Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-16 / 40. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1958. február 16., vasárnap Huszonkét diáklány válaszol az újságíró kérdéseire ' Azt mondják, ha az ember leérettségizik, eivégez valamilyen középiskolát, az érettségi vacsorán pertut iszik az igazgatóval és az összes tanárral, — altkor lép ki az életbe az iskola védőszár' nyai alól és további sorsának önmaga lesz a kovácsolója. Milyen jó is lenne, ha csak ennyiből állna az egész. Egy ünnepi vacsora, poharak összecsen- gése, jókedv és máris minden elindul, megy tovább a maga útján Az élet azonban teljességében nem ilyen romantikus, nem ilyen könnyű, nem ilyen egyszerű. Mégcsak februárt mutat a nap tár, az érettségi napja még hónapok távolságában van, de középiskoláinkban a végzős diákoknak már ez a legnagyobb problémájuk. Sokszor írtunk már az érettségizőkről, az életbe indulásról, de úgy, ahogyan ebben a riportban most szóesik, még soha. Elmondom röviden az előzményeket Elhatároztam, hogy felkeresem az orosházi Táncsics Gimnáziumot, és az egyik negyedik osztály leánytanulóihoz két kérdést intézek. Megkérem őket, hogy kérdéseimre írásban és név nélkül válaszoljanak. Mire gondoltam? Arra, hogy bizonyára sokkal ő- szintébbek lesznek így a válaszok, mintha külön-külön, személyesen kérdezném meg őket. Az elhatározást tett követte és a napokban Keller József igazgató kíséretében beléptem a gimnázium egyik tantermébe, a negyedikes lányok közé. Bemutatkoztam, elmondtam mit akarok, és a kérdéseim, melyek így hangzottak: » 1 " ' — B/ftlyen terveim vannak érettségi után? — Milyen foglalkozású férfihez szeretnék férjhez menni és miért? Az első kérdést néma csend fogadta, míg a második kérdés u- tán, — csoda-e? — kuncogás, sőt kacagás hullámzott a padok között. Azonnal hozzátettem: „Ne haragudjanak lányok, nem értem, miért mosolyognak? Nagyon komoly válaszokat szeretnék kapni, hiszen, ha egy kicsit elgondolkoznak kérdésem felett, azonnal rájönnek, hogy nem egyszerű dolog az, és néhány év múlva, vagy talán hamarább is nem én, hanem az élet kér választ erre.” Fekete, barna, szőke leányfejek hajoltak a papír fölé, — mostmár valóban komolyan —és 10 perc múlva aktatáskámban lapult 22 leány válasza. Mindegyik egy-egy őszinte vallomás. Minden válasz elárulja Írójának gondolatait, lelkivilágát, vágyait és terveit. Sokan azt mondják, hogy a mai fiatal lányok egytől egyig mérnökhöz vagy orvoshoz, egyszóval diplomás emberhez szeretnének férjhez menni és semmi más nem Izgatja fantáziájukat, csupán a „jó parti”, a gondtalan élet köny- nyu megszerzése. Állítom, hogy ez nem igaz Perdöntő bizonyítékaim vannak: 22 orosházi gimnazista lány írásos nyilatkozata. Nos, nézzük e- zeket a nyilatkozatokat sorba, ragadjuk ki közülük a legjellemzőbbeket. Az egyik kislány első kérdésemre így válaszolt: „Nagyon szeretnék tanítónő lenni. Ha lehetséges, akkor a nyolc hónapos tanítói tanfolyamra megyek. Mindig vágytam a kicsi gyermekek közé és őket jóra, szépre, szocialista hez megyek, foglalkozásomhoz illő férfit választok.” íme, az első bizonyítéka annak, hogy a mai lányok tanulni is akarnak esnem „csak” férjhez menni. De nézzük tovább! „Az érettségi után dolgozni szeretnék, bárhol, ahol munkát kapok. Nem fontos éppen irodai munka, megfelel nőnek való fizikai munka is. Ha férjhez megyek, a férfi foglalkozása számomra mindegy. Ha ő szereti hivatását, és azt velem is megszeretteti, akkor nyugodtan mehetek lakatoshoz is feleségül.” Egy másik kislány így írt: „Az érettségi után ha sikerül, nagyon szeretnék védőnő-képzőben tovább tanulni. Már elképzeltem, hogy ott nagyon, de nagyon fogok tanulni, hogy jó védőnő legyen belőlem. Ha onnan kikerülök az é- letbe, becsületesen fogom végezni munkámat. Minden vágyam, hogy ezt a célom elérjem... Nekem mindegy lesz, hogy férjemnek mi a foglalkozása, csak becsületes legyen, szeressen és viszont szeressem én is.” Egyszerű válaszok, de az élet igazsága rejlik bennük. Nem az a fontos, hogy a jövendőbeli férjnek mi lesz a foglalkozása, hanem az, hogy megértsék, szeressék egymást. A huszonkét lány. válasza között azonban kerül olyan is, aki mór nem egészen úgy írt, mint az előbbiek. Van akinek túlságosan magasan, fellegekbe szálló vágyai vannak és az olvasóban olyan érzés erősödik, hogy ez a kislány sokat esalódikjjjgg szeletben. „Az érettségi után valamilyen gyakorlati pályára szeretnék menni... Férjemül pedig sportot kedvelő, művelt mérnököt választok, aki a sport mellett az operát és a könnyűzenét is szereti.” Ne haragudjon kislány, de engedje meg, hogy eláruljuk magának: a jó házasság nem a diplománál és az operánál kezdődik. De nézzük csak tovább a válaszokat: akad még érdekesség közöttük! „Most gépészmérnök udvarol, — Írja az egyik leányka — felfogásunk hasonló, megértjük egymást —, csak ezért. ’ Lén lám, micsoda gondok! A diploma:. í férfi megjelent, sőt udvarol is. Gyorsan kislány, férjhez kell menni, hátha sikerül?! Nagyon érdekes, sőt érdekieszitö lapozgatni ezeket a válaszokat. A tervek milyen különbözőek! Az egyik rádióénekes szeretne lenmert szereti a slágereket és feltétlenül olyan férjet akar, „aki megért majd engem és élvezni fogja az én előadásomat... A másik kislány, talán anyagias kissé: „Állásba akarok menni, és valamilyen iparban dolgozó férfihez, mert az biztosítja a megélhetést.” A harmadik orvost, vagy tanárt szeretne, de megjegyzi, hogy csak akkor, ha szerelemmel tudja megszeretni és nem a pénz- srt.” (?!) És a sok válaszból ragadjunk ki még egyet, aki nagyon egyszerűen így válaszol: „Az érettségi után továbbtanulási /terveim nincsenek, szüleimnek fogok segíte- 1 ni. A házasságról még nem gondolkoztam, de szerintem azt nem a fiú foglalkozása határozza meg. Ha a fiút szeretem, foglalkozása mellékes.” A sok-sok válaszból ezek voltak a legjellemzőbbek, hiszen azt Ígértem, hogy azokat mutatom be ol a mai lányok túlnyomó többsége nem a „jó parti“ kedvéért akar íérjhezmenni, hanem egyre jobban tért hódít a józanság, a becsületes kapcsolat keresése és az igazi családi boldogság utáni vágyakozás. Mindez persze nem zárja ki azt sem, hogy középiskolát végzett leányaink nagyrésze tovább akar tanulni. Az egyetemek, a tanítóképzők, a anfolyamok kapui nyitva állnak: ás szívesen fogadják az orosházi Táncsics gimnázium érettségizett eányait is, akik közül 22-en most, a nyilvánosság előtt is elmondták véleményüket az élet néhány dolgáról.. Hogy igazuk van-e mindenben, azt szintén az élet dönti majd el, Sass Ervin A Tüzes nyíltól a holdrakétáig — Megjelent az Univerzum sorozat 9. száma — A nemzetközi közvéleményt rendkívül foglalkoztató mesterséges hold, az interkontinentális rakéta sokoldalú ismertetésével több cikkben foglalkozik az Univerzum sorozat legújabb száma. Kis lexikont is tartalmaz* a- melyben választ ad sok olyan izgalmas kérdésre, mint a lépcsős rakéta, a pályamenti sebesség, a ,,Bip” jelek, s hogy mi lesz a műhold sorsa. Külön fejezet foglalkozik a szovjet rakétatechnika történetével és a vi- iágürkutatás sugárhajtású eszközeivel. Érdekes jelenségről számolt be még a második világháború éveiben néhány német vadászrepülő. Amikor nagy^ magasságból zuhanórepülésbe Ynenífek át, hogy az üldözött bombázógép hasa alá kerüljenek, a zuhanás végén súlytalannak érezték magukat. Azóta sok kutatót foglalkoztat a súlytalanság és a mozgások problémája. Több kísérletezést folytattak. Ezekről olvashatunk a Súlytalan emberek című képekkel illusztrált fejezetben. Nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Kulin Györggyel, az Asztronautikai Bizottság elnökével folytatott beszélgetés, melyet: A magyar asztronautika jelene és Jövője című cikkben találhat meg az olvasó. Közöl még az Univerzum 9. száma több érdekes írást, köztük Aki meghódította a Holdat című fantasztikus novellát. HÍREK Meddig tűrik még? Több esetben tapasztalható, hogy a mozikban (Békéscsabán és valószínű, másutt is) filmvetítés közben az első padsorokban huligán egyének botrányosan hangoskodnak. Tiszta érzéseket keltő Jeleneteknél brutálisan, tüntetőén ásítanak, nevetnek. Magatartásukkal megbotránkoztatják a közönséget, s Nagy sikerrel, telt ház előtt mutatták be a Jókai Színház művészei Oláh Gábor: Deák György, a bérkocsis című darabját Gyulán, február 11-én, a művelődési házban. A Hazafias Népfront békenagygyűlést tart a Földvári úti iskolában, február 20-án, csütörtökön este 7 órakor* * Nagy kedvvel készül a szarvasi ének- és zenekari fesztiválra az újkígyóst 42 tagú vegyeskar. Az énekkar vezetője Nátor Béla tanár. Most tanulják Kodály Zoltán: Esti dal című művét, + Békegamitúrákat készít a Békéscsabai Faipari K-tsz kárpitozó részlege. A hat darabból álló ízléses garnitúrából ebben az évben már 36-ot készítettek, melyet az ország több városában szállították. + A Békés megyei Labdarúgó Alszövetség február 15-én, szombaton kiértékelő tanácskozást tartott. A tanácskozáson a labdarúgás 1957—58- évi őszi fordulójának eredményeit és hibáit beszélték meg. zavarják szórakozásukat. A mozi dolgozói az ilyen eseteknél nem lépnek közbe. A rendőrség hasonlóan. így a huligánok kényük-kedvük szerint szórakoznak a többi száz néző bosszúságára. Meddig tűrik még? Vagy azt várják az illetékesek, hogy a közönség dobja ki őket? Füzesgy&rmaton február 14-én, befejezték a második szabás-varrás tanfolyamot. Most szervezi « nőtanács a harmadikat, melyet február második felében indítanak be. Az eddigi tanfolyamon mintegy 50 fiatal és idősebb asszony, lány tanulta meg a szabás-varrást. + A gyulai földművesszövetke' zetben megalakították a szőlő- és gyümölcsterm.elő szakcsoportot. Hamarosan közös gyümölcsöst és szőlészetet is létesítenek, ahol mintaszerűen yazdálkodnak. • A vásárlók által már régen keresett és hiányolt, matracokból 100 garnitúra érkezett a békéscsabai Állami Áruházba. AZ OROSHÁZI IBUSZ március 9-én külön autóbuszt indít Börgöndre, a katona-hozzátartozók látogatására. Részvételi díj 148 Ft. Jelentkezés február 24-ig. X „Késő ősszel száll a fecske messzire“ címmel előadást tart a TTIT február 17-én, hétfőn délután 4 órakor Békéscsabán. A Szabadság moziban tartott előadás alkalmával az „Egy gyűrű története“ című filmet is bemutatják. emberré nevelni. Ha majd férj-vasóinknak. Azt állítottam, hogy vitának vele, amellett, hogy kiJ Mit láttam Námetorszáflban? ** Emeleten van a lakás, földszinten az istálló. Messziről alig lehet megkülönböztetni a várost a falutól, mert ott is emeletes házaik vannak. De azért a falvakban is akad gyár, vagy nagyüzem. Láttuk azt is, hogy a nagy magtár mellett rögtön ott van a tészta üzem, vagy a kekszgyár. Itt van szén bőven. Drezda felé közeledve lassanként összefolyik az egész település egy gyárkémény erdővé. 10—15 kilométeren át rohan a vonat a városban. Ez már Drezda külvárosa. Befutunk egy hatalmas csarnok alá, amely talán háromszor akkora, mint a Keleti-pályaudvar, de látszik rajta a háborús pusztítás nyoma. Három nappal a háború befejezése előtt 1945-ben a belváros egy olyan rettenetes bombaszőnyeget -kapott, aminek következtében két-három kilométeres körzetben kő-kövön nem maradt. Két-három négyzetkilométeres körzetben egy világváros szíve pusztult el. Áruházak, múzeumok, utcák, templomok és könyvtárak tömege omlott össze, 120 ezer embert temetett maga ¥ T ttörő vezetők bői álló pedagógusküldöttség tagjaként jártam a Német Demokratikus Köztársaságban. Csehszlovákia földjéről átlépve kitárul előttünk az Elba völgye. Minden talpalatnyi földet megművelnek itt. A gyárak szinte egymást érik. Közöttük a kevés kis termőföld sok embert tart el. Nézzük a füstölgő gyárakat és köztük a vékony kis szántóföldeket. Ismeretlen, káposztaszerű növények zöldéinek még télen is. Beszélgetünk német paraszt- emberekkel. A föld szeretete összehoz bennünket. Elmondják, hogy, az állattenyésztés a fő foglalkozás náluk. Rengeteg tejet, tojást, és vajat fogyaszt a német nép. Itt már nem terem meg a kukorica sem. Pedig ők is szeretnének vele hizlalná, ök is szeretik ám a disznóhúst és a kolbászt. Ismerik a magyar szalámit és a Gyulai kolbászt. De ők nem jutnak olyan könnyen hozzá, mint mi. Beszélgetünk a földművelésről. Feltűnik nekem, hogy itt több a lucerna és a herevetós, mint nálunk. Megtudjuk azt is, hogy ők még ebből sem tudnak magot fogni. A magyar ó- lomzárolt 1-ucemamagnak világhíre van. Átvennének tőlünk, bármilyen mennyiségben. Csak itt ébredtem rá, milyen korlátlan lehetőségeket rejt a magyar föld magában. Annak idején olvastam az Élet és Tudományban, hogy a magyar Alföldön a legkedvezőbbek az életfeltételek a poszméhek létezéséhez, ami a luceroaféle pillangós virágú növényeket megtermékenyítik. így tudunk mi az egész világon a legkedvezőbb feltételek között lucernamagot termelni. Ugyanez a helyzet a magyar bor, a ma- . gyár gyümölcs, alma, barack, vagy a paprika esetében is. A- zért világhíres a mi makói hagymánk is. Náluk például nem tudnák télálló hagymát termelni. Csak a magyar hagymát tudják tavaszra is tárolni. Hej, de jó volna, ha ezeket az adottságok?.* minden magyar parasztember tudná és értékelné. A németéül megveszik a magyar lucerna magot azért is, mert talajt ja
