Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-02 / 28. szám
1958. február 2., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 Gyulavári jelentési a határőrök és a község kíszeseioek jó kapcsolatáról Gyulavári, határmenti kis község, valamikor a környező uradalmak cselédei lakták, ma fejlődik, és az ott élő emberek tettvágya, áldozatvállalása messze földön híres. Néhány hete írtunk arról, hogy a községfejlesztés során emeletes iskola felépítését tervezik, vízvezeték-hálózatot, parkot, gyermekjátszóteret akarnak létesíteni, — a napokban pedig aról érkezett hír, hogy a község egyre tevékenyebben működő KISZ-szervezete jó kapcsolatot teremtett a helyi határőr-őrs harcosaival, és a községi, meg a határőr kiszisták közös kultúrcso- portot alakítottak. Legyen közös színj átszócsoport 1 — határozták el, és nem rekedtek meg az elhatározásnál, hanem tettekre is váltották a tervet. A határőr kiszesek és a község fiataljai összejöttek, és kimondották: a mai naptól kezdve közös szín- . játszócsoportunk lesz! Rövid vita után a Fehér Anna című háromfelvcnásos színdarabnál kötöttek ki. Megkezdték a szerepek gépelését, összeállították a szerposztást, és rendszeresen próbáztak. Kunfalvi Béla határőrtiszt elvtárs örömmel segítette harcosainak kezdeményezését, és a nehéz szolgálat, a kiképzés melN tt mindig biztosította a határ- Jszereplők eltávozását, hogy szt vehessenek a próbákon. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. A község fiatalsága, Rausz Imre KlSZ-títkárral az é- olyan kulturális munkába lett, amilyenre régen nem volt da Gyulaváriban. Dandé Kata- földművesszövetkezet dol- a, Ilyés Sándor és Antal Ist- sz-fiatalok, Csikós Rózsi e- paraszt leánya vállalták a 'főszerepeket, a határőrök közül pedig Anderkó Ferenc, Rácz Péter, Kiss Lajos és László István harcosok szerepeltek a színdarabban. Nagy ünnepséget, bemutatót terveztek. A bemutató napján zsúfolásig megtelt a művelődési otthon nagyterme. A fiatalok kitettek magukért, és a közös kul- túrcsoport minden szereplőjét sok-sok, megérdemelt tapssal jutalmazta a gyulavári közönség, — Ügyes harcosaim vannak — mondja Kunfalvi tiszt elvtárs is, — és öröm az, hogy ilyen jó a kapcsolatunk a lakossággal. Persze, nemcsak a kultúrmunkában segítjük egymást. Nyáron aratóbrigádokat is szerveztünk, és.jó- néhány idősebb parasztbácsinak segítettek a fiaim. így erősödik és gyümlöcsözik a határőrök és a lakosság kapcsolata. Sok leszerelt harcos gyulavári lányt vett feleségül, és ebben a kis határmenti községben telepedett meg, Az új terv az, hogy közös népi tánccsoportot alakítanak. Ehhez is sok sikert kívánunk a község kiszeseinek és a szolgálatukat becsülettel teljesítő határőr harcosoknak! S. E. e9V emlékezetes nap ' Mintha a nap is tudta volna vasárnap reggel, hogy mi készül az úttörőtházban. Aranyos sugaraival meg-megeirógatta az izgalomtól Kipirult vörös nyakkendő« kispajtások arcát, amint siettek az út- törőíházba, hogy bizonyságot tegyenek, tízhetes kemény munkájukról, hogy jogosan és bátran hordják a vörös nyakkendőt. — Pajtikám mutasd meg, hogy kell megkötni a halász csomót? — hangzik itt is, ott is egy-egy kérdés és felelet a próba anyagából. Hallgassuk csak meg ezt a kislány csoportot, miről is beszélnek. — Jaj, tudjátok lányok pénteken, amikor Ádám bácsi felolvasta a próbaállomások anyaeát, nagy izgalom fogott el, délután eljött hozzánk az Éva is és átnéztünk mindent. — Jaj, én úgy érzem, semmit sem tudok! Egy másik kis csoportban is összedugják a fejüket a pajtások, úgy hallom, va'amit olvasnak. INNEN-ONNAN A Mezőhegyes! Állami. Gazda- iágbgp, a pártbizottság nagy gonddal foglalkozik a KISZ alapszervezeteivel. A párt-végrehajtó bizottság tagjai rendszeresen tartanak előadásokat a fiataloknak. Legutóbb Ufatár János elvtárs a járás felszabadulás előtti munkás- mozgalmairól tartott előadást. Há- ri János elvtárs pedig a mező- hegyesi volt cselédek életéről Az előadások után a párt vezetői még soká együtt maradtak a fiatalokkal. Beszélgettek, szórakoztak, é- nekeltek. A fiatalok szeretik és nagy érdeklődéssel várják az ilyen előadásokat. « A KISZ gyomai járási bizottsága előadássorozatokat rendez, melyeket a járási előiadógárda öt tagja tartja meg. Az előadásokat „A hazáról" január elején tartották meg, ahol a szocialista házasságról, a proletárintemaciona- ' izmusról beszéltek a hallgatóknak. A legközelebbi előadások „A kommunista erkölcs alapjaidról szólnák. Február hatodikén’ Gyomén és 7-én Endrődö^. is lesz ilyen előadás, • A megyei tanács KISZ alapszervezete február 8-án, szombaton sste 8 órai kezdettel Békéscsabán, az Iparos székház dísztermében farsangi bálát rendez. A bál jövedelmét a. Gyermekváros felépítésére ajánlják fel. * A gyomai járásban a KlSZ-szer- vezetek tagjai lelkesen készülnek a március 23 án Endrődön megtartandó járási ifjúsági találkozóra. A találkozót az 1935-ös end- rődi tüntetés jegyében rendezik meg. Ez alkalommal megemlékeznek a esendőrsoríűz áldozatairól. Az ünnepséget előkészítő bizottság február 4-én alakul meg. Az előkészületeket a járás valamennyi társadalmi szerve segíti. Igen, ez valóban meglepetés. Még verset is írt Eperjesi Éva,- Megszólalt a kürt, a pajtások fel- sorakoznas a nagy teremoen, a próbáz.ató bizottság elfoglalja a nelyét s megjött a várva-várt pii- •anat. Nézzünk csak be az I-es állomásra: az őrsvezető jelentést tesz az állomásvezetőnek. „Csapatve- vető pajtás jelentem, a Szarvas- őrs 14 fővel a próbáztatásra együtt áll! Vigyázz! Pihenj!" Sorra előszedik a pajtások meglepetéseiket, a saját munkájukat, benne van szivük-lelkük minden nelege. Fából faragott madár, horgolt csipketerítők, kihímzett úttörő jelvények, magyaros motívummal ellátott emlékkendő, könyvjelzők és sok más apró igazi meglepetések. „Hazádnak rendületlenül Légy híve óh magyar.” Kipirult arccal mondja, a pajtás a költő gyönyörű sorait a hazáról. A másik teremből vidám úttörő dal hallatszik. Itt lányok vannak. Nézzünk csak be. Milyen népdalokat ismersz? — teszi fel a kérdést Kalász Zsófia állomásveze- tő. S már énekli is a pajtás S2óp csengő hangon az, úttörők, .egyik kedvenc dalát. Az V-ös állomáson hangos vita folyik a sátor építéséről. Bizony egy úttörőnek tudni kell, hogy hol, hogyan kell egy sátrat felverni, hogy biztonságos nyugalmat adjon a nyári táborozáskor. A kultúrteremben pihenő pajtásokra találunk, ök mos 20 percet pihennek, hogy azután tovább folytassák. Nekem már 50 pontom van, eddig még nagyon jól megy, .mindenütt a legtöbbet kap.am —< mondja egy pajtás. Csak az tudja megérteni hogy milyen nagy harc folyik a tudás fegyverével a pon- tokért, aki itt van. Nem mindegy, tőgy kinek, mennyi van, mert, aki mm éri el a 120 pontot, az nem próbázik le. De íme, már az utolsó állomás* nál vagyunk. Megszólal a kürt, a pajiások a nagy teremben gyü- ©keznek. Még mindég izgalommal tele, felsorakoznak a fogadalom ’©tételére. Vajon fel leszek avatva? Elértem a 120 pontot? —kérdezik egymástól a gyerekék. Vigyázz! Zászlónak tisztelegj! S a kürtök kellemes dallamára Három pajtás büszkén hozza az avatandók sorai között a piros- íeihér-zöld színű úttörő zászlót Minden pajtás arcán boldog és büszke öröm sugárzik, hiszen most jogosan úttörőkké lesznek. S felhangzik a csillebérci dal: „Leóin hol a tölgyek őrzik a völgyet...” Majd Inokai elvtárs, a megyei lüörő-titkár néhány szóval üdvözölte a pajtásokat és megnyugtatja, hogy a próbán mindenki megfelelt a követeknényekmek, s mind a 84 pajtás avatására megadta az mgedólyt, Kürtszó kíséretében 84 pajtás ajkáról büszkén hangzik az úttörő fogadalom. Majd a legtöbb ponteredményt álért pajtások jutalmat kapnak. De minden l-epróöázott pajtás dicséretet érdemel, tízhetes becsületes,. szorgalmas tanulásáért. Pataj Pál, városi úttörő-titkár. M 2^- djt&tá&ímk m A vésztői KISZ-szervezet asztalitenisz szakosztálya részletesen kidolgozott versenynaptárral indult az új évben. Most az első hónap elteltével elmondhatjuk, hogy a mintegy 25 tagot számláló szakosztály teljesítette tervét. J nuár násodik vasárnapján kezdődött a versenyszezon. Először SzeghaNOBEL ALFRED 1 Ugye hallottatok már a Nobel-díjról? Mi-'1“a esztendőben három tudóst, egy írót és egy politikust juta1 maznak ezzel a nagyjelentőségű díjjal. Azt már kevesebben tudjátok, hogy miért nevezzük ezt a magas kitüntetést Nobei-díinak? Ki volt Nobel Alfréd, akinek a nevét így örökítette meg az emberiség? Nobel Alfréd az elmúlt században élt. Svéd kémikus volt; ő találta fel a dí^amitot. Ez a veszélyes robbanóanyag on «kan orra] összekevert *»it- roglirerinből áll, amelyet kovaföldbe itatnak. A dinamit nélkülözhetetlen az út-, vasútépítésnél és a bányászatban. Nobel hamarosan rájött arra, hogy amennyire hasznos ez a robbanóanyag, olyannyira káros is. Az ember teheti azzá, ha egymás gyilkolására, városok, falvak, kulturális értékek elpusztítására használja fel. Nobelt nem hagyta nyugodtan ez a gondolat, ö, aki az emberiség barátjának vallotta magát, mégis ezt a rémes gyükoló-cszkőzt adta embertársai kezébe. Halála előtt ügy döntött, hogy ötvenmillió koronát érő vagyonát egy olyan alapítványra hagyja, amely az embereket munkára és békességre ösztönzi. így született meg a Nobel-díj. Azóta minden esztendőben, december 10-én, — Nőbe! halála évfordulóján — osztják szét e díiat. Angol, német, orosz, francia, amerikai tudósok. írók, politikusok mellett, magyar emberek is részesültek e magas kitüntetésben. Ezek: Lénárd Fülöp fizikus, Zsigmondy Richárd és Szent-Györgyi Albert kémikusok, Bárány Róbert orvos. SAJNOS f még ilyen is előfordul Ebédszünet közben kinézek az utcára. Három fíatalem- I bér megy a járdán, teljes szélességben elfoglalva azt. Fejkendős asszony jön ve- 1 lük szembe. Ilyen e- I selben emberileg a legérthetőbb, hogy az ifjak valamelyike hátramarad, s a szembejövőnek — a- kinek éppen olyan jo- l ga van a járdán közlekedni, mint nekik, — utat adnak. Ám ők, mint valami érzéketlen gépemberek csak mennek előre. A fejkendős asszony, aki joggal várta, hogy helyet adnak a fiatalok, az utolsó pillanatban kétségbeesetten próbál kitérni, nekiütődik a járda szélén haladó e- gyik „reménység” oldalának és leperdül az úttestre. A legénykék még csak hátra sem néznek. Mit érdekli őket ez az egyszerű asszony, hiszen talán éppen „nőről” társalogjak. Miért ilyen sok fiatal? Nemrég jelent meg a Békéscsabai Hid- és Vízműépítési Technikum egyik tanulójának tollábőlűj szín városunk életében című írása a Népújságban új e- gyensapkájukről, s ebben többek közt a következőket írja: „Lehetőség nyílt arra. hogy felismerjenek bennünket és ezt előzékenységünkkel, udvariasságunkkal a- i karjuk viszonozni” - Hát csak rajta kedves technikumos fiatalok és minden becsületes fiatal a megyében, mutassátok meg a világnak, hogy nem érzéketlen gépek, hanem érző. küzdő emberek tiszteletet tudó gyermekei vagytok... Huszár Rezső lomra látogattunk el: felnőtt esa* patunk 9:1, ifjúsági csapa.un,. .:0 arányban győzött a szeghalmi területi KISZ csapata ellen. A harmadik vasárnapom felnőtt „A” jsapatumk visszavágót játszott a szeghalmiak ellen, s 5:0 arányban győzött Ugyanezen a napon „B” csapatunk 5:4 arányban vesztett a békési területi KISZ csapata el- i'en. Január utolsó vasárnapján ren- 'ezttik meg szokásos évi meghívásos egyéni és csapatversenyünket; Á versenyen a sarkadi és okányi 'ersenyzőkkel együtt, 32-en indultak. A két kieséses rendszerű /erseny jó küzdelmeket hozott '’gyénrben: 1. Pardi S. (vésztői KISZ), 2. Lőrincz S. (Sarkadi te- "ületí KISZ), 3. Kiss J. (vésztői erületi KISZ). Az esyéni csapat- versenyben: 1, Vésztői KISZ 16, t Sarkadi területi KISZ 6, 3. Sar- 'adi gimnáziumi KISZ 3, 4. O-ányi KISZ 2 ponttal. A februári versemvnaotár sze- nnt három barátságos csapatta,1 al- 'ozót borvob'hink le o7 okénvi, sarkiad i és békési KTSZ-saerve-« etek esa tataival. Főben a hónap- Hfm kerül sor az évi bírtnokságunkra, va’amint egv tehet- ÓEtkutstó versenyre. R^zt szer°t- tortk venni mée a „PékAersaba 'áros 1958. évi alapfokú bainek- ásán“, amenmv'ben az rneo-Vetóő- dík. Kiss József, Vésztő.
