Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

MM» pMtuár il., pernek UÉKÉS MEGYEI NEPCJSAG 3 Á tsz-ek a sarkad! járásban elkészítették 1958, évi tervüket dáíijrí Szabadság, okányi Rákóczi és méhkeréki Kos. uth Tsz. A jól imedeJmezó szarvasmarha hizla­lással is jobban akarnak tsz-eink n évben foglalkozni. Az okányi Rák őrzi Tsz- W darab mmsimur. ’fái hizlal, s ebből mintegy 540 000 forint jövedelemre számíthatnak. A sarkadkeresztúri Kossuth Tsz 19 darab szarvasmarha hizlalását tervezi. A sarkad! Dézsa Tsz *0 kát. holdon altalajjavításf végzett, öt­ven cm mélyen megforgatták a talajt és így trágyázták meg a földet. Ilye« előkészítő munka u- tán e *0 kát. hóidról — melyet cu­korrépával szándékoznák bevet­ni, — kai. holdanként 250—300 mázsa cukorrépa (érmést — sze­retnének betakarítani. Az elkészült tervekből kitűnik, hogy termelőszövetkezeteink igye­keznek többet, jobbat termelni, még eredményesebben gazdálkod­ni, hogy tagjaiknak nagyobb jöve­delmet, magasabb életszínvonalat biztosítsanak és ezzel is vonzóbbá tegyék a szocialista nagyüzemi gazdálkodást az egyéni dolgozó parasztok előtt. n. f. A gyulai gépállomás és a termelőszövetkezetek Nemrég a gyulai tanács mező- gazdasági osztályán a termelőszö­vetkezeteit, a gépállomás, a tanács és a városi pártbizottság vvetői a termelőszövetkezetek éves ter­véről értekeztek, A tanácskozás megállapította, hogy az Erkel Ter­melőszövetkezet tervezett a leg­jobban. A többiekhez viszonyítva ott veszik igénybe kellően a gép­állomás Segítségét. Viszont a Bé­ke Termelőszövetkezet az egész tavaszi idény alatt nem kíván a gépállomással dolgoztatni. Három­szori kapálást terveztek kézi meg­munkálással. A gépi munka ná­luk az aratással kezdődik. De ho­gyan? Harminc katasztrális hol­dat kombájnnal, 100 katasztrális holdat aratógéppel és 67 kataszt­rális holdat kézi erővel akarnak íratni. Az elnök, Rózsavölgyi elv­társ pedig egyre azt bizonygatja, hogy „amit csak lehet, magunk végzünk el. Minél kevesebb gépi munkát. Ez a tagság véleménye." Mindezek után Halics Sándor ílviárs, a városi pártbizottság tag­ja indokoltan tette fel a kérdést: miért húzódoznak a termelőszö­vetkezetek a gépállomás igénybe­Mezőgazdasági szakfanfolyamok Mezőberénvben A Mezőberértyj Földművesszö- vp"'p*eten belül töhb szakcsoport működik, köztük 1945 óta egy mé­hészeti szakcsoport is száz taggal és 2009 méhcsaláddal, j A_raéhészeti szakcsoport tagjai Hj&mrt aarérté’/iselt tanulmánvoz- va szükségesnek látták, hogy szakmai tudásukat továbbfejlesz- szék, ezért elhatározták, hogy a modern méhészet mai problémái­ról nvolc előadásból álló szak- tanfolyamon Vesznek részt. A tanfolyamon rendszeresen résztvevő hallgatók száma kilenc­ven. Ezenkívül még mintegy 30— 40 olvan hallgató is részt vesz, a- kik csupán az őket leginkább ér­deklő előadásokon jelennek meg. Az utóbbiak korábbi méhészeti tapasztalatokkal rendelkeznek. A nagy részvétel oka azonkívül, ho"v ebken a gazdasási évben méhészetünk további fejlődés e- lőtt áll. no meg olyan elismert méhszakértők tartanak előadást, mint holtai Pál és Illa István. A föídmővesszövetkezeten belül működő töhbi szakcsoport részé­re is kezdődnek februárban, a szocialista nasvüzemi gazdálko­dásról. a he'yes növény- és állat- tenyésztésről, annak technikai fejődéséről ismertető szakelőadá­sok. Borsi István, Mezőberény. vételétől? Miért terveztek kevés gépi munkát, kevés kombájnara­tást? Miért gyengék a tervek? Mint kiderült, a tervezés a kellő politikai és szakmai segítség hiánya miatt gyenge A gépéllomásiaknak pedig szemé­re vetették, hogy a múlt évben a „Békében” rosszul dolgozott a kombájn. Az Erkel Termelőszö­vetkezet elnöke — ahol egyéb­ként a többiekhez viszonyítva a legjobban számítanak a gépállo­másra elmondotta, hogy he­lyeselné, ha a jövőben a gépállo­más vezetői többször felkeresnék a termelőszövetkezetet. Megjelen­nének a gyűléseiken, ismertetnék a szerződéskötések módjait, a gépi munka előnyeit és egyéb kérdése­ket. „Én már nem is hívom őket csoportértekezletre, mert úgy sem iönnek’1 — mondotta többek kö­rött. S hogy mennyire igaz a gép­állomás érdektelensége, a tsz ta­nácskozások iránt, arra csak egy B pénzügyi terv sikeréért A szeghalmi járás községei­ben a pénzügyi állandó bizott­ságok .munkája a*. üj§?§, éy IV. negyedében kifogástalan volt. Különösen ki kell emelni Kö- rösladány pénzügyi állandó bi­zottságát, mely az adótervek teljesítéséhez minden segítsé­get megad. Ennek eredménye­ként a község a járásban je­lenleg is élen halad. Hozzájárul a terv sikeres megvalósításá­hoz, hogy a pénzügyi állandó i bizottság elnöke naponta fel­keresi a pénzügyi csoportot és rendszeresen elbeszélget a ta­nács dolgozóival. Halászati szalnrtrrelr tanácskozása Békéscsabán Békés megye állami gazdasá­gainak, termelőszövetkezeteinek és szakcsoport iainak halászati szakemberei tanáeokozáío-a gyűl­tek Össze csütörtökön Békéscsa­bán. az irodaház nagytermében. A tanácskozáson Szalai Mihály kutató tartott értékes szakelő­adást. amit élénk vita követett. 67 egyéni gazda tanulmányi kirándulása Mezőhegyesre Kedden Gyuláról és Mező- megyerről hatvanhét ezüstka­lászos tanfolyamos hallgató e- gyénileg dolgozó paraszt érke­zett a Mezőhegyes! Törzsállat­tenyésztő Állami Gazdaságba. A vendégek érdeklődéssel ta­nulmányozták a méntelep, a szarvasmarha- és sertéste­nyésztés munkáját. Legtöbb időt a tehenészetben töltöttek, s különösen a takarmányössze­tétel és a magas teihozam „tit­ka” iránt érdeklődtek. Igen megnyerte tetszésüket a mes­terséges termékenyítő állomás, és a mesterséges borjúnevelés is, A sertéshízlalásban különö­sen az önetetési módszer ra­gadta meg a figyelmüket, töb­ben számolgatták: érdemes vol­na-e odahaza, a kislétszántú hizlalásnál bevezetni. Tanulnak a tsz-elnökök Szabadkígyóson, az egykori gróf Weincheím kastélyban, ma mezőgazdasági technikum, mezőgazdasági szakiskola és termelőszö­vetkezeti elnök továbbképző tanfolyam működik. Ez utóbbi ja.nuár 27-én, hétfőn nyitotta meg kapuját 48 termelőszövetkezeti elnök részvételével. Miért nem iskoláztak be több szövetkezeti elnököt erre a tanfolyamra? — kérdeztük Sebestyén Józsefet — a megyei tanács mezőgazdasági osztályának oktatási előadóját. —A Földművelésügyi Minisztérium 70 tsz elnök egyhónapos to­vábbképzéséhez biztosította a költségeket. Néhány héttel ezelőtt a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőit megkérdeztük, hogy hány tsz elnököt javasolnak erre a tanfolyamra? A javasolt elnökök száma meghaladta a 110-et. Ezt a számot a költségeknek megfele­lően 70-re csökkentettük és a járási-városi tanácsokra bíztuk az en­gedélyezel létszám beiskolázását. Sajnos legtöbb járási tanácsunk ezt a munkát nem a legnagyobb odaadással végezte, mert késve ér­tesítették ki a tanfolyamra beiskolázott elvtársakat, s így azok egy- része még ma sem érkezett meg Szabadkígyósra. A tanfolyamon résztvevők oktatásáról Timkó Bélával, a techni­kum és a szakiskola igazgatójával beszélgettünk. — A tsz elnökök oktatását a t vchnikum tanári kara végzi. Ez bizonyos többletmunkát jelent valamennyiünknek. Mi azonban bol­dogan vállaltuk ezt a feladatot. Egyrészt, azért, mert a tervszerű gazdálkodás legújabb módszereit beszélhetjük meg olyan emberek­kel, akik több éves tapasztalatot nyertek már eddig is a nagyüzemi termelés irányításában. Másrészt azért, mert a tanfolyamra érke­zett hallgatók igénylik a tangazdaság vezetésében szerzett tapaszta­latainkat, hogy saját szövetkezetükben az üzemágak szervezését és a termelést minél eredményesebben irányíthassák. példa. A mostani megbeszélésre sem jött el a gépállomás párttit» kára, mert valami hrigádvizsgá- latra ment a tejporgyarba, mint­ha az fontosabb volna?) Pedig né­hány szavuk a párttitkár elvtára. hoz is lett volna, mert a termelő- szövetkezetek képviselői egyönte­tűen kérték, hogy a gépállomás pártszervezete sokkal nagyobb gondot fordítson a traktorosok poli.kai nevelésére. Javítsák meg a traktorosok bérezését, hogy azok jobban érdekelve legyenek a ter- melőszövekezetnek nyújtott gépi munkában. Minden a traktorosok politikai és szakmai tudásán mű­tik, hiszen a jó munka a legjobb agitáció — mondották. Sárközi elvtárs, a Petőfiből példaként említette, hogy a múlt gazdasági évben Sztanovcsák György és Rotás György traktorosok kitűnően dol­goztak, úgy, hogy az egyéniek is gyönyörködtek a szép munkában, Ilyen traktorosokká neveljék a gépállomáson a többieket is, Ne ismétlődjön meg, hogy egy- egy traktoros a jó borrat dóért otthagyja a termelőszövetkezetben a munkát és az egyéniekhez siet, Amikor pedig visszakönyörgik, akkor a mélyszántás helyett kö­zépszántást csinálnak. A szövetkezetek kérték, hogy a gópáljflpiás segítsen a termelő-,, szövetkezet gépi eszközeinek meg­javításában. A tanácskozás bebizonyította, hogy sok, nagyon sok politik i és szakmai segítségre van szükségük a termelőszövetkezeteknek. Látják . ezt a gyulai és a többi gépállomá­son is. A pártbizottságok sok al­kalommal el is mondják ezt, a végrehajtás azonban sűrűn csor­bát szenved. Miért? Tesszük fel sokszor a kérdést. A válasz úgy gondoljuk, az lehet, hogy a jövő. ben még nagyobb gondot kell for­dítani a párt- és kormányhatáro­zatok ismertetésére, a tervezések­re és még nagyobb erével szervez­zük meg a határozatok végrehaj­tását és ellenőrré 't, A gépállo­mások politikai és szakmai veze-» tői vegyenek részt az éves tervet tárgyaló termelőszövetkezeti köz­gyűléseken és segítsenek, hogy a tervek a párt agrártéziseinek meg­felelően készüljenek. Boda Zoltán Ma Nagykőrösön sorsolják a Lottót A Lottó-szelvények száma hétről- hétre emelkedik. Az elmúlt fogadási héten új csúcs született. Hárommil­lió tizenháromezer 588 szelvény vett részt a Játékban. A kővetkező sorso­láson ugyancsak magas szelvény­számra számít a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A legközelebbi sorsolást, a Lottó 5, Játékhete nyerőszámainak húzását, Ja­nuár 31-én, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Nagykőrösön, a Kinizsi Sportkör székházában rendezik meg. Ez alkalommal sorsolás útján eldöntik azt is, hogy a januári öt Játékhét — az 1-es, 2-es, 3-as, a 4-es és az 5-ös kö­zül melyik hét szelvényei vesznek részt a következő tárgynyeremény sor­soláson. (MTI) (Tudósítónktól): A Sarkadi Járási Tanács mezé* gazdasági osztályán hárman ha­jolnak az egyik asztal fölé és egy Kitérített nagy kimutatási tanul­mányoznak. Amint megtudjuk, a fcmielesröv etkezetek 1059. évi ter­vétnek összesítésén dolgoznak. Aszláes Pál terveléadó éppen uwst telefonál á sarkad! Dózsa, Tsz el­tökélnek, hogy küldjék b* az el­készített térvet, hogy az összesí­tés elkészülhessen. — Mindén tsz elkészítette már a» 195*. évi tervét — mondja Osz- táes Pál etvtárs — és néhány nap múlva az összesítéssel is készen teszünk. — Mit tudhatunk meg a tsz-ek terveiből? — tesszük fel a kér­dést az elvtársaknak. — Megfogadták termelőszövet­kezetleink a járási tanács, a szak­emberek javaslatát ~* közli vé­lünk Klek János járási állatte­nyésztő és tervbe vették a tiszta­vérű Sárga-magyar és kenderma­gos fajta baromfitenyésztést. Fejlesztik a minőségi sertéste­nyésztést és főleg fehér hússer­tés anyakocákat állítanak be min­den tsz-ben, többek között a sar­kad! Dézsa Tsz-ben 40 darabot, az okányi Rákóczi Tsz-ben 20 dara-« bot, a zsadányi Szabadság TsZ- ben 10 darabot. Említésre méltó * sarkiul! Dózsa Tsz kezdeménye­zése, »hol 200 darab anyajuhot a- kamívk beszerezni, hoey a juh- táeH«sal a*, útszé'eket és kanál'S- porteVafc ktbaszn41hassák. ’ft tc- héntöi-zset szándAk«v*iit beállítani a sarkadkeresztúri Kossuth. z«a­eífid UiUitf temek. Nemrégiben sok szó gsett arról, hogy e- yyeS kisiparosok szakmájukkal, illet- ae iparengedélyükkel visszaélve, nem dol­godnak becsületesen, magas árakat számí­tanak fel. Köztudo­mású, hogy éppen a közelmúltban kellett p téren hivatalosan rendet teremteni. Mosi én egy olyan kisiparosra szeret­ném felhívni a figyel­met, aki mesterségét példás módon gyako­rolja, akinek a szak­ma legalább annyi­ra hivatás, mint a- mennyire kenyérke­reset. Az idő mindenki felett eljár, legfel­ízjiKh atiuílA omhar Icö­sÖbb veszi észre, mint a másik. Har­mati István bácsi, a borbélymester, kinek a réztányérja itt O- rosházán, a Berényi úti kis üzlete fölött lóg, 64 esztendős és a szakmában 52 éve dolgozik. Tizenkét é- ves korában állt be Inasnak. A falon füg­gő, megsárgult ipar­igazolványt a Ta­nácsköztársaság évé­ben, 1919-ben állítot­ták ki. Azt mondja Harmati bácsi: — Ha újra kezde­ném, hát megint csak a borbélymestarség- nél kötnék ki. Nem tudok én már énéi- kül létezni. Negyven éve vagyok önálló kisiparos, de sosem jutott eszembe va­gyont gyűjteni. Meg­éltem tisztességgel a keresetemből is. Míg beszélgetünk, az öregedő kéz oly símán, magabiztosan húzza-vonja a kést, hogy az szinte gyö­nyörűség.'' — Kész vagyunk, kérem a következő vendéget — hangzik Harmati bácsi hang­ja olyan kedvesen, udvariasan, mintha nem is évtizedek ó- ta mondogatná, ha­nem élete első ven- j dégének. Harmati bácsi éle­te és munkálkodása sok olyan ember szá­mára példa, akik a \ hivatást összecserélik a harácsolással. Patakfalvi István, Orosháza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents