Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-31 / 305. szám
BImíÉS MTGl Világ proletárjai egyesüljelek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA. 1951. DECEMBER 31., KEDD Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM A következő három év feladata a megye mezőgazdaságában: a belterjes gazdálkodás megteremtése A megyei tanács végrehajtó bizottsága megvitatta, elfogadta, s határozattá emelte megyénk mezőgazdaságának fejlesztésére, belterjessé tételére irányuló hároméves tervet. A terv fő követelménye, mezőgazdaságunk minden szakágától az, hogy többet, jobbat, olcsóbbat a dolgozó parasztság, az egész lakosság élteszínvonalának fokozott emelkedése, az ipar nyeranyagszilkségletének kielégítése érdekében. A terv célkitűzései reálisak, #iegvalósításukhoz megvan minden lehetőség,hiszen a végrehajtás sikere nem annyira az anyagi e- rökön, vagy beruházásokon, hanem az adottságok jobb kihasználásán, megyénk dolgozó parasztságának szorgalmán, akaratán múlik. Röviden arról van szó, hogy 1958. és 1900. között lényegesen növelni és javítani kell állatállományunk szamát, minőségét, mert a több és jobb minőségű állatállománytól több és olcsóbb húst és tejterméket kapunk. És még valamit, nagymennyiségű szervestrágyát, aminek hiánya rányomja bélyegét növénytermesztésünk e- gészére. A lehetőségekhez képest ugyanis keveset, következésképpen drágán termelünk mindent. Külterjes gazdálkodás, tervszerűtlen, drága állattartás és hizlalás faként as egyénileg dolgozó parasztok többségénél tapasztalható, de van tennivaló a belterjesség érdekében éppen elég termelőszövetkezeteink j (készében is. Megyénk mezőgazdaságának leg nagyobb baja az, hogy kevés a szarvasmarhaáliornány emiatt kevés a szervestrágya, keveset terenyiek a földjeink, kevés jóminőségű, fehérjedús takarmány jut az állatállománynak. A gyenge takarmányozás miatt alacsony a tej, a hús és zsír termelés, satnyák az utódok. Végeredményben arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy van ugyan állatállományunk, de elég kicsi az értéke, s csak részben elégíti ki a szükségletet hozamokkal, ami keveset ad. az is nagyon drága. A terv legfontosabb feladatnak a szarvasmarhaállomány növelését, tenyésztésének -és minőségének megjavítását tűzte ki célul megy énk dolgozó parasztsága számára. A tej- és hússzükséglet kielégítése végett és azért, hogy minden hold szántóterületre leg- aláob négyévenként 200 mázsa is- tállótrágya jusson, az 1957. évi 96 380 darab szarvasmarhát 1960- ra 105 090 darabra kell növelni. Ez a növekedés évente csaknem nyolc és félmillió mázsa szarvas- marha trágya termelését teszi lehetővé. Az össz-szarvasmarhaál- lományon belül a tehénállományt 12 858 darabbal szükséges szaporíts!!.. F.zzel, és a jobb takarmányozással. a legelők javításával 1956- hoz viszonyítva 35 százalékkal nö- : vekszik az egy tehénre jutó tej- j hozam, úgy, hegy, amíg 1956-ban' naponta egy-egy liter tej csak: Stíl 630 családnak jutott, 1960-ban ' már 505 583 családnak jut egy-egy ' liter tej naponta. A célok elérése érdekében a; terv gondoskodik a szarvasmarha j egyforma típussá tételéről, magas tejhátterű tenyészbikákról, a mesterséges megtermékenyítés kiszélesítéséről és sok más fontos feltételről. A szar vasmarha állományon kívül csak a juh- és a baromfiállomány számának növelését tűzi célul a 3 éves terv Az 1956. évi 68 366 darab juh helyett 19604>an 83 400 darab juh, 1 600 000 baromfi helyett 1 900 000 baromfi lesz megyénkben. Az össz-sertésállomány az 1956. évi 404 537 darabról 1960-ra fokozatosan 370 259 darabra csökken, a kocaállomány viszont mintegy 5 és félezer darabbal növekszik. Az össz-sertésállomány csökkenése nem jelenti azt, hogy kevesebb lesz a zsír és a hús. A létszámot ugyanis a túl hosszú Ideig tartó süldőztetés növeli meg. Az egyéni gazdák jó része csak egyéves kora után kezdi hizlalni a süldőt, holott átókerra 120—140 kg-os súlyban már értékesítenie kellene. A terv le akarja csökkenteni a hosszú »üldöztetést és meg akarja gyorsítani a hizlalást. Ehhez az út: a tenyésztésre alkalmatlan, satnya, korcs kocák kiselejtezése, a íialás jobb előkészítése, a fias- kocák és a malacok jobb, szakszerűbb táplálása, elhelyezése. Lényegében ezeknek a feltételeknek a hiánya látszik most megyénk sertésállományának jó részén. A terv gondoskodik arról, hogy az állatállomány növekedésével párhuzamosan növekedjen a szemes- és a szálas takar mán >- termelés, természetesen arról is, hogy minél több legyen a kenyérgabona és az ipari nyersanyag. A növekvő állatállomány szervestrágya termelése, a több műtrágya, a mind nagyobb területen való pillangósnövény termelés, az öntözéses gazdálkodás kiszélesítése és a talaj- javítás együttes hatására I960— ra lényegesen megváltozik és tér- mőbb lesz megyénk szántóterülete. Mindezeket, továbbá dolgozó parasztságunk szorgalmát és akaratát figyelembe véve 1960-ra elérheti a holdanként! 8.8 mázsa búza, 11 mázsa őszi árpa, 9 mázsa tavaszi árpa, 15 mázsa kukorica (májusi morzsolt). Sok mázsa többletet jelent ez, hiszen 1951— 56-ban ezeknek a gabonafélék nők az átlaga (öt évi) «lég alacsony volt (búza 7.6, őszi árpa 9.8, kukorica 10.5 mázsa). A trágyázással, pillangósokkal, gépi munkával és más rendelkezésre álló eszközzel javított földjeinken lényegesebben nagyobb lesz 1960-ra minden növényféleség terméshozama. A célkitűzések reálisak, lelkesí- tőek, dolgozó parasztságunkon, a mezőgazdasági szakembereken a sor, hogy a tervét teljesítsék önmaguk. egész népük boldogulására.1957 újabb nagy lépéssel vitte előre a iöldművesszövetkezefi mozgalmat A földmű vessző vet kezetek mbit a fogyasztási beszerző és értékesítő szövetkezetek az elmúlt években már egész gazdasági és áruforgalmi tevékenységükkel hathatósan szolgálták a mezőgazdasági termelés növekedését s amellett a termelésre való szövetkezés fejlesztését Is. Jelenleg 2217 szakcsoport és társulás működik az országban, összesen 63 509 taggal. A szakcsoportok és társulások száma 680-nal, a taglétszámuk 18 116-tal a földterületük 16 634 gép és vetőmag ellátásában. A i földmüvesszövetkezetek által le. j bonyolított őszi, tavaszi s a másodvetésre való vetőmagforgalom a múlt évi 217. vagonról 487 vagonra, a tasakolt magvak forgalma pedig 5 700 000-ről 7 230 OOfl-re emelkedett. Mezőgazdasági termények értékesítésében ugyancsak számottevő előrehaladás tapasztalható: zöldségfélékből az 1956. évi 27 349 vagonnal szemben, az idén 19 012 vagont, gyümölcsfélékből a 22 339 vagonnal szemben 24 189 vagont, szálastakarholddal, állatlétszámuk 25 430. cal, a méhcsaládok száma pedig 69 108-cal növekedett egy év a- latt. Közös vagyonuk az 1956, évi 819 000 forintról 2 340 000 fo. rlntra emelkedett. Különösen nagyarányú fejlődés mutatkozik a szőlő- és gyümölcstermelő társulásoknál és nál. szakcsoportok^ mányból pedig a 31317 vagonnal szemben 36 661 vagont értékesítettek az idén a földműves- szövetkezetek. A földmű vesszővé tkizetekben az exportszállítások területén mutatkozó eredményt jól Jellemzi a legutóbbi két év összehasonlítása. Az idén a teljes mezőgazdasági exportból a földigen fontos munkát végeztek a földművesszövetkezetek az idén a szerződéses termeltetésben, továbbá a mezőgazdaság műtrágya, növényvédőszer. kisművesszövetkezetek részesedése már megközelítette a 20 százalékot. míg 1956-ban csupán 11,1 százalék volt a részesedés aránya (MTI) A megyei és a békéscsabai városi Vöröskereszt szervezete és a Véradó Állomás december 22-én megyei véradó ünepség kertében kitüntette a megye többszörös és kiváló véradóit. X Dorogi Mihály né, az egyik ki- tüntele.t véradó már harmincegyszer adott vért. Jelenleg a Békéscsabai Ruhagyárban dolgozik és egyik legjobb véradó szervező. Szabó Ferenc eddig negv. /etikétszer adott vért, méltán megérdemelte a kiváló /áradó kitüntetést, Milyen érdekesebb árucikkekre számíthat a lakosság 1958-ban __ Az új esztendőben a vásárlók sok cikkből lényegesen többet találnak majd az üzletekben. mint 1957-ben. Rádióból például maradéktalanul ki tudják elégíteni a vásárlók kívánságait, sőt nyolc-tíz újtípvsú készülék között válogathatnak. Űj vevőkészülékek legnagyobb része természetesen már ultrarövid hullámú adás vételére is alkalmas. Televízióból a már ismert típusokon kívül három újabb típus készül. Ezek közül az egyiket rádióval építik egybe. ,.1958-liai3 sm m sem lehet fontosabti, mint a tárgyalás felvétele a Szovjetunióval!“ — véli a Béke Nóbel-díjas Lester Pearson Ottawa. (MTI) A Béke Nobel- díjas Lester Pearson, volt kanadai külügyminszter az Ottawa Citizen című lapban megjelent eik- kébeu azt írja, hogy „1958-ban semmi sem lehet fontosabb, mint a tárgyalás felvétele a Szovjetunióval, a kelet és nyugat között fennálló problémák rendezésének megkísérlésére. A legutóbbi tudományos eredmények azt mutatják, hogy a Föld megsemmisítése „nemcsak köny- uyű dolog, hanem elkerülhetetlen is, ha használják a jelenleg rendelkezésre álló fegyvereket." Pearson sikraszállt „Washington, és Moszkva közvetlen p2- hatoüö/o tanácskozásai’' mellett. (MTI) — Mosógépből az' ipar jövőre 128 ezret készít, ami az ideinek háromszorosa. — Jövőre gyártanak hazánkban először elektromos hűtőszekrényt, 2500-at állítanak elő. Porszívógé.p a jövő évben már több készül, sőt egy új típussal bővítik a választék kot. Kétszeresét hozzák fogalomba az idei mennyiségnek elektromos tűzhelyből és villanyvasalóból is. — A jövő évben már forgalom- ba kerül a magyar gyártmányt versenykerékpár is. — Már az első negyedévben megjelenik a boltokban a 125 köbcentiméteres Dann Via motorkerékpár. — A jövő évben már teljesen« ki tudják az igényeket elégíteni varrógépből is. A választék bővítésére is törekedtek, így 1958-ban ebből a fontos háztartási gépből is új forma kerül a boltokba. (MTI) Szilveszter estéjire készülnek A sarkadi járásban — mint me- gyeszerte mindenütt — szilveszter estéket rendeznek az üzemekben, termelőszövetkezetben, hivatalokban. A sarkadi járási párt- bizottság is elhatározta, hogy öz- mcsorával egybekötött szilveszter estét rendez, melyre száz vendéget hívnak meg. A meghívottak között ott lesznek a munkásmozgalom idős harcosai, és a munkában kitűnt pártonkiviiliek is.
