Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-17 / 14. szám
1958. Januar 17., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Erélyes rendszabályokkal is elősegíthetjük az energiatakarékosságot Csenlerics Sándor nehézipari miniszter helyettes az enersiahelyzetröt Országos pedagógus kontere« kezdődött a családi és az iskolai nevelés összhangjáról A Nehézipari Minisztérium energia-ágazata újjászervezte az Országos Főenergeti'kusi Irodát. Az iroda fejlesztéséről, rendeltetéséről és ezzel kapcsolatban az ország energia-helyzetéről Csen- terics Sándor miniszterhelyettes a következőket mondotta az MTI munkatársának: — Közismert, hogy hazánk az energiában legszegényebb országok közé tartozik, ezért fontos megvizsgálnunk, hogyan lehet az energiafelhasználást ésszerűbbé tennünk, minél több energiát megtakarítanunk. A megtakarítás nálunk ugyanannyit nyom a latban, mint az új energiaforrások feltárása. Magyarországon a felhasznált összes energia hatvanhat százaléka az iparra, 25 százaléka a háztartásokra, kilenc százaléka a közlekedésre és a mezőgazdaságra jut. Az ipar a részére adott energiát 1955-ben átlagban csak 35 százalékban hasznosította. A hasznosítási hatásfok világviszonylatban 55 százalék, ami azt mutatja, hogy a magyar ipar meg nem engedhető mértékben pazarolja az energiát. Ezúton is arra kérem az üzemek dolgozóit és az egész lakosságot: segítse a Nehézipari Minisztériumot, illetve az Országos Főenergetikusi Irodát abban a munkában,, amellyel nehéz ener- giahclyzeitünket kívánja egész népünk érdekében megoldani — fejezte be nyilatkozatát Csenterics Sándor miniszterhelyettes. Csütörtökén délelőtt mintegy háromszáz budapesti és vidéki pedagógus részvételével megkezdődött a Magyar-Szovjet Társaság, a Művelődésügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, Budapest Tanácsa oktatási osztálya és a Pedagógusok Szabad Szakszervezete által rendezett országos pedagógus konfrencia. A konferencián megjelent Jóború Magda, művelődésügyi miniszterhelyettes, E. J. Volkov, a Moszkvai Neveléstudományi Intézet munkatársa, Csernyakov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, valamint az MSZMP Központi Bizottság tudományos és kulturális osztályának, a Művelődésügyi és Munkaügyi Minisztériumnak, a Pedagógusok Szabad Szakszervezete, az Országos Nőtanácsnak, a Magyar-Szovjet Baráti Társaságnak, a Budapest Főváros Tanács oktatási osztályának és különböző pedagógiai intézménynek számos vezető munkatársa. A konferenciát Nagy Sándor, a pedagógiai tudományok kandidátusa, a Pedagógiai Tudományos Intézet igazgatója nyitotta meg, majd Komlósi Sándor docens, a pécsi pedagógiai főiskola tanszékvezető tanára tartott vitabevezető előadást a családi és az isTeaneck (Reuter) Sir Leslie Munro, az ENSZ-közgyűlés elnöke szerdán tudósok és diplomaták értekezletének mielőbbi megtartását jayasolta a világürkorszak problémáinak megvitatására. Egy beszédében, amelyet a tea- necki (New Jersey) egyetemen mondott el, kijelentette, „nincs Kassen támogatja az atomfegyvermerctss övezet tervét Hansen dán miniszterelnök én külügyminiszter támogatta a középeurópai atomíegyvermentes: övezet tervét. Javasolta, hogy a. Kelet és a Nyugat közötti tárgyalásokon vitassák meg ezt a kérdést; Hansen ezt a kijelentést a Fred og Frihed (Béke és Szabadság^ című pacifista lapnak adott interjújában tette. „Rapacki lengyel külügyminiszter terve — mondta — figyelmet érdemel, s meg kell: vitatni, mert olyan dolog, amely a béke megszilárdítását szolgálhatja.” túl sok idő e fontos probléma megtárgyalására.” Mint mondotta, olyasvalamire gondol, mint az atomtudósok genfi értekezlete, amelyet a Nemzet* közi Atomenergia-ügynökség felállításának előkészítésére rendeztek. yy , Ne halogassuk tovább X a nagyüzemi baromfitenyésztés megteremtését! kólái nevelés összhangjáról. Az EJSSZ közgyűlés elnöke javasolta a világ űrkorszak problémáinak megvitatását miiimmmtmiiramimiiminimiiimmimiiiimiimmraminnimmmimmifflimflimniraiiiiiBmiiiimfflmmmnniiiiiWHHnumraHWtii» Hivatal vagy lakás? Bizonyára sokaknak feltűnik, I hogy mostanában sok szó esik lapunkban a baromfitenyésztésről. Nem véletlen ez. A baromfitenyésztés ugyanis mezőgazdaságunk egyik legelhanyagoltabb üí&mága. Különösen a termelő- szövetkezetek idegenkednek tőle és halasztgatják többszöri felhívás ellenére. A magyarországi baromfihús és tojás iránt világszerte nagy az érdeklődés. Az utóbbi években nemcsak belföldön nőtt meg a kereslet, hanem mind nagyobb exportigények is jelentkeznek. Számos nyugati országba szállíthatnánk baromfit, libamájat pedig mintegy 30 külországba. Sokkal jobban keresik a baromfit, mint a szarvasmarhát és a sertést s jól meg is fizetik, tehát a baromfitenyésztés fokozott fejlesztésével sok valutához jutna épgazdaságunk. Baromfit bárki tarthat és érdemes is, mert jövedelmezősége így cseppel sem kisebb, mint a más állatfajtáké. Egy kiló baromfihúst könnyen, kevés takars 100 000 forintot jövedelmezett belőle, alig négy hónap leforgása alatt. A kondorosi Viharsarok vitázni kellett a baromfitenyésztés szükségességéről és jövedelmezőségéről. A vitát a számok döntötték el. Az ezer darab naposcsibét 3300 forintért kapták meg, a takarmányozás és gondozási költség 15 650 forintba került. Az összráfordítás tehát 18 950 Ft yolt. Ezzel szemben értékesítéskor 37.3QQ fprintot kaptak. A tiszta jö- vedelém II 650 forint volt három hónap alatt. Nem az a baj, hogy a baromfi- tenyésztés nem jövedelmező, hanem az, hogy a termelőszövetkezetek húzódoznak a baromfitenyésztéssel járó kisebb gondoktól. Az elmúlt évben megyénk 208 termelőszövetkezete közül 125 egyáltalán nem foglalkozott baromfitenyésztéssel. Baromfitörzsállománnyal pedig még kevesebb termelőszövetkezet rendelkezik. Például a gyomai járásban lévő huszonhét termelőszövetkezet közül csak hat rendelkezik baromfitörzzsel, 1328 tyúkkal, liba, kabaromfitenyésztéssel is foglalkozzanak, azonban feltétlen vegyék figyelembe azt, hogy a jólét növekedése nyomán hazánkban is egyre nagyobb a baromfihús és tojásfogyasztás, ezenkívül pedig vegyék figyelembe azt is, hogy a baromfitenyésztés az egyik legjobb valuta- forrás, hiszen a baromfi külföldön sokkal keresettebb cikk minden más mezőgazdasági növényi és állati terméknél. A baromfitenyésztés alapja a megfelelő feltételek biztosítása. Először is biztosítani kell a megfelelő mennyiségű takarmányt, az állategészségügyi követelményeknek megfelelő elhelyezési lehetőségeket. A mélyalmos baromfinevelés jól bevált, különösebb költség nélkül alkalmazható, csak éppen az idegenkedést kell megszüntetni a termelőszövetkezetekben. A naposcsibe igénylést már előjegyzik a megyei keltetőállo- mások. Kívánatos, hogy megyénk minden termelőszövetkezete minél előbb annyi naposcsibét rendeljen erre az évre, amennyinek a felneveléséhez elegendő férőhellyel és takarmánnyal rendelkezik. Molnár Julia Valahányszor belépek a ka- muti postahivatal szűk váróhelyiségébe, mindannyiszor szembetűnik a nyilvános telefonkészülék feletti deszkapolc, melyen élelmiszerek láthatók. Az egész ddlzkaalkotmány papírral van úgy ahogy a nyilvánosság elől fedve. Várakozás közben a felek gyakran hallhatnak gyermeksírást, és aki benéz a kis ablakon, a szokásos- bérén- '1 dezés mellett szekrényt, tükröt, gyermekkocsit^ lát. Most éppen havi illetményemet vettem át. A gyermek felsír. Látom a postakezelőn, Kut- lák Józsefen, hogy a gyermekhez is menne, a munkáját sem hagyhatja abba. El is téveszti a számolást, amit pedig eddig nem tapasztaltam nála. Kutlák már egy hónapja lakik feleségével és öthónapos gyermekével Ilyen lehetetlen körülmények közepette. A postakezelő egy évvel ezelőtt került községünkbe, ezalatt a postahivatal munkájában határozott javulás következett be, különösen a kézbesítés terén •. Azelőtt előfordult, hogy táviratot háromnapi késéssel továbbítottak, levelek nem érkeztek a címzetthez, például hozzám se, holott a posta szomszédságában lakom; Az is előfordult akkoriban, hogy a nevelők illetményét nem tudtuk a szokásos fizetési napon kifizetni, mert a posta nem gondoskodott kellő időben pénzről. A posta jelenlegi kezelője e- zeket a hibákat sorra megszüntette, mindenben a postaszabályzat szerint jár el, és a felékkel" udvariasan bánik. Ezért« különösen rosszul esik nekünk,.. 'fc’áínütiaknak, hogy postánk vezetője ilyen súlyos körülmények között lakik és dolgozik; A helyzet a kézbesítőkre is hátrányos, mert a reggeli levélosztásnál az amúgyis szűk helyiségben szinte mozogni sem tudnak. Vajon az áldatlan állapotról van-e tudomásuk a posta illetékeseinek, odahatnak-e, hogy a munkáját becsületesen ellátó Kutlák József feleségével és kisgyermekével lakáshoz jusson? A helyi szerveknek sem lehet közömbös a dolog. Reméljük, mindkét részről intézkednek, hogy a postahivatal postahivatal legyen, ugyanakkor a postakezelő lakáshoz jusson. Forró Pál, Kamut. A sertéstenyésztésről mánnyal lehet előállítani, különösebb befektetés nélkül és a tenyésztési költség gyorsan, nyereséggel fordul. Nem kell ezt különösen bizonygatni a háztáji tenyésztőknek. Minden háziasszony tudja, hogy a baromfi jó pénzforrás, hiszen egész éven át jó árat kap a baromfiért, a tojásért. A kisüzemi, vagyis a háztáji baromfitenyésztés azonban nem képes kielégíteni megfelelően még a belföldi igényeket sem, nemhogy az exportot. Termelőszövetkezeteinkben többségében olyan nézet alakult ki a kezdeti sikertelenségek miatt, hogy a baromfitenyésztés csak tehertétel, és ráfizetéses. Számos példa bizonyítja megyénkben is, hogy a jó baromfitenyésztés jövedelmező. Például az örménykúti Petőfi Tsz az elmúlt évben 6500 darab csibét' vitt a keltetőállomásról. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz 6000 darabot, csa pedig két tsz-ben van;s mindössze húsz darab. Az orosházi járásban levő húsz tsz közül csak ötnek van baromfitörzsállománya, összesen 1040 darab. Ebből 602 darab a nagyszénási Dózsa Tsz-é. Kacsa, liba mindössze 332 van a járás tsz-eiben, ebből 150 darab a tótkomlósi Viharsarok Termelő- szövetkezeté. A tótkomlósi Viharsarok Tsz tavaly 600 kacsát és 284 libát nevelt fel. Ezeket hizlalva értékesítette, s így 61 600 forint jövedelemhez jutott. A tsz ebben az évben 750 pulykát, 1800 kacsát, 640 libát és többszáz baromfit nevelt fel. Számos termelőszövetkezet, köztük a csanád- apácai Haladás Tsz erre az évre egyetlen baromfi felnevelését sem tervezte be, pedig nem tudják, hogy mihez kezdjenek a 71 mázsa aljbúzával. Termelőszövetkezeteinket senki sem kényszerűi arra, hogy a Seríéstenyészeteink nagy részében január és február hónapokban kezdődnek el a malacozások. A jelenlegi szokatlan téli enyhe időjárás ne tévesszen meg bennünket. Mit kell tudni a tenyésztésről? Szűkítsük le a légteret, hogy a benne lévő anyakocák könnyebben fel tudják melegíteni a fiaz- tató épületét. Erre legalkalmasabb, ha a^aztatónak az északi részét aloSfcalmával feltöltjük és itt tároljuk a fialás időszakára az alomszalmát. Nagyon fontos a » almozás, de legyünk figyelemmel az alomszalma hosszúságára, mert a hosszú alomszalmába az egy-két napos malacok könnyen belekeverednek és az agyonnyo- más veszélye nagyobb mértékben fennáll. Nagyon káros a malacokra az istálló levegőjének a páratartalma, abban az esetben, ha a megengedettnél nagyobb. Növeli a levegő páratartalmát az, ha a kocákat a fiaztató épületében etetjük. Helyes az, ha a kocákat külön épületben etetjük. Célszerű a fiazitató épületét a déli órákban, rövid ideig kiszellőztetm. A tény észkocák takarmányozásánál nagyon elővigyázatosak legyünk, hidegebb idő estén és általában célszerű télen a takarmányokat (moslékot) felmelegítve' etetni. Ne feledkezzünk meg télen a vitaminban gazdag takarmányok etetéséről (például jó minőségű sertés siló). Leghelyesebb védekezés a hűlés ellen a téli malacozás időpontján nak a helyes megválasztása. Ezt természetesen több tényező határozza meg, pl. a fiaztató épülete. Ahol nincs biztosítva a jó fiaztató, ott helyesnek tartjuk, ha a malacozás időpontja február második fele, esetleg március eleje. Ea természetesen nem zárja ki, hogy ne malacoztassunk január és február hónapokban, amennyiben a fiaztató épülete a téli malacozás követelményeinek megfelel. Ezt mindig a gazdaság adottsága határozza meg. • Szűcs István törzstenyésztö.
