Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-11 / 9. szám
195*. január 11-, szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A mi iskolánkban egymásra találtak a szülők és nevelők Árpiikon falu ásatása KardoskiHon Iskolánk tanulóinak szülei szívesen támcfeatják rendezvényeinket, mert az elszámolásoknál jól tudják, hogy a bevétel az utolsó fillérig iskolai célokra, az iskola csinosítására, szépítésére, a gyermekek hasznos szórakoztatására fordítjuk. Eddigi rendezvények bevételéből a szülői munkaközösség 4 ezer forintot fordított az iskolám és a tanuló ifjúságra. Más kérdésekben is szívesen segíti a közösség az iskola munkáját. Az előző hónapban például tanulmányi, nevelési és mulasztási ügyekben történt családilátogatás, megosztva a címeket a szülőkkel. Tanulóifjúságunknál a szülői munkaközösség vezetőségének javaslatára biztosítottuk a tanulók részére a kéztörlőt. Ily módon a gyermekek 75 százaléka rendelkezik már saját kéztörlővel, ami a tisztaság, az egészség megőrzése szempontjából nem közömbös. Űj függönyök is kerülnek az ablakokra. Most, januárban a szülők érdeklődésének körében megfelelő előadássorozat indul a következő témákból: A dolgozó nő logikája. — Konyhakertészet és dísznövények termesztése. — A házas élet egészségtana. — A serdülőkor kérdései. A hosszú téli szünetben pedig 70' főnyi VII.—Vili. osztályos tanuló vett, illetve vesz részt tánctanfo-* lyamon, melyen az oktatást az egyik szülő vállalta. Ugyancsak a szünetben két tantermet fűtünk. Az egyikben csak olvasni és tanulni, a másikban pedig játszani lehet. Ez azért is hasznos, mivel sok olyan gyermekünk van, akiknek otthoni körülményei nem o- lyan zavartalanok, mint így az iskolában. Közös erővel elkészült az iskolai korcsolyapálya is. Igen szépen támogatják a szülők tettekkel azt a gondolatot, hogy minden osztályban a tanulók által összehozott mesés- és egyéb könyvekből osztálykönyvtárat rendezhessünk be. A legtöbb osztályban már gazdag könyvtár jött így létre. A télapó ünnepségek már mögöttünk vannak ugyan, dr em’ítésre méltó, hogy a szülői munkaközösség, a nevelőkkel ösz~ szefogva, minden feltételről gondoskodott, hogy a télapó örömet okozzon a gyermekeknek. A fáradozásnak lett' is eredménye. A vezetőség tagjai otthagyva otthoni munkájukat, a pedagógusokkal e- gyüitt nagy szeretettel csomagolták és osztották szét az ajá ndéko- kat. Minden tanuló kivétel nélkül megkapta a maga csomagját. A két tanyai iskola gyermekeire is gondoltunk, ahonnan küldött érkezett, aki az ajándékokat kivitte. Az ajándékozással járó munkába az úttörőket is bevontuk. Nem a csomagok értékén volt a hangsúly, hanem azon, hogy a tantestület és a munkaközösség az ;skola minden tanulójának, kivétel nélkül örömet szerezzen . A gyermekek mindkét alkalommal szép, gazdag műsorral hálálták meg ezt. Befejezésül hadd emeljem ki azt a nagy megértést és segítőkészséget, mely a szülők részéről, az iskola iránt a munkaközösségen keresztül meeinvOvánul. Az előforduló nehézségek ellenére is, nagyban növelik részvételüket, a munkakedvet azzal, hogy a tantestület nem alkalmi segédeszköznek, hanem állandó segítő társnak tekint minden egves szülőt, aki a flapjjJcjjtözösség.réyén, a szociális- áa g^s^mrfrr.eve'és magasztos ügyét, erejéhez mérten segíti. Hadd említsem meg a sok köziül néhány, különösen áldozatkész asz- szony nevét: Szajkó Lászlómé, SZM-elnök továbbá Szombati Zsig- mondiné, Z. Kovács Imréné, Szöl- tősii Imréné, Vertier Gyuláné, Varga Istvánná, Kaszai Istvánná, Nagy Gyuláné, Fehér Lászlóné és Festő Ferencné. Ágoston Károly iskolaigazgató, Vésztő. * A levél írója arra kért bennünket, hogy közöljük tájékoztatóját. Kérését örömmel teljesítettük, annál is inkább, mert a közelmúltban arról kelleti írni, hogy némely iskolában a szülői munkaközösség az iskolavezetőség kezében csupán afféle alkalmi segédeszköz az iskola körüli „házimunkák” elvégzésére és adakozására. A vésztői tájékoztató -egyik fényes bizonyítéka a munkaközösség és a tantestület közötti helyes, céltudatos együttműködésnek, mely az e- gyenlő tehervállalás alapián nagyszerű eredményeket ér el. Várjuk más iskolák tantestületének és szülői munkaközösségének ilyen természetű tájékoztatását. Ä szerkesztőség A középkori magyar falu életének megismerésére már három alkalommal végeztetett a Magyar Tudományos Akadémia régészeti ásatást a Kardoskút határában lévő tatárjáráskor elpusztult falu helyén. A legutóbbi, csaknem két hónapig tartó munka eredményességéhez az Orosházi Járási Tanács is hozzájárult 4500 forint segítséggel. A munkát Méri István, az Országos Történeti Múzeum régésze vezette. Az eddigi ásatások során feltártuk a falu templomát a körülötte levő temető egy részével, három lakóiházat és néhány szabadban levő kemencét. A templom helyén a múlt század végén már végeztek ásatást, de főképpen kincskeresők turkálták sokat, rendkívül megnehezítve a feltárást. A sok törmelékkel telt gödör kitisztítása után világosan kirajzolódott a templom alaprajza. Kiderült, hogy a templomot még az Árpád-korban átépítették. Az első, egyhajós, négy- szögletes szentélyű templomocska alapozására részben ráépítették a második templom alapozását. Ez már valamivel nagyobb volt, félköríves szentéllyel. A nyugati végén tornyot is emeltek. A templomot — valószínűleg a másodikat — szépen faragott téglákból készült oszlopok, párkányok díszítették, falán festmények voltak. A falu lakói az akkori szokáshoz híven a templom köré temették halottaikat. Eddig mintegy negyven sírt tartunk fel A halottakat igen szegényesen temették el, néha egy-egy pénzt tettek szájukba útrav-alónak. A pénzek mind ..a, tatárjárás előtti időből, á XI—XIIJ századból valókí v ; »wv .viuiú • A három lakóház feltárása volt a legérdekesebb. Eddigi ismereteink szerint ebben az időben igei kisméretű .2,5x2 m), egyhelyiség- ből álló, földbeásott házakban laktak a falusi emberek. A házakban kivétel nélkül kemence volt Kardoskúton azonban nem ilyen házakat találtunk. Az egyik ház formájában ugyan megegyezett az eddigiekkel, de azoknál «okkal nagyobb volt (4,5x3 m), és két helyiségből állott. A másik ház szintén földbeósott ,de még az előbbinél is nagyobb, 4,5x7 m-es volt. Igen érdekes, hogy ebben, a szokástól ^ eltérően, semmiféle tűzhelyet, vagy kemencét nem találtunk. Tetőszerkezete sem olyan volt, mint az, eddigieké; nem középen álló ágasfák tartották a szelemen gerendát, hanem a fal mellett sorakoztak a tetőtartó cölöpök. A nagyméretű házat árok vette körül, amely bizonyára az esővíz elvezetésére szolgált. Érdekes megemlítenem, hogy a ház gödrének ásásakor — mán akkor régiségnek számító — szaimatakori sírt találtak. A sírt feldúlták, a csőn tokát összetörték a halott mellett levő tárgyakat kiszedték, csupán néhány szem szétszórt karneol gyöngyöt találtunk a sír földjében. A harmadik ház — melyet korábbi kutatóárkokkal hosszában elvágtak — a legfejletteb formái mutatja. Ezt már nem mélyítették a földbe. Cölöpökkel is megerősített falát tégladarabokból készüli alapozásra építették. Az alapozáshoz a második templom építésekor kimaradt tégladarabokat használtak fel. A téglaalapozású épület két helyiségből állott, melyhez még egy alapozás nélküli, sarkain és középen cölöpökkel megerősített falú helység csatlakozott. A három helyiség mintegy 1Ö m hosszú volt, a középsőben állott a téglaalapozású kemence. Ez a házforma eddig ismeretlen volt a magyar középkor korai szakaszából. Az ásatás során előkerült leletek közül a legérdekesebb egy téglába karcolt malomjéték volt. Valószínűleg a téglavető munkások karcolták hevenyészve a nyers téglába az ősi játék vonalait. A téglát kiégették, és a rajta lévő habarcs tanúsága szerint — be is építették a templom falába. A templom felszereléséhez tartozhatott az a mindkét oldalán díszített aranyozott bronzlemez, amit a találtunk. Tálán konyvkapocjs Vésze volt. óio'A' házakban a sok állatcsonton és cserépedény darabon kívül — aminek nagyrészét szabadtűzön használt cserépbogrács darabjai tesznek ki — néhány használati tárgyat: orsókarikát, fenőkövet, kést, kézimalomkő darabját, madárcsalogató csontsípot találtunk. A két földbeásott házban érdekes szokást figyelhettünk meg: az egyik házban egy csirkét, a másikban egy egész cserépbográcsot ástak el a szoba padlójába.. Valószínűleg az egyes vidékeken ma is szokásos építési áldozat emlékei e- zek. Az ásatások során az igen nagy kiterjedésű falunak csak nagyon kis részét tártuk fel, azonban az eddigi eredmények is éles fény} vetnek az egykor itt folyó életre. Kovalovszki Júlia muzeológus, a kardoskúti ásatás munkatársa. Levélíróink és olvasóink kérésére — Hogyan lehet házépítéshez állami kölcsönt kapni? — Miért vezetjük félre magunkat és államunkat? Tisztázni szeretnék valamit, | ami szerintem nem helyes. Ná- j lünk, Gyomén, a keltető-állomáson a gépből kiszedett, a keltetéshez nem megfelelő to- j jósok számát az üzemi naplóba j be kell vezetni. Ez rendben is j van elvileg, a gyakorlatban a- zonban sokszor 209—300 darabbal többet is beírnak. Mikor Gonda Lajos vezetőnek elmondtam, hozzátettem, hogy ez nem helyes, azt a választ kaptam: ezt így kell csinálni, mert így jobban mutat az egész, kevesebbnek tűnik a befiilladás. A történtek után többször ellenőriztem a berakástól a kikelésig a keltetést és majdnem minden esetben hiányzott 150— 200 tolás. Nálunk a hiányt könnyű elszámolni, mert a rossz tojást a Sertéstenyésztő Vállalat viszi el, azok pedig soha nem számolják meg, hogy mennyi az. Amennyiről mi számlát állítunk ki, ők aszerint fogadják el. Az ilyen dolgok, szerintem, nem tiszták. Belőlük SQk mindenre lehet következtetni. Véleményem szerint az a tiszta, becsületes munka, ha mindent a valóságnak megfelelően könyvelünk el, írunk be. Az ilyesmi egvéhlrént nem javítja a kelési százalékot, sőt rontja. Beinschróth Ádám, Gyoma. az OTP-től, a következő jeltételek és íratok szükségesek: Először is a kölcsönt igénylő személynek munkaviszonyban kell állnia valamelyik vállalattal, tizemmel, állami gazdasággal, gépállomással stb. Második fontos feltétel hogy valaki kölcsönt kapjon, saját telkének, és az építkezéshez szükséges anyag 25 százalékának meg kell lennie. (A szükséges anyag 25 százaléka lehet pénzben is az OTP-nél letétbe helyezve.) Csak ezt követően lehet a járási tanácstól építési engedélyt kérni. Ezzel egyidőben a járásbíróság telekkönyvi hatóságától azonban még szükséges egy telekkönyvi szemle is, amely bizonyítja, hogy valóban van saját telke a kérelmezőnek. Amikor a kérelmező birtokában vannak az említett íratok, igazolások, keresse fel az illető járási (vagy városi) OTP fiókját, ahol megkapja az é- pítési kölcsön nyomtatványt. E ' nyomtatván kitöltése után összes i iratait adja be ugyancsak az illető járási (városi) OTP fiókjához. Ezzel megtörtént a házépítéshez szkséges állami kölcsön igénylése. Az OTP megyei központja pedig bizonyos idő elteltével írásban értesíti az illető építtetőt, hogy megliapja-e a kölcsönt hamarosan, avagy — sok igénylő esetében — ! csak később kerül rá a sor. SZERKESZTŐI ÜZENETEK HiiiiiiiiiiimiimiiiiiiHiiiimiiiiiiiiimiiiitiiiiiiiiiiifiiiiiiiniimiiiiiuuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiituiiiiiiiiiiiiiiiii KEVERMES 447 dolgozójának üzenjük: a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közölte szerkesztőségünkkel, hogy újra közlekedtetik a 2939 és a 3932 számú vonatokat munkaszüneti napokon is. Ezzel egyidőben újra visszaállították eredeti helyükre a Széchenyi és a Rákóczi úti megállókat. DOMBEGYHÁZA: Balázs György: Levelét eredetiben eiküld- | tűk kivizsgálásra az Állami Gaz- ■ daságok Igazgatóságához, Hódme- I zővásárhelyre. Amikor a kivizsgálás eredményét megkapjuk, azt azonnal közöljük. ÚJKÍGYÓS, Náfrádi József:.A zetor és a két szántó traktor útfélen hagyása megfelelt a valóságnak, azonban azok nem a Két- egyházi Gépállomás tulajdonát képezték, hanem a Szabadkígyóst Tangazdaságé volt. Értesülésünk szerint a szabálysértést elkövető traktorosok ellen rendőrségi elbírás indult. Arra kérjük Náfrádi elvtársat, hogy ezután is kísérje figyelemmel a nép vagyonának hanyag kezelését s azt minden e- séfben írja meg szerkesztőségünknek. Valamennyi becsületes ember közös iiöve ez. Legutóbb Sódar János, Üjkí- gyós, Gyulai út 65. tz. alatti lakos — és a múlt hetekben még jónéhányan — kért szerkesztősé- | günkiől tanácsot: hogyan és mi- ként lehet házépítéshez állami kölcsönt kapni Hogy pontos és részletes választ tudjunk adni — mivel ez sok embert, családot érdekel megyénkben is — érdeklődtünk az Országos Takarék pénztárnál. Ahhoz, hogy valaki házépítéshez állami kölcsönt kapjon
