Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-22 / 45. szám
1958. február 2?., szombat BßKßS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Újra készítik a gépi munkák tervét a Szarvasi Táncsics Tsz-ben Néhány napja jelent meg 3004-es kormányhatározat a termelőszövetkezeti gazdálkodás megszilárdításáról. A határozat megvalósítására a végrehajtási utasítás is napvilágot látott. Legtöbb termelőszövetkezetünkben most tanulmányozzák ezt a nagyjelentőségű kormányhatározatot. £ m Szarvason, amikor a Táncsics Tsz-ben jártunk, a szövetkezet elnökét, Sech na Mihályt és az ag- ronómust, Farkas Ferencet éppen az íróasztal mellett találtuk. Mindkettőjük számolt. Amikor a termelési és költségvetési tervet készítették — még novemberben — akkor 3178 nonmálhod gépállomás! munkát vettek tervbe. Ebbe beleszámolták a 'szántást, az aratást és az általános munkák egyrészét. A szövetkezet négy saját traktorral is rendelkezik, így a gépi munka többi részét ezekkel akarták elvégezni. Igen ám, de közbe jött a 3004-es rendelet, mely félreérthetetlenül kimondja, hogy az a termelőszövetkezet, mely a gépállomással éves szerződést köt és a gabonacséplésen kívüli munkamértéke egy kataszt- rális hold termelőszövetkezeti szántóra vetítve 3 normálhold a- la'.t van, normálholdanként 80 forintért, ha a 3 normálholdat eléri, vagy meghaladja, 70 forintért kell mindennemű szántást végezni. A kedvezmények kiterjedek az egyéb traktor és motor nkára is. Ezeknél a munkáknál a kedvezmény szintén attól függ, hogy az éves szerződésben a gépállomás! munka a szövetkezet egy katasztrális hold szántójára vetítve, meghaladja-e a 3 normálholdat, vagy sem. Ez az, ami elgondolkoztatta a szarvasi Táncsics Tsz vezetőit és ceruzát, papírt adott a kezükbe. A tsz elnöke és angronómusa már agy-két napja azon gondolkozott, milyen munkákat kellene még a gépállomással végeztetni, hogy a több kedvezményt ők is megkaphassák. A Táncsics Tsz-ben végeredményben még 702 normálhold munkát kellett előteremteni ahhoz, hogy a katasztrális holdanként! 3 normálhold gépállomási munka meglegyen. Ezek a munkák csakhamar előkerültek. Gépesítették az aratást és a lucerna- naszéna betakarítását. A növényápolási munkák egyrészét, szintén a gépállomással végeztetik, így meglesz a 3 normálhold gépállomási munka és ami ezzel jár: a kedvezmény. Az agronómus és az elnök kalkulációs számítása szerint a szövetkezet 48 ezer forintot takarít meg, ha a 3178 normálhold munka helyett 3880 normálholdra köt éves szerződést a gépállomással. A Szarvasi Gépállomás már ebben az évben is jelentős mértékben megkönnyíti a Táncsics Tsz tagjainak helyzetét Például: a 209 hold lucerna gépesített betakarításával a szövetkezet 1208 gyalogos munkanapot takarít meg, illetve fordíthat tsz egyéb üzemágainak bővítésére!; így több kézi munkaerő jut az ipari, kereskedelmi növények termelésére és az állattenyésztés fejlesztésére, mely a szövetkezet árutermelésének igen fontos területe. A gépesítés foltozásával a Táncsics Tsz árutermelése lényegesen növekszik, mely az egy unkaegységre jutó részesedés- is — év végén kifejezésre jut. A gépesítés jótékonyan befolyásolja a termékek és termények önköltség alakulását, a gazdálkodás eredményességét. Éppen g^ek miatt érthetetlen néhány -szövetkezeti tag idegenkedése a 3004-es rendelet végrehajtásától. A tagság egyrésze arról beszél, hogy ez az állami támogatás csak egy évié szól, meg azt emlegetik, hogy ezzel a rendelettel akarja az állam megakadályozni, hogy a szövetkezet traktorokat vásároljon. A Táncsics tagjai között elterjedt rémhír a szövetkezeti mozgalomnak károkat okozhat, különösen akkor, ha a szövetkezet vezetői nem magyarázzák meg a tagságnak a szóban lévő 3004-es kormányhatározat jelentőségét. A tagság közötti rémhíreken egyébként csak az nem lát át, aki nem akar. A párt agrártéziseiben a termelőszövetkezetekkel kapcsolatiban a következőket olvashatjuk: néhány év alatt termelőszövetkezeteinket nagyüzemi mintagazdasággá kell átszervezni. A kormány e párthatározat végrehajtásához a 3004-es határozattal anyagi segítséget ad a termelő- szövetkezeteknek, hogy könnyebben, tervszerűbben, jobban és rö- videbb idő alatt alakulhassanak ki a szövetkezeti .mintagazdaságok. A szövetkezetek saját traktor vásárlásáról is intézkedik a rendelet, így a jövőben is vásárolhatnak a tsz-ek univerzális traktorokat. A szarvasi Táncsics Tsz-ben mindaddig ilyen lesz a hangulat, amíg a szövetkezet vezetői, kommunistái nem magyarázzák meg a tagságnak, hogy a 3004-es rendelet a tsz-tagök érdekét, a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdítását, belterjes fejlődését és a közös gazdáság erősödését szolgálja. » Dupsi Károly ■ 159228 forint értékű lopás — és ami mögötte van Felháborodással, tele türelmetlenséggel beszélt arról a Kőszigeti Állami Gazdaság párttitkára megyei értekezletem, hogy már nyolc hónapja leleplezték Tóth Ferencet, aki 150 000 forint értéket lopott el a gazdaság raktárából és még mindig késik a bírósági ítélet. — A gazdaság dolgozói már kü önboző találgatásokba bocsátkoznak, hogy bizonyára el akarják simítani az ügyet. A többi jelenlevővel együtt, én is felháborodtam. Elhatároztam, hogy utána nézek s megtudom, ki az a Tóth Ferenc, hogyan lophatott ennyit s mikor ítélik el? Utánanéztem s ha lehet, még sokkal jobban felháborodtam. Nem az ítélethirdetés késlekedése miatt, hanem azért, hogy egyáltalán ilyen nagyarányú lopás történhetett a Kőszigeti Állami Gazdaságban. Nagyon becsületes kinézete volt Tóth Ferenc tömzsi alakjával, ártatlan bárány képével megnyerte ' a Kőszigeti Állami Gazdaság igazgatójának a tetszését. Ráadásul a Nagykunsági Állami Gazdaságból „hozzájárulással kilé pett“ megjegyzéssel hozta el munkakönyvét, s Kőszigeten sokan ismerték. Ezért az igazgató még csak nem is érdeklődött fe 'öle. S ha érdeklődik is. bizonyára azt válaszolják: „rendes, becsületes ember”. Azt ugyanis nem tudlak, hogy Tóth Ferenc előbb 21 zsákot, aztán egy villanymotort lopott el tőlük .hogy a régebbi időkről okirathamisítás is terheli a ilfjlkiismeretét. Tanácskoztak a dél-tiszántúli mezőgazdasági szakemberek Békéscsabán hánynának-vetnének kétszer- háromszor, azért, hogy minden ember, aki a közösben dolgozik, boldog, megelégedett legyem Nemrégiben készült el az új gazdasági terv. Mielőtt a tsz közgyűlés elfogadta volna, ösz- szejöttek a kommunisták, s taggyűlésen beszélgettek róla. A terv minden tételét külön vizsgálták és bátran tettek javaslatot egy-egy tétel megváltoztatására. Valaki azt mondta, hogy még ötvennel növeljék a szarvasmarha állományukat. Meggondolták, megfontolták a- laposan s kiderült, hogy elbírja a gazdaságuk, csak meg kell változtatni a vetésforgót. Több füves keveréket kell terhelni. Csökkenteni a búza, kukorica vetésterületét. Jobb belterjes gazdálkodást, több haszonnal. Ez volt a főbb mondanivaló. Szinte egymás után hozakodtak elő az érvekkel, amely azt igazolta, hogy náluk külterjes gazdálkodás van. — Jobban használjuk a gépet, ne féljünk a kombájntól — mondta Pataki elvtárs — az csak nekünk segít. Tavaly egyetlen hold kombájn- aratásunk nem volt, az idén 150 holdat terveztünk be, de javaslom, hogy emeljük fel 300 hold- ra. Két kombájn időben, szépen levágja. Én magam is kombáj- nos voltam, vállalom, hogy ellenőrzőm munkájukat. ígérem, úgy dolgoznak majd, hogy a tagok meg lesznek elégedve vele. Valamennyien beleegyeztek és feljegyezték, hogy a közgyűlésen elmondják javaslataikat, érveiket. Amikor a kertészethez értek a tervismertetésnél, szinte egyszerre szerették volna 1- mondani, hogy nem engedik tönkretenni a kertészetet, a szőlőt. Tavaly 15 hold kertészetben egyetlen ember dolgozott, és egy fillér jövedelmet nem hozott, mert egy ember ennyi földön annyi volt, mintha egy sem lett volna. Az 5 hold szőlőt senki sem gondozta, így hát nem is termett Most megfelelő szakembert és több munkaerőt javasoltak a kertészetbe. Igaz, t ezáltal növekszik a munkaegység nagysága, de vele együtt a! jövedelem is. Eddig takarmány-1 répát ugyanakkora területen vetettek, mint cukorrépát, tavaszkor jó részét kidobták. Most, a taggyűlés javaslatára öt holddal kevesebb takarmány- répát vetnek és öt holddal több cukorrépát. Amióta a beadás megszűnt, egyetlen baromfi sem kapirgált az Alkotmány Tsz udvarán s az idén 500 darab lesz, így javasolta a taggyűlés. Lehetne még sorolni, hogy hol változtattak a terven, de ez a néhány példa is igazolja, hogy a gyomai Alkotmány Tsz kommunistái a jövőbe néznek, a holnapot akarják még szebbé jobbá formálni. Cs. E. Békéscsabán pénteken az iparosok székhazának dísztermében déltiszárntúli mezőgazdasági szakemberek részére tájértekezletet rendezitek, melyen resztvettek Bé- jkés, Csongrád és Szolnok megye ' vezető mezőgazdasági szakemberei, a növényvédő gépállomások | igazgatói, a műtrágya és növény- ivédőszer értékesítő vállalat vezetői. :A tanácskozáson elsőnek Dér Imre tudományos kutató, az Országos [Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Untézet szegedi tájalosztájának | munkatársa tartott értékes előadást. Hangsúlyozta többek között, hogy a különféle műtrágyádat; nem lehet sablonosán alkalmazni. Mindenekelőtt figyelembe kell venni a talaj típusát, az elő-' véleményt és egyéb körülményt. Ezért leghelyesebb, ha nagyüzemi gazdaságban és az egyéni kispar- cellán egyaránt hozzáértő szakemberek véleménye alapján határozzák el, hogy mennyi és milyen fajta műtrágyát szórjanak. Gajdács György, a Gydtnai Járási Tanács mezőgazdasági osztálya vezetője felszólalásában arról beszélt, hogy a járáséban lévő termelőszövetkezeteknél kísérleti parcellákon mutatják be a műtrágya hasznosságát. Elmondotta, hogy Endrődön a Béke Tsz-ben kukorica elővetemény után, kötött vályogtalajon holdanként 200 kg szuperfoszfátot és egyszáz kiló pé- tisót szórtak. Erről a területről tizenhat mázsás átlag búzatermést takarítottak be s a mellette lévő kontrol parcelláról 7,9 mázsát értek el. A vegyszeres gyomirtás basznosságáróL, a legjobban bevált alkalmazási módszerekből dr. Szata- la Ödön, a Növényvédelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa tartott előadást. A hozzászólók, a vegyszeres gyomirtás igen magas költségét helytelenítették és szóvá tették azt is, hogy a vegyszeres gyomirtáshoz szükséges gépi felszerelések minősége nem kielégítő. Befejezték a lucerna-szakkör téli oktatását a szarvasi . ÖRKI-ben Szarvason, az Öntözési és Rizs kutató Intézet tudományos -munkatársai még 1955-ben lucernaszakkört szerveztek, termelőszövetkezeti parasztok, agronómtisok és egyénileg gazdálkodók részére. A szakkörben 18 lucernatermelő kapcsolódott be, akik részére téli tanfolyamot sezrveztek. Az oktatást február 16-án fejezték be. A szakkör tagjai eredményesen dolgoztak, mert gazdaságukban magtermesztés céljából, sikeres lucerna-kísérleteket állítottak be. A szakkör tanfolyamszerű működése befejeződött ugyan, de a kutatók és a tanfolyam 18 résztvevője is találkozik a szarvasi ÖRKI-ben, ahol a lucernatermelők részére külön klubhelyiséget rendeztek be. A klubban megvitatják majd az időszerű lucernatermesztési kérdéseket, és a lucernatermesztés kutatásában elért legújabb eredményeket. A kőszigeti gazdaságban éppen műszáki raktárosra volt szükség* 3 minden Tóth alkalmassága mel« lett szólt. Bevezették a raktárba, kioktatták, hogyan dolgozzon, mit ás kinek az utasítására adjon ki valamit — és otthogyták. Másnak eltár szerin*, adják át a raktárát, áe Tóth Ferencnél ezt nem tették, sem akkor, sem később. Az ellenőrök megdicsérték Telt, múlt az idő, s a kutya se ugatta meg az új raktárost augusztusig. Akkor jöttek valahonnan valami gépészeti ellenőrök, megnézték a raktárkönyveket is és rcnlben találtak mindent. Az viszont nem került volna sok időibe, hogy a gazdaság valamelyik vezetője, történetesen közvetlen felettese, a főgépész belenézzen Tóth aktatáskájába, mielőtt az hazaindult kerékpárján. Már az első hetekben :aláttak volna benne néhány szerszámot, később pedig különböző alkatrészeket. De nem is feltételezték! 851 tétel 159 228 forint értékben És Tóth Ferenc is úgy belejött a lopásba, mint kiskutya az ugatásba. A dolgozók által visszahozott szerszámok és alkatrészek egyrészét hazavitte anélkül, hogy bevételezte volna a raktárkönyvbe Több darabot pedig kiadásba helyezett úgy, hogy aláhamisított egy-egy nevet. Kéki István nevét négyszer, Hőgye Istvánét ötször, Kanó Lajosét, tizenkilencszer hamisította rá az átvételi elismervénvre. r" Bár. mm lett volna szabad vásárolnia, de azt is rábízták. S a vásárlások alkalmával meghamisította a blokkokat és összeszedte a mások által eldobált vásárlási blokkokat is. Ilyen összeszedett blokkokért 725 forintot vett fel a gazdaság pénztárából. A bevásárlások alkalmával úgy is növelte „házi raktárának” készletét, hegy a megvásárolt alkatrészek egyrészét, vagy egészét hazavitte. Summa-summárum: 1956. március 1-től 1957. július 31-ig 851 darab szerszámot és alkatrészt vitt haza 159 228 forint értékben s 9324 forint érték híján megtalálták nála a házkutatás során* Vagy őrült, vagy kleptomániás? Mikor a csaknem másfél éve tartó folyamatos lopásra fény derült, az igazgató megrendülve kiáltott fel: Gondolni sem mertem volna ezt Tóth Ferencről! — Ez az ember vagy őrült, vagy kleptomániás — mondották mások. Ennek hangot adtak a bírósági árgyaláson is s a bíróság elrendelte a vádlott „agyműködésének” kivizsgálását. A kivizseá'ás még tart. Egyrészt ez késlelteti az ítélet hozatalát. Ha késve is, Tóth Ferenc megkapja méltó büntetését. Azt, hogy az ügyészség vádat emel-e s a bíróság felelősségre vonja-e azokat, akik Tóth Ferencnek alkalmat adtak arra, hoey klentomániiássá“ vá'íon — nem tudom. De azt állítom, hogy bűzös mulasztást követett el a gazdaság igazgatója és főkön vve'ő je d° kiTönösen a főgépé'z. akinek Tóth Ferenc az orra elől hord- a el a 159 228 forint értéket. Az íven ese*ben nem elég csak az rkölcsi tanulság. A társadalmi u1? ident csak íigv lehet megvédeni hogyha azokat is. akik ilven alkalmat ad<ak a lopásra felelősségre voniák Kukk Imre
