet, elmentem világot látni, — mosolyog. — Olcsóság van ott, a nylon olyan olcsó, hogy csak no... Az élelem meg kócrsá- gosan drága... Nem mennék én oda semmi pénzért, jó nekünk ide­haza, itt legalább megbecsülik az embert... Kanyarodjunk csak vissza, ide a mi kis hazánkba, a Kósa család Több érdekes kiadványt jelentetnek meg Gyulán A Gyulai Városi Tanács a helyi párt- és népfront-bizottság közreműködésével több értékes kiadványt jelentet meg az idén. Egy’k ilyen lesz az „Évkönyv”, amit most adnak ki első ízben. Ez a könyv a helyi üzemek, gyárak, vállalatok, tsz-ek, valamint az egész város évi eredményeiről tájékoztatja majd az olvasókat, egyben pedig a tanácstagoknak is segítséget nyújt munkájukban. A hatvan oldalnyi füzetet előreláthatóan márciusban jelentetik meg. A másik kiadvány, melynek címe „Egyszer mégis győzünk’* az 1919-es gyulai vörös századnak állít méltó emléket. A könyvet a jelenleg Budapesten élő Mayer Vilmos, a század egykori pa­rancsnoka irta. A mű a gyulai vöröskatonák történetét foglalja magában; s többek között leírja Kassa felszabadítását, ahová a gyulai vörös század vonult be először, valamint a kassabélai ütkö­zeteit, altot a gyulaiakkal együtt harcolt Münnlch elvtárs is, a Mi­nisztertanács elnöke, A harmadik „Gyula" című gyűjtemény rövid áttekintést ad a város politikai és gazdasági fejlődéséről, történetéről az 1313-tól fennmaradt első feljegyzésektől nap Isinkig. A kiadványt mintegy 3S kép díszíti majd. fcJó nekem itt, megbecsülnek..." öten vannak. Apa, anya, Zsu­zsika, Pali, meg a kis Jancsi. Az anya a tűzhely mellett öltöget fe­hér cérnával, fekete posztóba. Fér­cei. Kabátot csinál valamelyik ki­csinek. Zsuzsika az asztal sarkán készíti másnapi leckéjét. Helyes­írást gyakorol, ez megy a legne­hezebben. Jancsika a legboldo­gabb: már ágyban van s onnan kuncog huncutúl Palira, aki az ágy szélén biztatja, hogy: no, öcsi ülj már fel, játszunk dominót. Pedig Palcsinak is lenne mit esi­tsit cseléd, gazdagok ta­posott kölyke. Még jó, hogy nem sokáig! Most saját ura, ön­álló ember, traktoros. A hamutartóba nyomja a csikket, s utána egyenesedik csak fel . — Most talán majd jobban megy... Job­bak lesznek a gépek, többet bírnak... Na­gyobb lesz a kereset is, több lesz a család­nak. A munka, a család. Míg hall­gat, e kettő jár eszében, de ak­kor is, amikor gépén ül, vagy a műhelyben traktorát javítja, A múlt évben rosszul ment. Az el­lenforradalom alatt a gépeket nem javították meg rendesen. Sok baj volt az ő traktorával is, hát kevesebbet keresett. Az idén .öbbre számít. Most ugyan csak szer forint körül keres, amiből a család fenntartásán túl, nem na­gyon jut egy-egy fröccsre, meg a férfiember más szenvedélyére, de ha megkezdődik majd a szán:ás, meg a többi nyári munka, jobban ■"'■•. c ' a r.: rntftv**-" ■ • jut erre is... — Másutt sem megy jobban! — néz fel az asszony az öltögetésből. — Voltam én tavaly Nyugat-Né- metországban, annyit beszélnek itt, hogy ilyen jól megy ott, meg olyan jól megy ott,, megette a fe­ne, nagyon sok úr van arrafelé, a szegényembernek kevés jut... JÓKAI SZÍNHÁZ Február 19-én nincs előadás TAJELÖAóAS Hldasháton, február 19-én: DEÁK GYÖRGY A BÉRKOCSI» Eleken, február 19-én: BIKKANCSSZERELEM Pali: „Hagyjanak engem, ne fény­képezzenek, nem vagyok én focista...“ Dehogynem kell. S lesz is. A saját országunkban élünk, per­sze, hogy elégedettek vagyunk, mert tudjuk, hogy egyelőre nincs több. De több lesz holnap, még :öbb holnapután... Kósa Pálnak is... Varga Tibor Zsuzsika. Észrevétlenül fényké­peztük le, amint leckéjét készíti nálni: hatodikos, s a tanító bácsi nem éppen a legjobb jegyeket osz­togatja neki. Palcsi tanulj, mert fnegbarackol apuka! Mosolyogva, csendesen ül ő a házába. Itt vagyunk itthonról be­széljünk. „Nem mennék én oda semmi pénzért...”’ — Nekem jó. Nem vágyok sok- :a. Dolgozom, s ahog.iV dolgozom, úgy kapom a pénzt. Az emberek rendesek. Az öreg Szolián bácsi a pár [titkár, nagyon . jó ember. Becsülnek, én is becsülöm a mun­kát, több nem kell.

Next

/
Thumbnails
Contents