Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-28 / 23. szám
£mÍKlfs M£GU/ Világ proletárjai egyesüljetek! S9dü. JANUÁR 28., KEDD Ára 50 fillér IIL ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Mai számunkból: Az állam ttegiínége ráfér a Nagykopáncs! Tsz tagjaira is í Tavaszra készülődnek a Dévaványai Téglagyárban A Szovjet-Magyar sportbarátságért Gépiink (lönto tiiblisége Mzilárdaii áll g»ái*tunk ön kormán« unk inellett KÁDÁR ELVTÁRS BKSZÉOb; Nyolc hónappal ezelőtt számoltam be az Országgyűlésnek a kormány munkájáról — kezdte beszédét Kádár János, a Minisztertanács elnöke. Beszámolóm lényege akkor az volt, hogy az ellenforradalmi felkelés erőivel szemben sikerült megvédeni hazánkban a népi hatalmat, a Magyar Népköz iársaság államát és függetlenségét. Most amikor a kormány újabb nyolc hónapi tevékenységéről számolhatok be, elmondhatom, hogy a múlt évi májusi helyzethez, képest, a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje tovább erősödött. A továbbiakban a rendfenntartó és az igazságügyi szerveink elmúlt időszakban végzett eredményes munkájáról szólott. .Mint mondotta, a magyar rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak mostanában elég nagyszámú rosszindulatú bírálója vám, kisebb részt Itthon, nagyobb részt nyugaton. De még a legrosszabb indulatúbb kritikus sem tudott egyetlen o- lyan esetet sem felhozni a magyar hatóságokkal szemben, amelyben bárkit is ártatlanul, el nem 'követett bűncselekmény miatt vontak volna felelősségre. A kormány továbbra is fontos feladatának tekinti — mondotta többek között —, hogy éberen őrködjön afelett: illetékes állami szerveink a jövőben Is minden eszközzel biztosítsák a törvényes rendet és a törvényességet. A továbbiakban elismeréssel szólt a gyorsan talpraállt határőrség tisztjeinek, tiszthelyetteseinek és katonáinak példás, áldozatkész, helytállásáról, s arról, hogy néphadseregünk a múlt év második felére befejezte az újjászervezés alapvető feladatait és rátért a békeidőben szokásos, normális tevékenységre. Az elmúlt nyolc hónap alatt sokat javult az államigazgatási szervek, minisztériumok és főhatóságok, az államapparátus és az egyéb államigazgatási szervek munkája is — folytatta. Ezek a szervek a korábbinál lényegesen kisebb létszámmal végzik munkájúikat. 1957-ben csaknem hatvanhatezer fővel csökkent a termelésben közvetlenül részt nem vevő dolgozóik száma, ezen belül a központi államigazgatási szervek létszáma mintegy tizenhatezerrel esőkeknt. Ezután utalt a kormány által kezdeményezett törvényekre, törvényerejű rendeletekre, amelyek közül például az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendezi az eljáró Igazgatás! szervek és az állampolgárok Jogait, kötelességeit. A tudomány os tst felsőoktatási tanács Az Országgyűlés áj ülésszaka liéiídn délelőtt megkezdte* tauáeskozását Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Dolescháll Frigyes, Dögéi Imre, Incze Jenő, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, G. Trautman Rezső a kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal eh nöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt Hao-de-Cin, a Kínai Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Adam Willman, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Ion Popescu, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagy* követe, Rudolf Helmer, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Krasztjuk Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Bato Karafili, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jovo Katpicic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr. Julius Viktory, a Cseh szlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. I. Gromov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hon Don cser, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és. meghatalmazott nagykövete, Dasijn Adilbis, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Abd-el-Hamid, Nafeh Zadé ,az Egyiptomi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr. Walther Peinsipp, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott miniszter, dr. Meir Touvál Izrael állam rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Fritz Hegg, Svájc rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Alexandre Sgourdeos, a görög királyság ügyvivője, Hoang Van LoLl, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője, M, A. Rahman, az Indiai Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Síig Rynell, a svéd királyság ideiglenes ügyvivője, HénH Qutoe, a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvivője, valamint a diplomáciai képviseletek számos tagja. Az ülést néhány perccel tizenegy óra után Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésszak tárgysorozatául a Minisztertanács beszámolóját és megvitatását ,továbbá az 1958. évi népgazdasági terv ismertetését és megvitatását javasolta az Országgyűlésnek. A javaslat elfogadása után az elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országgyűlés ‘ 19^7. december 21-én berekesztett ülésszaka óta hat törvényerejű rendeletet alkottak. Ezután Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ismertette a Minisztertanács beszámolóját. létrehozásáról kiadott rendelet a különböző helyeken folyó tudományos kutatás és képzés egységes irányítását szolgálja. A kormányrendelettel létrehozott országos gyermek- és Ifjúságvédelmi tanács az elhagyott gyermekek kérdésének megoldására hivatott. A népi ellenőrzésről szóló törvény állami rendszerünk további megszilárdítását és a gazdasági visszaélésiek leküzdését segíti. Nagy jelentőségű az üzemi tanácsokról kiadott törvényerejű rendelet is, amely egyebek között növeli az üzemek dolgozóinak- társadalmi aktivitását. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező Ennél valamivel nagyobb mértékben növekedett a szövetkezeti ipar és a magán kisipar termelése. — A mezőgazdasági termelésben — mint ismeretes — 1957-re kenyérgabonára nem volt előírva kötelező vetésterület. Ennek következtében a kenyérgabona vetés területe tíz százalékkal csökkent, és ugyanannyival növekedett a takarmánynövények vetésterii- 'ete. Ez az eltolódás, mivel az állattenyésztés fejlődése és a belterjes gazdálkodás irányába hat, nein egészségtelen. — 1957-ben a kenyérgabona tíz százalékkal kisebb vetésterületen öt százalékkal nagyobb termést adott az előző évinél. Az egy holdnyugdíjb:zto®ítását bevezető törvényerejű rendelet komoly támaszt jelent a mezőgazdasági munkában munkaképtelenné vált, elaggott, öreg parasztembereknek, ugyanakkor hasznos a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése szempontjából is. A továbbiakban gazdasági kérdésekről beszélt. Az 1957-es év gazdasági munkájára vonatkozó előzetes adatok — összehasonlítva 1955. adataival — azt mutatják, hogy az állami ipar termelése az első negyedévben 84, a másodikban 101, a harmadikban 106. a negyedikben pedig 117 százaiéira volt az 1955-ös év termelésének. ra eső átlagteiméseredmény az összes fő terményeikből — mint búza, rozs, ősziárpa, kukorica, burgonya, cukorrépa — külön-külön is magasabb volt az előző évi termésátlagnál. Az 1957-es év mező- gazdasági terméseredménye a fel- szabadulás utáni legjobb év, az 1955-ös eredményt is meghaladta valamivel. A fő gabonaterményekből a legjobb eredményt as állami gazdaságok érték el, amelyek holdanként búzából 8,9 mázsával, rozsban 2,5 mázsával, őszi árpában 1,9 mázsával jobb átlageredményt értek el, mint az egyéni parasztgazdaságok. Az állami | gazdaságok után a termetősző- I vetkezetek érték e! a legjobb termésátlagot, amelyek holdanként búzában 2,1, rozsban 1,8, őszi' árpában 0,9, zabban egy mázsával nagyobb átlagtermést értek el, mint az egyéni paraszt- gazdaságok. . —- Külön kell szólnom a mezőgazdasági felvásárlás eredményeiről. Nyíltan megmondom, igen komoly kérdésként merült fel egy évvel ezelőtt az ország kenyér- ellátásának gondja, amikor arról kellett dönteni, hogy áttérjünk-e a begyűjtési rendszerről a szabad felvásárlás rendszerére. Ml, bízva parasztságunkban, a szabad felvásárlási rendszer mellett döntöttünk. Most arról számolhatok be, hogy a ««Kábád felvásárlási rendszer bevált, az 1957-es évben ugyan a tojás- és baromfifelvásárlás akadozott, de ettől eltekintve, a naptári évi-e előirányzott felvásárlási tervet egyetlen, úgynevezett adminisztratív intézkedés nélkül túlteljesítettük. A kormány felvásárolt 855 ezer tonna búzát, 200 ezer tonna rozsot, 176 ezer tonna kukoricát, 111 ezer torma árpát. 297 ezer tonna vágómarhát és 208 ezer tonna vágósertést a szabad cikkekből. A felvásárlás egyes terményekből még folyik, de az 1957-es naptári ! évet tekintve a felvásárolt meny- I nyiség tíz százalékkal alatta van az 1955-ös év rekord begyűjtési eredményének, viszont a falusiak igénye is csökkent a központi készletekkel szemben. Az összlakosság vásárlásai is csökkentek tíz százalékkal ebből az árualapból. Így a felvásárolt gabonamennyiség minden újabb behozatal nélkül biztosítja az új termés ■betakarításáig a lakosság folyamatos ellátását. Kedvező képet mutat az 1957-ei év pénzgazdálkodása is. Az adóbevétel hét százalékkal haladta meg az előirányzatot, a takarék- betétek összege 1958 elején már 35 százalékkal meghaladta az ellenforradalom előtti szintet. A bankjegyforgalom normális szinten stabilizálódott. 1957-ben jelentős mértékben emelkedett a dolgozók életszínvonala. A munkások és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal növekedett. A parasztság reális jövedelme nyolc—tíz százalékkal volt magasabb, mint 195fi- ban. A termelőszövetkezetek által kiosztott munkaegység országos átlaga az 1956-os 33 forintról 1957-ben 41 forintra nőtt. Jelentős eredmény, hogy 1957-ben felépült a tízezer új bányászlakás, s összesen mintegy ötvenezer új lakás épült. Kádár János ezután szólott az 1958. évi népgazdasági tervről. Egyebek között megemlítette, hogy az ipar termelését 7.3 százalékkal, a mezőgazdasági termelés színvonalát 4.6 százalékkal magasabbra irányozzák elő. A beruházásokat szerény mértékben ugyan, de növelni kell, s az az 1958-as terv célja az, hogy az 1957. decemberéig elért élet- színvonalat megszilárdítsa. Külön hangsúlyozta, hogy a kormány és egész társadalmunk közös feladata, hogy határozott lépést tegyen előre a takarékosság és a közvagyon jobb megóvása terén. — Az 1958-as terv jó, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus építésének megfelelő célkitűzéseket ad, s ha a magyar bányászok, ipari munkások, parasztok, alkalmazottak, értelmiségiek támogatják megvalósítását — én a magam részéről ebben biztos vagyok — nem kétséges, hogy megvalósítjuk és jd irányban túl Is fogjuk teljesíteni az 1958. évj tervet — mondotta Kádár János. Ezután az elmúlt hónapok kulturális eredményeiről szólott, a több milliós példányszámban megjelenő újságokról, a mozilátogatóit számának növekedéséről, könyvkiadásunk fejlődéséről, művészeink és sportolóink nem- (Folytatds a 2. oldalon ) Az állami ipar egész termelése 1957-ben két százalékkal volt magasabb az 1955-ös évinél
