Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-11 / 290. szám
195". december 11., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 * Csehszlovák Kommunista **■ Párt Központi Bizottságának meghívására 16 főből álló magyar pártmunkás-küldöttség a 'csehszlovák falusi pártmunka helyzetét tanulmányozta szeptember 23-tól október 9-ig. A meghívásnak többek között abban van a jelentősége, hogy ez volt az első küldöttség, amely népi demokratikus ország pártmunkáját tanulmányozta. A küldöttségnek [módjában volt megismerkedni a [Csehszlovák Kommunista Párt tevékenységének sokoldalú, gazdag eredményeivel, s ennek alapján a delegáció sok, hasznos tapasztalattal tért vissza. S ez egyben tovább erősítette a két párt és nép közötti barátságot. A csehszlovák elvtársak figyelemre méltó eredményeket értek el a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Az átszervezéssére jellemző (az 1953-as esztendőtől eltekintve, amikor néhány szövetkezet feloszlott), hogy a fejlődés e- gyenletes volt. A nagyarányú fejlesztés főleg az 1957-es esztendőre esik, mintegy 2500 új szövetkezet a- lakult (tsz). Ezzel a szövetke- tek száma 10 500-ra emelkedett, | ami annyit jelent, hogy a földterületnek 60 százaléka szocialista szektorhoz tartozik, az állami gazdaságokkal együtt. A szövetkezetek szervezése eltér a mi szervezési módszerünktől. A- míg nálunk egy községben több termelőszövetkezet is van, Csehszlovákiában egy községben egy termelőszövetkezetet szerveznek (a községek általában kisebbek, mint nálunk. A szövetkezetek átlagterülete 270 hektár, (1 hektár 2700 négyszögöl.) IZ' üldöttségünk nagy figyelmet fordított a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tanulmányozására, melynek során kitűnt, hogy a dolgozó parasztok belépése, s ebben az évben főleg a ^Scözépparaszrtság tömeges belépése — az önkéntesség, a sokoldalú, hosszú időn át előkészített, tervszerű politikai munkának az eredménye. Helyenként, szórványosan előfordul bizonyos nyomás, adminisztratív intézkedés, de az ilyen jelenségekkel szemben a pártszervek nagyon határozottan fellépnek. Nem tűrik az erőszak alkálin azuaav. Az elért eredményeket a csehszlovák elvtársak azzal értékel, hogy megteremtették a szövetkezetek szervezésének politikai és gazdasági feltételeit. A Csehszlovák Kommunista Párt X. kongresszusa feldolgozta a szövetkezetek szervezésében lévő tapasztalatokat és ennek alapján jelölte meg a további tennivalóikat. Elsőként azt jelölte meg, hogy a mezőgazdaság szocialista (átszervezése a kommunisták elsődleges feladata. A kongresszus feliépet különböző helytelen nézetek ellen, amelyek megmutatkoztak a kommunisták állásfoglalásában. Fellépett az olyan nézetekkel szemben, mint amilyenek a kongresszus előtt uralkodtak, hogy a községi pártszervezetek a járásoktól várták a kezdeményezést, a járások viszont a megyétől, a megyei szervek a központtól. A kongresszus rámutatott olyan helytelen nézetekre is, mint például „télen nem lehet szövetkezeteket szervezni“, más alkalomkor pedig azt állítatták, hogy „nyári időszak nem alkalmas a szövetkezetek fejlesztésére”. A kongresszus által hozott határozatokat széles körben megírta : KLAUEÓ KÁTYÁS vitatták a párt-aktivistákkal és konkrét programot dolgoztak ki a párt, az állami szervek és a tömegszervezetek számára. kongresszus határozaténak alapján, úgymondván minden szerv egy nyelvein beszélt a szövetkezeti szemezést és megszilárdítást illetően. A mezőgazdaság átszervezésénél elért 60 százalékos eredményt a párt lényegében 2—3 esztendei türelmes, tervszerű politikai munkával készítette elő. A pártbizottságok a gyakorlatban hiizosftattak az agitáció és a pro-' pagandom unka állandó jellegét, felszámolták az agitáció kampányszerűségét. Folyamatosan tartottak előadásokat, kisgyüléseket, a- melyeken konkrét példákkal bizonyították a nagyüzem előnyét a kisparaszti gazdálkodással szemben. Az agitátorok számára, akik túlnyomó többségben szövetkezeti tagokiból tevődtek össze, brosúra-, kát, röplapokat adtak ki, s ezzel is segítettéle az agitációt. Nagy gondot fordítottak a közép- és alsó funkcionáriusok felkészítésére. Ezek számára különböző tanfolyamokat szerveztek! Üzemi munkáskádereket küldtek le a falura, akik komoly tapasztalattal rendelkeznek a pártmunkáJ ban és gazdasági vezetésben. Ezek az elvtársak nem vették el a helyi szervek önállóságát, hanem azokkal közösen segítették elő a kongresszus határozatainak végrehajtását. A pártapparátusból — kezdve a Központi Bizottságnál — felelős beosztásban lévő elvtársakat is küldtek ki a községekbe, akik a legnehezebb területeket vállalták, vagy olyan községeket, ahol meg nem volt szövetkezet, g hosszú ideig (félév, egy év) dolgoztak a politikai munka előkészítésén. A megyei pártbizottságok rendszeres tapasztalatcserét tartottak a járási titkárokkal. A jó tapasztalatokat általánosították és menetközben számolták fel a szervezéssel kapcsolatos hibákat, hiányosságokat. Előfordult például á tömeges belépéseknél, hogy kulá- kokat is vettek fel a szövetkezetekbe. A politikai munka állandó jellegének biztosítása mellett á pártbizottságok igen nagy gondot fordítottak a téli hónapok tervszeJ rű kihasználására. Ebben az időJ szakban széles körben ismertették a szövetkezetek alapszabályát. Gondot fordítottak a szövetkezeti elnökök, brigádvezetők továbbképzésére Iskolák és különböző esti-tanfolyamok szervezésével. A téli hónapok alatt dolgozták ki á szövetkezetek gazdálkodási tervét. Ezt széles körben ismertették és megvitatták a szövetkezeti tagokkal. A szövetkezetek közgyűléseire meghívták az egyénileg gazdái-1 kodó parasztokat azzal a céllal hogy ismerjék meg a szövetkezei életét, elért eredményeit. JJizonyos időszakonként országos szövetkezeti kongresz- szusokat tartanak. A legutóbbi — 1956-ban megtartott kongresszus — célul tűzte ki, hogy 1960-ra a szövetkezeti gazdaságok túlsúlyba jussanak a mezőgazdaságban» Ez azt jelenti, hogy a csehszlovák mezőgazdaságnak mintegy 80—85 százaléka tartozik szocialista szektorhoz 1960-ban, az állami birto-i kokkal együtt. A kongresszus az 1957-es évben 570 000 hektárral tervezte a szocialista szektorok területének növelését, ezzel szemben 1957. szeptemberét már 800 000 hektárral növelték, előreláthatólag ez év végéig el fogják érni az egymillió hektárt. A szövetkezeti kangreszust é- veniként a járásokban is megtartják, melynek célja: összegezni az elmúlt év eredményeit, tapasztal latait, s maghatározni a további tennivalókat. A kongresszusra a szövetkezetek delegátusokat válaszának, ezekre a tanácskozásokra meghívják az egyénileg gazdálkodó parasztokat is. A pártbizottságok nagy gondot fordítottak arra, hogy gazdaságilag szilárduljanak a szövetkezetek, emlekedjék azok jövedelmezősége, A tervszerű, folyamatos pártmunkának e téren is meg lett az eredménye. Évről-évre javul a szövetkezetek gazdálkodása, emelkedik a tagság jövedelme. Ezáltal a szövetkezetek példamutatókká váltak az egyénileg dolgozó parasztok előtt. Ezt bizonyítják a következő számadatok is. Egy hektárra eső növekedés — beleértve az állatállományból származó bevételt is — az elmúlt esztendőkben a következőképpen alakult: 1953-ban 23,69 korona, 1954-ben 33,35 korona, 1955-ben 39,46 korona, 1956- ban 42,46 korona. A munkaegység értéke — a pénzér-téket figyelem- bevéve a következőképpen növel kedett: 1953-ban 11,7, 1954-ben 13,05, 1955-ben 14,91, 1956-bar) 15,87 és 1957-ben 17,35 korona. Ehhez jön még a természetbeni juttatás, amely területenként változik .valamint a háztáji gazdaság gokból származó jövedelem. (1 korona kb. 1,20 forint) A szövetkezetek évről-évre egyenletesen növekvő jövedelme igazolja az egyénileg gazdálkodó parasztok előtt a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. . IV yomonkövette, a gyons fejlő- 1 dést, sőt egyes területeken megelőzte a nagyfokú állami se- gítség a beruházásoknál, valamint a mezőgazdaság gépesítésénél. A gépállomások komolyan segítik a szövetkezetek gazdálkodását és igen korszerű gépekkel vannak felszerelve, A nagyarányú szőve' kezeti fejlesztésnél megtalálható a ezáiárd munkás-paraszt szövetség és ezen belül a munkásosztály nagy segítsége, amely a szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását segíti elő. Az üzemi patronás csoportok komoly segítséget adnak a szövetkezeteknek, főleg az építkezésnél, a gépjavításoknál, a gépek korszerű átalakításában. A munkásosztály politikai öntudatánál fogva, tudatában van annak, hogy a mezőgazdság szocialista átszervezése milyen jelentőséggel bir a szocializmus építése szempontjából. A ml pártunk politikai bizottságának a tsz-mozgalom megszilárdításéról és fejlesztéséről hozott határozata alapján úgy gondolom, hogy sajátos helyzetünk figyelem- bevételével hasznosítani tudjuk a ; csehszlovák elvtársaknál szerzett ! tapasztalatokat. Egy év mérlege A mezőkovácsháa Új Élet Tsz- ben a múlt hét péntekén közgyűlés elé terjesztették az 1956—57. gazdasági évről készített zárszámadást. A szövetkezet elnöke, Erdei elvtára a zárszámadásról tartott beszámolót melyben részletesen tárgyalta a tsz-fegság múlt évi munkáját. — ötszáz hold földünkből 403 a szántó. Kétszáztíz holdon kalászost, 91 holdon termelési szerződésre ipari növényt, 54 holdon pillangós takarmányt, a többin pedig kukoricát és egyéb takarmányfélét termeltünk. Termésátlagaink: búzából 150 holdon 12,40 mázsa, őszi árpából 37 holdon 19.20 mázsa, zabból 5,5 holdon 14 mázsa, kukoricából 76 holdon 17,25 mázsa májusi morzsolt, borsóból 5 holdon 11,4 mázsa, tavaszi árpából 7 holdon 16,6 mázsa, cukorrépából 17 N öv ény termelésből Állattenyésztésből Egyéb bevételek Segédüzemek bevételei Értékesítésből Hízómarha vásárlási fedezetre hitelt Kiadások: N övény termesztésre Állattenyésztésre Segédüzemre Egyéb kiadás Beruházásokra Munkaegységelőlegre tagoknak Hiteltörlesztés holdon 175 mázsa, cirokból 15 holdon 7 mázsa cirokszakéil és 18 mázsa magot termeltünk holdanként, — Az állattenyésztésben is jó eredményeket értünk el Év elején 5 tehén, 11 növendéküsző, 6 hízómarha és 5 szopósborjú volt. Év végére ezt az állományt továbbfejlesztettük és még 41 darab marhát hizlalásra állami támogatással vásároltunk. Tíz a- nyakocából hét törzskönyvezett. A süldő létszám hetvenkettő, ezenkívül van még 48 szopósmalacunk is. Jövőre július-szeptemberi szállt tásra 75 hízóra szerződtünk le. A szövetkezet jó gazdálkodó sát a mérleg bizonyítja legjobban. Az 1956—57-es gazdasági évben • szövetkezet tényleges bevétele: 487 021 forint 135 378 forint 39 000 forint 33 713 forint 28 699 forint 126 000 forint 100 737 forint 76 993 forint 9900 forint 70 703 forint 14 302 forint 123 814 forint 11 474 forint A szövetkezet fel nem osztható vagyona 755 500 forint A tsz-tagok a most lezárt gazdasági évben szorgalmasan dolgoztak. Így Zsilák Sándor bácsi 520 munkaegységet szerzett. Gonda János 528 munkaegysége pénzre számítva 28 168 forintot, búzából 28 mázsa 45 kilogrammot kapott. A kovácsházi Űj Élet Tsz-ben a zárszámadási beszámoló nemcsak a befejezett gazdasági év eredményeit taglalta, hanem a jövő év termelési eredményeihez is utat mutatott. A zárszámadási közgyűlés még szorosabb egységbe kovácsolta a szövetkezet tagjait, mert jövőre az ideinél is nagyobb munkára lesz szükség, hogy az 1956— 57-es gazdasági év eredményeit megszilárdítsák és tovább fejlesz- szék. Véradó ünnepséget rendez a Magyar Vöröskereszt megyei és városi szervezete, valamint a Békés megyei Véradóállomás 1957. december 15-én délelőtt fél 10 órakor a békéscsabai Jókai Színháziján. Ezen az ünnepségen több mint négyszáz kiváló és többszörös véradót tüntetnek ki. • Törzskanok nevelésére december 15-től köt szerződést a megyei tanács törzskönyvi felügyelősége, 1958-ban mintegy hatvan darab továbbtenyésztósre alkalmas fehérhús és berksir tenyészkanra lesz szükség a sertésállomány minőségi színvonalának további javítására. * Az országos báli bizottság a jövő januártól rendezi meg az országos társas táncversenyt. A vetélkedésen először megyénként mérik össze tudásukat a táncospárok, majd országos elő- és középdöntőre kerül sor. Az első helyezett jutalma — a tervek szerint — egy külföldi út lesz. * írók, olvasók, könyvtárosok találkozójára készül a téli könyvvásár idején, december 12-én, csütörtökön délután 6 órakor a negyei könyvtár, A téli könyvvásárra és a találkozóra a megyénkben élő írókon kívül több fővárosi író is erezik. Tizenkettedikén például Tóth László író találkozója lesz az olvasóközönséggel. * Tovább bővítik 1958-ban a Békés megyei gépállomások erő- és munkagép parkját. Eddigi adatok alapján 50 Zetor, 11 Sz-80-as, 16 DT magyar, lánctalpas traktor, e- zen kívül megyénkben eddig ismeretlen 'munkagépek, szerves- trágyaszóró, újtípusú cukorrépa- szedő-kombájn kerül a gépállomásra. * A Népművelési Intézet támogatásával az idén nyáron számos munkás képzőművész töltötte szabadságát a tokaji művésztelepen. Az ott készített alkotásokból az Egressy Gábor Művész Klubban kiállítást rendeztek, amely december 16-ig lesz nyitva. A kiállítás bezárása után a munkásképzőművészek alkotásait vidéki városokban, művelődési házakban is bemutatják; * Az 1957—58. évi tejtermelés! verseny első hónai jának eredményeit a megyei tanács törzskönyvelési felügyelősége most értékeli, A versenybe 15 termelőszövetkezet nevezett be. Eddigi adatok a- l&pján a nagygazdaságok versenyében a gádorost Petőfi Tsz vevőt. A kisgazdaságok versenyében a mezőhegyes! Törekvő Tsz van az élen. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének javaslatára a Szaktanács magáévá tette egy színész szanatórium felállításának terveit. A szanatóriumiban helyezik el azokat a művészeket, akik foglalkozásukból eredő megbetegedésben szenvednek, emellett lehetőség nyilik arra is, hogy egy* egy nagyobb művészi feladat megoldása előtt ide utaljanak be egy-egy színészt, vagy rendezőt, hogy nyugodt körülmények között készülhessennek fel. Ugyancsak ebben a szanatóriumban szállásolják el a művészcserék •divtán hazánkban tartózkodó művészeket Is. A szanatóriumot előreláthatólag márciusban nyit- >ák meg és csak szakszervezeti ta*- gok vehetik igénybe.
