Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-25 / 47. szám
1958. február 25., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 ÜiiiirpeHek a vnnőiktoitaiel* Szombaton este jókedvű emberekkel népesfiit be az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat békéscsabai vasöntödéjének szépen feldíszített kultúrterme, ünnepelni jöttek össze az üzem fennállásának negyedik évfordulóját. A vasöntöde munkásai mennyi küzdelemmel, hétköznapi tettel fejlesztették e röpke évek alatt az üzemet? Nem jegyezte ezt senki sem, de mindegyik munkás emlékszik ezekre, hiszen részesei valamennyien. Olyan törzsgárda alakult itt lei, mely olyan, akár a vas: szilárd, olyannyira, hogy még az ellenforradalom idején is megtörtek rajta a hazug szavak. — Hosszú és küzdelmes volt ez a négy esztendő — emlékezett vissza beszámolójában Arany János üzemvezető —, de magunk mögött hagytuk ezeket. Küzdelmünk nem volt hiábavaló, hiszen a négy év előtti kezdetleges öntöde már jól felszerelt üzemmé fejlődött. Majd arról is szólt, hogy tavaly milyen nagyszerű eredményeket éltek el. Persze azért voltak hibák is, egyrészt a tervszerűséggel, másrészt pedig az évi átlagse- lejt-százalék is elég magas volt. Erdős Antal formázó szakmunkás munkatársaihoz intézett szavaiban megígérte valamennyiük nevében, hogy az idén gondosabb munkával egy százalékkal csökkentik a sclcjtet. Ez pedig mintegy 40 ezer forint megtakarítást jelentene, amivel hozzájárulhatnának a régen hiányolt kémiai laboratórium létesítéséhez. Várai Mihály elvtárs, az MSZMP városi bizottságának ipari felelőse "a nártbiznttság elismerését tolmácsolta a vasöntöde jóhírű munkásainak. A „hivatalos“ beszámoló, s az ezt kővető üdvözlések után asztalra kerül Oláh Györgynek, az tízem ÜB elnökének ízletes főztje — a rízses sertéspörkölt. Aztán koccantak a poharak, ittak egymás egészségére, A zenekar is rázendített, magasra csapott a jókedv. Szórakoztak a vasöntők, for- mázók, az üzem munkásai. Csak egyet sajnáltak, mégpedig azt, hogy Budapestről, a vállalat központjától meghívásuk • ellenére sem jött el a vállalat igazgatója, aki bizony mór egy év óta nem kereste fel őket. Ezen a kis ünneprontáson is túltették azonban magukat, s reggelig szórakoztak láncoltok, (P. P.) Kongresszusi műszakot tartanak a békéscsabai vasutasok A MÁV békéscsabai állomásának dolgozói február 24-től március 2-ig tartó kongresszusi műszakkal köszöntik a szakszervezetek XIX. kongresszusát. A békéscsabai vasutasok kezdeményezésüket eljuttatták a MÁV Szegedi Igazgatóságához tartozó különféle szolgálati főnökségekhez. A szegedi állomás dolgozói máris csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, s ők is megtartják a kongresszusi műszakot. Seprűkötőgéppel kísérleteznek Orosházán Az Orosházi Faipari Vállalat seprű- kötő üzeme dolgozóinak javaslata a- lapján Kucsor Lajos, a megyei tanács ipari osztályának főmérnöke motor- hajtásd, félig önműködő seprűkötőgépet szerkesztett, amit a Bánya- és Fpítöanyagipari Egyesülés központi műhelyének dolgozói készítettek el. A seprűkötő géppel az orosházi seprűgyár dolgozói kísérleteznek. Az eddigiek szerint a gép a kétkezi erőfeszítéstől megkiméli a munkásokat, s e- gészségügylleg is Jelentős. Kipróbálásánál tovább tökéletesítik, s ha a minőségi gyártás szempontjából is beválik, gépesítik a seprűkötést, amit jelenleg kézierővel végeznek. Munkások javasolják Egy érdekes, figyelemre méltó levelet kapott szerkesztőségünk Békéscsabáról, a Bánya- és Építő anyagipari Egyesülés központi műhelyének dolgozóitól. A műhely munkásai, akik eddig is sok szép kezdeményezést valósítottak meg, most Javaslatot tesznek. Javasolják: hogyan és miképpen képzelik el a technika fejlesztésé^ az új technológiai eljárások kutatását, az új vívmányok elterjesztését. Levelüket az alábbiakban közüljük, s úgy gondoljuk, hogy javaslatukhoz mások is elküldik majd indítványaikat, hiszen közös ügyről van szó: a szocializmus építését szolgáló technika fejlesztéséről. „A Bánya és Építőanyagipari E- gyesülés központi műhelyének dolgozói vagyunk. Ebédidő alatt, valamint más alkalmakkor sokat vitatjuk a technikai fejlődés, gazdaságos termelés, a kísérleti kutatások problémáit. Az a megállapításunk, hogy bár sokat fejlődött Iparunk, gazdasági életünk mégis igen sok tennivaló volna még. Segíteni szeretnénk, hogy még jobban éljünk, mert tudjuk ez tőlünk is függ. Ezért javasoljuk: A megyei tanács ipari osztályának vezetésével, illetve az osztály hoz tartozóan az egész megye területére az ipar, mezőgazdaság minden ágára kiterjedő kísér le ti csoportot javasolunk szervezni. Ebben, melyben mérnökök, technikusok, agronómusok. gazdasági és jóképzettségü gyakorlati szakemberek vennének részt, s rTyVTTTMytTfTTTyTVTTVTfVTTTyTTyyTTVTTTTTTTTTTTTy fTTTTTTTTVTTVTTTVT» Baromfitenyésztési eredmények és tervek az örménykúti Petőfi Tsz-ben Az örménykút Petőfi Tsz baromfinevelési eredményei azt bizonyítják, hogy a baromfitenyésztés egyike a legjobban jövedelTermelési tanácskozás a Szarvasi Vas- és Fémipari KTSZ-ben A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz nemrégen tartotta meg termelési tanácskozását, amelyen a múlt évi munkájúkat, eredményeiket, valamint a további tennivalókat beszélték meg a szövetkezet tagjai. A tanácskozáson elhatározták többek között azt is, hogy az idén tovább erősítik a munkafegyelmet. Ezzel azt is el akarják érni, hogy a csempetűzhelyek, valamint a „Fürge" kukoricadarálók minősége is javuljon. Székely László, a szövetkezet elnöke beszámol a tagságnak a ktsz 1957-es eredményeiről. A ktsz tagsága ezen a fontos megbeszélésen azt is elhatározta, hogy 132 ezer forint nyereségről lemond, s ezt az összeget a szövetkezet fejlesztésére fordítják. X Hárman a szövetkezet legjobbjai közül: Gyurik Pál vízvezetékszerelő, Czigléczki György lakatos és Pribelszki András csempézö, a k’sz MSZMP alapszervezetének titkára. mező üzemágnak. Az örménykúti eredmények mögött niajdnem késhegyre menő harc húzódik meg. A szövetkezet agronómusa — Petneházi János — két érvvel ezelőtt azzal állt elő, hogy koratavasszal vásároljon a tsz naposcsibét és 50—80 dékagrammos súlyban rántani valóként adják el. A csibenevelést a tagság egyrésze akkor még lebecsülte és ellenezte. Az 1957. évi eredmények azonban a legmakacsabb ellenszegülőt is meggyőzték. 1957-ben 6 ezer naposcsibét vásároltak. Mivel nem volt elegendő férőhely, két csoportban nevelték a csibéket. Az első háromezres turnust 6 hétig lótrágyából kézült mélyalmom tartották, azután /ándorólakban a lucerna és vö- •öshere táblákra szállították s jabb 3 ezer csirkét vásároltak. Izeket a megüresedett ólban u- yancsak mélyalmcxn nevelték. \z első csoport javarészéért klónként 42 forintot, a késő nyáron rladott rántanivaló csirkék kiló- áért pedig 26 forintot kaptak. A- c ikor a zárszámadás idején ki- izámolták, a 6 ezer darab csirke levelési költségét, akkor a szövetkezet valamennyi tagja, még az gronómus is meglepődött. A hat- zer darab csirke felnevelése 48 zer forintba került s 74 ezer forint tiszta jövedelmet hozott — Hogyan tudták ennyire jövedelmezővé tenni a baromi ineve lés? — kérdeztük az agronó- nusttól. — Egyszerűen úgy, hogy nem- sak zsákból, drága abrakon tar-' ottuk, Naponta 60—70 liter soványtejből túrót állítottunk elő, melyet zöld takarmánnyal — gyenge lucernával — és abrakkal lágy eleséget készítet ünk. A lágy rieségbe mindig belekavartuk a ágőhídi hulladékot — vért, zsi- íereket — természetesen főtt ál- ápotban. Később pedig, amikor vándorólaztuk a csirkéket a szántóföldön, vagy a lucerna és vörös- j here vetéseken, rengeteg bogárkártevőt összeszedtek, így még a növénytermelés eredményei is jelentősen megnövekedtek. A vándorólazás ifiéjén a csirkék olyan kevés abrakot kaptak, hogy az említésre >em méltó. — Ebben az évben milyen terveik vannak? — Tervszerint 12 ezer naposcsibét vásárolunk. Erre a mennyiségre már le Is szerződtünk a gyomai keltető állomással. Ezt a 12 ezres létszámot szeretnénk legalább 16 ezerre növelni. Ez azonban attól függ, hogy fed tudunk-e márciusban építeni egy háromezres csibenevelő ólat? Ami a gondozást és takarmányozást illeti nem lesz fennakadó®. Abrak-félékből van e- legendő készletünk. A tehenészet is több tejet termel az idén, mint tavaly, így a csibéknek bőven jut fölözött tej. Az áru baromfi nevelésen kívül rátérnek a baromfitörzs tenyésztésére is. Ezt egyébként az idén szeretnék megalapozni: 1200 darab olyan naposcsibét vásárolnak, melyből egy ezres létszámú törzskönyvezett állományt alakíthatnak ki. Az agrpnómus szerint a baromfiiörzs is jövedelmező mert a megbízható helyről származó tenyésztojást a keltetőállomások jól megfizetik. Az örménykút! Petőfi Tsz-ben olyan elgondolás is szóba került, hogy jövőre már el tudják látni tojással a szarvasi keltetőállomást. A tervek megvalósítására már készülnek. Meszelik a baromfiólat, készítik a mélyalmot és a csibék takarmányát. Kijelölték az új háromezres csibenevelő ól helyét is és rövidesen megkezdik az építését. Az első négyezer darab naposcsibét március 12-én szállítják ki a termelőszövetkezetbe, hogy megkezdjék a baromfitenyésztési é nevelési tervek megvalósítását. Dupsi Károly egy megfelelő szervezeti felépítés kialakítása után, komoly eredt ményt tudnának elérni az új technológiai eljárások kutatásában, gazdaságosabban működő munka és szerszámgépek prototípusainak kikísérletezésével. Ennek a kísérleti csoportnak fel-, adata lenne, hogy a termelés minden vonatkozásában a problémák megoldásának módját kutassa. A megyei vállalatok, termelőszövetkezetek, stb. termelési, technológiai problémáik megoldásához a csoporttól kapnának segítséget. A mi véleményünk az, hogy sokat lehetne tenni, nagy eredményeket lehetne elérni, amit az is bizonyít többek között, hogy műhelyünk dolgozói az elmúlt hónapokban egy seprűkötőgép és egy bányakotrógép prototípusát készU tették el olyan körülmények között, amikor viszonylag magunkra voltunk hagyva. Ennek ellenére a kivitelezés mégis eredményes volt. Kérjük a műszaki értelmiségi dolgozókat, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz, mert közösen összefogva könnyebben előbbre vihetjük a szocializmus ügyét a technika frontján is. Eperjesi József műhelyvezető: Pécs Mihály szerelő: Mucsi Gyula esztergályos; Horváth István lakatos; Zsíros János szerelő; Vörös László esztergályos; Harsán Mátyás hegesztő; Kupás László kovács; Balda János lakatos. Új feladatokkal ismerkednek a földműves- szövetkezeti mezőgazdászok Békéscsabán hétfőn, a földművesszövetkezet üléstermében egyhetes szaktanfolyam indult a megye 55 földművesszövetkezeti ü- zemágvezetője részvételével. A tanfolyamon főleg a szerződéskötésekről, műtrágyázásról, növény- védelemről és a gépi munkák‘jó megszervezéséről tanulnak, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkáknál minél többed segíthessenek a falvakban és az alföld tanyavilágában. Kitűnően vizsgáztak a legeltetési bizottság elnökei A Szarvasi Öntözéses és Rizstermelési Kutató Intézet gazdaságában rendezett rétlegelőgazdálkodási szaktanfolyamon 54 legeltetési bizottság elnöke tanult, nagy szorgalommal. A rét-legelőgazdálkodási feladatokról, a legelők ápolásáról, füvesítéséről, trágyázásáról, szakosításáról, a pillangós növények termelési módszereiről és a kártevők elleni védelemről az ÖRKI tudományos kutatói és a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának illetékes szakemberei tartottak értékes előadásokat. A réti csen,készt, a srik vázsitnt és a meave ectvéb eoélőin jól díszlö fiiféle^oet a ''vaknrlathnn is megismertették t. hallnatókkal. Az elnökök dön- 'ő többsége kitűnően felelt a vizsgáztató bizottság »lőtt.
