Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

-1958. február 8., szombat

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

Kulturális tömegmozgalmunk nagy seregszemléi előtt

Nagysikerű fesztiválok, a művészeti csoportok jónéhány találkozója fémjelezte az elmúlt esztendő kulturális munkáját megyénkben. Az új esztendő terveiben újból megtalálhatjuk azokat a nagyszabású megmozdulásokat, melyek 1957-ben már gyümölesö- 'bredményességet hoztak. A tervi szerint az új, tavaszi feszti- okon a színjátszók, az ének- és »akarok, majd a népi tánccso- rtok találkoznak és mérik őszibe tudásukat, felkészültségüket.

Rövid visszapillantás

fessünk egy rövid visszapillan- sf az elmúlt évre. Az öntevékeny mozgalom különböző ágazatai erőre kaptak, és meg kell állapítanunk, hogy ezzel államrendünk konszolidációját is segítették. A Békés megyei Népművészeti Hét táncegyütteseink, énekés zenekaraink hatalmas seregszemléje volt, ahol ezek a csopor- ■-k már általánosságban meg is ízeli tették régebbi művészi szín- gfcnalukat. A téli évadban meg- *hódott a színjátszómozgalom is, megyeszerte egyre több csoport próbál és tart bemutatókat, örvendetes, hogy műsorpolitikájuk is javul, mind több helyről eltűn- V a giccses népszínművek, „fa- flozás" álmagyarkodások. Kü- ...psen kiemelkedik színjátszó „ 'porijainak sűrű szerepeltetésével Orosháza, Elek, Mezőberény és Szarvas.

A helyzet ma-^»fejlődés- tehát bizonyos, még- am elég, mégsem megnyugtató. J Több nagysikerű együttes és énekkar, zenekar évek óta nem ad életjelt magáról. Hol van és miért hallgat már annyi idő óta szeghalmi Sárréti Együttes, a Jyulai Béke Együttes, s miért nem tud régi hírnevéhez méltóan szerepelni a tótkomlós! szlovák népi együttes, főként a tánccsoport? Ha tovább bogozzuk ezt1 a kérdést, Békéscsabával és Gyulával is folytathatjuk. Miért nincs a megye székhelyén önálló zenekar, és miért nincs Gyulán, Erkel Ferenc szülővárosában? Gyulán azonban még önálló kórus sem működik! Tisztes kezdeményezése a csabai zeneiskolának az, hogy újból megalakítják a csabai szimfonikus zenekart, de félő, hogy ez is csak kezdeményezés marad, — ha nem I napnak sürgős segítséget.

H. a járások kulturális életét vesszük nagyitóüveg alá, igen változékony képet láthatunk. A gyomai, a mezőkovácsházi, és a sarkad! járásban nagyon szegényes az öntevékenység. Rendezvényeikben főként az iskolai kultúrosoportok- ra, énekkarokra támaszkodnak, (bár ez a „könnyebb megoldás” — keresése máshol is erősen divik), sőt, elsősorban Idegen műsorok lekötésével gondolják kielégíteni az igényeket, és .fejlesztem" a helyi kultúrmunkát.

Igaz, hogy sok helyen fennálltak bizonyos objektív nehézségek, ma már azonban olyan csekély ezeknek a száma, hogy semmiféle komoly akadályt nem jelenthetnek az egészséges, mindent átfogó és mozgósbahozó kulturális munka kialakulása, fejlődése előtt. Szükséges, hogy a helyi párt- és tanácsszervek egyre több figyelmet fordítsanak erre és egyre jobban segítsék az öntevékeny kulturális mozgalom fejlesztését, mely az általános népművelés számunkra elengedhetetlenül fontos forrása és eszköze. A párt- és a tanácsszervek segítsége és irányító munkája mellett fontos az is, hogy öntevékeny kultúrmozgal- munk szoros kapcsolatot teremtsen a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal, valamint a különböző nemzetiségi szövetségekkel.

Jó példák máris születtek. Most kaptunk hírt arról, hogy a gyulai városi tanács 30 ezer forint támogatást nyújt a június hónapban Gyulán megrendezésre kerülő ..Nfjp^ít,, barátsága” ,országo$; és

békés megyei Jókai színház

Február 8-án délután 3 órakor DEÁK GYÖRGY, A BÉRKOCSIS

(Ifjúsági előadás.) Február 8-án este lél 8 órakor RIKKANCSSZERELEM

(Bérletszflnet.)

nemzetközi táncfesztiválhoz, Orosházán pedig a napokban hívja össze a járási tanács azokat a kultúrmunkásokat, akik előkészítik az áprilisi Justh Zsígmond színjátszó fesztivált.

A lavaszi-nyári fesztiválokról

A tavaszi-nyári fesztiválok célja az, hogy alkalmat adjanak az öntevékeny csoportok számának növelésére, eszmei és művészeti felkészülésük javítására.

A fesztiválok megrendezése, lebonyolítása nagy feladat. Már most szükséges, hogy a járásokban a népművelési felügyelők és kultúrigazgatók megkezdjék az előkészítő munkát, úgy, mint a- hogy ezt Orosházán teszik. A fesztiválok időpontja: április, május és június, — lehetővé teszi azt, hogy azokon az iskolai tanulóifjúság és a pedagógusok is részt tudnak venni.

A legfontosabb feladat: már az előkészítő járási fesztiválokon biztosítani kell a tömegbázist, azt, hogy a fesztivál műsorát minél többen látogassák.

Az új esztendő első felének ez az öntevékeny csoportokat mozgósító programja nagy lehetőségeket rejt magában. A fesztiválok minden bizonnyal újabb csoportok és újabb sikerek születését is elősegítik, és há ez így lesz — így kell, hogy légyen —* * * akikor az 1958-as év kulturális tömegmunkánk igazi fellendülésének éve lesz.

A földművesszövetkezetek az egyénileg dolgozó parasztokat segítik

Előadás után autóbuszjárat!

TAJELÖADAS

Eleken, február 8-án este fél 8 órakor: DEÁK GYÖRGY, A BÉRKOCSIS

MIÉRT, MIÉRT - A MIÉRT?;

Tolongnak a vonaton. Valaki valakinek a tyúkszemére lép. Fel- csattan a hang: — Nem tud vigyázni, maga barom! A tettes, aki éppen mélységes bocsánatot akart rebegni, erre elsápadt és olyat válaszol, amibe a másik fél sápad bele és még amolyanabbul felel. Pillanatok alatt előhozakodnak azokkal a szókincsekkel, melyeket még az érzéketlen, fekete nyomdafesték sem tűr. Ám az utasok tűrik. Miért? Miért nincs az efféle viselkedés ellen tiltó rendelet? Ha nem ég a kerékpárlámpám joggal felír a rendőr, mert magamnak és embertársaimnak bajt, szerencsétlenséget okozhatnék. Ugyanígy „fel kellene írni” az erkölcsben felelőtlenül „kerékpározókat" és „veszett motorozókai". De addig se várjunk, hanem maga a nyilvánosság védje meg a közerkölcsöt!

Jó, masszív anyagból készült, hatalmas kétszámyas üvegezett yítrimféleséget erősítettek valamikor Békéscsabán az Irodaházban a portásfülke melletti falra. Tekintélyes összegbe kerülhetett ez az a- nyagigényes leltári tárgy, melynek homlokzatán ott ékeskedik, hogy a Megyei Tanács faliújsága. Kétrészes. Egyik fele a párt- másik fele a szakszervezeti közleményeket várja. De csak várja. Igaz, hogy ár- váskodik benne 1957. októberi keltezéssel néhány írás. A Megyei 'Tanács faliújságának ma már semmi mondanivalója nincs az előtte napjában tudom is én hányszor elvonuló irodaháziak és a „felek” so- casága részére? Miért?

Huszár Rezső

rai-uHiK. es KonmanyunK a mezőgazdasági termelőmunka szervezésében nagy megbízatást adott a földművesszövetkezeteknek. E megbízatás igen fontos része, a gépállomások és a földművesszövetkezet kapcsolatának bővítése.

Megyénk néhány gépállomása, egyes földműveeszöivetkezetekkel már a múlt évben olyan jó kapcsolatot épített ki, mely nagyban elősegítette az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságában a talajmunkák és egyéb szállítási feladatok elvégzését. Éppen ezért ebben az évben valamennyi föld- művesszövetkezetet, a földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének együttes utasítása a- lapján a gépállomási munkák (szántás, szállítás) szervezésébe bevonnak. Azt a gépi erőt, melyet a termelőszövetkezetek nem vesznek igénybe — az utasítás alapján — a földművesszövetkezet tartozik munkával ellátni. A földművesszövetkezetek a rendelkezésükre bocsátott traktorok, vontatók, gépkocsik részére főleg az egyéni gazdaságokban — ideértve a különféle szakcsoportokat is — biztosítanak munkát.

Dolgozó parasztságunk termelő munkáját ez az új rendelkezés rendkívül megkönnyíti. Elsősorban nem kell á gépállomáson kilincselni, traktor után járni, mert a földművesszövetkezettel kötött, szerződés alapján végzi el a munkát a gépállomás. Másodsorban a földműi/esszövetkezet által szer-, vezett gépállomási munka, ha két kilométeres körzetben meghaladja

a 12 holdat, nagyüzemi munkaként kerül elszámolásra. Ez szántásnál katasztrális holdanként 20 forint megtakarítást jelent a munkaadónak.

A két előnyt egybevetve, egyénileg dolgozó parasztságunk a földművesszövetkezetek segítségével olcsóbb gépi munkához jut. Dolgozó parasztságunk ezt a lehetősé- rt azonban csak akkor tudja eredményesen felhasználni, ha dűlőnként egymással szövetkezve, társulásokat hoznak létre.

MOZIK MŰSORA

SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Január 6—9: Váló ok.

Kezdés: tv: ff, 8, v,: Ul órakor.

BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Január 6—9: Elbeszélés az elsó szerelemről.

Kezdés: h.: fél «, fél 8, v.i fél 1, fél í,

fél 8 órakori

TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Február 6—9: San Salvatore,

Kezdés h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél ti fél 8 órakor.

PETŐFI MOZI,- SARKAD Február 8—10: Fájdalom nélkül. Kezdés: h.1 8, v.: 4, 8 és 8 órgkpr..

VÖRÖS' OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA

Február 8—10: , Halhatatlan Gttrnizots. Kezdés h.: 7, Va 3, J, 7 órakor.

* SZABADSÁG mozi, GYO.YIA Február 8—10: Nehéz kesztyűk. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor,

ADY MOZI, SZEGHALOM

Február 8—10: Túrlstaszerelem. Kezdés: h.: 7, v,: 3, &. 7 órakor,

PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA

Február 6—9: Szerelem, ahogy as asszony akarja.

Kezdés: h.: fél 6, fél 8, Ví és. ünnepi nap fél 4, fél 8, fél 8 órakor.

BÉKE MOZI, OROSHÁZA Február 6—9: Huszárok,

Kezdés: h.: 8, 7, v.t 3, 8, 7 órakor,

I ERKEL MOZI, GYULA

Február 7—9: Holt tárna titka.

Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél fél 8 órákon

PETŐFI MOZI, GYULA Február 8—11: Moulen Rouge.

Kezdés: hétköznap 5 és 7 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 8, 7 órakor;

BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Február 6—11: Csigalépcső.

Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor;

TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Január 6—9: Az én lányom.

Kezdés: h.t 5, 7, v.: 3, 8, 7 órakori

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kiadja az MSZMP Békés megyei Végrehajtóbizt ttsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, Szerkesztőség: Békéscsaba, József Attila u, 4., I. emelet. Telefon: 22—98

Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős nyomdav.: Kendrá György

LCL fV ' \ iy^ Qia&v^ So '.£■

4% unokákkal együtt•••

Csorváson, az e- !Istkalászos tanfol

iám legöregebb hall• utója, a 7 holdon zzdálkodó, 72 éves,

l. Tarr Lajos bácsi, eszélik is, hogy az yen idős embernek tár nem való a tanúié. Lajos bácsi nem ly gondolkozik.

— Amíg az ember múlhat — vélekedik

• nem szabad az ólaimat elszalasztani.

parasztemberre Is ifér a tanulás.

Ez igaz is. Tarr báliról azt tartják a özségben, hogy az ;yik legjobb gazda.

— Már rádióban is tszéltek rólatr^ —. ondja — sl büsSfcén ihúzza magát, mi- : őzben bütykös uj- ival a falra kíagga- <tt oklevelekre mu- t.

— Azokat a jó lunkámért kaptam, it gondol, hogy ér- m el ezt a jó eredényt7~Z.

Várakozóan néz :m. Én nem szólok.

— Ügy, hogy tanulm. Mert nem mindly az, hogy milyen

cvnnni no-iipl O.y P.1YLbér. Az én jószágaim már voltak mezőgazdasági kiállításon is. Még dijat Is nyertek. — Akkor van mivel dicsekedni, Lajos bácsi — szólok közbe.

— Hát nem mondom, van. ,De meg kellett érte dolgozni.

Igen, Tarr bácsi nem sajnálja a fáradságot, idős ember létére sem. Még arra sem volt rest, hogy gazdatársait is felkeresse, s a tanfolyamra hívja őket.

Az öreg falióra kongásai jelzik, hogy dél van. Lajos bácsi egy pillanatra elhallgat. Nem mintha zavarban Imne, csupán megszokasjez nála, hogy a délnek a maga módján megadja a tiszteletet. Majd újra megszólal.

— Én amondó vagyok, hogy minden parasztembernek járni kéne az ezüstkalászos tanfolyamra. Mert sok mindenre megtanítják ott az embert. A múltkor még matematikát is

tanultunk. Mondták is a gazdatársaim, | hogy erre nekünk j nem sok szükségünk van. De nincs igazuk, , mert a parasztem- I bérnék Is kell szá- j molással bíbelődni.

Lám, milyen előre- ! látó ember Lajos bá- ( esi. ö tudja, hogy az j a parasztember, aki nem számol előre, az nem jól gazdálkodik. j

— És mondja, La- \

jós bácsi, egyedül szokott járni a tanfolyamra? Hiszen idős ] ember, és nem is lát i mór olyan jól? j

Nem válaszol mindjárt, ^gondolkozik. ! Tekintetét a falon l függő családi fényké- j pék re veti.

— Van két unokám. ök is parasztok 1 1 karnak lenni. Betzervezvem őket az #•.: lüstkalász'os tanfolyamra. Ha parasztok \ lesznek, akkor is kell i nekik tanulni. Nem ' szeretném, ha szégyent hoznának a fe- j lemre, ök szoktak i minden este eljönni j irtem, és együtt melyünk a tanfolyamra. 1 Jantyik I