Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSÁG 1958. Január 18., szombat Nagy János cipész kisiparos vagyok — Kaszaperré! Még decemberben történt, Egy délelőtt az átlagnál alacso­nyabb középkorú és nagyon szomorú te­kintetű ember lépett be a szerkesztőség e- gyik szobájába — másodmagával. — Nem tudom, jó helyen járunk-e.., A Népújság Szerkesztő­ségét keressük, pana­szunk, illetve pana­szom lenne — s köz­ben idegesen szoron­gatta kalapja szélét. — Jó helyen járnak, tessék helyet foglalni. — Nagy János ci­pész kisiparos vagyok Kaszaperről, — mut- tatkozott be idegesen. — Kérem, hallgas­son meg, mert amit most elmondok, úgy érzem, érdekli a szer­kesztőséget. A törté­net ott kezdődött, hogy feleségem szülés előtt állt és éjszaka rosszul lett. Reggel 6 óráig bírta a fájdal­mat, de tovább már nem. A postára ro­hantam, hogy mentő­ért telefonáljak — u- gyanis a községi ta­nácshoz hiába men­tem volna, mert ott e- gész éjszaka senki nem tartózkodott. Kértem a postaveze- tőt, hívja meg a Bé­késcsabai Mentőállo­mást. Feleségemről van szó — mondtam neki. Azonban megta­gadta a segítséget, így csak két óra hosz- sza múlva tudott e- gyik szomszédom te­lefonálni és mintegy három óra hosszás késéssel érkeztem meg feleségemmel a békéscsabai kórházba, csaknem teljesen ve­szélyes állapotban... S e néhány mondat után rövid időre el­hallgatott, homlokán verejték csillogott s leverten nézett maga elé. Minden bizonnyal feleségére gondolt, et­jeit a szerkesztőségbe érkezése előtt a kór­házi ágyon hagyott és talán éppen akkor fe­küdt a műtőasztalon, amikor nekem pana­szát elmondta. — Hát nem ember­telenség volt ez a pos­ta vezetőtől? — e- melte fel a hangját magából kifakadva. — Mi lett volna velem, és gyerekeimmel, ha a hivatalos idő miatt — amihez a posta veze­tője annyira ragaszko­dott — feleségem meghal... Borzasztó erre még rágondolni is... Hiszen még orvo­sa sincs Kaszapernek — mint ahogyan tele­fonálni sem lehet es­tétől másnap reggel 8 óráig a községből. A tanulságért írtam meg e rövid történe­tet, s azért, hogy ez ne történjen meg Ka­szaperen, de máshol sem. Embertelenség ez. És még valamit: Ne engedjék az illeté­kesek, hogy Kaszaper solcálg orvos nélkül maradjon, hogy az emberek bizonytala­nul hajtsák le fejüket este álomra. Balkus FELHÍVÁS Mindazon fiatalok, akik fizikailag alkalmasak köműveslparf tanulónak, Jelentkezhetnek felvételre. Szerződési korhatár: 11—17. évig. Szükséges VII., VIII. általános Iskolai végzettség. A »zükséges felvilágosítást a fizetésre, és a munkaruhára, szállásra vonatkozó­lag a járási tanácsok munkaerögazdál- kodásl előadói megadják. Fiataloki Gyertek Budapestre kőmü- resiparl tanulónak! Jelentkezni lehet írásban és szemé­lyesen a járási, városi és megyei ta­nács munkaerőgazdálkodási osztályá­ig _______________ Pá lyázati felhívás! Vidéki nagyvállalat pályázatot hir­det anyag- és áruforgalmi osztályveze­tői állásra. Feltétel: kereskedelmi gya­korlottság és megfelelő szakképzett­ség. Textilanyagismeret előnyben. Fi­zetés kollektív szerződés szerint. Jel­ige: „Viharsarok". Lakást biztosítani nem tudunk. Pályázatokat a kiadó­hivatal címére kérjük. SZÍNHÁZ BERKS MEGYEI fOKAl SZÍNHÁZ Január 18-án, este fél 8-kor: RIKKANCS SZERELEM Somlay és sz. b. Előadás után autóbuszjárat! Mozik műsora: SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Január 16—20: Szerelem, ahogy az asszony akarja. Kezdés: h.: 6, 8. v.: 4. 6. 8 órakor, BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Január 16—19: Béke völgye. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél $, Eél 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Január 16—19: Gerolsteini kaland. Kezdés h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8 órakor. PETŐFI MOZI, GYULA Január 16—21: Isten és ember elölt. Kezdés: hétköznap 5 és 7 órakor, va­sár- és ünnepnap: 3, S, 7 órakor; ERKEL MOZI, GYULA Január 17—82: Hoffmann mesél. Kezdés: h.: fél 8, fél 8, v.: fél 4, fél 8, fél 8 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Január 16—22: Naplemente előtt. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v. és ünnep­nap fél 4, fél 6, fél 8 órakor. BEKE MOZI, OROSHÁZA Jan. 16—21: A vasárnap gyilkosai. Kezdés: h.: B, 7, v.: 3. 8, 7 órakor. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Január 16—22: Dani. Kezdés: h.: S, 7, v.t *, V, 7 órakon VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Jan. 18—20: örök visszatérés. Kezdés h.: 7. v.t 3. B, 7 órakor. SZABADSÁG MOZI, GYOMA Jan. 18—20: Hét lányom volt. Kezdés1 h.: 8. v.: 4. 6 és 8 órakor, ADY MOZI, SZEGHALOM Jan. 18—20: Bel Ami. Kezdés- h.: 7. v.: 3. «. T órakor. BÁSTYA mozl békés Január 16—21: Kuruzsló. Kezdés: h.t *. 8. v.t 4, 8, I órakor, PETŐFI MOZI, SARKAD Január 18—20: Ember a vágányon, Kezdés: h.t B, v.t 8, 8 és * órakor, Mikrobarázdás hanglemez-estet rendez a TTIT január 20-án este 7 órakor a Sztálin úti klubhelyi­ségében. Műsoron szerepel: Bee­thoven, Egmond nyitány, C-moll zongoraverseny és az V. szimfó­nia. Előadó: dr. Ferdinándi Kond. ról tárgyaltak, hogy a közeljövő­ben egy öttagú olvasókört, mező- gazdasági, valamint békebizottsá­got választanak. Ügy tervezik, hogy még ebben a hónapban egy nagy békegyűlést tartanak a köz­ségben. A kunágotai földművesszövet­kezet 250 ezer forintos költséggel új vendéglőt épít ebben az évben. Ügy tervezik, hogy nyitnak egy cukrászdát és egy kerthelyisé­get is berendeznek. $ Országos kirakodó vásár lesz január 18-án, szombaton és január 19-én, vasárnap Kondoros község­ben. Január 19-én, vasárnap u- gyancsak országos kirakodó vá­sár lesz Dévaványán. * Műsoros estet rendez január 19- én, vasárnap este a Kereskedel­mi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete és a mű­velődési ház Szeghalmon. Műsoron szerepel: Nagy László; „Ki-ki nyugalomban”, Kellér: „Négyes lakáscsere”, Heves: „Vidéki szál­loda“, Gádor: „Peleskei nótárius", Gádor: „Mond azt, hogy szeretsz” című egyfelvonásos színművek. • A mag yardombegyházd Rákóczi Termelőszövetkezetben a zárszám­adás óta nyolc család lépett be. Köztük négy olyan család, amely 1956 őszén lépett ki. Ezek között van Papp Pál, Baranyl Mihály, Jenei Bálint, valamint Papp Já­nos. * Dombegyházán január 15-én es­te alakult meg a Hazafias Nép­front helyt szervezete. Megvá­lasztották a tíz tagú elnökséget. Már az első összejövetelükön ar­A Balassi kultúrotthonban ja­j nuár 18-án este 8 órai kezdettel 1 „vakációzáró” diáktánevizsga lesz. FIGYELEM! Értesítjük kedves vevőinket, hogy raktárunkba nagymennyi­ségű, szép kivitelű, csontszínű CSEMPE ÉRKEZETT. BEÉPÍTETT CSEMPEKÁLYHÁKRA, KANDALLÓKRA és BOGLYAKEMENCÉKRE Ismét felveszünk MEGRENDELÉSEKET VASIPARI VÁLLALAT cserépkályhás részlege, Békéscsaba, Kazinczy u. 1. Az Építők stadionjával szemben A Pusztaszöllősi Állami Gazdaság IDŐSZAKI MUNKÁSOld SZERZŐDTETÉSÉT MEGKEZDTE. Jelentkezni lehet felvételre a gyulamezői 2. számú üzemegy­ségben, vagy a gazdaság köz­pontjában (a volt Czakó gazda­ság.) Jan. 16-tól reggel 8-tól dél­után 4 óráig. A DÉFOSZ helyiségében szerződtet a gazdaság megbízottja. CSURKA PÉTER: Egy régi szerelem Verőfényes, derűs nyáreleji reg­gel volt az bizonyos, mikor Vio­lát vártuk a Keleti perronján ő- reg barátommal Szilveszterrel, a vén korhellyel, akinek ezen az ál­landó tulajdonságán kívül egyet­len erénye az volt, hogy Viola é- desapjának vallotta magát, nekem pedig féiesztendeje meghitt bará­tom, azon a reggelen pedig az e- lőző esti mámorban fogant elha­tározásból kifolyólag, leendő apó­som. Bár a drága kis Violát, aki a johannesburgi technológia hall­gatója volt (elsők sorában azon polgári leányok között, akik ezen a pályán is előretörnek), életben még sohsem láttam, de már fülig szerelmes voltam belé. Tudtam milyen a szeme színe, éreztem szőke haja illatát, úgy élt előttem húsz esztendejének üdeségében, mint élő valóság, akinek már százszor elmondtam, szeretem, szeretem, kérem Viola, legyen a feleségem. öreg barátommal, Szilveszter­rel egy ódonillatú, kis budai kocs­mában ismerkedtem meg. Fenn­tartott asztala volt Szilveszternek a zongorával modernizált sramli­zenekar mellett. Ennél az asztal­nál mindig egyedül ült. Ez az asz­talka kerített bennünket össze, első betoppanásom alkalmával. Nem volt hely a fogadóban, a vendéglős Szilveszterhez lépett, a fülébe súgott és akkor Szilveszter barátságosan bólintott, és utánoz­hatatlan kézmozdulattal hellyel kínált. Már az első este több üveg zöld- »zílvánit fogyasztottunk, összete­geződtünk, s megtudtam, hogy Szilveszter özvegy, Óbudán öt földszintes ház tulajdonosa, gond­talan napokat él. Később azt is megtudtam, hogy nem napokat, hanem gondtalan éjjeleket élt az én Szilveszter barátom. Ugyanis a nappaljait vízszintesen az ágyban töltötte, aludt, és csak villany­gyújtáskor került függőleges hely­zetbe, midőn legénylakását el­hagyta, sétált nagyokat a Duna partján, azután benyomult az ós­di, szuette faburkolatú kis ven­déglőbe „élni”, mely abból állt, hogy evett, ivott és végigkönyö­költe az éjszakát. Másnap újra asztalához hívott. Később már hívást se vártam, e- gyenesen az asztalához ültem, ha nem is volt ott még, letelepedtem. Egy hét múlva finoman kerülget­ni kezdtem a múltját, kivoltját. Célzásokat tettem, bizonyára ma­gas államhlvatalnok, vagy ehhez hasonló, és mint Ilyen éli penzió­nál! életét. Nagy meglepetésemre így tiltakozott Szilveszter: — Szó sincs róla , igen tisztelt fiatal barátom! Én mindig a ma­gam kenyerét ettem. Nevetni fogsz, de ha nem Is nevetsz, akkor cso­dálkozol. Húszéves koromban tor­reádor voltam. Lisszabonban és Madridban volt egy pár nagyon szép bikaviadalom. Később létra­művész lettem. Erről áttértem a lóidomításra... Voltam kutyaido­már is... Hat foxival dolgoztam. Kutyáim kiöregedése után mint kötéltáncos jártam Európát, mél­ákkor a feleségemmel, aki szintén a szakmából való volt. Olasz nő, egy szicíliai cirkuszosnak a. lá­nya... Hej, hej..i Kötéltáncos vol­tam, mikor megszületett az én szép kis Violám... (Elnézett a fejem felett, és én éreztem, hogy messzire néz. Érez­tem, hogy maga előtt látja a szi­cíliai leányt, leányának az any­ját. Kár is volt elmondani öreg Szilveszter, kár a diszharmóniá­ért ebben a vidámságban... Napok múlva is láttam Viola édesanyját, ahogy leszédült a kötélről a kis Monte Pietro piacterén. Leányod, mint mondád, akkor két eszten­dős volt...) — ö a mindenem, Viola! Ilyen volt az édesanyja is..« Fényképet vett ki a zsebéből, aztán a szíve melletti zsebéből. De hogy ne részletezzem, minden zsebéből Viola-fényképeket vett ki, és sorban elém rakta az asz­talra. Mohón faltam a leány szép­ségét, mikor pedig Szilveszter ki­jelentette, hogy életben százszorta szebb, tökéletesen elkábultam. — A fényképen persze nem lát­szik leányom arcának bűbájos hamvassága, és főképpen nem ér­vényesül szemének elragadó va­rázsa. Tüzel benne a forró olasz temperámentum, Dél-Szicilia da­la, forrósága, napsugara..; Költői volt, ahogy Szilveszter beszélt. Q maga Is tudta ezt, és minden jobban sikerült mondata után koccintásra emelte poharát. Lerészegedtem. Nem a bortól, ha­nem Viola szépségétől, Szilveszter ihletett szavaitól. Akkor hajnal­ban hazáig kísértem Szilvesztert, és úgy éreztem, hogy már ment­hetetlenül szerelmes vagyok^ • Viola azt a sürgönyt, melyben érkezését jelezte, a kis budai kocs­mába címezte. Nyílván azért, hogy na háborgassa apját nappali nyu­godalmában, Tíz órakor kaptuk meg a táviratot. Szilveszter felug­rott, én elsápadtam. — Reggel érkezik!.., Én most el­rohanok, de várj, mert visszajö­vök. Félóra múlva visszajött frakk­ban, cüinderesen. Vállán bő fekete pelerió lógott. Megállt a vendéglő ajtajában és úgy festett az ajtó ke­retében, mint berámázott őrei dandy, régi pezsgőreklám. — Ünnep ez az én számomra édes fiatal barátom. És minthogy innen reggel egyenesen az állo­másra megyek, előre felöltöztem.. Feszengtem a széken. — De nagyon szeretném — ült le az asztalhoz — ha te Is kijönnél Viola elé... Hiszen tudod, hogy terveim vannak veled!... Roppanj kedves volna, Viola nagyon örül­ne... Elárulom, hogy már írtam is neki rólad... — Hát igazán remélhetek? — tört ki belőlem. — Minden bizonnyal! Itt a ke­zem, fiam!... Nagyon megkedvelte­lek! Mindig gyöngéim voltak az írók... Tekintsd magad vömnek! Égve, lobogva szaladtam haza. Turbeck színházi zenésszel lak­tam együtt, kölcsönkértem tőle a frakkját. Háziasszonyunk pedig özvegy Hampekovics Salamonná tíz forintért gyönyörű csokrot kö­tött kicsi kertje virágaiból, mály­vákból, verbénákból, muskátlik­ból... • Álltunk a perron on. Én a csok­rot szorongattam, mindketten nyűtt ábrázattal, konyakosán. Szil­veszter valami olaszégövi dalt dú­dolt. Elég sok bámulunk akadt... Rakosgattam sorban magamban a szavakat, hogy édes Viola, egyet­len ismeretlen tündér, halovány izé... fogadja tőlem ezt a csőkről olyan szívesen, amilyen teli szív­vel és fejjel... vagyishát, én nens vagyok a nagy szavak embere, de... Azon vettük észre, hogy befu­tott a vonat és egy második osz­tályú kocsiból kiszállt Viola illa­tosán, üdén. Szilveszterhez sza­ladt, átölelték egymást és midőn kibontakoztak az ölelésből, Viola visszafordult a kocsi felé, ahonnan éppen akkor lépett ki egy magas} szőke fiatalember. — Jöjjön, jöjjön Richard!... A- pám, bemutatom a vőlegényemet.- Itt Pesten tartjuk meg az eskü­vőnket... Persze, mindezt németül mond­ta. Art is mondta még, hogy meg­lepetésnek szánta ezt a papának, Szilveszternek. (És talán nekem...) Félretekert nyakkal, idétlen mo­sollyal álltam a csokorral még ak­kor is, mikor már apa és vő ka­ronfogva vitte Violát a kijárat fe­lé. Szilveszter néha bocsánatkérő-t leg visszacsapta a fejét, majd egy­szer elengedte lánya karját, visz- szaszaladt hozzám, karját széjjel­tárta, nyakát behúzta vállai közé. — Ki gondolta volna mondd?.. Md, hee, hogy?... Hehe... Azért csak járj el a kiskocsmába... Ezt a csok­rot meg add ide, ha már kihoztad! Mennyit is fizettél érte? — Tíz forintot, tíz forintot! — rebegtem vigyorogva. Szilveszter kifizette ,a tíz forin­tot, én átadtam neki a csokrod mert mondják kérem, mit tehet­tem volna mást?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents