Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-12 / 291. szám

185*. december 12.. csütörtök BfiKfiS MEGYEI XÉPÜJSAG 5 MIÉRT, MIÉRT A MIÉRT? Kína városaiban, így például Sanghajban is nagyon szeretnek az emberek telefonálni. Telefonálás után (!) a telefonáló a készülék alatt lóvó perselybe ejti a beszélgetésért járó díjat. A kerékpározás ;is nagy divat, mert olcsó és hasznos közlekedési mód. A kerékpárok végtelen sora áll a mozik, színházak, áruházak, hivatali épületek lelőtt, de egy sincs leláncolva-lakatolva és senki sem őrzi őket. Mind­ez azért jutott eszembe, mert a csabai kerékpármegőrző bódéjával kapcsolatos „miértre,, három helytálló cáfoló levelet kaptam. Vagyis mi mégcsak az őrbódék méretei körüli vitáknál tartunk, ugyanakkor a népi Kínában azt sem tudják, hogy mi fán terem a „kerékpármeg­őrző”. Nálunk ez lehetetlen? Miért? Mintha csak a fenti miértre adna kedvező feleletet a következő kedves eset: — őzt mondja minap A. György barátom, hogy a Mi­értbe illő eset történt vele. A rádiója döglődött, döglődgetett, s egy­szer csak kimúlt. Hóna alá kapta, s vitte a csabai KERAVILL-be. Órát már javíttatott órásmühelyben, de rádiót a KERAVILL-ítél még nem. Mindenesetre úgy képzelte, hogy javítás és javítás egyku­tya, de így is remélte, hogy néhány hét múlva visszakapja a rádió­ját. De mit tesz isten, azaz a rádiók istene? Egy fiatal szerelő vette át a készüléket. Mi baj? — kérdezte. Meghalta magát — válaszolta Gyurka. — A fiatalember kibontotta, bekapcsolta, csavarhúzóval babrálgatta s a készülék gyönyörűszép régi hangján megszólalt Barátom egészen oda volt. Ilyen csodát megérni, hogy a javítandó tárgyat nyomban megjavítják, hói ez majdnem harmadik szputnyik! — Mivel tartozom? — Semmivel Hogyhogy semmivel, — hüledezett Gyurka barátom. — Hát úgy, hogy sem anyagot, sem jelentősebb időt nem áldoztunk rá, — felete a fiatal szerelő s azzal udvariasan köszönve egyéb munkája után látott. — Én pedig azzal zárom ezt a kis történetet, hogy íme ilyen típusú dolgozóké a szocialista keres­kedelem közeljövője. Már ma nem is egy van belőlük, csak fel kell rájuk figyelni, páldaképül állítani őket a kiszolgálandó felek be­csületes naivitását anyagilag gáládul kihasználókkal szemben, de még álig teszünk ilyet. Miért? Egyik vállalat dolgozói itt Csabán, miként annyi más vállalaté a megyében, — izgatottan készültek a télapóra, ami azt jelentette, hogy csomagokat készítettek a gyermekes szülők apróságainak a megajándékozására. Igen ám, de a délutáni kiosztáshoz Télapó is kell, olyan, akinek igazi piros süvege, meg kabátja van, fehér prómszegélyes és a bajsza meg a szakálla sem utolsó. Ilyen csak egy volt a városban, a Közértes Télapó. El is hívták s ő jött is nagy si­etve. Annyi szívvel-szeretettel osztotta ki a csomagot, hogy felnőtt és gyermek egyaránt mélységesen meghatódott. — Szereplése után már rohant volna tovább, mert. hiszen annyi gyermek várja szerte a városiban. — A vállalat a jó „mu* káért” meg akarta őt jutalmazni, nem fogadta el. Négygyermekes Télapó vagyak, jól tudom mekkora öröm a gyerekeknek a megjelenésem, szeretetből csinálom — mond­ta — és mái- rohant is máshová, roájsik vállalat gyereked közé. _ A Mi értben ennek az esetnek az elbeszélésével állítottunk emléket az örömmozgás eme másik önzetlen "csabai bajnokának. — Azt hiszeín. felesleges feltennem a kérdést, hogy „miért?’* — húr — Jelentés a Mongóliái földrengésről Hétfőn Ulan Bátorban jelen­tést adtak ki a földrengésről, a- mely múlt szerdán Nyugat-Mon- góliát sújtotta. Három helység­ben minden ház összedőlt. Elő­zetes becslések szerint a földren­gésnek húsz halálos áldozata van és 13 ember el tűnt. A föld­rengés következtében mintegy ötszáz nagyobb háziállat is el­pusztult. Többfelé a föld kilomé­teres hosszúságban megrepede­zett, a hegyekből hatalmas kőtö­megek zuhantak a mélybe. A mentés folyik, a földrengés sújtotta lakosság számára gon­doskodnak megfelelő elhelyezés­ről. Ha mindenki Van Békés megyének egy hatéves terve, amelyről csak igen kevesen tudnak. Nem igen kerül szóba, eddig hallgatott róla az újság Is. Pedig népgaz­dasági és közegésaségügyi szem­pontból igen jelentős feladatot határoz meg ez a haté s terv: fásítás. Az utóbbi években nagyará­nyú fásítás volt a legelőkön, a községek terein, hasznositatlan Keresett cikk a földimogyoró Medgyesegyházán és kör­nyékén évről-é vre egyre többen termelnek földimo­gyorót. Nem is csoda, hiszen a folyton növekvő igények­nek még így sem tudnak t- leget termelni. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az, hogy bár a megyében terem, Békéscsabán még sem lehet pörkölt mogyorót kapni. Ez főleg a spekuláció miatt van. Ebben az évben külö­nösen jól fizetett: mert 30— 40 forintot kapnak a terme­lők 1 kg nyers mogyoróért. Érdemes tehát mogyorót termelni! Értékesítése a jö­vőben is biztosítva van. A földművesszövetkezetek min den mennyiséget felvásárol­nak! határrészeken, Mindez a hat­éves fásítási terv keretében tör­tént, amelynek megvalósítása 1954-ben kezdődött. Hatalmas területeket fásított azóta a Bé­kés megyei Állami Erdőgazda­ság Is, mintegy 660 hektárt. 1954_ ben 7341 hektár üzemi, vagyis állami és 527* hektár széjjel- szórt erdő volt. Ez a megye földterületének 2,20 százalékát tette ki. A terv szerint 1960-ban 8100 hektár üzend és 7933 hek­tár nem üzemi erdő lesz. Ez összesen 16 700 hektár s a me­gye fötdterül. inék 2,89 száza­lékát teszi ki A folyamatos telepítés nyo­mán az erdőgazdaság már 8000 hektár erdővel rendelke­zik. Ebben az évben 343 hektár területet telepítettek. A jövő évi telepítéshez már megkezd­ték a talai előkészítést. Ezek után felvetődhet a kér­dés, hogy mi a haszna a me­gye lakosságának ebből a haial­A Ruhagyár hultúrcsoportja már Szilveszterre készül December a vidámság, az öröm, bálák és az új esztendő-váras hó­napja. Decemberben fő leginkább a feje a kultúrmunkásoknak, hogy sikeres műsorokat állítsanak ösz- sze, hogy új és az elmúlt éveknél is gazdagabb ötletekkel fűszerez­ve teremtsenek jó kedélyt, jó han­gulatot. Üzemi kul t úrcsoportjaink már régóta készülnek a decemberi ün­nepekre, összeállították a műsor­terveket, megkezdődtek a próbák, és a „mindent bele!*’ akarat, lelke­sedés sem hiányzik. A Békéscsabai Ruhagyárban legalábbis ez a hely­zet. Ha még többre, néhány rész­letre is kiváncsi az újságíró és az olvasó is, ám legyen: keressük meg Elekes Sándort, a gyár kultúrfele- lősét. Fenyőfa ünnepség, sokszáz ajándék Ez a kicsik öröme lesz! Az üzem a gyári bölcsőde és napközi otthon kis lakóit látja vendégül kultúr­termében, ahol hatalmas, csiilogó- viilogó karácsonyfát állítanak fel. Minden gyermek kap ajándékot, de nemcsak azok, akik a bölcsődé­be, vagy a napközibe járnak, ha­nem hatéves korig minden gyári dolgozó gyermeke. Hogy kedves ünnepség lesz, az bizonyos. A napköziben már erről csiripelnek az apróságok és talál­gatják, vajon sok szép ajándékot, csokit, cukrot hoz-e majd a gyári télapó? Aki jól viselte magát nem csa­fásítana... latkozik. így van gyerekek? Ezt mondja a télapó is. Együtt a karhatalommal Már régi és mély, baráti a kap­csolat a Ruhagyár és a karhatalom kul túrcsoportjai között. A szilvesz­teri ünnepségre is közösen készül-' nek. Elekes Sándor erről így tá­jékoztat bennünket: — Sok sikert arattunk együtt ebben az évben. Elhatároztuk, és illő is, hogy az ó- évet együtt búcsúztassuk és együtt köszöntsük az új-esztendőt is. Kitűnő műsort állítottak össze. Rövid, vidám jelenetek, énekszá­mok, népi tánc-bemutatók pereg­nék majd a szilveszteri esten. — A gyár és a karhatalom népi tánccsoportja új táncokkal készül. Szilveszterkor szerepelnek először egy somogyi párostánccal és egy eredeti román népi tánccal. Szép és gyümölcsöző ez a kul- túrfkapcsolat. A remi őreinek, és a gyári dolgozóknak összefogását, barátságát bizonyítja. — Akkor este a karhatalom kultúrműsorában is fellépünk Mindkét helyen szeretnénk sok tapsot aratni és örömöt szerezni a vendégeknek. Majd, ha visít a malac a» — Mégpedig az újévi! Arról van szó ugyanis és nem másról, hogy aj ruhagyári Szilveszterre a kulturo- sok hatalmas tombola-játékot is terveznek. A főnyeremény termé­szetesen egy újévi malac lesz. Ez a malac visít majd, tea meghúzzák a farkát!... Telt házat váináí a sziLvésztert műsorra. így vök ez minden évben — mondja búcsúzóul Elekes Sándor. — Nálunk már hagyomány, hogy a gyár dolgozóinak többsége együtt ünnepel. Most is így lesz. Vidám­ságban nem lese hiány, ezt a kul- turosok garantálják... MOZIK MŰSORA SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Dec. 12-18: A test ördöge. Kezdés: ti.: 6, 8, v.: I i.l érákon BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Dec: 12—15: Két anya. Kezdés: h.: fél «, fél 8, v.: fél 4, fél «, fél 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Dec: 12—15 Halhatatlan Carnizon. Kezdés h.: fél 8, fét 8, v.: fél 4, fél Bj fél 8 órakor: ERKEL 51074. GYULA Dec. 12-én este fél 8 órakor egy előadás: Hirosima gyermekei. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, V.: fél 4, fél fj fél 8 órakor. PETŐFI MOZI, GYULA Dec. 12—17: A negyvenegyedik. Kezdés: hétköznap I és 7 órakor, va­sár- és ünnepnap: 3, 5, 7 órakor, BEKE MOZI. OROSHÁZA Dec. 12—15: Olmer bűne. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3. 5, 7 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Dec: 12—18: Külvárosi legenda. Kezdés: h.: fél 6. fél 8, v.: fél 4, fél 6; és fé! 8 órakor. PETŐFI MOZI, SARKAD Dec. 11—12: Kútja nem hátrál. Kezdés: h.: 8. v.: «. 6 és 8 órakor, SZABADSÁG MOZI, GYOMA Dec. 11—12: 304-os számú úgy. Kezdés: h.: 8. v.: 4. * és B órakor) TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Dec: 12—16: örök visszatérés. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3, 5. 7 érákon VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVÄCSHAZA Dec. 11—12: Riadó a hegyekben. Kezdés: ti.: 7. v.: 3. fc 7 ó-akor. ADY .MOZI, SZEGHALOM Dec. 11—13: All Baba. Kezdés h.: 7, v.: 3, 5, 7 órakor. :YA MOZI, BÉKÉS 4 , f>uA 6, 8. v.: 4, «, 1 órakor) Vágyakozás. yArri főtt más erdőterületből? Sajnos ed­dig még nem sok volt, hissen az elültetett facsemetékből csak 50—60 év múlva lesz irtható er­dő. A lassú folyamat ellenére csaknem minden évbe« történik Mi pedig sok sikert kívánunk a Ruhagyár és a karhatalom közös kulUírcso porijának az idei Szil­veszter esten is, és minden új sze­repléséhez. Süss Ervin „Bartók Béla“ Állami Zeneiskola hangversenyterme December 12-én és 13-án este 7 órakor erdőírtás. Az 1956—57-es év­ben 20 800 köbméter fát termel­tek ki az erdőgazdaság dolgozói. Ennek a mennyiségnek egyré- szét, 5800 köbmétert ipari cél­ra, a többit pedig (hasábot, do­rongot, rőzsét, tüsköt) tüzelésre adták át a kereskedelmi szer­vek útján a megye lakosságá­nak. Az 1957—58-as erazdasági évben valamivel többet, mínt­A Békéscsabai „Bartók Béla” Állami Zeneiskola tanárainak kamara estje. Dr. Matusovszky Andrásné (ének), Dr. Paulovics Gézáné (zongora), Mrózik Jé. nosné (zongora). Közreműködik a Zeneiskola leánykórusa,' Vezényel: Gulyás Mihály. Születés — házasság — halálozás Olvasd A NÉPÚJSÁGOT egy 25 000 köbmétert termelnek ki. A kitermelés már megkez­dődött s mivel szűkösen van tűzifa, azon mód nyersen átad­ják a kereskedelmi szerveknek. A jövőben előreláthatólag min­den évben több lesz a kiterme­lés, úgyhogy valar.úvel kevesebb tűzifát kell Importálnunk. S még kevesebbet kellene, ha nemcsak az erdőgazdaság és a legeltetési bizottságok, hanem mindenki fásítana, aki teheti, mert bizony sok dűlőút, csator­na és árok mentén, sok udva­ron nincsen még fa. Pedig a fásítás nemcsak a tüzelőhiány enyhítésére, hanem a szelek, a porfelhők megfékezésére az egészségesebb levegő miatt is szükséges. Tótkomlóst anyakönyvi hírek Házasságok: Fodor János és Gyivicsán Magdolna Mária. Ba­lázs Dezső, és Szikora Emilia. Molnár Tibor és Péley Aliz. Tóth Károly és Haskó Judit. Kőszegi István és Sajtos Mária. Halálozás: Moravszki Istvánná sz. Oravecz Anna 79 éves. Hu- dák György 43 éves. Bélán And­rásné sz. Piros Julianna 63 éves. Békési anyakönyvi hírek Születések: Mucsi László és Szöllősi Mária Erzsébet leánya Mária Julianna. Králik László és Kiss Zsuzsánna fia László. Mol-1 nár László és Szarka Julianna I fia János. Szekeres István és Tóth Margit leánya Mária. Házasságkötések: Kisházi Jó­zsef és Szabó Anna. Csapiár Sán­dor és Szabó Mária. Ilyés Sán­dor és Szabó Etelka. Halálesetek: Erdélyi Istvánné Nyesta Rebeka 71 éves. Matyi Szabó Istvánné Egresi Julianna 72 éves. Horváth Róza 47 éves. Szabados Jánosné Szalontai Má­nia 78 éves. Üjkígyósi anyakönyvi hírek: Születések: Bózsó Sándor és Ragályi Julianna fia István. Svarsnig Lajos János és Varga Máira leánya Magdolna Mária. Oláh István Béla és Tokai Mar­git fia István. Hrabovszki Pál és Machlik Ilona leánya Katalin Márta. Házasságkötések: Gera András Kvasz Etelkával. Tóth Sándor Stégerméjer Máriával. Halálozások: Szlancsik Pál 84 éves. Prágai József 76 éves. Kiss Mihály 66 éves. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents