Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-08 / 6. szám
1958. január 8., szerda r£k£s MEGYEI NEPCJSAh 3 Cirok András hű maradt 1952 I nyarán találkoztam először Cirok elvtárssal a Hidasháti Állam: Gazdaságban, mint raktári munkással í Ettől kezdve igen sűrűn ellátogat- ; tam Muronyba. Valahányszor két- j tesben beszélgettünk, a párt és a munkás-paraszt hatalom féltése csengett ki szavaiból. — Nincs itt valami rendben. Nézd csak hogyan élednek a ku- lákok, a volt csendőrök — vélekedett az 1953-ban elhangzott Nagy Imre féle program után. Négy év óta azonban csak ritkán találkoztunk, két év óta pedig egyáltalán nem. Az ellenforradalom nyomasztó levegője közepette jó néhányszor eszembe jutott Cirok elvtárs korábban tett megjegyzése, amit én akkor borúlátásnak neveztem. Az utóbbi hónapokban mindinkább kiváncsi voltam arra, hogy mi történt Cirok elvtárssal. S a kamut! Petőfi Tsz zár- számadási vacsoráján találkoztam vele. — Hát te hol jársz itt Cirok elvtárs? — kérdeztem. — Már hogyne Járnék itt, mikor több, mint egy évvel ezelőtt maguk közé fogadtak az elvtársak, — nézett szemembe nem kis büszkeséggel az örökké jókedvű Cirok András. — Mikor jöttél dl az állami gaz- daságból? És hogyan gondoltál arra, hogy termelőszövetkezeti tag legyél? — Az ellenforradalom előtt mintegy három héttel jöttem ide a Petőfibe. — Hogy élted át az ellenforradalmat? Nehéz napok a beszélgetést, mer* a lányok kezdték feltálalni a friss sertéspörköltet. — Hogy megtaláltam-e? Meg bizony — és derűs mosoly jelent meg arcán. Minden munkaegységre 81,26 forintot osztottunk természetben és pénzben. Én egesz évben állat- gondozó voltam. Hogy nem értem rá a piacra sétálgatni, az igaz. Viszont az is igaz, hogy 585 munkaegységet szereztem a gazdasági év végéig Feleségemnek, mint fejő-1 nőnek 200 munkaegységnél jóval többet írtak a kiskönyvébe. így | aztán a több, mint »00 munkaegységünkre — a természet bérű járulékon kívül, a munkaegységenkénti 30 forint készpénzzel együtt — több mint 65 ezer forint értékei vittünk haza. Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, amit most neked mondok: már nem tudom hova rakni a különböző terményfélosé- geket. Csak kukoricából 80 mázsát mértek ki kettőnknek. A közösből kapott 65 forintos jövedelmen kívül háztályi területünkről is haza vittünk 40 máwa k'’k'ró"át Ha ebbe Te, vagy mások kételkednének, jöjjenek el hozzánk. — No, és mit szándékozol vásárolni? Először is jól beruházkodunk. Aztán veszek egy motorkerékpárt, a család szórakoztatására - egy nagy rádiót és kilátásban van egy államosított tanya megvétele is. Hidd el, nem is cserélnék én senkivel., Boldognak érzem magam, amikor arra gondolok, — é nekem ez mindennél többet jelent —, hogy a kamuti Petőfi Tsz újjászervezésében én is részt vettem. fíalkus Imre Szeretnénk az új éviién a lakosság igényeit jobban kielégíteni voltak itt, hisz’ Te ismered Kamutok Széthurcoltak mindenünket, az összes jószágállományunkat: Persze, könnyű volt nekik, mert a szövetkezet vezetőit is letartóztatták. November 3-án már teljesen lehetetlenné lettek, félre kellett állnom nekem is, mert azt láttam, hogy a kulákok és a hozzájuk szegődött fullajtárok agyon ri;emek. — November 4-én eljött a mi időnk. S a következő napokban | Balogh Sándor, Benkő István, Nagy András meg én tanyáról-tanyára jártunk, hogy újjá szervezzük a gazdaságot. Akkor még veszélyes válalkozás volt ez Kamuion, mert minden felől agyonve- rést ígértek. De mentünk, mert é- reztük, hogy nekünk kell megvédeni jövendő életünket. Éreztük, hogy nem tétlenkedhetünk... — És megvédtük szövetkezetünket* • folytatta rövid gondolkozás u- tán. — Igaz, kézdetben kevesen voltunk, de akik akikor vállalták á szövetkezeti gazdálkodást, azokra lehetett is számítani. A Békéscsabai MÉSZÖV telepén aránylag csönd van. Ez persze nem azt jelenti, hogy most nem dolgoznak. Most Is kattognak az írógépek, sercegnek a tollak, az emberek járnak-kelnek, de mintha ez most valamivel halkabban történne, mint máskor. Back, és Szabó elvtársak elmond- Jákj h,ogy az 1957-es évet elég szép eredménnyel zárták. A tervüket 105 százaíékra teljesítették. Legnagyobb kereset a kis és nagy gépek iránt volt. Ezt mutatja az is, hogy ebből a bevétel 21 és félmillió forint. Nem is tudtuk kielégíteni az igényeiket — mondja Szabó elvtárs, főleg a Zetor traktorokból. Reméljük, hogy ebben az évben lesz elegendő ebből is. Szeretnénk áttérni az 1958-as évben a segéd üzemek létesítésére, ahol járdalapokat, kútgyűrűket és tetőcserepeket gyártanánk, így ezekből az a- nyagokból, — melyekből igen nagy a hiány a lakosság körében — nagy-részben ki tudnánk elégíteni az igényeket. Újdonságot is tartogatnak erre az évre. Most kezdik meg a magyar kistraktor árusítását. Ez a kis gép igen előnyös, körülbelül 7—8 lóerős lesz, és sok mindenre fel lehet használni. így például faültetésnél gödörásásra, permetezésre, fuvarozásra én—különböző talajművelésre. Az ára pótkocsival és különböző gépi felszereléssel e- gyütt körülbelül 30 ezer forintba fog kerülni. Újdonságnak szánják még azt is, hogy most kezdik meg Mezőbe- rényben az építéshez szükséges és lényegesen olcsó műanyaggyártási. Ez a műanyag, melynek alapja a cement, lényegesen meg fogja gyorsítani a kislakás építést. Tervünk az — fejezi be Back elvtáns —, hogy minden erejűnkkel segítsük a mezőgazdaság szocialista átszervezését és lehetőleg teljesen kielégítsük a vásárlók igényét — Jantyik — Emberséggel Ilyennek képzeltem. Csendesnek, szerénynek. Pedig Ő, Cséfán Györgyné sem masabb, mint a többi ember. A tett különbözteti meg egyik embert a másiktól, — így őt is, a Gyulai Harisnyagyár több dolgozójától. Nem világraszóló tettek ezek, melyért kormánykitüntetés vagy más díj dukál, egyszerűek, emberségesek. Amikor megtudta, hogy írni akarok róla, csendesen szabadkozott: — Nem keli erről cikket írni. Csak azt tettem, amit bárki megtett volna a helyemben. Faggatom munkájáról — tőmondatokban válaszolt. Szűkszavúságánál a tanítványok eredményei beszédesebbek, sokatmondóbbak Azokra, akiket régen segített, már nem emlékszik, nem számolta, nem vezetett róluk nyilvántartást. Csak az újakról, akiknek most segít, azokról tud, azok problémái foglalkoztatják. Ügy keresi a munkában mutatkozó betegség-tüneteket, mint az orvos a beteg fájdalmának okait. Ha megtalálja, máris megvan az ellenszere, a gyógymódja. Rácz Juliskát, amikor „kezelés alá” vette, a gép jobb kihasználására tanította meg. Nem volt rossz munkás azelőtt sem, csak nem tudott úgy bánni a géppel, ahogy kellett volna. A „kúra” előtt elsején 800—900 forint rejlett a borítékban, most 1100—1300 forintot visz haza. Bekerült a KISZ komplex-brigádba is. Jó munkájáért — a brigád többi tagjával együtt — dicséretet kapott, s úgy hál- lotta i, az anyagi megbecsülés sem maradt el. Paskntz Anna a minőségi munkában volt gyenge — javított azóta. Juhász Rózsit most „gyógykezeli”, Nála az ismert tüneteken kívül még mást is orvosolni kell. Úgy könyvelték el az üzemben, hogy ő a legfegyelmezetlenebb, nehezen lehet boldogulni vele. Ez volt Szigeti Gábor KISZ-titkár véleménye is. ö mondta, hogy Rózsi jelentkezett a KISZ-be, de nem vették fel. Hathónapi türelmi időt adtak neki. Még a taggyűléskor mondta: — Majd megmutatom, hogy én is méltó leszek a KISZ-tag- ságra. Kijelentését tett követte. Javult Rózsi teljesítménye, s az üzemben ma már azt mondogatják: — Lehet nevelni, mert van akarat benne, csak idő kell hozzá. Mire lejárna a türelmi idő, méltóvá válik ő is a KlSZ-tagságra... Nem ment minden könnyen, néha kudarcot vallott egy-egy tanítványával Cséféné. Nem kedvetlenedéit el. Tudta, hogy a szívós, kitartó munka előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Magáról nem szívesen beszélt. Hosszas faggatás után csak any- nyit árult el, hogy közepes munkás. A KISZ-titkár mondta el helyette, hogy öt gépen dolgozik egyszerre, jól keres, megbecsülik az üzemben. Tagja a pártnak és a szakszervezetnek. Mikor a szemébe mondták, hagy nem kell annyira szerénykednie, kislányosan sütötte le a szemét, alig láthatóan elpirult... Ilyennek képzeltem. Csetidesnek^szevénynek. — Szabó — Tatarozzák és új gépekkel szerelik fel a szarvasi baromfikeltető állomást A Békés megyei Tatarozó Vál lalat ma kezdi meg a szarvasi bas romfikeltető állomás épületének javítását. Az épület tatarozására ISO ezer forintot fordítanak és a munkát március 15-re befejezik,. A keltető állomás régi kettetőgépeit. új, korszerű gépekkel cserélik fel. A megyei tanács 180 ezer fori ntért már megvásárolta a keltetőgépeket, melyeket még márciusban üzembe is állítanak. r >ezárt I gazdasági évben megtaláltad-e a számításodat? — sürgettem kissé Időjárás Felhős idő, sokfelé eső. Erős, a Dunát ólon helyenként viharos nyugati-északnyugati szél, a hőmérséklet alig vál to zik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 0—plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 4—7 fok között. (MTI) Űj év előtt történt. Abban az időben, amikor az emberek számot izoktak vetni a távozó év eredményeiről és eltervezik, hogyan és mint legyen a következő esztendődben. Gál Róbert négy és félholdas csa- náda pácai dolgozó paraszt is megcsinálta a maga számvetését. Az élet egy komoly számtani feladat kiszámítására késztette. Az élet. Nagynak, s frázisszerű- nek tűnhet ez a szó. Pedig nem az. A parasztember élete a munkából, s munkájának eredményiből tevődik össze. No, meg abból, hogy figyeli ki, hogyan gondo'kodik, mi jut a kamráidba, pad'á- sára. asztalára s miiven ruházat a testére. Figyelte egyénileg dolgozó parjwttársait is. Nincs panaszra okuk. Ki ki olyan jövedelemhez jutott, amilyen földSZÁMVETÉS UTÁN területen s ahogyan gazdálkodott. De hát a kis parcella korlátok közé szorítja a legnagyobb hozzáértést, akaratot és szorgalmat is. Azt látta és azt tapasztalta, hogy az egyéni gazdaságban meg lehet éppen élni. De vajon e- lég-e ennyi? Kell-e az örökös rettegés:, hogy jövőre esetleg nem terem, hogy baja esik neki? Vagy a kevés jószágának, amivel szinte mindenét elveszti? Más az, ahol sok van földből, jószágból. A sok közül jut s, marad is. S a tsz- ek, a tsz-tagok már odaértek. hogy tartalékolni is tudnak. Meglátta, lehetetlen' volt meg nem látni, hogy a cséplés befejezésétől a zárszámadás utánig mit vitték haza a Haladás Tsz, szomszédjában lakó tagjai.' Ma- zula István csaknem 20 mázsa búzát, csaknem 8 mázsa árpát, 36 és fél mázsa kukoricát, 7,69 mázsa takarmányrépát, 311,50 kg cukrot, 4 kocsi szalmát, több mint 400 kéve kukorica-, napraforgó- és cirokszárat. A készpénzt, a 6228 forintot lehet, hogy nem látta, mert azt a zsebé- bzn vitte haza Mazula István. Emellett még a háztáji gazdaságban is termett kukorica, jószágot nevelt, pénzelt belőle, növelte családja jólétét. A látottak! gondolkodásra késztették, válaszút elé állították, elhatározásra sarkallták Gál Róbertét. De hát nem könnyű határozni, egyik napról a másikra új környezetbe, munkarendbe, gazdálkodási formába kerülni. Sokan úgy vannak a tsz-be lépéssel, mint a foghúzással, vagy az operációval Tudják, hogy utána szinte újjászületnek, mégis halogatják, s csak mikor utána vannak, akkor bánkódnak: miért is nem előbb? Példák sokaságából látják, hogy jobb a tsz, de az elhatározásuk nehezen érik tetté. De előbb-utóbb megérik. És sokkal e- lőtob, ha van ösztönző példa, ha van segítség, bátorító és meggyőző szó. Tetté ért Gál Róbert elhatározása is, s aztán milyen türelmetlenné vált. Miután elhatározta, hogy belép, rög'ön kereste a Haladás Tsz elnökét. Egy kissé eflszon- tvolodott, hogy nem találta, mert az elutazott Orosházára. — Mikor jön vissza? — A déli vonattal. Nem szólt semmit, elköszönt. Kiment a déli vonathoz s várta az elnököt. Meg akarta tudni, felveszik-e, hiszen nem hívta senki. Az elnök nem adott határozott választ. A felvételben a 1 ozgyűlés dönt. Töltse csak ki a belépési nyilatkozatot, aztán ne tartson semmitől, hiszen ismeri a tagság. Ki is töltötte, de még sem nyugodott meg. Nehezen teltek \ napok. Még nem kapott értesítést, hogy mikor tesz a közgyűlés. Bement hát megkérdezni. mikor lesz. Ott szeretne már lenni testes- tül-lélkestül, — Aztán miért szánta rá magát? — kérdezte az elnök. A válasz rövid volt és őszinte; nem kínlódck tovább egyedül, amikor van jobb és könnyebb megélhetés is.
