Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

-1958. február 8., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kulturális tömegmozgalmunk nagy seregszemléi előtt Nagysikerű fesztiválok, a mű­vészeti csoportok jónéhány talál­kozója fémjelezte az elmúlt esz­tendő kulturális munkáját me­gyénkben. Az új esztendő tervei­ben újból megtalálhatjuk azokat a nagyszabású megmozdulásokat, melyek 1957-ben már gyümölesö- 'bredményességet hoztak. A ter­vi szerint az új, tavaszi feszti- okon a színjátszók, az ének- és »akarok, majd a népi tánccso- rtok találkoznak és mérik ősz­ibe tudásukat, felkészültségüket. Rövid visszapillantás fessünk egy rövid visszapillan- sf az elmúlt évre. Az öntevé­keny mozgalom különböző ágaza­tai erőre kaptak, és meg kell ál­lapítanunk, hogy ezzel államren­dünk konszolidációját is segítet­ték. A Békés megyei Népművé­szeti Hét táncegyütteseink, ének­és zenekaraink hatalmas sereg­szemléje volt, ahol ezek a csopor- ■-k már általánosságban meg is ízeli tették régebbi művészi szín- gfcnalukat. A téli évadban meg- *hódott a színjátszómozgalom is, megyeszerte egyre több csoport próbál és tart bemutatókat, ör­vendetes, hogy műsorpolitikájuk is javul, mind több helyről eltűn- V a giccses népszínművek, „fa- flozás" álmagyarkodások. Kü- ...psen kiemelkedik színjátszó „ 'porijainak sűrű szerepelteté­sével Orosháza, Elek, Mezőberény és Szarvas. A helyzet ma-^»fejlődés- tehát bizonyos, még- am elég, mégsem megnyugtató. J Több nagysikerű együttes és énekkar, zenekar évek óta nem ad életjelt magáról. Hol van és miért hallgat már annyi idő óta szeghalmi Sárréti Együttes, a Jyulai Béke Együttes, s miért nem tud régi hírnevéhez méltóan sze­repelni a tótkomlós! szlovák népi együttes, főként a tánccsoport? Ha tovább bogozzuk ezt1 a kérdést, Békéscsabával és Gyulával is folytathatjuk. Miért nincs a me­gye székhelyén önálló zenekar, és miért nincs Gyulán, Erkel Ferenc szülővárosában? Gyulán azonban még önálló kórus sem működik! Tisztes kezdeményezése a csabai zeneiskolának az, hogy újból megalakítják a csabai szimfonikus zenekart, de félő, hogy ez is csak kezdeményezés marad, — ha nem I napnak sürgős segítséget. H. a járások kulturális életét vesszük nagyitóüveg alá, igen vál­tozékony képet láthatunk. A gyo­mai, a mezőkovácsházi, és a sar­kad! járásban nagyon szegényes az öntevékenység. Rendezvényeikben főként az iskolai kultúrosoportok- ra, énekkarokra támaszkodnak, (bár ez a „könnyebb megoldás” — keresése máshol is erősen divik), sőt, elsősorban Idegen műsorok lekötésével gondolják kielégíteni az igényeket, és .fejlesztem" a helyi kultúrmunkát. Igaz, hogy sok helyen fennáll­tak bizonyos objektív nehézsé­gek, ma már azonban olyan cse­kély ezeknek a száma, hogy sem­miféle komoly akadályt nem je­lenthetnek az egészséges, mindent átfogó és mozgósbahozó kulturá­lis munka kialakulása, fejlődése előtt. Szükséges, hogy a helyi párt- és tanácsszervek egyre több figyelmet fordítsanak erre és egy­re jobban segítsék az öntevékeny kulturális mozgalom fejlesztését, mely az általános népművelés számunkra elengedhetetlenül fon­tos forrása és eszköze. A párt- és a tanácsszervek segítsége és irá­nyító munkája mellett fontos az is, hogy öntevékeny kultúrmozgal- munk szoros kapcsolatot teremt­sen a KISZ-szel, a Hazafias Nép­fronttal, valamint a különböző nemzetiségi szövetségekkel. Jó példák máris születtek. Most kaptunk hírt arról, hogy a gyulai városi tanács 30 ezer forint tá­mogatást nyújt a június hónap­ban Gyulán megrendezésre kerülő ..Nfjp^ít,, barátsága” ,országo$; és békés megyei Jókai színház Február 8-án délután 3 órakor DEÁK GYÖRGY, A BÉRKOCSIS (Ifjúsági előadás.) Február 8-án este lél 8 órakor RIKKANCSSZERELEM (Bérletszflnet.) nemzetközi táncfesztiválhoz, Oros­házán pedig a napokban hívja össze a járási tanács azokat a kultúrmunkásokat, akik előkészí­tik az áprilisi Justh Zsígmond színjátszó fesztivált. A lavaszi-nyári fesztiválokról A tavaszi-nyári fesztiválok cél­ja az, hogy alkalmat adjanak az öntevékeny csoportok számának növelésére, eszmei és művészeti felkészülésük javítására. A fesztiválok megrendezése, le­bonyolítása nagy feladat. Már most szükséges, hogy a járások­ban a népművelési felügyelők és kultúrigazgatók megkezdjék az előkészítő munkát, úgy, mint a- hogy ezt Orosházán teszik. A fesztiválok időpontja: április, má­jus és június, — lehetővé teszi azt, hogy azokon az iskolai ta­nulóifjúság és a pedagógusok is részt tudnak venni. A legfontosabb feladat: már az előkészítő járási fesztiválokon biztosítani kell a tömegbázist, azt, hogy a fesztivál műsorát minél többen látogassák. Az új esztendő első felének ez az öntevékeny csoportokat moz­gósító programja nagy lehetősé­geket rejt magában. A fesztiválok minden bizonnyal újabb csopor­tok és újabb sikerek születését is elősegítik, és há ez így lesz — így kell, hogy légyen —* * * akikor az 1958-as év kulturális tömegmun­kánk igazi fellendülésének éve lesz. A földművesszövetkezetek az egyénileg dolgozó parasztokat segítik Előadás után autóbuszjárat! TAJELÖADAS Eleken, február 8-án este fél 8 órakor: DEÁK GYÖRGY, A BÉRKOCSIS MIÉRT, MIÉRT - A MIÉRT?; Tolongnak a vonaton. Valaki valakinek a tyúkszemére lép. Fel- csattan a hang: — Nem tud vigyázni, maga barom! A tettes, aki ép­pen mélységes bocsánatot akart rebegni, erre elsápadt és olyat vála­szol, amibe a másik fél sápad bele és még amolyanabbul felel. Pil­lanatok alatt előhozakodnak azokkal a szókincsekkel, melyeket még az érzéketlen, fekete nyomdafesték sem tűr. Ám az utasok tűrik. Miért? Miért nincs az efféle viselkedés ellen tiltó rendelet? Ha nem ég a kerékpárlámpám joggal felír a rendőr, mert magamnak és em­bertársaimnak bajt, szerencsétlenséget okozhatnék. Ugyanígy „fel kellene írni” az erkölcsben felelőtlenül „kerékpározókat" és „ve­szett motorozókai". De addig se várjunk, hanem maga a nyilvános­ság védje meg a közerkölcsöt! Jó, masszív anyagból készült, hatalmas kétszámyas üvegezett yítrimféleséget erősítettek valamikor Békéscsabán az Irodaházban a portásfülke melletti falra. Tekintélyes összegbe kerülhetett ez az a- nyagigényes leltári tárgy, melynek homlokzatán ott ékeskedik, hogy a Megyei Tanács faliújsága. Kétrészes. Egyik fele a párt- másik fele a szakszervezeti közleményeket várja. De csak várja. Igaz, hogy ár- váskodik benne 1957. októberi keltezéssel néhány írás. A Megyei 'Tanács faliújságának ma már semmi mondanivalója nincs az előtte napjában tudom is én hányszor elvonuló irodaháziak és a „felek” so- casága részére? Miért? Huszár Rezső rai-uHiK. es KonmanyunK a me­zőgazdasági termelőmunka szer­vezésében nagy megbízatást adott a földművesszövetkezeteknek. E megbízatás igen fontos része, a gépállomások és a földművesszö­vetkezet kapcsolatának bővítése. Megyénk néhány gépállomása, egyes földműveeszöivetkezetekkel már a múlt évben olyan jó kap­csolatot épített ki, mely nagyban elősegítette az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságában a talaj­munkák és egyéb szállítási fel­adatok elvégzését. Éppen ezért ebben az évben valamennyi föld- művesszövetkezetet, a földműve­lésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének együttes utasítása a- lapján a gépállomási munkák (szántás, szállítás) szervezésébe bevonnak. Azt a gépi erőt, melyet a termelőszövetkezetek nem vesz­nek igénybe — az utasítás alap­ján — a földművesszövetkezet tartozik munkával ellátni. A föld­művesszövetkezetek a rendelke­zésükre bocsátott traktorok, von­tatók, gépkocsik részére főleg az egyéni gazdaságokban — ideértve a különféle szakcsoportokat is — biztosítanak munkát. Dolgozó parasztságunk termelő munkáját ez az új rendelkezés rendkívül megkönnyíti. Elsősor­ban nem kell á gépállomáson ki­lincselni, traktor után járni, mert a földművesszövetkezettel kötött, szerződés alapján végzi el a mun­kát a gépállomás. Másodsorban a földműi/esszövetkezet által szer-, vezett gépállomási munka, ha két kilométeres körzetben meghaladja a 12 holdat, nagyüzemi munka­ként kerül elszámolásra. Ez szán­tásnál katasztrális holdanként 20 forint megtakarítást jelent a munkaadónak. A két előnyt egybevetve, egyé­nileg dolgozó parasztságunk a földművesszövetkezetek segítségé­vel olcsóbb gépi munkához jut. Dolgozó parasztságunk ezt a lehe­tősé- rt azonban csak akkor tudja eredményesen felhasználni, ha dűlőnként egymással szövetkezve, társulásokat hoznak létre. MOZIK MŰSORA SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Január 6—9: Váló ok. Kezdés: tv: ff, 8, v,: Ul órakor. BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Január 6—9: Elbeszélés az elsó sze­relemről. Kezdés: h.: fél «, fél 8, v.i fél 1, fél í, fél 8 órakori TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Február 6—9: San Salvatore, Kezdés h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél ti fél 8 órakor. PETŐFI MOZI,- SARKAD Február 8—10: Fájdalom nélkül. Kezdés: h.1 8, v.: 4, 8 és 8 órgkpr.. VÖRÖS' OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Február 8—10: , Halhatatlan Gttrnizots. Kezdés h.: 7, Va 3, J, 7 órakor. * SZABADSÁG mozi, GYO.YIA Február 8—10: Nehéz kesztyűk. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor, ADY MOZI, SZEGHALOM Február 8—10: Túrlstaszerelem. Kezdés: h.: 7, v,: 3, &. 7 órakor, PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Február 6—9: Szerelem, ahogy as asszony akarja. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, Ví és. ünnepi nap fél 4, fél 8, fél 8 órakor. BÉKE MOZI, OROSHÁZA Február 6—9: Huszárok, Kezdés: h.: 8, 7, v.t 3, 8, 7 órakor, I ERKEL MOZI, GYULA Február 7—9: Holt tárna titka. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél fél 8 órákon PETŐFI MOZI, GYULA Február 8—11: Moulen Rouge. Kezdés: hétköznap 5 és 7 órakor, va­sár- és ünnepnap: 3, 8, 7 órakor; BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Február 6—11: Csigalépcső. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor; TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Január 6—9: Az én lányom. Kezdés: h.t 5, 7, v.: 3, 8, 7 órakori BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kiadja az MSZMP Békés megyei Végrehajtóbizt ttsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, Szerkesztőség: Békéscsaba, József Attila u, 4., I. emelet. Telefon: 22—98 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős nyomdav.: Kendrá György LCL f­V ' \ iy^ Qia&v^ So '.£■ 4% unokákkal együtt••• Csorváson, az e- !Istkalászos tanfol iám legöregebb hall• utója, a 7 holdon zzdálkodó, 72 éves, l. Tarr Lajos bácsi, eszélik is, hogy az yen idős embernek tár nem való a tanú­ié. Lajos bácsi nem ly gondolkozik. — Amíg az ember múlhat — vélekedik • nem szabad az ól­aimat elszalasztani. parasztemberre Is ifér a tanulás. Ez igaz is. Tarr bá­liról azt tartják a özségben, hogy az ;yik legjobb gazda. — Már rádióban is tszéltek rólatr^ —. ondja — sl büsSfcén ihúzza magát, mi- : őzben bütykös uj- ival a falra kíagga- <tt oklevelekre mu- t. — Azokat a jó lunkámért kaptam, it gondol, hogy ér- m el ezt a jó ered­ényt7~Z. Várakozóan néz :m. Én nem szólok. — Ügy, hogy tanul­m. Mert nem mind­ly az, hogy milyen cvnnni no-iipl O.y P.1YL­bér. Az én jószágaim már voltak mezőgaz­dasági kiállításon is. Még dijat Is nyertek. — Akkor van mi­vel dicsekedni, Lajos bácsi — szólok köz­be. — Hát nem mon­dom, van. ,De meg kellett érte dolgoz­ni. Igen, Tarr bácsi nem sajnálja a fá­radságot, idős ember létére sem. Még arra sem volt rest, hogy gazdatársait is fel­keresse, s a tanfo­lyamra hívja őket. Az öreg falióra kongásai jelzik, hogy dél van. Lajos bácsi egy pillanatra elhall­gat. Nem mintha za­varban Imne, csupán megszokasjez nála, hogy a délnek a ma­ga módján megadja a tiszteletet. Majd új­ra megszólal. — Én amondó va­gyok, hogy minden parasztembernek jár­ni kéne az ezüstka­lászos tanfolyamra. Mert sok mindenre megtanítják ott az embert. A múltkor még matematikát is tanultunk. Mondták is a gazdatársaim, | hogy erre nekünk j nem sok szükségünk van. De nincs igazuk, , mert a parasztem- I bérnék Is kell szá- j molással bíbelődni. Lám, milyen előre- ! látó ember Lajos bá- ( esi. ö tudja, hogy az j a parasztember, aki nem számol előre, az nem jól gazdálkodik. j — És mondja, La- \ jós bácsi, egyedül szokott járni a tanfo­lyamra? Hiszen idős ] ember, és nem is lát i mór olyan jól? j Nem válaszol mind­járt, ^gondolkozik. ! Tekintetét a falon l függő családi fényké- j pék re veti. — Van két uno­kám. ök is parasztok 1 1 karnak lenni. Be­tzervezvem őket az #•.: lüstkalász'os tanfo­lyamra. Ha parasztok \ lesznek, akkor is kell i nekik tanulni. Nem ' szeretném, ha szé­gyent hoznának a fe- j lemre, ök szoktak i minden este eljönni j irtem, és együtt me­lyünk a tanfolyamra. 1 Jantyik I

Next

/
Thumbnails
Contents