Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-08 / 6. szám

1958. január 8., szerda r£k£s MEGYEI NEPCJSAh 3 Cirok András hű maradt 1952 I nyarán találkoztam először Cirok elvtárssal a Hidasháti Állam: Gaz­daságban, mint raktári munkással í Ettől kezdve igen sűrűn ellátogat- ; tam Muronyba. Valahányszor két- j tesben beszélgettünk, a párt és a munkás-paraszt hatalom féltése csengett ki szavaiból. — Nincs itt valami rendben. Nézd csak hogyan élednek a ku- lákok, a volt csendőrök — véle­kedett az 1953-ban elhangzott Nagy Imre féle program után. Négy év óta azonban csak rit­kán találkoztunk, két év óta pedig egyáltalán nem. Az ellenforrada­lom nyomasztó levegője közepette jó néhányszor eszembe jutott Ci­rok elvtárs korábban tett meg­jegyzése, amit én akkor borúlátás­nak neveztem. Az utóbbi hónapok­ban mindinkább kiváncsi voltam arra, hogy mi történt Cirok elv­társsal. S a kamut! Petőfi Tsz zár- számadási vacsoráján találkoztam vele. — Hát te hol jársz itt Cirok elv­társ? — kérdeztem. — Már hogyne Járnék itt, mi­kor több, mint egy évvel ezelőtt maguk közé fogadtak az elvtársak, — nézett szemembe nem kis büsz­keséggel az örökké jókedvű Cirok András. — Mikor jöttél dl az állami gaz- daságból? És hogyan gondoltál arra, hogy termelőszövetkezeti tag legyél? — Az ellenforradalom előtt mintegy három héttel jöttem ide a Petőfibe. — Hogy élted át az ellenforra­dalmat? Nehéz napok a beszélgetést, mer* a lányok kezd­ték feltálalni a friss sertéspörköl­tet. — Hogy megtaláltam-e? Meg bizony — és derűs mosoly jelent meg arcán. Minden munkaegységre 81,26 forintot osztottunk természetben és pénzben. Én egesz évben állat- gondozó voltam. Hogy nem értem rá a piacra sétálgatni, az igaz. Vi­szont az is igaz, hogy 585 munka­egységet szereztem a gazdasági év végéig Feleségemnek, mint fejő-1 nőnek 200 munkaegységnél jóval többet írtak a kiskönyvébe. így | aztán a több, mint »00 munkaegy­ségünkre — a természet bérű já­rulékon kívül, a munkaegységen­kénti 30 forint készpénzzel együtt — több mint 65 ezer forint értékei vittünk haza. Lehet, hogy hihetet­lennek tűnik, amit most neked mondok: már nem tudom hova rakni a különböző terményfélosé- geket. Csak kukoricából 80 mázsát mértek ki kettőnknek. A közösből kapott 65 forintos jövedelmen kí­vül háztályi területünkről is ha­za vittünk 40 máwa k'’k'ró"át Ha ebbe Te, vagy mások kételkedné­nek, jöjjenek el hozzánk. — No, és mit szándékozol vásá­rolni? Először is jól beruházkodunk. Aztán veszek egy motorkerékpárt, a család szórakoztatására - egy nagy rádiót és kilátásban van egy államosított tanya megvétele is. Hidd el, nem is cserélnék én senkivel., Boldognak érzem ma­gam, amikor arra gondolok, — é nekem ez mindennél többet jelent —, hogy a kamuti Petőfi Tsz újjá­szervezésében én is részt vettem. fíalkus Imre Szeretnénk az új éviién a lakosság igényeit jobban kielégíteni voltak itt, hisz’ Te ismered Kamu­tok Széthurcoltak mindenünket, az összes jószágállományunkat: Persze, könnyű volt nekik, mert a szövetkezet vezetőit is letartóz­tatták. November 3-án már telje­sen lehetetlenné lettek, félre kel­lett állnom nekem is, mert azt lát­tam, hogy a kulákok és a hozzá­juk szegődött fullajtárok agyon ri;emek. — November 4-én eljött a mi időnk. S a következő napokban | Balogh Sándor, Benkő István, Nagy András meg én tanyáról-ta­nyára jártunk, hogy újjá szervez­zük a gazdaságot. Akkor még ve­szélyes válalkozás volt ez Kamu­ion, mert minden felől agyonve- rést ígértek. De mentünk, mert é- reztük, hogy nekünk kell megvé­deni jövendő életünket. Éreztük, hogy nem tétlenkedhetünk... — És megvédtük szövetkezetün­ket* • folytatta rövid gondolkozás u- tán. — Igaz, kézdetben kevesen voltunk, de akik akikor vállalták á szövetkezeti gazdálkodást, azokra lehetett is számítani. A Békéscsabai MÉSZÖV tele­pén aránylag csönd van. Ez persze nem azt jelenti, hogy most nem dolgoznak. Most Is kattognak az írógépek, sercegnek a tollak, az emberek járnak-kelnek, de mint­ha ez most valamivel halkabban történne, mint máskor. Back, és Szabó elvtársak elmond- Jákj h,ogy az 1957-es évet elég szép eredménnyel zárták. A ter­vüket 105 százaíékra teljesítették. Legnagyobb kereset a kis és nagy gépek iránt volt. Ezt mutatja az is, hogy ebből a bevétel 21 és fél­millió forint. Nem is tudtuk kielégíteni az igényeiket — mondja Szabó elv­társ, főleg a Zetor traktorokból. Reméljük, hogy ebben az évben lesz elegendő ebből is. Szeretnénk áttérni az 1958-as évben a segéd üzemek létesítésére, ahol járdala­pokat, kútgyűrűket és tetőcserepe­ket gyártanánk, így ezekből az a- nyagokból, — melyekből igen nagy a hiány a lakosság körében — nagy-részben ki tudnánk elé­gíteni az igényeket. Újdonságot is tartogatnak erre az évre. Most kezdik meg a ma­gyar kistraktor árusítását. Ez a kis gép igen előnyös, körülbelül 7—8 lóerős lesz, és sok mindenre fel lehet használni. így például fa­ültetésnél gödörásásra, permete­zésre, fuvarozásra én—különböző talajművelésre. Az ára pótkocsival és különböző gépi felszereléssel e- gyütt körülbelül 30 ezer forintba fog kerülni. Újdonságnak szánják még azt is, hogy most kezdik meg Mezőbe- rényben az építéshez szükséges és lényegesen olcsó műanyaggyártási. Ez a műanyag, melynek alapja a cement, lényegesen meg fogja gyorsítani a kislakás építést. Tervünk az — fejezi be Back elvtáns —, hogy minden erejűnk­kel segítsük a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését és lehetőleg teljesen kielégítsük a vásárlók igényét — Jantyik — Emberséggel Ilyennek képzeltem. Csendesnek, szerénynek. Pedig Ő, Cséfán Györgyné sem masabb, mint a többi ember. A tett különbözteti meg egyik embert a másiktól, — így őt is, a Gyulai Harisnyagyár több dolgozójától. Nem világraszóló tettek ezek, melyért kormány­kitüntetés vagy más díj dukál, egyszerűek, emberségesek. Amikor megtudta, hogy írni akarok róla, csendesen szabadko­zott: — Nem keli erről cikket írni. Csak azt tettem, amit bárki meg­tett volna a helyemben. Faggatom munkájáról — tőmondatokban válaszolt. Szűkszavú­ságánál a tanítványok eredményei beszédesebbek, sokatmondóbbak Azokra, akiket régen segített, már nem emlékszik, nem számolta, nem vezetett róluk nyilvántartást. Csak az újakról, akiknek most segít, azokról tud, azok problémái foglalkoztatják. Ügy keresi a munkában mutatkozó betegség-tüneteket, mint az orvos a beteg fájdalmának okait. Ha megtalálja, máris megvan az ellenszere, a gyógymódja. Rácz Juliskát, amikor „kezelés alá” vette, a gép jobb kihaszná­lására tanította meg. Nem volt rossz munkás azelőtt sem, csak nem tudott úgy bánni a géppel, ahogy kellett volna. A „kúra” előtt elsején 800—900 forint rejlett a borítékban, most 1100—1300 forin­tot visz haza. Bekerült a KISZ komplex-brigádba is. Jó munkájá­ért — a brigád többi tagjával együtt — dicséretet kapott, s úgy hál- lotta i, az anyagi megbecsülés sem maradt el. Paskntz Anna a minőségi munkában volt gyenge — javított azóta. Juhász Rózsit most „gyógykezeli”, Nála az ismert tüneteken kívül még mást is orvosolni kell. Úgy könyvelték el az üzemben, hogy ő a legfegyelmezetlenebb, nehezen lehet boldogulni vele. Ez volt Szigeti Gábor KISZ-titkár véleménye is. ö mondta, hogy Ró­zsi jelentkezett a KISZ-be, de nem vették fel. Hathónapi türelmi időt adtak neki. Még a taggyűléskor mondta: — Majd megmutatom, hogy én is méltó leszek a KISZ-tag- ságra. Kijelentését tett követte. Javult Rózsi teljesítménye, s az üzemben ma már azt mondogatják: — Lehet nevelni, mert van akarat benne, csak idő kell hozzá. Mire lejárna a türelmi idő, méltóvá válik ő is a KlSZ-tag­ságra... Nem ment minden könnyen, néha kudarcot vallott egy-egy ta­nítványával Cséféné. Nem kedvetlenedéit el. Tudta, hogy a szívós, kitartó munka előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Magáról nem szívesen beszélt. Hosszas faggatás után csak any- nyit árult el, hogy közepes munkás. A KISZ-titkár mondta el he­lyette, hogy öt gépen dolgozik egyszerre, jól keres, megbecsülik az üzemben. Tagja a pártnak és a szakszervezetnek. Mikor a szemébe mondták, hagy nem kell annyira szerényked­nie, kislányosan sütötte le a szemét, alig láthatóan elpirult... Ilyennek képzeltem. Csetidesnek^szevénynek. — Szabó — Tatarozzák és új gépekkel szerelik fel a szarvasi baromfikeltető állomást A Békés megyei Tatarozó Vál lalat ma kezdi meg a szarvasi bas romfikeltető állomás épületének javítását. Az épület tatarozására ISO ezer forintot fordítanak és a munkát március 15-re befejezik,. A keltető állomás régi kettetőgépeit. új, korszerű gépekkel cserélik fel. A megyei tanács 180 ezer fori ntért már megvásárolta a keltető­gépeket, melyeket még márciusban üzembe is állítanak. r >ezárt I gazdasági évben megtaláltad-e a számításodat? — sürgettem kissé Időjárás Felhős idő, sokfelé eső. Erős, a Dunát ólon helyenként viharos nyugati-északnyugati szél, a hő­mérséklet alig vál to zik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 0—plusz 3, leg­magasabb nappali hőmérséklet szerdán 4—7 fok között. (MTI) Űj év előtt történt. Abban az időben, ami­kor az emberek számot izoktak vetni a távozó év eredményeiről és elter­vezik, hogyan és mint legyen a következő esz­tendődben. Gál Róbert négy és félholdas csa- náda pácai dolgozó pa­raszt is megcsinálta a maga számvetését. Az élet egy komoly szám­tani feladat kiszámítá­sára késztette. Az élet. Nagynak, s frázisszerű- nek tűnhet ez a szó. Pe­dig nem az. A parasztember élete a munkából, s munká­jának eredményiből te­vődik össze. No, meg abból, hogy figyeli ki, hogyan gondo'kodik, mi jut a kamráidba, pad'á- sára. asztalára s miiven ruházat a testére. Fi­gyelte egyénileg dolgo­zó parjwttársait is. Nincs panaszra okuk. Ki ki olyan jövedelem­hez jutott, amilyen föld­SZÁMVETÉS UTÁN területen s ahogyan gaz­dálkodott. De hát a kis parcella korlátok közé szorítja a legnagyobb hozzáértést, akaratot és szorgalmat is. Azt látta és azt tapasz­talta, hogy az egyéni gazdaságban meg lehet éppen élni. De vajon e- lég-e ennyi? Kell-e az örökös rettegés:, hogy jövőre esetleg nem te­rem, hogy baja esik ne­ki? Vagy a kevés jó­szágának, amivel szinte mindenét elveszti? Más az, ahol sok van földből, jószágból. A sok közül jut s, marad is. S a tsz- ek, a tsz-tagok már oda­értek. hogy tartalékolni is tudnak. Meglátta, lehetetlen' volt meg nem látni, hogy a cséplés befejezé­sétől a zárszámadás utá­nig mit vitték haza a Haladás Tsz, szomszéd­jában lakó tagjai.' Ma- zula István csaknem 20 mázsa búzát, csaknem 8 mázsa árpát, 36 és fél mázsa kukoricát, 7,69 mázsa takarmányrépát, 311,50 kg cukrot, 4 ko­csi szalmát, több mint 400 kéve kukorica-, nap­raforgó- és cirokszárat. A készpénzt, a 6228 fo­rintot lehet, hogy nem látta, mert azt a zsebé- bzn vitte haza Mazula István. Emellett még a háztáji gazdaságban is termett kukorica, jószá­got nevelt, pénzelt be­lőle, növelte családja jó­létét. A látottak! gondolko­dásra késztették, válasz­út elé állították, elha­tározásra sarkallták Gál Róbertét. De hát nem könnyű határozni, egyik napról a másikra új környezetbe, munka­rendbe, gazdálkodási formába kerülni. Sokan úgy vannak a tsz-be lé­péssel, mint a foghúzás­sal, vagy az operációval Tudják, hogy utána szinte újjászületnek, mégis halogatják, s csak mikor utána vannak, akkor bánkódnak: miért is nem előbb? Példák so­kaságából látják, hogy jobb a tsz, de az elhatá­rozásuk nehezen érik tetté. De előbb-utóbb megérik. És sokkal e- lőtob, ha van ösztönző példa, ha van segítség, bátorító és meggyőző szó. Tetté ért Gál Róbert elhatározása is, s aztán milyen türelmetlenné vált. Miután elhatározta, hogy belép, rög'ön ke­reste a Haladás Tsz el­nökét. Egy kissé eflszon- tvolodott, hogy nem ta­lálta, mert az elutazott Orosházára. — Mikor jön vissza? — A déli vonattal. Nem szólt semmit, el­köszönt. Kiment a déli vonathoz s várta az el­nököt. Meg akarta tud­ni, felveszik-e, hiszen nem hívta senki. Az el­nök nem adott határo­zott választ. A felvétel­ben a 1 ozgyűlés dönt. Töltse csak ki a belépési nyilatkozatot, aztán ne tartson semmitől, hiszen ismeri a tagság. Ki is töltötte, de még sem nyugodott meg. Nehezen teltek \ napok. Még nem kapott értesítést, hogy mikor tesz a közgyűlés. Bement hát megkérdez­ni. mikor lesz. Ott sze­retne már lenni testes- tül-lélkestül, — Aztán miért szánta rá magát? — kérdezte az elnök. A válasz rövid volt és őszinte; nem kínlódck tovább egyedül, amikor van jobb és könnyebb megélhetés is.

Next

/
Thumbnails
Contents