Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-24 / 20. szám
1998. január 94., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Türelmetlenek, de talán jogosan... ÍGÉRET HELYETT — TETTEKET ! Még 1955 május 5-én kezdődött, s még a mai napig sem oldódott meg a Gyomai Járási Sütőipari Vállalat problémája. Arról pan szó, hogy új sütőüzemet kellene létesíteni, mert a meglévő elavult, összedőléssel fenyeget. EIsőízben a vállalat 1955 májusában fordult o Gyomai Járási Tanácshoz helyiségért. (Az akta hat hónapig feküdt a megyei tanács VB igazgatási osztályán.) A kérelem feküdt, az üzem nem tudta azt a kenyérmennyiséget biztosítani, amire szükség lett volna, így a környező községekből kellett „behozni” a kenyeret, a péksüteményt pedig 40 kilométer távolságból szállították Gyomára. Kérelemünkre érdemleges intézkedés nem történt, ezért újabb kérésekkel fordultunk a járási tanács VB-hez és a megyei tanács VB-hez is. (1955 október 5., 1956. március 12, 1957 január 28., 1957 február 20., 1957 június 25, 1958 január 10 a kérelmek és megbeszélések sorrendje.) Mindez eredménytelen volt Küldöttségileg 1957 februárban tárgyaltunk a megyei tanács VB elnökhelyettesével, Szabó elvtárssal. Több ízben beszéltünk a megyei tanács VB ipari osztályának vezetőjével Gyoma kenyérellátásáról, illetve az új üzem építéséről. Ezek a megbeszélések is e- redménytelenek voltak. Azóta az üzem épülete és a kemencéje sokat romlott, s ma már az 59 éves vályogépületben a kemence további üzemeltetése életveszélyes. (Erről tud a megyei tanács ipari osztálya is.) A Gyomai Járási Sütőipari Vállalat 1956-ban 115 ezer, 1957- ben 120 ezer forint terven felüli nyereséget ért el. E két év 235 ezer forint nyereségéből is látható, hogy a vállalat a kedvezőtlen munkalehetőségek dacára is komoly eredményt ért el. Sajnos, a megyei tanács vb, a terven felüli nyereség szétosztását nem fontossági sorrendben használja a beruházásokra, így mi kimaradtunk az új üzem létesítéséből. Legyen mastmár vége az akta gyártásnak, a szóbeli megbeszélés seknek, a küldöttségi látogatásoknak a megyei tanácsnál. Amit eddig elértünk — ígéret volt. Ideje lenne letérni az ígéret földjéről és a tettek mezejére lépni, mert csak így tudjuk megoldani Gyoma lakosságának kenyérellátását. Szatmári Pál a Gyomai Járási Sütőipari Vállalat igazgatója Felépül a nagykopáncs! kultúrotthon Nagykopáncson 1957-ben a községfejlesztési hozzájárulásból 85 ezer forintot gyűjtöttek össze. Nagy gond volt a pénz felhasználása, mert ebben a községben sok mindenre léimé szükség. A községi tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy kul- túrházat építenek, ahol helyet kap majd a mozi is. A 85 009 forint a- zonban kevésnek bizonyult. A kultúi'ház fedél alá hozásához (ajtók, ablakok, padozat nélkül) még negyvenezer forintra volt szükség. A nagykopáncsok társadalmi munkával pótolják a hiányzó pénzt. így 1957. decemberében a kultórházat fedél alá vonták. Az 1958-ban kivetett községfejlesztési hozzájárulásból befejezik az építkezést. Az új kultúrház mellé még gondnoki lakást is építettek, mellékhelyiségekkel együtt. A párttagok és pártonkívüliek együtt szórakoztak Jól sikerült, 500 terítékes vacsorával egybekötött találkozót rendezett a szarvasi községi párt- bizottság a párttagok és pártonkívüliek részére a járási művelődési háziban. Litauszki András elvtárs, községi párttitkár közvetlen, meleghangú üdvözlő szavakkal (köszöntötte a megjelenteket. Arra kért mindenkit, hogy továbbra is legyenek együtt harcban, munkában, szórakozásban, egyaránt. Fö a kényelem! Új falak — új bútorok Olvasd fi NÉPÚJSÁGOT Hány fiatal tudná táncolni öregeink táncát? Népi zene- és tánckultúránkért művelődési házainkban és otthonainkban nem mindenütt; tesznek meg mindent. Több aktív segítsé-i get várnak tánccsoportjaink és általában népi együtteseink szervezési és „szakmai” vonatkozásban egyaránt. Persze helytelen lenne az itt mutatkozó vontatott- ságért a kulturális vezetőségeket hibáztatni. A közönség is ludas bizonyos mértékig. Nemrégen nálunk, Szarvason, a művelődési házban magyarnóta-est volt, melyen ismert budapesti dalénekesek is szerepeltek s a nézők száma alig haladta meg a negyven személyt. Utána néhány nappal a „dzsésszes” Holécy együttes lépett fel, s akkor a művelődési ház zsúfolásig megtelt. Az is igaz viszont, hogy a közönség érdeklődésének egészségesebb befolyásolása a kulturális szervek feladata, tehát végeredményben a népművelési munkánk megjavításáról van szó nemcsak ez esetben, de műsorpolitikában általában is. Sokat hangoztatjuk, hogy ez vagy az nem helyes, de keveset teszünk a hibák kijavítására. így vagyunk a népi, haladó hagyományokkal is. Alig hiszem, hogy mai ifjúságunk egy bálon el tudná táncolni elődei szép táncait és így van ez a nemzetiségiek hagyományait illetően is. Szívesen átveszi Krepp-nylon zoknik Gyulán A Budapesti Harisnyagyár gyulai üzemében az első negyedévben megkezdték a krepp-nylon férfi és gyermek zoknik gyártását. A választékos mintájú, szintetikus szálból szőtt zokniból, amelyeket szürke, mogyoró, fehér és más pasztell színekben kötnek, ebben az évben több tízezer párat készítenek. mindenkor, de nincs, megszervezve az átadás módja, menete. — Tei(jík azért vannak'. Az 1958-as év különösen sokat ígér ,e, tekintetben is. Például februárban megkezdődik ftz olyannyira hiányolt megyei táncmonográfia gyűjtése. Népdaléneklési és szolfézsversenyek is lesznek és így tovább. A sikerekhez az szükséges,, hogy minden, erre,illetékes jjjgrv segítse ezt elő, Hanzó Mihály Szarvasi » Ki»#* ¥ &OTYO saivzUéna Már hónapok óta esténként egy csalhatatlan lottószisztémán dolgozom. Végre összegezhetem az e- redményt. Eljutottam a végső következtetésre és most Íme átnyújtom munkám gyümölcsét mindenkinek. Tulajdonképpen az egész nagyon egyszerű. Az ember megveszi a^,lottószelvényeket és megkeresi a törvényszerűséget a dialektika a- lapján. Például arra szinte azonnal rájöttem, hogy a kilencven számból ha öt számot húznak ki, akkor a 85 többi számmal felesleges foglalkozni, mert azokat úgy sem húzzák ki. Tehát kizárólag az öt szám érdekes, melyet biztos kihúznak. Hogy melyik az az öt szám, melyet kihúznak, azt már gyerekjáték kiszámítani, íme a következtetés és a számítás. Minden szám kihúzásának számszerűségét tekintve felfelé törekszik. Ez biztos. Tehát félre minden babonával. Ami véletlen, az végső fokon törvény- szerű, illetve a véletlen csak addig véletlen, amíg nem számoltuk ki, hogy törvényszerű. Mert véletlen nincs, csak ismeretlen törvényszerűség van, ami ha véletlen, akkor még nem ismert törvény- szerűség, és így tovább. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy érdemes számolni, mert megfoghatjuk a lottókulcsot. A lottóigazgatóság is segít, mert minden héten szerdán közük az öt számot, melyet kihúznak pénteken. Igaz, ravaszak egy kicsit, mert együtt közük a felesleges 85 számmal. Gondolják, nem árt egy kis fejtorna, elpuhulnak az emberek. Tehát törjük a fejünket, érdemes. A legegyszerűbb lottó- kulcsszámítás, ha összeadjuk azokat a számokat, amelyek jelzik, hogy hányszor húzták ki az e- gyes számokat. Az összeget elosztjuk ki- lencvennel. Az eredményt leírjuk és eltűnődünk rajta. Ezután előre megfontoltan behunyjuk mindkét szemünket és a ceruzával rábökünk a- lottótáblázatra, pontosan arra a számra, melynek összegét hozzá kell adni az e- lőbbi eredményhez. A végösszeget kivonjuk egy tetszés szerinti számból s a maradékot pedig úgy osztjuk öt féle, hogy mindaz öt szám különbözzön a másiktól és ne legyen egy sem közöttük, amelyik a fölösleges 85 szám egyike. Ennél aztán van bonyolultabb számítás is, de azt majd máskor ismertetem. Egyelőre ez is elég lesz. Ha a számítást hiba nélkül végezzük, biztos az öt találat! Különben én is e- zen bolondultam meg... Hókusz Bernit-i A rendezőséget köszönet illeti a gondos, jó szervezésért. Nem volt merev elrendezés, a jelenlévők mindegyike ott foglalhatott helyet, ahol a legjobban érezte ma* gát és kikapcsolódva a napi gondokból, kedvére szórakozhatott. A hangulatot Bogdán László zenekarának műsorát is elősegítette, A találkozásnak az volt a célja, hogy a párt- és a pártonkívüliek egysége még jobban megszilárduljon nálunk, Szarvason is. A hangulatból ítélve, ez sikerült is. A találkozó bizonyára még sokáig kedves emlékként marad ipeg mindem jelenlévőben. Andrékovics Jánosáé, Szarvas. A Békéscsabai Vendéglátóipar. Vállalat mindent elkövet a vendégek kényelme, szórakozása érdekében. A közelmúltban adták át ismét rendeltetésének az új1 köntösbe öltöztetett Csabagyöngye presszót. A Csaba Szállóban 20 szoba elavult bútorát cserélték ki kényelmes, korszerű bútorra. Ebben a: nőnapban még 10 szoba bútorzatát cserélik ki. ■ »<y »ic* we* I» -*t* Didergők írják a MÁV*nak A Békéscsaba és Vésztő között közlekedő 14,30-as vonat Békésen az állomáson hagy mint denmp két személykocsit. Ezei két a kocsikat még Békéscsabán ellátják tüzelőanyaggal, levert kályhafűtésnek. Másnap a haj-i nali 5,50-es békéscsabai szerelvényhez csatolják őket, s rajtuk utazik: a Csabán dolgozó békésit ek zöme. Sajnos, jéghideg kocsikban kell végig fagyoskodnurik •&m;'3ih'ert sorozatosan nem • ^gyújtanak be. Mint említettük, tüzelő van, sőt a rendelet is ki-) mondja, hogy a kocsikat télen fűteni kell, mégis fütyülnek rá azok, akiknek ez lenne a kötelességük, inkább alszanak, mint a medve. Bezzeg, ha nekik is ilyen „hűtőszekrényben" kellene télvíz idején utazniuk, csinálnának meleget. Hibáztatható az állo- m&sfőnök is, aki az ellenőrzést nem az előírtak alapján látja eí, vagy úgy gondolja, hogy ca teljesen felesleges? De valóban felesleges? Nézzük csak! A két kocsiban átlag 140 ember utazik. Csupán 4—5 fővel számoljuk azokat, akik közülük az itt szerzett megfázás következtében ágynak dől és 5—8 napig kénytelen a szobát „őrizni”. Szorozzuk be és meglátjuk, hány munkaóra kiesést jelent ez a hanyagság. Arról nem is szólva, hogy a betegség a munkásokat is megrövidíti, hiszen a táppénz, amit betegségük alatt kapnak, jóval kevesebb, mint a munkával keresett ösz- ’szeg. Ugyanakkor a betegek számának növekedése szaporítja az orvosok amúgyis sok munkáját. Pedig egy kis munkával, illetve a kályhábagyujtással, mely egyben az ezzel megbízott vasutas rendes napi kötelessége is, elkerülhető lenne. Várjuk az intézkedést. A két kocsi didergő utasai
