Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-21 / 299. szám
1957, december 21„ szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAO s Húzából 18, őszi árpából 28, 4*11 It orró pú hói 30.1, kukoricából 22 .százalékkal többet termeltünk az lilén, mint az elmúlt évben Megyei főagronómusok tanácskozása a Földművelésügyi Minisztériumban Csütörtökön a Földművelésügyi Minisztériumban tanácskozásra ültek össze a megyei tanácsok és nagyobb városok főagronőmu- sai, hogy megbeszéljék az elmúlt gazdasági év eredményeit s a jövő évi tennivalókat. Az ülésen megjelentek a mezőgazdasági cikkeket termeltető egyéb minisztériumok képviselői Is, valamint a növénytermelést kiszolgáló állami és szövetkezeti vállalatok vezetői, A megjelent mintegy száz vezető szakember előtt Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési főigazgatóságának vezetője tartott beszámolót. Egyik legalapvetőbb eredmény, hogy nagy lépést tettünk előre ez évben a kedvező növénytermesztési arányok kialakításában, a növénytermelés — takarményter- melés és állattenyésztés összhangjának megteremtésében. Utalt arra, hogy csökkent az Ipari nyersen vadnövények területe, nrnt például a cukorrépáé, rost- jkenderé síi?. Ezt nem lehet megnyugvással fogadni ' — mondotta |— s a jövőben ki kell korrigálni íezt a hibát. Beszélt arról is, hogy fa szőlőföld újítások üteme ebben az évben előrehaladt, mert hét- száz-nyolcszáz holddal a termelő- szövetkezetek és egyéni termelők nagyobb területen telepítettek, ^mint az előző évben. Ez az ütem P azonban még mindig nem kielégítő ahhoz, hogy megakadályozzuk a szőlőterületek csökkentését. A növényápolási munkát ebben az évben általában időben, megfelelő minőségben végezték el A kedvező időjárás mellett, a jó munkának tudható be, hogy az 1956. évi termésátlagokkal szemben őszi búzából 18, őszi árpából 28, napraforgóból 20,3, cukorrépából 36,4, borból 20, tavaszi árpából 2«, kukoricából 32, szőlőből 20, zöldségfélékből pedig mintegy 10 —15 százalékkal nagyobb volt a holdanként! átlagtermés. Soós Gábor a továbiaklban részletesen foglalkozott egyes megyék növénytermelési kérdéseivel, s ismertette az évi versenyek eredményeit, majd a jövő évi feladatokról beszélt. Az 1958. évi növénytermesztési munkák, az őszi szántás-vetési, trágyázást és mélyszántási munkák elvégzésével lényegében megkezdődtek. Fokozott feladataink lesznek a növénytermelés továbbfejlesztésében, mert el kell érnünk, hogy kedvezőtlenebb időjárás esetén is jó termésátlagokat érjünk el. Jelentős területek maradtak szántatlamul, amelyek magszántására most, a téli kedvező napokat is fel kell használni. Tovább kell javítani a növény- termesztés arányát elsősorban a szálastakarmányt termő területek növelésével. El kell érni, hogy az előirányzott ipari növények termőterületeit leszerződjék. Tovább kell haladnunk a minőségi vetőmagvak és a legfontosabb gazdasági magvak lucerna, vörösíhere stb. termelésében. Az igényeknek megfelelőbb arányokat kell kialakítani a zöldségtermelésben. Tovább kell folytatni és tervszerűbbé kell tenni a szőlő, és gyümölcstelepítéseket. A beszámolót élénk vita követte, majd kiosztották az 1957. év mezőgazdasági munkaveTsenyben legjobb eredményt elért szervek és egyének jutalmát. (MTI) > Az erígyarapodás jegyében zajlott le a tagkSnyvkioszté taggyűlés Köröstarcsán Csütörtökön este ünnepi, új tagkönyv kiosztó taggyűlés volt az MSZMP köröstarcsad községi elapszervezetében. Az ünnepi hangulatot növelte az úttörők és a KISZ-fiatalok köszöntése, műűz »57. évi növénytermesztési verseny eredNényéröl Az 1957. évi nővén}-termesztési versenyt z megyei mezőgazdasági Osztály és a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei kirendelt- *ége közösen értékelte. Az értékelés alapjául az 195«—57. évi terméseredmények szolgáltak. A két ív közötti különbség alapján a egjobb termést a szeghalmi já- ás érte el. Ezzel a verseny első lelyezettje lett Második a békési árás, harmadik pedig a gyomai. L városok közül első Békéscsa- a. A gyümölcs- és sökteégterme&z- ís területén első az orosházi já- Ls, második Gyula város. Az öntözőtelepek versenyében ső a szarvasi, második a gyomai 1 sora, a vezetőség beszámolója az egész évi eredményes munkáról és az, hogy hét tagjelöltet vettek fel, Az alapszea-vezet 1956. november 29-én alakult 37 taggal. Haj-e közben jött létre hiszen az efllenfoirradalmárok meg-megúju ló támadásokat indítottak, sztrájkkal és fenyegetőzésekkel igyekeztek növelni a zűrzavart, gátolná a munkások, parasztok hatalmúnak újbóli megerősödését. A kommunisták vállalták a harcot • a küzdelem eldőlt a kommunisták, a szocializmushoz hű többség javára. A köröstarcsal pártszervezet az ország többi pártszervezetével párhuzamosan erősödött s dolgozott. Időközben hetvenen kérték felvételüket s most száztizennégyem kapták meg tag- és tagjelölt könyvecskéjüket. Az alapszervezet ereje, mint csaknem minden eddigi taggyűlésen, most is növekedett. A felvett hét tagjelöltből hat egészen fiatal, közülük három pedagógus, égi) egy tez-tag, egy pedig közép paraszt. Ajánló levelük az volt, hogy eddig is hűek voltak a párt politikájához, a szocializmus építéséhez és kitartó szorgalommal dolgoztak. X Szovjet Tervhivatal elnökének beszámolója a Legfelsőbb Tanács ülésszakán A TASZSZ jelentése szerint J. J. Kuzmin, a Szovjetunió Állami Tervhivatalának elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese a Legfelsőbb Tanács csütörtöki ülésén beszámolt az 1958. évi szovjet állami népgazdaság fejlesztési tervről. Az előadó az 1957. évi terv teljesítésének előzetes eredményeit érintve megjegyezte, hogy a Szovjetuniónak mind a 15 kötársasá- ga nemcsak teljesíti, hanem jelentősen túl is teljesíti az ipari termelés tervét. Előzetes adatok szerint a szovjet ipar termelése 1957-ben a terv szerint 7.1 százalékkal szemben 10 százalékkal növekszik. E- zen belül a termelőeszközök gyártása körülbelül 11 százalékkal, a fogyasztási cikkek gyártása pedig több mint 8 százalékkal emelkedik. Az idén körülbelül két millió tonnával több hengerelt árut, majdnem négy millió tonnával több cementet, és több mint 33 millió tonnával több szenet termeltek. A kőolajtermelés hetven százalékkal, a gáztermelés pedig másfélszeresére növekedett. A Szovjetunió ebben1 az évben fnajdnem 210 milliárd kilowattóra villamosáramot termel, mintegy. 18 milliárddal többet, mint 1956-ban. A népgazdaság alapvető állami beruházásai, több mint 10 százalékkal növekedtek ' Túlteljesítették a munkatermelékenység növelésének feladatát. A munka termelékenysége az e- gész iparban hat és fél százalékkal nőtt. Az előadó a mezőgazdaságra áttérve megjegyezte, hogy a Szovjetunió keleti kerületeiben, ahol 36 millió hektárnyi szűz és parlagföldet műveltek meg, létrehozták a mezőgazdasági termelés új, hatalmas alapját. Kuzmin a szovjet tudomány és technika 1957. évi kimagasló e- redményeit érintve kijelentette: „Most, amikor az atomenergia fel- használása a rakétatechnika és a termelés automatizálásnak fejlesztése új tudományos forradalmat hozott, a Szovjetunió vezető helyet foglal el a tudományos és műszaki haladásban.” Az 1958. évi terv összeállításánál figyelembe vették az Ipar és az építkezés igazgatásának új rendszerét. A terv előirányozza minden egyes köztársaság termé' szeti és termelési tartalékainak még jobb hasznosítását és a köztársaságok gazdasági kapcsolatainak megjavítását. Előírjuk a vegyipar fejlesztésének jelentős gyorsítását, különösen a műanyagok, műszálak, műbőrök, a műgyanták termelésének gyorsított fejlesztését. Ebben az iparágban a beruházások volumene 1957-hez képeset 2.5 milliárd rúbellel, vagyis ötven százalékkal növekszik. A széntermelést majdnem 27 millió tonnával tervezzük növelni 39 millió százezer tonna nyer» vas, 53 600 000 tonna acél olvasztását és 41 700 000 torna hengere] táru gyártását tervezzük. 1958 —59-ben a vasércbányászat teljesítőképességének növekedése majdnem 35 milldó tonna lesz. Ez kétszerese Svédország ét Anglia 1955-ös együttes vasérctermelésének. 1958-ban hozzáfogunk a nyugat- szibériai vasmű, a harmadik nagy keleti kohászati központ építésé-] hez. Az 1958-as tervek szerint több mint ötmillió kilowat összteljesí- tőkópességű villamos erőművet helyeznek üzembe és megkezdik öt új hatalmas hőerőmű építését. Az országban több atomerőmű é- pül, összesen 200—400 ezer kilowat teljesítőképességgel. Az új terv előirányozza a könnyű- és élelmiszeripari termékek gyártásának növelését A szövetgyártás egy év alatt hetvenöt millió méterrel, a bőrcipöé pedig 28 millió párral növekszik. A hús. és tejtermékipari termelés 14 százalékkal, a cukortermelés 18,2 százalékkal növekszik. A mezőgazdaságban az 1958. évi fő feladat a gabonafélék ipari növénye'-, zöldségfélék és takarmányfélék terméshozamának • és ósszbetakarításának növelése, a hús-, vaj-, tej-termelésének növelése. A szűz- és parlagföldek meg. művelése tovább folyik. A mező- gazdaság fejlesztése 1957-hez viszonyítva, 17 százalékkal növekszik. Kuzmin kijelentette: a lökhajtá- sos és turbinásrepülőgépek széleskörű alkalmazása arra vezet, hogy a repülőgépek utasszállítási díjszabása nem lesz magasabb, mint a fapados vasúti kocsiké, ebből következik, hogy a legközelebbi évékben a Szovjetunióiban az utasszállitás nagyrészét repülőgépek bonyolítják le. A terv szerint a Szovjetunió nemzeti jövedelme 1958-ban körülbelül nyolc százalékkal növekszik. A munkások és az alkalmazottak száma a népgazdaságban 54 400 000-re emelkedik. (1957-ben 52 600 000), Az állami költségvetés szociális és kulturális célú előirányzatai majdnem 14 milliárd rubellel nőnek 1957-hez képest és összegük 212 milliárd rubel. A legfontosabb iparágakban folytatódik a rövidített munkanap bevezetése. Kuzmdn közölte, hogy 1958-ban a Szovjetunióban összesen 61 millió négyzetméter alapterületű lakóházak építését tervezik, szemben az 1957. évi 47 millió négyzetméterrel. A felső és középfokú képesítéssel rendelkező szakemberek képzésének további növelését tervezik. Az ilyen szakembereket képző tanintézményeket körülbelül 838 ezer ember végzi el, 64 ezerrel több, mint 1957-ben. Az előadó ezután ismertette a szövetséges köztársaságok népgazdaságának 1958-as fejlesztési mutatószámait. Az 1958-as népgazdasági terv a Szovjetuniónak a külföldi államokkal való széleskörű árucseréjét és a más formájú gazdasági e- gyüttműködés fejlesztését írja elő. Kuzmin megalapította, hogy a Szovjetunió külkereskedelmének több, mint kétharmada a szocialista világpiacon bonyolódik le A szovjet külkereskedelem egészséges alapon aktív kereskedelmi mérleggel fejlődik. A Szovjetunió nagy ügyeimet fordít a gyarmati függéstől megszabadult országokkal és a többi országokkal való kereskedelemre is. A Szovjetunió Lelféleőbb Tanácsának ülésszaka J. J. Kuzmin, az Állami Tervhivatal elnökének beszámolója után Arszenij Zvejev pénzügyminiszter beszámolt ®- Szovjetunió 1958. évi állami költségvetéséről és az 1956. évii költségvetés teljesítéséről. A szovjet pénzügyminiszter beszámolója elején megjegyezte, hogy az 1957. évi nemzeti jövedelem 1956-hoz viszonyítva hat százalékkal, 1955-höz viszonyítva 18 .százalékkal növekszik. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1958-ban szemben az 1957. évvel 8 százalékkal növekszik. A költségvetés egyik legfontosabb jövedelmi forrása az állami vállalatok és gazdasági szervezetek nyereségbefizetése, amelyet 1958-ra az 1957. évi 116 milliárd rubellel szemben 130 milliárd 300 millió rubel összegre irányoztak elő. A szovjet kormány lehetőnek tartja, hogy 1958. január 1-től 35 százalékkal csökkentse azoknak a körét, akikre a gyermektelenségi adó fizetése vonatkozik. A szociális és kulturális célokra 212 milliárd 200 millió rubelt fordítanak, s ez 23 milliárd 800 millió rubellel több mint 1957-ben. A költségvetés szerint az összes iparágak fejlesztésére 129 milliárd rubelt fordítanak. A legnagyobb összegeket a vegyipar, a kohászat és a fűtőanyagipar fej- Tétének, gyorsítására költik. N^plcvannyolc milliárd két* százmillió rubelt — az 1957. évinél 16 milliárd 800 millió rubellel többet — fordítanak társadalom- biztosi tási'a és szociális gondozásra. Az államnak a munkabér emelésére, a nyugdíjak javítására, a lakosság adóterheinek könnyítésével kapcsolatos intézkedésekre fordított pótkiadásai 1958-ban kő. rülíbe’ül 63 milliárd rubelre rúgnak. A munkások és alkalmazottak jövedelme 1955-höz képest körülbelül 120 milliárd rubellel nő A kolhozoknak és a kolhozparasztoknak az új évben körülbelül 40 milliárd rubellel több jövedelmük lesz, mint 1955-ben. A költségve* tée lakásépítésre 36 milliárd 800 millió rubelt irányoz elő. A Szovjetunió pénzügyminisztere a szövetséges köztársaságok költségvetéséről szólva, elmondta, hogy ennek összegét 1966-ra 319 milliárd 100 millió rubelre tervezik, szemben az 1956-ban elfoga* dott 139 milliárd 600 millió rubellel és az 1957-ben elfogadott 194 milliárd 100 millió rubellel? (MTI) Játékvásárt rendeseit a. csabai IV. m. Iskola A békéscsabai IV. számú általános iskola a napokban rendezte meg jól sikerűit Télapó-ünnepségét és karácsonyt vásárt. A karácsonyi vásáron különböző játékokat árusítottak, melyeket a szülői munkaközösség tagjai készítettek el. A kiállított játékok túlnyomó többségét már megvásárol-
