Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-11 / 9. szám

1!)38. január 11., szombat

BÉKÉS M ÉGI El népüjsag

3

A Gyulai Kötőípari Vállalat

Nehézségek lsei fejezte be az ó- évet, nehézségekkel kezdte az új esztendőt a Gyulai Kötőípari Vállalat. A nehézségeket elsősorban az anyagellátás körüli zavarok okozták Különösen sokut küzdöttek ezzel a múlt év harmadik és negyedik negyedévében, ami miatt tekintélyesre nőtt a munkakiesés is. Az utolsó évnegyedben 1300 kilogramm anyagot egyáltalán meg sem kaptak. Most sem vátírni rózsás a helyzetük az anyagellátás terén.

Anyag, anyag kellene, de sürgősen — ez a vállalatnál jelenleg is a legizgatóbb probléma. Ugyanis az új ezstendőben még egy sze- mernviit. sem kaptak, s így most arra kényszerültek, hogy az ösz- szegyűjtött .megtakarított hulladékanyagot dolgozzák fel. Természetesen nem dolgozhatnak teljes lendü’ettel, a gépek kapacitását sem használhatják ki kellőképpen.

Mi a zavarok oka?

Elsősorban az, hogy a vállalat csak aszerint kaphat anyagot, hogy mennyi selejtes, hulladék- anveaot adnak át a fonódák a Te- maforg-nefc. Csak természetes, ha kevés a fonódai, a nagyobb üzenehézségeiről, idei terveiről

„Nálunk már szégyen a lemaradás”

Jól műhodik az ezüstkalászos tan- olyant Mezőmegyeren

A ló terméseredmény elérésének titka a szakmai ismeret. így gondolkoztak a mezőtnegyeri egyénileg dolgozó parasztok és a termelőcsoport tagjai, mikor huszonketten jelentkeztek az ezüstkalászos tanfolyamra.

A tanfolyam állattenyésztési Jellegű, melynek keretében megismerkednek a hallgatók a különböző állatbeteg- sé^ickel és faltokkal. Ezenkívül még a számtani alapfogalmakkal Is, nagyvonalakban pedig a mezőgazdaság ösz- szes kalászos, és kapásnövényeivel.

Az oktatás igen Jól van megszervezve. A kiküldött vezetők szakmai tudása s előadóképessége kifogástalan. A fontosabb kérdéseket diafllm vetítés- gél sromléltetik.

Érdekes megjegyezni, hogy a ter- mőszövetkezetböl egyetlen egy tag sem Jár a tanfolyamra. Pedig Igen agy jelentősége van, hiszen ha azt akarjuk, hogy úgy az állattenyésztésben, mint a növénytermelésben jó eredményt érjünk el, akkor elsősorban az előfeltételt, a szakmai tudást kell elsajátítani. Jó lenne, ha a mezőmegveri termelőszövetkezetből is résztvennének az előadáson, hiszen pontosan a tsz-eknek kell példát mutatni a termelésben és alkalmazni a modern agrotechnikát.

mek selejtje, hulladéka, alkikor kevesebb juthait a Gyulai Kötőipari Vállalatnak is. Ez eddig rendjén

s volna, hiszen a gyulaié k nem is kívánják, hogy növekedjen a se- lejtgyártás, csak azért, hogy ők több anyaghoz jussanak. Csakhogy — mit dolgozzanak akkor fel? Mert az üzemben kimondottan a hulladék feldolgozásával foglalkoznak, ebből készítik a női kardigánokat, kuligánokat, pulóvereket, férfi mellényeket, a gyermekeknek pedig patent harisnyákat. Ilyenformán tehát a hulladék függvénye a vállalat. Valamilyen mődon azonban mégis segíteni kellene rajtuk, — az természetes —, hogy nem a selejtsyártás növelésével, Nem ezzel! Ellenben azzal, hogy a Temaforg jobban megszervezné az anyagelosztást, hosv a Vidéki vállalatok sorsát is lobban «ívükön viselné. Ezt. megérdemelnek a vállalat doleozói, hiszen 1953 februárjától, az üzem ’étesítésétől eltelt öt esztendő óta 'Ó

mun^^uVórf nvo’cszor nyerték e* az élüzem c!mef

E tény is azt mutatja, hogy az üzem dolgozói jól használták fel a juttatott anyagot, s munkájukkal is hozzájárultak ahhoz, hogy abból keresett cikkeket gyártsanak.

Ilyen nehézséggel küzdött, s küzd jelenleg is a vállalat. Pedig az idei tervei között az is szerepel.

nogy külön kesztyűkötő üzemrészt létesítenek, ahol a jelenlegi 24 munkásnő helyett 40-en dolgoz- í náriak. Itt női gyapjúkeszityűt köt- j nének. Méghozzá milyet? ülyat, ami saját újításuk. Ez pedig Szigeti László műszaki vezető érdeme, aki a gumifixes kesztyűt tervezte, gépi kötést meghonosította. Most még csak hulladékanyagból kötik ezeket a tetszetős, közkedvelt kesztyűket, melyeknek az ára sem túl magas — egy pár 45 forintba kerül. Az Országos Találmányi Hivatal el is fogadta . vállalat műszaki vezetőjének újítását. Sőt export bei" in‘ázására is felkérték Őket, hogy azokat külföl- őri is bemutathassák. A gumifixes kesztyű tenyérrészét géppel kötik, csupán az ujjakat kötik kézzel. Ha az exportlehetőség időszerűvé válik, akkor még több dolgozót is foglalkoztathatnak ezzel a munkával. Ezzel együtt va- 1 amelyest anyagellátási gondjaik is enyhülnének, hiszen ehhez jó minőségű anyagot kapnának az export kötelezettségek teljesítésére.

Ilyen nehézségekről, tervekről hallottunk. Reméljük, hogy a Temaforg helyes anyagelosztása folytán megoldódnak a nehézségek, s a lehetőségekhez képest, időiben, s több anyagot kaphatnak. A tervek pedig... Talán nemsokára külföldön is keresettel:; lesznek a vállalatnál készült gumifixes női kesztyűk.

P. P.

Időjárás

Változékony idő. A Keleti-tenger vidékén nagykiterjedésű ciklon helyezkedik el. Hátolda’án é- lénk nyugati széllel enyhe óceáni légtömegek áramlanak Nyugat és Közép-Európa fölé, sőt az éjszal ka folyamán már eljutottak egészen a Dnyeper és a Dvina folyó vonaláig. Útjukban jelentős felmelegedést és csapadékos időt okoznak.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: nyugaton 0—plusz 3, keleten 0—mínusz 3, egy-két helyen mínusz 3 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: 4—7, nyugaton helyenkint 1 fok felett.

Várható Időjárás szombaton estig: felhőátvonulások, több helyen eső, havazás. Élénk, időnkint erős eső, havazás. Éleink, időnkint erőe nyugati, észak-nyugati, holnap délnyugati szél. A hőmérséklet a- lig változik.

A mesterséges eredményei

(Tudósítónktól)

Három évi szünet után ismét megkezdték községünkben a tehei

nek mesterséges termékenyítésétj Ezt a munkát Luptovics Mihály In- szeminátor nagy igyekezettel irányítja. Amikor 1957 április 17-én újból megkezdődött a mesterséges termékenyítés, a tehéntartó gazdák idegenkedtek, sőt egyesek kinevették Luotovicsot.

Ezidő óta Újkígyóson sok minden megváltozott. Ma már igen sok tehéntartó gazda megkedvelte a szarvasmarhák mesterséges termékenyítését. 1957-ben 254 darab tehenet termékenyítettek így meg, ebben az évben pedig 300 da/rab tehén termékenyítésére készülnek.

Ma, már igen sok tehéntartó gazda kijelenti, hogy csak a Mörser bikától akarja tehenét termé- kenyíttetni.

Példák is igazolják, hogy érdemes teheneket mesterségesen termékenyíteni, mert már az elmúlt Időben is tapasztalható volt, mint például a bélcéscsabai Kossuth Termelőszövetkezet esetében is, hogy csak bizonyos apáktól származó üszöborjakat vettek tovább tenyésztésre és azokat jól meg is fizették.

A mesterségesen termékenyített tehenek fogamzást százaléka lényegesen jobb, mint a bikával fedeztetett teheneket. Amíg a mesterségesen termékenyített teheneknél a visszafordulás húsz százalék, addig a bikával fedeztetett te- heneknél a 30 százalékot is eléri.

Ezzel a fejlett állattenyésztési módszerrel nagymértékben és gyorsan lehet javítani a szarvas- marhaállomány minőségét, mely körül Újkígyóson is igen sok a tennivaló. Kevés a szarvasmarha

termékenyítés

Újkígyóson

részarány, különösen kevés a jó ■minőségű tehén. Vannak jó tehenek is, ezek azonban nincsenek törzskönyvezve. Igen fontos feladat lesz a jövőben, hogy az agrárpolitikai téziseknek megfelelő- , en fejlesszük szarvas marhaállo- I monyunkat. Nemcsak számbeli fejlesztésről van szó, hanem elsősorban a minőséget kell javítanunk. Mesterséges termékenyítéssel ennek minden feltétele biztosított.

GAÁL JÁNOS, Újkígyós.

Az eleki Rákóczi Termelőszövetkezeti csoport irodájában a léli hónapokban szokatlanul nagy a forgalom. Nemcsak a vezetőség. szokott „benézni"’, eljönnek gyakran a tagok is érdeklődnek egymástól, ki mit csinál, s meghány- ják-vetik a közös tennivalókat. Mint, aki jól végezte dolgát, ráérősen pipázgatnak, vitatkoznak.

— Minden munkával idejében elkészültünk, most aztán nyugodtan nézzük bentről a hóesést, — magyarázza Mátyás Lajos tszcs- elnök. — Idejében, jó magágyban vetettünk, az őszi mélyszántást befejezték a gépek, most pedig tervezgetünk, mit, hogyan csináljunk.

Ifíziu!csi és jiMisznisi

wonismra

Január 7-én Békéscsabán, a városi tanács mezőgazdasági osztályán megalakították a vízmentesítő és vízfelhasználó szakcsoport előkészítő bizottságot.

Békéscsabán a Nagyrét, Kisrét, Kisfényes, Fényes határrészen lakó tsz és egyénileg gazdálkodók szántóföldjének a belvíztől való megvédését tartja az előkészítő bizottság legfontosabb feladatának.

A belvizek levezetésére az állam beruházást bocsát majd a szakcsoport rendelkezésére, melyből a meglévő csatornák karbantartását megoldhatják. Az előkészítő bizottság a csatornák javításához bevonja az érdekelt tsz, vagy egyénileg gazdálkodó parasztokat

„Agritoxu helyett „HCH“ megjelölés

A földművelésügyi miniszter rendeletileg a hexaklor-c iklohe- xan tartalmú „Agritox porozó” és „Agritox permetező” különleges növényvédőszer elnevezését „HCH porozót’1 illetőleg „HCH permete-i ző” elnevezésre változtatta. A jövőben az Agritox elnevezés alatt a „HCH” megjelölést kell érteni.

— Annyit mondhatok, — veszi át a szót Locskai Pál brigádvezető, aki 15 holddal lépett a tszcs-be s mindig kiváló gazdálkodásáról volt híres —, hogy a Rákóczi Tszcs 127 tagjának igen előnyös a közös gazdálkodás. Nem akarok én senkit megbántani, de tessék elképzelni csupán azt a tényt, hogy a felszabadulás után 17 helyről települt ide Elek község mai lakossága. Akad köztünk vérbeli paraszt, volt aki életében mindig cselédeskedeit, parancsszóra csinált mindent, volt, aki napszámos vagy ipari munkás szerepét töltötte be azelőtt, s fogalma semvolt a gazdálkodásról. Természetes, ezek amikor megkapták a földet. először meg kellett tanulni gazdálkodniuk, s ez igavonó hiányában bizony nem ment köny- nyen.

A beszélgetésbe többen Is bekapcsolódnak. Elmondották, hogy pl. Muszla Pál azelőtt imri munkás volt. Mint újdonsült gazda, nehezen boldogult. Szoraahmas volt mindig, de nem tudta melyik földbe mit érdemes vetni, s hogyan lehetne eredményt felmutatni. Az adóját sem bírta kifizetni. Állatai nem voltak, nem trágyázhatott, s bizony alia fizetett valamit a föld Amióta a tízesben dolgozik, megtanult gazdatársaitól sok mindent, s ma már saját lovaival daloozik, méa másoknak is segít. Gyermekei azóta semmiben nem szenvedtek hiány tt

— Sokat seoitett nekünk az önálló hrioádszervezés, — folytatja az elnök. — Négy brigádot szerveztünk. dűlőnként együvé tartoznak a gazdák. Mindenütt akad szorgalmas, éleniáró gazda, s mondhatom, ezekhez zárkóztak fel azok is, akik azelőtt hanyagabbak Voltak. Nálunk már szégyen a lemaradás. Sokat tanulunk egymástól s ez mindnyájunk hasznára válik.

A Rákóczi Tszcs tagjai elhatározták, hogy hamarosan közös állatállományt vásárolnak. Hizlalással kezdik, meri az hoz legtöbb hasznot, s így fokozatosan nő a közös vagyon. A tszcs-nek 20 hold közös szövetkezeti földje van. ez* a tagság együtt müvrii s a bevétel a „nagy család" gazdasági alapját erősiti.

Ary

sjlb tféfít ellendége

Barátságosan meleg szobában beszélgetek, vitatkozom őszülő, de ke- délyileg fiatalos nagyapámmal. Vendégségben vagyok nála. Politikáról, erről-arról, sok mindenről esik szó. Egyszeresük agyamba ötlik a zárszámadás, vajon e téren miként áll az öreg, mert hiszen a pusztaföldvári „Petőfi” egyik alapító tagja. Nyomban meg is kérdem:

— Nagyapa, aztán mennyi is volt az a részesedés?

Huncutkásan rám mosolyog, úgy -álaszol:

— Azért, hogy én 64 éves vagyok, kerestem annyit, mint te. — Nagyot szippan' a cigarettájából és már sorolja is: tizenkét mázsa búza, hat másza árpa, húsz mázsa kukorica, két mázsa cukor, és így tovább, még sok minden, ami olyan termelőszövetkezetre jellemző, ahol nincs hiba a

kréta körül. Befejezésül még hozzáteszi:

— Ha felszámolom fiam, akkor úgy ezerötszáz forint körüli a keresetem havonta, öregségemre én is élhetek egy kis jót,

Aztán, ami oly’ magától értetődően következik, összehasonlítja mai sorsát az azelőttivel:

— Nem a jó dolgomban hajlott meg á hátam és deresedett a hajam, hanem az embertelen béresmunkától. Tudjátok is ti, mi volt régen? De ne is legyen olyan sorsotok soha. — Felszabadultan sóhajt, úgy folytatja: — Látod, most egészen más, most elégedett vagyok. — Szinte kissé szégyenlősen fűzi hozzá: —> Igaz, az elején kicsit féltem a csoporttól. Pedig ez az igazi, ez fiam, csak igy erősek az emberek, ha egy akaraton,

közös erővel csinálják ezt a szövetkezeti dolgot is.

— Hát, így igaz, — ha, gyom rá magamban. Az egykori béres, aki most harmadmagával él, a jó melegben hallgatja a szép nagy rádióját. Kint két kerékpár is áll, az övéké. Nemrég vágtak két nagy hízót. — Nagyapa cigarettázás közben ismét szóra leli kedvét:

— Majdcsak rájönnek a kintiek is, hogy köztünk a helyük, hogy így többre mennek. Itt van a te Balogh bátyád is, már kérte a felvételét a „Petőfi”-be, meg is szavaztuk. Aztán itt vannak

a

..... — és sorolja sorraren

dre a belépni szándékozók nevét. Aztán hirtelen elhallgat, hosszan rámnéz és azt mondja:

— T inéktek fiataloknak aztán még jobban helyt kell állnotok. Ha

mink öregek megértjük a kormányzatot, azt, a- mit akar, hogy jobban legyen, nektek még inkább meg kell értenetek. Mert hát tulajdonképpen ki az ördög ellensége maga-magának. Ez a megértés, ez kell, akkor aztán mennek a dolgok...

Megszólal a konyhából mama:

— Gyertek vacsorázni! Elhül a húsleves...

Később, lefekvés után egy darabig nem jön á- lom a szememre. Hosz- szan elgondolkozom, idős Tóth Bálint egykori béresnek, ma tsz-taqnak, az én drága nagyapámnak a sorsán. Mi lenne, ha nekünk, fiataloknak is úgy kellene élni, miként nekik, az úi élet kovácsolnak a felszabadulás előtt? Még rágondolni is rossz.

Bányai Károly Orosháza