Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-03 / 2. szám
1958. január 3., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Drága vita ez Jól sikerült ankét az önkéntes biztosításról A túlzsúfolt irodából egymástól alig férő, szorgoskodó emberek tömegébe lépünk. Innen egy szűk udvarba vezet ütünk. Az udvar tele különböző ládákkal befedett anyagokkal. A Békési Nyomda üzemében vagyunk. Felkerestük a vállalat igazgatóját és megkérdeztük: miért e zsúfoltság? Kérdésünkre elmondta, hogy régi fájdalma ez már üzemüknek. Ügy a belföldi, mint a külföldi igények kielégítésére mind több árura van szükség. Az üzem 75—80 százalékig export árukat készít. Sajnos éjjel-nappali műszak ellenére sem tudják a jelenlegi berendezés mellett az igényeket kielégíteni. A Könnyűipari Minisztérium látva az üzem nehéz helyzetét, olyan intézkedést hozott, hogy bővíteni kell az üzemet. Békéscsabán az üzembővítési lehetőségek, valamint új helyiségek szerzése azonban szinte áthidalhatatlan akadályokba ütközik. Hogy oldják meg az üzem bővítését? — tettük fel a kérdést az üzem igazgatójának. —• Vannak elképzeléseink és véleményem szerint ezek megvalósíthatók. Amint látják, ,,az új gépeket kénytelenek vagyunk a nyomda szűk udvarán tárolni Ezeket a gépeket a megrendelő felek, a gyógyszeripari vállalatok vásárolták. Már■ hónapok óta vannak itt lerakva. Csak helyiségen múlik, hogy beállítsuk őket és termelőmunkát végezzünk velük. Mi tettünk javaslatot a városi és megyei tanács igazgatási osztályának, hogy a szomszédságunkban lévő vendéglátóipari vállalathoz tartozó három helyiséggel rendelkező kis vendéglőt szüntessék meg, vagy helyezzék át, mert ezen helyiségekkel a jelenlegi problémánk megoldást nyerne. A- zonban minden érvelésünk eddig eredménytelen maradt. Vi- tánk van a városi tanács igazgatási osztályával. Vitatkozik velünk rendeletekre hivatkozva a Vendéglátó Vállalat és nem tudunk előbbre jutni. Ha megkapnánk ezeket a helyiségeket, az értékes gépeket eV tudnánk helyezni és be tudnánk indítani a termelést, valamint mintegy ?0—80 új dolgozót tudnánk foglalkoztatni. De nem tudunk előbbre jutni. Ma, amikor az ország helyzetének továbbjavitása a termelés bővítésén múftk, furcsa, hogy ilyen viták ezt megakadályozzák. Ügy gondoljuk, drága vita ez és jó volna, ha a megyei tanács igazgatási osztálya ezen elgondolkozna és sürgősen megtalálná a helyes megoldást. N. S. Szombaton Békéscsabán, a Csaba Szálló télikertjében „Biztosítás a szocializmusban“ címen jól sikerült ankétot rendezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága és az Állami Biztosító megyei Igazgatósága. Csaknem félszázan hallgatták nagy érdeklődéssel Páncél István, az állami biztosító Békés megyei igazgatósága vezetőjének igen értékes előadását. Az előadás után számos hozzászóló ismertette az önkéntes biztosítás sokoldalú előnyét, s javasolták: az eddiginél többet foglalkozzanak a különböző szervek a biztosítás propagálásaival, ismertessék annak előnyeit, mert sokan nem is sejtik azokat. Szilágyi Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának a termelőszövetkezeti főkönyvelője többek kör zött elmondotta, hogy az ellenforradalom után a tsz-ek többségét súlyos anyagi károk érték. Az állatállomány sokhelyütt megcsappant, vagy teljesen széthordták. Számos esetben ezért, vagy a túlzott éi-telemben vett takarékosság címen, vagy éppen a kötelező biztosítás idejéből visszamaradt rossz emlékek miatt húzódoznak sl biztosítástól. «Pedig adott esetben sokat segíthet a bajbajutott szövetkezeten. Elmondotta, hogy a füzesgyarmati Arany Kalász Tsz még kora tavasszal megkötötte a biztosítást s a jég- és vízkár miatt 400 ezer forintot kaptak a biztosítótól. Ez az összeg a tagoknak általában 1500 forinttal emelte a jövedelmét. Ugyanakkor, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz nem biztosított pedig az Aranykalásznál is nagyobb elemi kárt szenved dett, amiből semmi visszatérítést nem kapott. A téglagyárak előzetes számítások szerint 109 százalékra teljesítették 1957. évi tervüket és mintegy ötven millió téglával termeltek többet a tervezettnél. Ez az eredmény felülmúlja a tavalyit. A cserépgyártási tervet körülbelül hétmillió darabbal teljesítették túl. Bemutatkozott a békési járási művelődési ház Itultúrgárda ja A múlt hét egyik estéjén lépett színpadra az ellenforradalom óta először a békési járási művelődési ház kultúrgárdája. Lehet, hogy a műsor után a nézők egy részében az a gondolat támadt, hogy van még kívánnivaló az előadás színvonalát illetően. Ez igaz, azonban ezek a fiatalok — köztük több idősebbel együtt — akarnák. Ehhez az akaráshoz megvan a rátermettségük is, hogy jó előadásokkal szórakoztassák a békési embereket a közeljövőben. Ha megfelelő segítséget kapnak ezek a fiatalok — akik napi munkájuk után szorgalmasan tanulnak a késő esti órákig — akkor helytállnak és rászolgálnak a bizalomra, sőt elismerést szereznek nemcsak Békésen, hanem az e- gész járásban — mint az ellen- forradalom előtt. melő berendezéseit és magas az önköltsége, mégis kedvező fejlődésnek mondható, hogy az év har. madik negyedévében az előző esztendő azonos időszakához képest 26,5 százalékkal jobb volt az egy órára eső termelékenység. (MTI) Nyolcvanmillió téglával és hétmillió «•seréppel túlteljesítették tervüket a téglagyárak Tanácshír községekben elősegítsék az együtlAz Orosházi Járási Tanács január I7-én járási mezőgazdasági termelési értekezletet tart, melyre meghívják a községi tanácselnökhelyetteseket, a gépállomás vezetőit, mezőgazdasági szakembereket, a termelőszövetkezetek képviselőit és a jól gazdálkodó egyéni parasztokat. Az értekezlet célja, hogy a termelés növeléséért a A Nagyszénási gépállomáson megkezdték a téli gépjavítási munkálatokat Gépállomásaink munkája télen sem szünetel. A téli hónapokat használják fel a gépállomás dolgozói a gépek karbantartására, javítására. A Nagyszénási Gépállomáson december 31-ig már igen sok erőgép és más mezőgazda- sági gép javítását végezték el. Többek között 4 erőgép, 14 cséplőgép, 3 aratógép, 14 eke, több vetőgép, szelektor és tárcsa karbantartását fejezték be. Javult a gépállomás és a termelőszövetkezetek kapcsolata is. Hiányosság csupán az, hogy a szövetkezetek többször, több munkával túlbecsülték gépi e- rejiiket és kevesebb holdra szerződtek a gépállomással, amit később csúcsidőben a gépállomásnak kellett megmunkálni. A termelőszövetkezetek tagjai általában elégedetten nyilatkoznak a traktorosok munkájáról, különösen a Lenin Termelőszövetkezet tagjai dicsérik a gépállomás dolgozóit. Az elmúlt esztendőben a Nagyszénási Gépállomás fokozottabb segítséget nyújtott az egyéni gazdáknak is és több mint ezer gazda földién végez- j tek gépi munkát. működést a termelőszövetkezetek, a gépállomás és az egyéni gazdák között. Úttörő karnevál Orosházán a III. sz. általános iskola úttörői nagyszabású karnevált rendeztek szilveszter délutánján. Nagysikerű karneválon ötletes műsorral szórakoztatták az úttörők az iskola tanulóifjúságát. Elhatározták, hogy a jövőben is rendeznek hasonló összejöveteleket. Állandó jellegű mezőgazdasági kiállítást rendezuek Békéscsabán Állandó jellegű mezőgazdasági kiállítást rendeznek Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban. A kiállításon főleg az Alföld legjellegzetesebb állatvilágát, a legújabb munkaeszközöket ismerhetik meg az érdeklődők. Bemutatják azt is, hogy hizlalás és termelés szempontjából milyen takarmányozás a leghasznosabb. A nagy érdeklődésre számító mező- gazdasági kiállítás előreláthatólag május 1-re nyílik meg. Valamennyi gyár jól dolgozott, A Mályi Téglagyár az elmúlt é- vekben elmaradozott. Most nemcsak elérte a harminc milliós kapacitást, hanem túl is haladta és mintegy harmincegy millió téglát adott a népgazdaságnak. Jól dolgozott a Baranya megyei téglagyári egyesülés is, amely eredményesen használta ki termelő berendezéseit és a gyártás jó szervezésével körülbelül három millió téglával égetett többet, mint Ti korábbi években. A Csongrád megyei téglagyári egyesülésnél a jó létszám- és bérgazdálkodás következtében mintegy nyolcszáz—ki- ieneszázezer forint többleteredmény várható. A Hajdú megyei téglagyári egyesülés, bár még nem kielégítően használják ki terNémet gépeket kapunk a cukorrépateriuesztés további gépesítésére A cukorrépatermesztés fokozottabb gépesítése érdekében az Élelmezésügyi Minisztérium cukoripari igazgatósága megállapodást kötött a Német Demok- ratikus Köztársaság budapesti kereskedelmi kirendeltségével német gyártmányú gépek, gépi berendezések kísérleti felhasználásáról. A megállapodás értelmében a cukoripari célgazdaságok egy-két üzemegységét ellátják a cukorrépa ápolásához szükséges komplex gépi felsze- j reléssel. Ezenkívül több állami gazdaságnak és termelőszövetkezetnek átadnak kipróbálásra és használatra egy-egy nagy teljesítményű cukorrépa kombájnt is, amely egyszerre három sort fejel, a répát veszteség nélkül felszedi, letisztítja és sorba lerakja külön a fejet, külön a gyökeret, majd az utána kapcsolt rakodószerkezet önműködően felszedi a terményt. A tervek szerint a német szakemberek a cukoripari igazgatósággal együtt jövőre gépesítési bemutatókat is szerveznek az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. (MTI) 1202 esetben fizetett állat-kártérítést az Állami Biztosító Békés megyében Békés megyében egyre több termelőszövetkezet és egyéni gazda köt állat-, tűz-, jég-, bel- és ár- vízbizíosítást. 1957-ben csupán az állatbiztosítóknak 1202 esetben fizették meg a kárt. Jégkár címén íredig csupán a termelőszövetkezetek több mbit egymillió forintot kaptak. Baleset miatt ugyancsak számos család kapott hat—tízezer forintot s igen sokan részesültek részleges, vagy rokkantsági kártérítésben. Meddig less még ssó nélkül megtűrt divat a demokrácia becsületének rágása ? Egy közepesnél valamivel korosabb, jól táplált, jól öltözött férfi szállt fel a minap a vonatra. Kezeiben és a hóna alatt öt csomagot cipelt, amit részben a csomagpolcokon, részben maga mellett a pádon helyezett el. A következő megállónál egy nő szállt fel Öltözete finom anyagokból készült, de a színek összeválogatásá- nál egy kis hiba volt. A- mikor három megállóval arrébb leszállt, n kocsi női utasai összesúgtak, majd jóidéig hangosan beszélgettek arról, hogy milyen kár, ha valakinek van miből és még sem tudja jól összeválogatni öltözete színeit. Egy szó mint száz: a nő ruházatának nem is nagyon kirívó disszhar- móniáját a kocsi minden utasa észrevette. Az ötcsomagos férfi, miután elhelyezkedett, beszélgetni kezdett a körülötte ülőkkel. Hogy mivel kezdte, nem tudom, csak akkor kezdtem figyelni, amikor a panasz lávája szinte ömlött húsos, kövér ajkairól s a mát ócsárolva „a régi jó idők gazdag karácsonyait” emlegette. Hogy kiknek volt akkor gazdag karácsonya, azt senki sem kérdezte meg a vele beszélgetők közül, de ő sem mondta. Amikor a férfi leszállt, az öt csomag mellé még egy szép csempetüzhely is kikerült a vonat pogy- gyászkocsijából. A körülötte ülők — akikkel leszállása előtt beszélgetett — a kocsi ablakán utánanéztek és közülük egy sajnálkozva jegyezte meg: „Hogy viszi majd haza szegény?” Vártam, hogy az utasok majd ismét össze- súgnalc-búgnak, de nem szóltak. Sokat fejlődtünk az elmúlt tizenhárom év a- latt. Tudunk helyesen öltözködni, tudjuk lakásunkat ízlésesen berendezni, díszíteni, otthonossá tenni, és mindezt azért, mert van miből. ÉszrevesszükV sőt — bár leggyakrabban a háta mögött — szóvátesszük, ha valaki elmaradt az ízlésbeli fejlődésben, de azt már nem vesszük észre, hogy némelyek ok nélkül panaszkodnak, szándékosan szítják az elégedetlenséget, mocskolják a népi demokrácia becsületét. Mikor fejlődik már ki ízlésünk olyan irányban is, hogy megvédjiik népi demokráciánk becsületét a mocskotokkal szemben? Meddig lesz még szó nélkül megtűrt divat a demokrácia becsületének rágalmazása? Miért tartják sokan népszerűbb dolognak, hogy csípős megjegyzéseket, ízléstelen vicceket mondjanak a népi demokráciáról, mint elmondani e- redményeinket, visszautasítani a rágalmakat, felfedni az ellenség tevékenységét? Meddig lapulnak, hallgatnak a becsületes, igaz emberek a vasúti kocsik egyik zugában, amíg az ellenség hangja hinti a konkolyt a jószándékú, de politikailag még fejletlen emberek között? Hiszen a becsületes, népi demokráciához hű emberek komoly érvekkel, az igazság erejével halomra dönthetik az ellenség ingatag érveit, leleplezhetik ártalmas tevékenységét. Aki a népi demokrácia becsületét védi, az a nép becsületét védi, igaz ügy mellett emel szót még akkor is, ha az gyakran népszerűtlennek tűnik. Gondolkozzunk el e- zen! Itt az ideje végre, hogy hazánkban, a szabadság országában ne csak az ellenség, sőt elsősorban ne az ellenség éljen a szólás-szabadság jogával. Hallassák szavukat a becsületes emberek sokkal bátrabban, sokkal hangosabban, mint az ellenség és vessünk véget annak, hogy a néphatalom ellenségei a „demokrácia jogán” ó- csárolják a demokráciát! Gyenge István Pusztaföldvár.
