Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-21 / 17. szám

MUNKÁSOK, Világ proletárjai egyesüljetek! 1958. JANUÁR 21, KEDD Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM------------------- --------------------------------­Sz ovjet emlékművet állít a Hazafias Népfront Eleken A Békés megyei Elek község­ben, a „négy nemzet" falujában a Hazafias Népfront-bizottság legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a felszabadulás emlékére mintegy 18 000 forint értékű társadalmi munkával szovjet hősi emlékművet állít a párt, a tanács, a tömegszervezetek és a V ________ la kosság támogatásával, • melyet április 4-én lepleznek le. Szom­baton este a Hunyadi János mű­velődési otthon színjátszó cso­portja a „Bástyasétány 77" cí­mű operettet mutatta be, a- : melynek teljes bevételét már az emlékmű céljára fordítják. Az üzemi tanácsok erősítik az üzemi demokráciát Irta: UDVARDY GYULA SZMT titkár Az ellenforradalmáro'k saját cél­jaik elérésére létrehozták az úgvnevezett munkástanacsoka . Működésük alatt megszüntették a termelési értekezleteket, műszaki konferenciákat, a munkaverseny- mozgalmat lejáratták és félredob­ták, helyettük azonban semmi iá­ját nem hoztak létre. Ellenkezőleg, támadást indítot­tak a munkások osztály-szervezetei ellen, száműzni akarták az üze­mekből ,a pártot és a szakszerve­zetet. A demogógiával, a dolgozók témavezetésével, a sztrájkok szer­vezésével, a népvagyon elherdálá­sai al, a törvénytelen bének kifi­zetésével és más eszközökkel ideig, óráig sikerült megtéveszteni a munkások nagy részét. Amilyen kmértékben lepleződött le azonban ka után tűzték ki a választást, és az aktívák sokaságát mozgósítot­ták az üzemi tanács megalakításá­nak sikeréért. Ezzel azt is elérték, hogy azok, akik az ellenforradalmi időkben a munlzástanácsokban kompromittálták magukat, az üze­mi tanácsban nem kaptak helyet. Sajnos, voltak olyan vállalatok is, mint a Békési Kosáipari V., ahol egyesek az egész választási mun­kát komolytalannak vették. Még­is, az ilyen körülmények között megválasztott tanácstagok dicsé­retére legyen mondva, hogy nem azonosították magukat ezekkel a fegyelmezetlen emberekkel. A na­pokban megtartott első tanácsülé­sen mindannyian megjelentek, és megfogadták, hogy mindent meg­tesznek azért, hogy az üzemben u- ralkodó helytelen állapotot meg­igazi céljuk, olyan mértékbe^ vesztették el befolyásukat. Ez a magyarázata, hogy a munkástanúi csők gyakorlati megszűnése egybe­esett a politikai és gazdasági helyi zet megszilárdulásával. A rossz em­lékű munkástanácsok megszűnése után azonban továbbra is megma­rad. üzemi demokrácia szélesí­tésének problémája, s ezért vált szükségessé az üzemi tanácsok lét­rehozása, melyek a szakszerveze­tek irányításával működnek. Miért szükséges az, hogy a szak- szervezetek irányítása alatt mű­ködjenek? Egyrészt azért, mert a szakszervezetek sok évtizedes ha­gyománnyal és a szocialista épí- őnuinkában több éves tapaszta­lttal rendelkeznek, továbbá a bérből és fizetésből élőknek mint­egy 80 százalékát tömörítik soi’a- ikban, tehát átfogják úgyszólván az egész munkásosztályt, sőt a népgazdaságban foglalkoztatott más dolgozók nagy részét is. To­vábbá az is, hogy mint a dolgo­zók érdekvédelmi szervei, részt* vesznek a gazdasági szervék mun­kájában, valamint széleskörű aktí­vahálózattal, szakképzett, a veze­tésben jártas káderekkel rendel­keznek. Ez nem jelenti azt, hogy a szakszervezetek a kívülálló dol­gozókat kerekesszék a vezetésből, sőt a határozat lehetőséget ad rá hogy egyharmad részben, — ha a dolgozók úgy kívánják — be kell választani azokat a szakszerveze­ten kívülieket is, akik hajlandók tevékenységükkel a szocializmus építését, az üzemi demokrácia fej­lesztését elősegíteni. Ezért nem he­lyes az az állásipont, amit a Sar­kad! Cukorgyár követett, hogy a szakszervezeten kívüli dolgozókat kirekesztették az üzemi tanács tagságból. A közelmúltban megkezdődtek üzemeinkben az üzemi tanácsvá­lasztások éa előkészítő aktívaüié- sek többsége azt bizonyítja, hogy a dolgozók helyeslik a kormány, és a Szaktanács határozatát, s ezért felelősségük tudatában fogtak hoz­zá a választási munkához. Külö­nösen helyesen oldották meg ezt a munkát — az említett hibáktól el­tekintve — a Sarkad! Cukorgyár­ban. ahol alapos előkészítő mun­szüntessék. Le keü szögeznünk, hogy az ü- zemi tanácsok működtetése első­sorban a szakszervezetek felada­ta. Ez nem jelenti azonban, hogy a gazdasági vezetőle közömbösek maradjanak irántuk. A munkásel­lenőrzés növekedését egyes veze­tők máris az egyszemélyi felelősi ség csorbításának tekintik. Erről azonban szó sincs! Az új szeri: éppen a felelős vezetők munkájá­hoz nyújt segítséget, bár az igaz, hogy elejét veszi az egyes túlkapá­sok elkövetésének, a bürokratikus elfajulásoknak. De ez nem baj. Erre igen jó példának lehet meg­említeni a Gyulai Harisnyagyár igazgatóját, aki mindent elkövet, hogy az üzemi tanácsot létrehoz­zák. De sajnos, ez nem mondható el minden vállalatra, mert még mindig előfordulnak olyan esetek, amikor nem kérik ki a szakszer­vezetek véleményét fontos kérdé­sekben. Mivel foglalkozzon az üzemi ta­nács első ülésén? Helyes az, ha a- laposan megvitatják az üzemi ta­nács jogait és kötelességeit, hi­szen ahhoz, hogy feladataikat jól ellássák, alaposan ismerni kell jog­körüket. Igen fontos feladat — különösen most az év elején —, hogy tájékoztassák a tanács tag­jait az 1958-as évi tervről, rámu­tatva a nehézségekre és akadá­lyokra, valamint azok megoldásá­nak módjára. Meg lehet tárgyalni az első összejövetelnél a tanácsta­gok szakértelmének kérdését, hi­szen az egyszerű munkások ter­mészetesen nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel, amit azonban munka közben megsze­rezhetnek. A jobb munka elősegí­téséért sokat tehetnek a tervosz­tály vezetői, műszaki vezetők és más vezető emberek, ha egy-egy alkalommal előadást tartanának a tanács tagjai részére. Az, hogy az üzemi tanácsokat a szakszervezetek irányítják, előle­gezett bizalom a szakszervezet iránt. Rajtunk múlik, hogyan gaz­dálkodunk ezzel a bizalommal. A legfontosabb megérteni azt, hogy az üzemi tanácsok a munkásde­mokrácia szélesítéséért születtek, és csakis közös összefogással tu­dunk eredményes, jó munkát ki­fejteni. ÚJ TSZ-EK a Viharsarokban Békés megyében az új évig 207 tsz-ben csaknem tizenkétezer csa­lád 131 303 hold földön, 108 tsz- csoportban mintegy kilencezer család gazdálkodott. 208 különféle termelői társulás pedig 6300-nál több tagot számlált, A zárszám­adás óta két új mezőgazdasági tsz-t alakítottak a dolgozó parasz­tok, két egyes típusú csoport a legfejlettebb gazdálkodási formát választotta és hat új tszcs műkö­dését engedélyezték. Az új évben legelőször megalakult termelőszö­vetkezetben, a körösladányi Má­jas 1. Tsz-ben 141 holdon tizenöt család, huszonöt tag kezdte meg a társas gazdálkodást. Az új tsz- ben halakat is tenyésztenek. Most kezdi meg tényleges mű­ködését a már tavaly télen meg­alakult Gyulai Kossuth Halászati Tsz is, amelynek tizenkét tagja az eddig gazdátlan, nádassal benőtt, szu nyogfeszeknek nevezett Gyula környéki tizennégy tavat vette birtokába. A gyulai Halászati Tsz tagjait a városi tanács, a vízügyi igazgatóság és a Gyomai Vihar­sarok Halászati Tsz is segíti, köz­ponti épületet, öt hold gyümöl­csöst kaptak, új átereszeket épí­tettek a tavakhoz, de ettől függet­lenül is saját erőből a belterjes gazdálkodásra törekednek. A hal­tenyésztésen kívül mezőgazdasági terményeket, főiként takarmányt! fognak termeszteni. Már rendbe- ) hozták az ivató tavat, s vágják a ! nádat. Ifjú modellezők A Békéscsabai Városi KISZ Bizottság modellező szakkört szer­vezett. Jelenleg hajó- és repülőmodellező szakkör működik. Ké­pünkön Lázár László szakkörvezető, ifjú Gergely András ipari ta­nulónak, a szárnynak a törzshöz való rözítését magyarázza. . ————r %. * —■——— A Pravda cikke a hitleri Nemzeti Szocialista Párt betiltását hatálytalanító törvény javaslatról Moszkva. (TASZSZ) A Pravda legutóbbi számában kommentárt fűz a nyugatnémet kormánynak a bundestag elé terjesztett tör­vényjavaslatához, amely hatály­talanítja a hitleri Nemzeti Szocia­lista Párt feloszlatására vonatkozó rendelkezést. A Pravda ezzel kap­csolatban irja: Nyugat-Németországban betil­tottak sok olyan szervezetet, a- miely a német állam demokratikus fejlődéséért, a békéért és a nem­zetközi biztonságért harcol, a kor­mány ezzel szemben hatálytala­nítja azokat a rendelkezéseket, a- melyek betiltották a fasiszta szer­vezetek tevékenységét. Nem vé­I letlen, hogy a nyugatnémet ker- ! mány éppen most teszi ezt. Az európai atemmentes övezet meg­teremtésének gondola:a mind nép­szerűbbé válik. Ilyen körülmé­nyek között a nyugatnémet poli­tikát meghatározó befolyásos kö­rök kénytelenek más támaszt ke­resni az országban. Támaszukat a volt nemzeti szocialistákban talál­ják meg, ha megadják nekik a politikai tevékenység szabadságát, de ez azt jelenti, hogy a nyugat­német katonai gépezet már talán a közeljövőben .eljesen a volt hitlerista katonai vezetők kezébe kerül, ezeket pedig eltölti a re* vans szenvedélyes vágya. » Ólomból arany, „gépi emlékezet“, televíziós könyvtár — szovjet mérnökök és tudósok jóslatai a jövő technikájáról X Ivan Bargyin akadé- t mikus véleménye sze­rint a kohászatban nem­sokára megváltozik az eddig legelterjedtebb fémnek, a vasnak, a gyártási eljárása. Meg­valósíthatónak látja, hogy az ércből közvetle­nül tiszta vasat vagy megfelelő összetételű a- célt készítsenek, mégpe­dig készgyárt-mény: vasú­ti sin, U-vas és T-gerenda alakjában. Ügy képzel­hetjük el magunknak, mint egy hatalmas for- gócsövet, e cső egyik fe­lén adagolják a jól meg­tisztított poralakú ércet, a másik oldalon a gázt, például a hidrogént. Az így nyert és poralakú fém rögtön újraöntésre kerül, vagy a sajtoló­üzemben megfelelő gyártmánnyá alakul át. Új megmunkálási rqóá fogja gazdagítani az ed­digi kohászati megmun­kálási eljárásokat, ame­lyeknek ez acél mecha­nikai tulajdonságának fokozása a céljuk. Ez az új módszer a fémnek neutronárammal való besugárzása lesz. Ez már a legközelebbi jövő fel­adata — írja Iván Bar­gyin. Ezután elmondja, hogy a közeljövőben az iparnak új ága fejlődik majd ki: a radiációs ko­hászat. Ez az iparág az ólmot arapnyá változtat­hatja, a gyakran előfor­duló elemekből új, ritka kémiai elemeket állíthat elő és az ebben az ipar­ágban éppen olyan meg­szokott jelenség lesz, mint ma a fémek ércek­ből való előállítása. L. Gutenmaher, az úgynevezett elektronikus ..gépi emlékezet” fej­lesztésének és gyakorlati alkalmazásának problé­máját vizsgálja. Ez olyan gépi emlékezet, amely hosszú időn át megőrzi a reábízott adatokat és a gondolattársítás elvének megfelelően újra felidé­zi őket. A szovjet tudós nézete szerint már reá­lis az a perspektíva, hogy olyan gépet állíta­nak elő, amelyet talán „televíziós könyvtárnak" nevezhetnének el. Ez a könyvtár lehetővé teszi majd, hogy egyszerre sok előfizető is felhasznál­hassa „könyvállomá­nyát" mégpedig közvet­len munkahelyéről vagy otthonából. Ha a televí­ziós olvasó egy különle­ges billentyűsoron leüti a kívánt könyvnek a cí­mét, a következő pilla­natban már maga előtt látja televíziója képer­nyőjén e könyv lapiaitt vagy meghallgathatja a könyv szövegét. A tudós véleménye szerint a jövendő gépei­nek az „emlékező”-be­rendezésen kívül lesznek úgynevezett „megoldó"- berendezései is. Ezek a berendezések felidézhet- nek bizonyos logikai fo­lyamatokat is, amelyek voltaképpen valamely feladat megoldására irá­nyulnak; e feladat olyan kérdést foglal magában, amelyre követett válasz adható a „gépi emléke­zetben" felhalmozott a- datok alapján. Az ilyen elektronikus gépek hasz­nálata mélyrehatóan megváltoztatja a szelle­mi munka minden for­máját, s lehetővé teszi bárki számára, hogy a tudomány és a technika területén felhőt vnzott óriási ismeretanyagra ta­gyen szert.

Next

/
Thumbnails
Contents