Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-30 / 25. szám
1958. jd:it»4£ 30., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Irányárak a kisiparban A belterjes gazdálkodás jó tervek nélkül nem valósítható meg A kisiparban jelentkező egészségtelen Irányzatok ellen — orgazdaság, árdrágítás, adócsalás — a forradalmi munkás-paraszt kormány 7/1958. számú rendeletében kötelezi a magán kisiparosokat és háziiparosokat a szabott árak, Illetve az irányárak alkalmazására. Ezzel a rendelettel nem a btesrule- tes kisiparosokat bántja a korNa§y kapacitású fuodern pá!iFika?őzdét rendez be a Békéscsabai Fiüdmüfesszävetkezet A Békéscsabai Földmüvessiö- vetkczet hat szeszfőzdéjében csaknem 66 ezer liter pálinkát főztek az 1957. évi szilva, barack és e- Kjcb gyümölcsierniésböl. A föld- B'-űvesszövctkezetnek százezer forint tiszta jövedelmet hozott a pálinkafőzés, s ezenkívül száz és roény, hanem azokat, akik könynyű pénznyerésii lehetőséget látnak a kisiparban. Az új rendelet szerint — mely január 23-án lépett életbe — irányárakat kell alkalmazni a kisipari termékekre, illetve szolgálta-* tásofcra akár raktárra, akár közvetlen fogyasztó részére készíti azt a kisiparos. Az Irányárakat az ár- szabályozó rendeletek figyelembevételével a XIOSZ dolgozza ki és azt az Országos Arhivatal, vagy a területileg illetékes szerv (megyei tanács ipari osztálya) hagyja jóvá. Az irányárak betartása megkönnyíti a becsületes kisiparosok munkáját, s védi a fogyasztók érdekeit is. A rubemutatóval értélíesítési Szakszervezeti nagygyűlés volt kedden Békéscsabán Békéscsabán kedden délután a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipar! Dolgozók Békés megyei területi bizottsága a megyei tanács nagytermében nagygyűlést rendezett, amelyen Mészáros József elvtárs, a KPVDSZ Központi Vezetőségének alelnöke, az országos tanácskozás határozatait ismertette. A nagygyűlés résztvevői az előadó javaslatára egyperces néma felállással adóztak az ellenforradalomban elesett hősök em- ’ékének. Szívélyesen üdvözölték a gyűlésen felszólaló Paul Kupke elvtársat, a Német Demokratikus Köztársaság Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozói Szakszervezetének titkárát is. aki a német dolgozók és békehareosofc baráti ü- zenetét tolmácsolta a békéscsabai és Békés megyei szakszervezeti tagoknak. Lapunk hasábjain ismertettük Békés megye 3 éves tervét, a- mely a mezőgazdaság belterjessé jövedelmezőbbé tételét tűzte ki célul. A terv nagyszerű, elérhető feladatokat szab meg. Megvalósítása nyomán lényegesen emelkedik az állatállomány száma és minősége, a gabona és növényféleségek terméshozama. De vajon megvalósulnak-« a terv megyei célkitűzései? Ez függ termelőszövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztságtól, a mező- gazdasági szakemberektől, a községi tanácsoktól és nem utolsó sorban pártszervezetektől. A termelőszövetkezetek és a községek egyrészében máris jó kezdeményezések tapasztal hatók. Az első lépésként elkészítették saját hároméves tervüket. Jó tervet készített az endrődi, az elek! és még számos községi tanács. Azonban vannak községi tanáé csak, amelyek még hozzá sem láttak a tervkészítéshez mondván; „nem szóit a járás, hogy csinálni kell.” Nem papírra vetett határozat és utasítás követeli ezt parancsodon, hanem az egyén, az egész nép érdeke. S ha valamit el akarunk érni, akkor meg kell határozzuk: merre és hogyan megyünk, tervet kell készítenünk« Aki nem határozza meg útja, vagy munkája célját, az csak aodatog, bolyong, mint az iránytű nékülj hajó a tengeren. Magyarbánhegyesen még nem készült 8 éves mezőgazdaságfejlesztési terv, mert ..nem szólt a járás”. Kaszaperen a községi agro- nómus kötelességének tartja a terv készítést, de még nem volt ideje hozzálátni. Béhéssámsanhatf papírra vetettek ugyan néhány általános mondatot, hogy fejleszteni i egybekötött tejtermék ankét Békéscsabán száz gazdának segítettek a gyümölcs feldolgozásában. -A földművesszövetkezet elhatározta, hogy őszre új, korszerűen berendezett P jeeszfőzde kezdi meg a működéit. ahol három üstben egyszerre ezerhatszáz liter pálinka fő. Békéscsabán kedden, a Strandvendéglő éttermében árubemutatóval egybekötött tej- és tejtermék értékesítési -ankétot rendezett .a Békés megyei "tanács Kereske- j delmi Osztálya. A FÜSZÉRT töb- ! bek között tizenhét fajta sajfcküA munkások védelmében A Textil ^^kszervezet területi bizottsága egésznapos, üzemláto'- •a tás sál egybekötött munkavédel- ni an’cétot rendezeti a Mezőhe- jyesi Kendergyárban. A tanácskozáson a megye hat kötő-szövő, il- stve rostkikészítő üzemének — i Békéscsabai Kötöttárugyár és da műtszövő, a Gyulai H-irisnya- x/yár, a Mezőberényi Szövőgyár, valamint a sarkadi és Mezöhegyesi Kendergyár — munkavédelmi felügyelői és biztonsági megbízottai vettek részt. Az üzemlátogatáson észlelteket ankéton vitatták meg a részivé- vők. Többen elmondották: a gyárban jól bevált a légtisztító berendezés, mert a levegő pormentes, s a munkások nincsenek betegség veszélynek kitéve. Ugyancsak elismeréssel nyilatkoztak a gépházról, ahol példás a rend és a tisztaság. Természetesen a hibákról, a hiányosságokról esett a legtöbb szó. Ez érthető is, hiszen ■ munka- védelmi ankét lévén, az volt a tanácskozás célja, hogy az észlelt hibákat feltárja. Mik is voltak ezek? Először is többen kifogásolták, hogy a gépeknél elhelyezett védőrácsok nem mindegyike biztosítja a munkást kellőképpen baleset ellen, e- , rylke-másika pedig javításra szorul. Helyes lenne valamennyik korszerűsíteni, mivel túlságosán sok felesleges helyet foglalnak el. Ugyancsak kívánatos lenne a három ventilátor védőrácsát is felújítani. Joggal kifogásolták, hogy i présházból a száz kilogrammos tálát egy ember cipeli ki a kész- aktárba, méghozzá eléggé elha- nyogalt útszakaszon, ami szintén ’wieset forrását rejti magában. Néhány, egészségre ártalmas hiányosságot is felfedtek. Ilyen többek között az is, hogy a WC-k rosszak, húzaiosa/T— s ezen segi teni csakis korszerű, új építésé vei lehet. A közös ívópohár használata — ami most az üzemben dívik — úgyszintén a betegségek terjedésének forrása. A hibák, amelyeket az ankétor. elmondtak, nagyrészt házilag, min den különösebb beruházás nélkül orvosolhatók. Amihez pedig nem beruházás kellene, arra is lesz lehetőség, mint azt Béres elvtárs,.a Délrost igazgatója elmondta. A: nyereségrészesedésből képzett a lapból új WC építését tervezik Arról is szólt, hogy a bálák szállí tásának gépesítését is megoldják. A gyárlátogatás során az anké résztvevői a dolgozók munkavé delmi oktatását is ellenőrizték Megállapították; az oktatás kielégítő, hiba azonban, hogy a munkások mégsem tartják be minden esetben a biztonsági előírásokat A gyárban észlelt hiányosságokró. jegyzőkönyvet készítettek, s köteleztek a gyár vezetőit, hogy mielőbb orvosolják azokat. Az ankéton Varga Ádám, a területi bizottság munkavédelmi felügyelője beszámolt a hat üzen múlt évi, munkavédelemben elét eredményeiről, hiányosságaira. Ezután Gyüre Júlia, a területi bizottság elnöke Gera Jánosnak, a Békéscsabai Kötöttárugyár munkavédelmi felügyelőjének, Sík Sá muelnek, a Békéscsabai Pamutszövő biztonsági megbízottjánál és Csonka Józsefnek, a Gyula) Harisnyagyár munkavédelmi fel ügyelőjének múlt évi jó munkája ért átadta a szakszervezet tárgyjutalmát. (p. P-‘ lönlegességet mutatott be, hogy a jelenlevő boltvezetők láthassák, miből lehet rendelni. Az anxéton resztvettek Békés megye nagyobb áruházainak, fűszer- és csemege- boltjainak vezetői, a vendéglátó- ipar valamint Hajdú és Csomg- rád megye tejipari üzemeinek képviselői. A jelenlévők arról tanácskoztak, hogyan lehetne a te- 'et és a különböző tejtermékeket -ninél gyorsabban a fogyasztókhoz juttatni. A hozzászólók több- égé arról beszélt, hogy különösen a sajtféleségek csomagolásánál és a gyorsabb szállításnál a- kad bőven tennivaló, mert gyakran'előfordul, hogy á szavatossági batáridő lejárta telőtt csak egykét nappal jut a boltokba az áru ; ebben az esetben a meleg idő beálltával tönkremegy. Mi /ess a mezögaxdáüiokltal? A Politikai Bizottság javaslata alapján nyolcszáz termelőszövetkezeti agronómus fizetésének 50 százalékát az állam magára vállalta. Megyénk nagyobb területtel rendelkező termelőszövetkezeteit i felszólították agronómus igénylésre. A megkérdezett 79 termelőszövetkezet pozitiven nyilatkozott. A Földművelésügyi Minisztérumon múlik, hogy mikorra..Jvgfápzza meg az agronómusok létszámát és> béralapját. Ugyanis óz ügy 'intézésére Ígért pár nap -már régen lejárt. „ kall a szarvasmarha-, a juh- és a baromfiállományt, növelni kell a kultúrnövények tennéshezamát, de, hogy hogyan és mennyivel, az nincs meghatározva. Azt sem tudják, hány tehén, juh és baromit van jelenleg a községben. Nem mérték fej a lehetőségeiket, nem számították ki, hogy miből menynyit lehet és kell elérni. A mezőgazdaság belterjessé tétele közös érdek és megvalósítása tervszerű, odaadó munkát igényel a mezőgazdasággal foglalkozó minden dolgozótól. Terjeszd a Néaúisáoflt! Zolnaiék is barátkoznak a közös gondolatával Szép téli kép. Szánok rajzanak nagy csilingelve Mezőberény utcáin. Iskolába igyekvő gyerekek csúszkálnak a járda melletti tócsák néhány arasznyi jegén. Vajon Zolnai Pál otthon van-e, vagy elszánkózott valamerre? Kétkedve nyomom le az almazöldre festett új kapu kilincsét Nyílik s az eléggé nagy L alakú ház tornácára öblös férfihangok hallatszanak ki. A konyhaajtó üvegén keresztül látni, .hogy egy idősebb ;mber kacagva magyaráz, vagy négy körülötte állónak. Amint beléptem elhallgattak, s a következő pillanatban már bú- csúzkodtak is. Az asztalon lévő pálinkás üveg és pohár elárulta: Pál- napot jöttek köszönteni. Négyen maradtunk. A magas, szikár, 60 év körüli házigazda, a felesége, egy vasúti egyenruhás fiatalember, meg én. Zolnainé mentegetődzik a kis összevisszaság miatt, de hat két jókora disznóból tálaltak az este a Pál-napot köszöntőknek. Egyébként nem lepődtek meg, hogy sohasem láttak. Volt náluk újságíró is, meg rádióriporter is, mert Zolnai Pál a legjobban gazdálkodó középparasztok hírében áll, már évek óta. Pálinkával kínál, én meg cigarettával, de nem fogadja el. A dóz- nijából sodor asztmadohányt. — Én már csak éppen megvagyok — mondja szomorkásán — dolgozom is, meg nem is, A fiam küszködik a 14 holddal, meg a jószággal. — Ez a fia? — kérdezem a vasutas egyenruhás felé intve. — A másik, a kisebbik. Ez „megszökött" a földműveléstől már 8 éve. Pedig értette a módját, sokat dolgozott, mert én gyakran nyomtam az ágyat. Akkoriban sok földet béreltünk a földművesszövetkezettől. <A 28 éves János csak annyit mond erre, hogy ő jobban szeret a vasútnál. Hogy miért, az kiderül az öccse szavaiból, aki hamarosan megérkezik a feleségével. A 14 holdon 42 birkát, 5 szarvasmarhát és két lovat tartanak. Ilyenkor, télen, reggel 4 órakor kel és este 9-íg bőven akad tennivaló a tanyán. Mert kint lakik 10 kilométerre a falutól. Két hónapja nosült A felesége tanyán nőtt fel. A házasság új az eddigi élete egyhangúságában. De mi lesz, ha megszokja, ha egyhangúvá válik számára a tanyasi élet, ha nemcsak a sok munka, hanem a gondok sokasága is fárasztja? S mj a haszon? — Megvagyunk egyik napról a másikra — hangzik a válasz. Az é- vi jövedelmet nehéz ösz- szeadni, mert a jószágból van, s az csak két, vagy több év múlva ér valamit. Én se csikót, se borjút nem adtam el eddig kicsi korában — magyarázza Zolnai Pál. — Még akkor sem, mikor mások szabadulni a- kartak tőle mindenáron. Gyenge minőségű a földem, nem is bírom úgy megművelni, ahogy szeretném. Messzi • is van a tanya, 10 kilométerre a falutól. — Nekem a legnehezebb — kapcsolódott a beszélgetésbe Zolnai Pálné — én mindig út- nan vagyok a tanva és a falu között. — Miért nem változtatnak a sorsukon. Ha nem Is lenne magasabb a jövedelmük a tsz-ben, de legalább megszabadulnának a korán keléstől, a sok ide-oda járká- lástól, a gazdálkodással . járó sok gondtól? — Hívtak engem — válaszolja elgondolkozva Zolnai Pál —, de mit csinálnék én ott azzal az erővel, ami még bennem van. — És így most mit csinál? — Amikor tudok segítek Gyurkának. — Ezt ott is megtehetné a feleségével együtt. A két fiú nem szól semmit. Az idősebbik már régen kizökkent az ilyen gondokból. fiatalabbik elsiet valahová. Helyette felesége jegyzi meg: jó a szövetkezet, ők már voltak benne az édesapjával, csak közelebb volna a tanyájukhoz... Közeledik az, s közelednek majd ők is hiszen a szavak möeiil ki- kicsendül az a meggyőződés, hogy szüleiknél könnyebben, jobb körülmények között akarnak élni. Kukk Imre
