Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-25 / 21. szám
IS58. január 25., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A MEDOSZ II. kongresszusa után — Két Kérdés a megvet bizottság elmekéhez — Lakáshelyzet Békéscsabán Még csak néhány napja fejezte be tanácskozását a $nező- és erdőgazdaságok szervezett dolgozóinak II. kongresszusa, máris elevenebben dolgozik a MEDOSZ Megyei Bizottsága. Lapunk munkatársa felkereste » MEDOSZ Békés megyei Bizottságának elnökét, Sarnyai Ferenc elvtársat s érdeklődött a kongresszus után előállott új helyzetről. A szakszervezeti munka megjavítása érdekében milyen határozatot hozott a kongresszus és azt hogyan valósítják meg a gyakorlati munkában? — A II. kongresszuson elhangzott beszámolók, hozzászólások rendkívül megjavították a szak- szervezeti munkát. így a határozat szellemében többet akarunk politizálni, és a termelésben szeretnénk jobban segíteni. A termelés jelenlegi eredményeit tovább akarjuk növelni, hogy ezáltal alapot teremtsünk annak a határozati javaslatnak, melyet a kongresszus a Minisztertanács elé terjesztett a növénytermelés, az -Xllattenyésztés és a gépesítésben dolgozók íizetésének arányos rendezésére. Valamennyi szakszerveELo alkalommal ültek össze tanácskozásra a Békés megyei Malomipari Vállalat üzemi tanácsinak tagjai — múlt erről tegnap hírt adtunk. Nos, az ülés, amelyre Békéscsabán az István malomban került sor, azt példázta, hogy az üzemi tanács — az üzemi demokrácia szélesítésének új hajtása — felelősséggel kereste a munka, a gazdálkodás javításának útját. És nem véletlen ez, hiszen a tanács 61 tagja immár valóban a munkások bizalmából került e fontos testületbe. Belanka Pál, az üzemi tanács elnöke tartotta a beszámolót. — Az üzemi tanács célja’ a népgazdaság erősítése fejlesztése, a dolgozók életszínvonala emelésének segítése.. Ez pedig — hangoztatta — csakis a munkafegyelem megszilárdításával — az önköltség csökkentésével érhető el. Ezt kell nekünk segítenünk. Horváth Károly igazgató a vállalat múlt évi eredményeiről, majd pedig idei első negyedéves tervéről tájékoztatta az üzemi tanács tagjait. És így kirajzolódott mindaz a sok tennivaló, amely az üzemi tanács segítségét, közreműködését megkívánja. A vitában sok hasznos javaslat hangzott el. Többen szóvá tették: egyik légfontosabb tennivaló, hogy az üzemi tanács iránti bizalmat csorbítatlanul megőrizzék. Ez pedig csak akkor valósulhat meg. ha az üzemi tanács tagjai úgy munkálkodnak, hogy ezt kiérdeJ öleljék. Nem takargatták a hiányosságokat sem. Sőt, igyekeztek mindzeti tagunkkal meg akarjuk értetni a termelési tömegmunka — a szocialista munkaverseny — jelentőségét, mert a nyugdíj és az özvegyi járulék, vagy a munkaruha, valamint egyéb érdekvédelmi ügyek csak olyan mértékben javíthatók, ahogyan a termelékenység nő. Ez valamennyiünk e- lőtt világos, mert az államot mi, a dolgozó nép alkotjuk és csak annyit követelhetünk önmagunknak, amennyivel mi magunk is hozzájárulunk annak erősítéséhez. E feladat végrehajtásában a párt és gazdasági vezetőkkel elyütt fogunk működni, mint ahogyan 1957 őszén, a II. kongresszus előkészületei alatt is tettünk.' Melyek azok a feladatok, melyeket még most, a tavaszi munkák megkezdése előtt meg akarnak valósítani? — Legfontosabb feladatnak tartjuk a kongresszuson elhangzott beszámolók és a hozott határozatok, javaslatok széleskörű ismertetését. Éppen ezért a megyénkben működő 76 MEDOSZ alapszervezet ÜB-elnökei részére január 27-től a Felsőnyomási Állami Gazdaságban 6 napos tanfolyamot rendezünk. egyiket, felfedni. Elmondták, többen is, hogy T-r sürgős javításra szorul a továbbképzés, hiszen a moJnámság, a megye e- gyik jellegzetes, gazdag és nagy múltra visszatekintő szakmája megérdemli, hogy erre a jövőben az eddiginél sokkal több gondot fordítsanak. A munkaverseny, az újítómozgalom — mint elmondták — sem éppen kielégítő a vállalatnál. A kiút az lenne, hogy a munkavensenyt anyagilag ösztönzőbbé, vonzóbbá tegyék. Szükséges továbbá az Éppen_ asztalhoz ültem a tót— komlóéi * FMSZ újjávarázsolt Komló éttermében, amikor az ajtón réglátott ismerősöm lépett be. Körülbelül tizenöt éve nem láttam. Akkor még nyurga legény volt — ma pedig meglett férfi. Arcáról a kamaszkor vonásai eltűntek. A szögletesen kiálló csontokat a tizenöt év lekerekítette. Kucsmáját fejebúbjá- ra tolta. Kigombolta prémes félkabátját, s egyenesen felém tartott. A mellettem lévő asztalhoz akart leülni. Megszólítottam: — Hová ilyen elegánsan Illés bátyám? — Apácára mennék, onnan meg Békéscsabára — felelte. Néhány pillanatig gondolkozott, még a fejét is megvakarta, mire eszébe jutott, honnan is ismerjük egymást. Az asztal mellől kihúzott széket visszanyomta. Felöltőjét levetette s me'lém ült. A kezében lévő aktatáskát az egyik székre tette. Rendelt két nagyfr öccsét, az egyiket nekem. — Merre telepedet le? — Mi is tulajdonképpen a helyzet a lakásfronton? Jelenleg több mint 700 igény- ! lést számlálnak a Békéscsabai Vá- I rosi Tanács lakásügyi hivatalá- ! ban. Persze nem hajléktalanokról van szó, hanem van, aki vidékről jár be dolgozni és szeretne Békéscsabán lakni, van, akinek igénye (Tudósítónktól): Az elmúlt évi községfejlesztésre valamint az ezévi újabb fejlesztése re vonatkozóan Kulik István községgazdálkodási ' főelőadót kérdez-* itük meg. Kulik elvtárs elmondta, többek között, hogy sok olyan vélemény hangzik el Endrődön, ami nagymértékben hátráltatja munJ kájukat. A községfejlesztéssel szembehelyezkedő véleményeket a- zonban a tények megcáfolják. Az elmúlt évben annak ellenére, hogy olyan válságos időszak után voltunk, mint az ellenforradalom, közel 300 ezer forintot fordítottunk a község fejlesztésére. Különöseléggé ellanyhult újításimozgalmat is feléleszteni. Az ellenforradalom után Igen elharapóztak a lopások. Az üzemi tanácsnak' az az álláspontja, hogy elsősorban neveléssel, de ha szűk* séges, példás büntetéssel elejét vegyék, iUetve megszüntessék a nópvagyon felelőtlen dézsmálását A tanácskozáson élénk vita alakult ki a nyereségrészesedés felosztását illetően. Az üzemi tanács első ülésén elhangzott javaslatokat határozatban rögzítették s végrehajtásukat a következő ülésen ellenőrzik majd. (PP) kérdeztem. ■— Gyulamezőn. •— Gazdálkodik? •— Hát persze. *— Hány holdon? Százfoatvanöten. — Szövetkezetben? — Igen. — És jobb úgy, mint egyénileg? — Hát már hogyne lenne jobb, a gépállomás sokat könnyít munkánkon, méghozzá húsz százalékkal olcsóbban dolgozik, mint az egyénieknek. Az adó is kevesebb. — Ha csak azért csináltak szövetkezetét, hogy az állami kedvezményeket igónybevegyék — kár VQlt. — Ah, csodát! Mi nemcsak a- zért szövetkeztünk. Közösen valahogy jobb. így többet tudunk termelni és lobban is é- lünk, mint az egyéniek. — Milyen típusú a szövetkezetük?* — A termelőscsoportnál fejlettebb, de nem önálló tsz. Arra a bizonyos aranyközépaz egyszobás lakás mellett megnőtt, új bútort vett, vagy családja szaparodása révén az szűknek bizonyult, s van olyan eset is, hogy a tulajdonossal nem fér ösz- sze és el akar onnan menni lakni. Ilyen és ehhez hasonló kérvények sokasága várja a megoldást képpen ki kell emelni az új betonjárdák építését, melyre 162.500 forintot fordítottunk. Öregszöllo több, mint ezer méter, Nagylapos pedig 900 méter betonjárdát kapott. Közel 20 ezer forintot fordítottunk a tanyasi dűlőutak rendbehozására is, ami szintén a parasztság javát, illetve könnyebbségét szolgálja. Ebben az évben azonban még többet akarunk nyújtani a község lakosságának. Elsősorban a villanyhálózat bővítését említem meg, ami 227 ezer forintba került A 8.500 méteres villanyhálózatból elsősorban a „gyomavégi’* rész, illetve az újtelep kap jelentősebb mennyiséget. Az öregszöllősi dolgozók régebbi kérésére 60 ezer forintos költséggel új napköziotthont állítunk be. Betonjárda építésre az 1958-as évre százezer forintot fordítunk. Jelentős összeg van azonban e- gyéb hasznos célokra is előirányozva. Ebben az évben összesen több, mint félmillió forintot for-; dít a községi tanács a község fejlesztésére. Ebből az összegből 421 ezer forint készlet már megvan. Mi tőlünk telhetőén igyekszünk építeni és szépíteni falunkat, de ez nem csupán a mi feladatunk, hanem az egész lakosságé. Éppen ezért van szükség a kölcsönös megértésre és segítésre egyaránt — mondotta Kulik elvtárs. Sztanyik Károly útra gondolt, melyen az ellen- forradalom után több szövetkezet haladni akart, hogy tagsága kipuhatolja, hogyan jobb: közösen, vagy egyénileg. Gyulamezőn most már túljutottak: Tizenhét paraszt a szövetkezet útjára lépett. A földet közösen művelik és a betakarítás után a terményt, szemül osztják el. — Milyen terveik vannak? Aktatáskájából elővette a szövetkezet ezévi tervét. — Termelünk mi búzát, árpát, zabot, kukoricát, cukorrépát, kendert, meg különféle ap- rómagvakat is. Ebben az évben a terület egyharmadára hordunk majd istállótrásyát. Ösz- szé! szeretnénk egy közös hizlaldát is felállítani száz—százhúsz süldő hizlalására. Az ól már megvan, csak akiét kell csinálni. Azután pedig nem akarunk ennél a szövetkezeti formánál megöregedni. Tovább, egy lépéssel, feljebb akarunk lépni s mirit a tsz-ek, úgy szeretnénk gazdálkodni. Arcára mosoly szállt. Szeme a büszkeségtől csillogott. Hátát a szék támlájához nyomta. — Űsy ám! Nem akarunk annyit dolgozni, mint az öregék. (A sző Mit tett és tesz államunk az • téren megmutatkozó hibák megszüntetéséért? Az elmúlt évben Békéscsabán 220 családinak biztosítottak lakást. Több olyan épületet, melyet nem lakás céljára használtak, átalakították 8 mintegy 58 családnak vált az kényelmes otthonává. Ebben az évben még a nyár folyamán 62 lakást adnak át rendeltetésének s hozzáfognak még 80 újabb lakás építéséhez is. Építenek tehát új épületeket, lakóházakat. A számadatokból viszont az tűnik ki, hogy az épülendő lakások nem elégítik ki a meglévő igen nagyszámú igényléseket. Nagyobb méretű építkezéseknek azonban nagy akadálya Békéscsaba csatornahálózatának fejlettlensége, kicsinysége. A- mennyiben a csatornázást meg tudnák javítani, bővíteni, úgy megszűnne az ilyen nagyfokú lakásigénylés, illetve azt ki tudnák elégíteni. Államunk és a tanács a lehetőségekhez mérten helyt ad a beküldött lakásigényléseknek és igyekszik, hogy a közeljövőben, tehát az 1958-as év végére minél kevesebb lakásigénylés feküdjön a lakásügyi hivatalnál: Haltenyésztési értekezletet tartanak Békéscsabán A megyei tanács mezőgazdasági osztálya január 30-án délelőtt 9 órára összehívta megyénk tó és rizsföldi halgazdálkodással foglalkozó gazdaságok vezetőit, valamint a halászati tsz-ek és szakcsoportok elnökeit, hogy megvitassák az 1957. évi haltenyésztési munkát és megbeszéljékv az 1958. évi legfontosabb feladatokat. Az értekezleten Szalay Mihály, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet igazgatója tart előadást. mögött az apját értette.) öregségünkre is egyenes háttal akarunk járni. — Szép elhatározás. Szép tervek, de ezt meg is kell ám való* sí tani! — heccelődtem. — Az csak világos — mondta, s a szövetkezet tervét lapozgatta. Itt van e, ezt kerestem. Ez a bizonyítók! Az írásban ez áll: a szövetkezet 17 tagja évi jövedelmének 5 százalékát, 16,199 forintot a szövetkezet pénztárába fizetett, a közös gazdaság fejlesztésére. — Mit vásárobiak ezen a pénzen? — A tagság úgy döntött, hogy lóvontatású ötiábas aratógépet. Ha újat nem kapunk, egy jobbfajta használttal is megelégszünk, ezért utazom Csabára... Azután pedig, még sok mindent" szeretnénk... Már késő estére járt az idő, amikor elköszöntünk egymástól. A kézfogás határozottságából úgy éreztem, hogy terveik való- raválnak, mert a szövetkezet mind a tizenhét tagja ugyanolyan határtalanul lelkesedik a közösért, mint Tóth Illés, az E- züstkalász szövetkezet e'nöke. Dupsi Károly Az üzemi tanács célja a népgazdaság erősítése WWWWWWWWWWW ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼ TIZENHETEN lülltt l’Mil t lüilllltllült'ltlll't't:|ll!liri:i!i:i!l!I!l;i!llr.l;l!lll!l;l!l!l!Hlllll:l)lIIH!lllllltll!l!lll!lll!lltilll!lltll!l1 Több mint félmillió forint Endrőd község fejlesztésére
