Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958; jaawár vasárnap Talán szót kellene váltani velük... MOST MÉG CSAK maguk közt | tsz-tagok nyugdíjazásáról szóló teszik a szói a mezőhegyest Tö-|rendelet „tett darazsat" a fülük- rekvő Tsz tagjai. Leginkább az iroda melletti tehénistállóban. Ment ide sűrűn betévednek az em­berek, különösen reggel, a munka kezdet előtt. Itt várják meg egy­mást, s amíg összesereglenek, sok minden szóba kerül, Meghányják- vetik a világ folyását, szóba jön­nek az országos gondok, s közte az övék is. Sokszor egy parla­menthez hasonlít a gyülekezet, s olyan vita alakul ki ogy-egy do­logban, hogy az isten a megmond­hatója. Ki így, ki úgy fogja fel a helyzetet és azt a maga módjára tolmácsolja. Egyszóval zajlik ná­luk az élet és ez ennek a rendje. Persze az ilyen vitáknak, külö­nösen ameiyek a maguk portáját Is közvetlenül érintik, megvan a hasznuk. Büszkén csap egy-egy ember a tehén hátára és titok­tartás nélkül adja tudtul a jöve­vénynek, hogy ezek aztán tehe­nek, többet adnak átlagban, mint az állami gazdaságiak, mert hogy ezek „fáin” gondozást kapnak. A fehér hússertésállományúlkat is megnézheti bárki, jól ellátottak. De csak azért, mert vitatkoztak, mert kifundálták, ha néha hajba kaptak is, hogy mi a legjobb mód­szer a gazdálkodásban. Az isigaz, hogy az eszmecserék során előállt vita sok esetben tisztázatlan ma­rad, meri nincs sokszor kéznél megfelelő karmester, aki a nézéte- fcet összehangolja. Nincs, aki sok­sok el nem döntött kérdésre vá­laszt adna. NINCS ILYEN erő náluk, mert mindössze csak két párttag van ebben a mintegy hatvan tagot magáénak valló e Ketten viszóht n§ín szakadhatnak tester felé, mert nem?*S§Éfé0£tBÉSBlö- ban cserélik ki a nézetüket az emberek, hanem mindenütt, ahol már két ember egymásra ajkad. Szóba kerül itt az algériai kér­dés, meg a szputnyikok is. Talál­gatások és elmélkedés, hogyan alakul majd a mezőgazdasági ter­mékek ára, s most legújabban a be, Némelyek már össze is akasz- kodtak az elnökkel, hogy miért vár, miért nem terjeszti fel az idős embereket nyugdíjra, ö meg is tenné, dehát ő sem tud többet, mint a tagok, mert még nem ka­pott felvilágosítást a mikéntre vo­natkozóan. Ahogy a tsz elnöke — Gyüre Pál — mondja, nemcsak a nyugdíjtörvényről szeretnének ők bővebb felvilágosítást kapni, ha­nem más egyebekről is. A tsz-ta- gok szívesen hallgatnák meg a pártbizottság valamelyik tagját és bővebben szeretnének hallani a párt agrárpolitikájáról és szíve­sen hallgatnának meg bárkit, aki a belterjesebb gazdálkodásról mondana el egynéhány dolgot, a- mitoől ők is le tudnák szűrni a maguk tennivalóit. A KÉRÉS ÉS KÍVÁNSÁG he­lyénvaló. A Törekvő tagjai a ko­rábbi években is szívesen hall­gatták meg az ilyen tájékoztató előadásokat és hogy hasznosak voltak, ezek, azt a gazdálkodások, a növekvő közös vagyon és a telt kamrák illusztrálták a legjobban. Most. sem panaszkodnak. Az el­lenforradalom ellenére az Idén is jól zártak. De többet »karnak. Ezért akarnak szót váltani sok kérdésben a vezető emberekkel. Többet, mert nem elégíti ki őket az újságé a rádió szűk hírei, mely­ben egy-egy rendeletről,' ‘ intézke­désről hallanak. Ez a kívánság a- zért is jogos és helyénvaló, mert talán az országban sincs olyan falu, mint Mezőhegyes, ahol eny- nyi jó szaktudású, a párt paraszít- politikáját helyesen ismerő veze­tőember legyen. Sok jó elvtárs van itt és erejükből — ezt nem szem­Valami baj van nálunlc Nálunk, a Békési Mezőgazda- Sági Szakiskola Tangazdaságá­ban is, mint minden területen mind a párttagok, mind a pár- tonkívüliek egymás között meg­vitatják a közérdekű problémá­kat, a gazdasági és a köznapi kérdéseket, még az olyanok is, akik eddig azzal tartották ma­gukat távol a beszélgetésektől, hogy ,,én nem politizálok.” Mind többen látják be mife­lénk is, hogy pártunk politiká­jának megvalósítása jó a dol­gozó embereknek. Azt is tud­ják és el is mondják, hogy ahol az MSZMP alapszervezet helye­sen működik, ott könnyebb a termelési problémák megoldása. Gyakran vitatjuk meg a hely­zetünket. A pártonkívüli dolgo­zók, például Kiss Bertalan sze­relő, Dugmonics Sándor kovács, vagy Baráth Sándor rakodó­munkás és többen mások el-el mondogatják, hogy valahol hiba van a mi gazdaságunkban. Az igaz, hogy nálunk is van MSZMP alapszervezet, melynek 17 tagja van, de az is igaz, hogy a termelésben többet segíthetne a gazdaság vezetőségének, ja­vaslatokkal, és építő, segítő bí­rálattal. Amióta az MSZMP- szervezet működik, gazdasá­gunkban egyetlen esetben sem fordtilt elő, hogy az alapszerve­zet vezetősége a gazdaság veze­tősége közül egyet is beszámol­tatott volna a napi munkákról és a helyszínen mindjárt segít­séget nyújtott volna. Pedig egé­szen biztos, hogy a gazdaság ve­zetésében is sok segítséget tud­na nyújatni. Véleményem szerint ezen a területen van gazdaságunkban a legfontosabb tennivaló. Ezért a hanyag, felelőtlen mulasztáso­kért — úgy érzem — én is fe­lelős vagyok, annál is inkább, mert pártvezetőségi tag létemre idáig tűrtem, hallgattam, egy­helyben topogtam, noha rég el kellett volna mondanom a hi­bát. Én bízom abban, hogy kö­zös erővel az egész párttagság­gal együtt, szervezettebbé tud­juk tenni egész pártmunkánkat, és hamarosan elérjük, hogy a mi gazdaságunkon belül is — csakúgy, mint sok más helyen — o termelés vezető ereje lesz a párt. Ha így dolgozunk majd, akkor a mi gazdaságunkban is elérhetjük, hogy a pártonkívüli dolgozók nem azon gondolkod­nak, hogy valahol valami hiba van, hanem azon, hogy hogyan változtassunk munkamódsze­rünkön a termelő munka érde­kében. Buzi Sándor Békési Tangazdaság. rehány évképpen mondják a Tö­rekvő tagjai — arra is fut­ja, hogy a járás több községében tartsanak pártnapokat, de sajnos, őket nem tisztelte meg senki egy pártnappal, vagy más előadással az ellenforradalom óta, pedig nem a világ végén vannak; NEM KÖVET ELŐZÉS ez az ő részükről, csupán jóindulatú bí­rálat a pártbizottság felé és abban a reményben mondották, hogy kérésüket mihamarabb megszív­lelik és ily hosszú idő után talán hamarosan velük is szót váltanak. Deák Gyula Mai KOMMENTÁRUNK Hová visz az út? Budapesten most tartja a Mező- és Erdőgazdasági Dolgo­zók Országos Szövetsége II. ongresszosát. Az a 170 000 zervezett mezőgazdasági mun- ás, akinek megbízásából ez a ongresszus tanácskozik, meg­írta a/ élet viharos útjait, és ma is a szocializmus építesé- ek élvonalában harcol a fa­un. Pártunk Központi Bizott­sága bízik abban, hogy akong- esszusi tanácskozás sikeresen mozgósítja majd a gépállomá- , az állami gazdasági, az er­őgazdasági dolgozók tíz- és zezreit, a párt falusi politi- ájának megvalósítására. Mi a ágt,. falusi politikája? Nem más, mint amit a technikában tudományban fejlett száza­inkban a szocialista mező- gazdaság követel, vagyis a tö­ménytelen kisparceilára osztott ildek helyett, a kisparaszti, evésbé termelékeny gazdálko- ás helyett mind erősebb ütem­en áttérni a belterjes mező- mi ál kodásra cs mindarra, a- ennek természetes velejá- ója, a gépesített nagyüzemi azdáikodásra. A gépesített, udományosan alkalmazott me- dgazdasági módszerek olyan zervezeltséget igényelnek, me- ek messze túllépik az egyéni azdaságok lehetőségeit, tel- esítőképességük határát. Az ország népe több húst, vajat, zsírt és kenyeret követel, az par' egyre több növény fel- olgozására képes. Ezeknek az igényeknek a teljesítése né- ünk iránti sürgős kötelesség. Írre hívta fel a figyelmet a IEDOSZ II. kongresszusa és rre mozgósítja a MEDOSZ 70 000 szervezett tagját, de inden becsületes dolgozó pa- asztet és szakembert egy­aránt. Változékony idő Várható időjárás vasárnap estig: Felhős idő, több helyen eső, ha­vaseső, a hegyeken havazás. Ma mérsékelt, holnap megerősödő nyugati-északnyugati szél. A hő­mérséklet egyelőre alig változik. Holnap nyugaton már csökken. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: minusz 1— plusz 2, legmagasabb nappali hőmérsék­let vasárnap 1—4 fok között. Tá­volabbi kilátások, hidegebb idő. (MTI) Mozgalmas nap a békéscsabai „népfront-műhelyben“ Pénteken valóságos „népfronf- műhelynek" lehetett nevezni e Hazafias Népfront Békés megyei és békéscsabai bizottságának iro­dáját. Egyik szobában a járási népfrontbizottsági titkárok, fel­adataikról, a másik helyiségben a Békés megyei Hazafias Népfront bizottság nemzetiségi ügyekkel foglalkozó csoportja az évi mun­katervről, a harmadik teremben pedig a Viharsarki hónapokat elő­készítő bizottság több részletfel­adatokat vállalt albizottságának tagjai tennivalóikról s a várható költségvetésükről tanácskoztak. A járási népfront-bizottsági titkárok ülésén dr. Vincze Ferenc, a szarvasi Tes- sedáik Sámuel Mezőgazdasági T^phnikum igazgatója, megyei népfrontbizottsági elnök a mező­gazdaság helyzetéről és a felada­tokról tájékoztatta a jelenlévőket. Többek között Ismertette, hogy a népfront tagjainak is kettős célt: a szocialista mezőgazdaság fejlesz­tését, s a terméseredmények nö­velését szükséges szem előtt tar­tamok; a belterjes gazdálkodás és a szocialista átszervezés előmozdí­tásában a tömegek támogatásával jelentős segítséget nyújthatnak r népfrontbizottságok. Ismertessék a népfront és olvasókörökben a dolgozó parasztság előtt a párt ag­rártéziseit, vitassák meg pl. a tsz tagok nyugdíjára vonatkozó rende­letet. A mezőgazdasági bizottságok váljanak mezőgazdálkodásunk fel­virágoztatásának ösztönzőivé. Bátkai Pál, a Békés megyei Ha­zafias a legfontosabb szervezeti és pohti­még sok a tennivaló, a népfront bizottságok jelentős megerősödé­séről számolhat be. A megyei nép­front bizottságnak ma már négy társadalmi bizottságában kb ezer­száz aktivista túlnyomó többsége dolgozik a népfront munka vala­melyik területén, és sokszázan te­vékenykednek a járásokban is.. E- gyik feladat, hogy a községekben szervezetileg megerősítsék a nép­front-bizottságokat, s ahol még nincs, létrejöjjenek a békebizott­ságok is. A megyei népfront-bi­zottság évi mezőgazdasági tervét ^ úgy készítették, mint még soha; a j párt, a tanács, és a MÉSZÖV ter­vével legteljesebb összhangban. — Ha ezt a járásokban és a közsé­gekben is hasonlóan cselekszik, annak jelentős eredménye lesz — mondotta. A párt irányításáról szólva hangsúlyozta, hogy a nép­frontban dolgozó pártonkivüliek is megértik a párt vezető szerepét, a szocializmus építéséért való munkálkodás fontosságát. A tö­megszervezetek nem alá, hanem mellé vannak rendelve a nép­frontnak, munkájukra mégjobban keil támaszkodni, segítsék őkét. hangolják össze terveiket. A me­gyében 76 gazdakört tartanait ed­dig nyílván, s az olvasókörök tag­jainak kimondott kérésére fogad­ják el csatlakozásukat a népfront­hoz. Felhívta a figyelmet, hogy a népfront elnökségekbe válasszák be a becsületes tanyai tanítókat is. Vázolta a Viharsarki-hónapok programját és célját, a megyei írócsoport szerepét és a békemoz­galmi munka feladatait. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó népfront-csoport elhatározta, hogy a Viharsarki-hó­napok idején nemzetiségi hetet, a nemzetiségek életét bemutató ki­állítást, művészeti seregiszemlét rendez. Kérik, hogy a rádió iktad® son műsorába nemzetiségi félóvé^~ a Békés megyei Népújság pedig hetenként adjon helyet egy olda­lon magyar nyelven közölt nemze­tiségi Írásoknak, híreknek. Meg­kezdik szokásaik, népművészeti tárgyaik gyűjtését, s kiadványo­kat jelentetnek meg a nemzetisé­gek történetéről, életéről. Legjobb művészeti együ&esejjfc.gger^inüsprt- • rendeznek a községekben. A Viharsarki hónapokat előkészítő albizottságok a megyei nagyvásár, ipari-, mező­gazdasági-, munkás-paraszt moz­galmi-, kultúrtörténeti kiállítás, Erkel Ferenc és Vajda Péter em­lékünnepségek előkészületeit tár­gyalta meg. Elhatározták, hogy megye történetével, mezőgazdát^® gával, földrajzával, egészségügyé­vel és idegenforgalmával kapcso­latos kiadványokat is megjelentet­nek. A gazdasági felemelkedéshez• műveltség is szükséges Pusztaszöllős, mint volt urada­lom, a felszabaduláskor a grófi cselédekkel együtt gazdasági, szel­lemi és műveltségi nyomort is ö- rökölt. Ennek felszámolása bizony nem könnyű feladat. Népköztár­saságunk 13 év alatt felszámolta a gazdasági nyomort, — nézzék meg a lakásokat, a szekrényeket. A művelődés területén azonban nemigen jutottunk előbbre, noha olyan szintre emelkedtünk, hon­nan már csak a nagyobb művelt­ség emelhet még magasabbra ben­nünket, hiszen a belterjes gazdál­kodás szaktudást követel. A mű­veltség terén is nagy a változás. Rádió minden házban, olvasnak, színdarabról vitatkoznak, de a tu­dat még mindig elmaradott. Még előfordul lopás, gyalázkodás, má­sok nem becsülése, gyanakvás mindennel és mindenkivel szem­ben. Hol a követendő út? Az a ten­nivaló, hogy a felnőttek iskolán- kívüli nevelését biztositjuk elő­adások, színkörök, színművek ré­vén, valamint a fiatalabb nemze­dékkel való fokozottabb törődés útján. A múlt társadalmirend hibáit hogy felszámoljuk, azt az iskolai nevelésnél kell kezdeni. Puszta- szöllősön az iskola nyolcvan éves, vizes, szűk és sötét. Kevés a két nevelő, mert csak az I—IV osz­tályban negyven-ötven között in­gadozik a létszám. A 3—6 évesek száma eléri az óvoda alapításának jogosságát. Ezek figyelembevételé­vel szólaltam fel a novemberi ta­nácsülésen és mondtam el javas­latunkat, mely a következő: a volt kastélyt adják át és alakítsák is­kolának, ahol két tanterem, szer­tár, úttörőszoba, két nevelői lakás, s az óvoda elférne. A jelenlegi is­kola pedig kevés átalakítással művelődési otthon lehetne. Az ál­talunk „nagy kultúrháznak” ne­vezett cselédházat pedig a Szöl- lősi Állami Gazdaság irodaháznak használhatná fel. Ezek megvalósí­tásával meg tudnánk szervezni a felnőttoktatást, a szövetkezeti gaz­dálkodás és belterjesség felé irá­nyítva ezáltal az értelmet és ér­zelmet. Vincze József Pusztaszöllős

Next

/
Thumbnails
Contents