Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-08 / 288. szám

1957. december 8., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG * A kamuti Petőfi Tsz — ahol 81.26 forintot ér egy munkaegység Két héttel ezelőtt, amikor a bé­kési járási pártbizottságnál jártam ott hallottam Lukács elvtárstól, hogy a kamuti Petőfi Termelőszö­vetkezetbe egy munkaegység érté­ke 81,26 forint. Hát bizony ezen elcsodálkoztam. Hiszen a kamuti Petőfi — éveken át — nemcsak Kamut, hanem a békési járás e- gyik leggyengébb termelőszövet­kezete volt. Valahányszor ebben a községben jártam erről a tsz-ről mindég a legrosszabb véleményt hallottam, pedig nem volt gyen­gébb minőségű a földje, mint a község három másik tsz-é. Néhány napig — talán éppen ezért — valósággal kísértett a ké­telkedés, a több mint 81 forintot érő munkaegység. Annál is in­kább, mert jól tudom, hogy a múlt év októberében, novemberében Kamuion is gyalázatosán megté­pázták a Kiss Imre-féle ellenfor­radalmi tanács vezetői és kulák bandája a szövetkezetek vágyó­méit. A Petőfi Tsz is feloszlott, de november 11-en 22-en a szövet­kezetben kimondták: a Petőfi Tsz él és kétszáz holdon újjáalakítot­ták a régi szövetkezetét. Egy hó­nap múlva már 52-en voltak a kö­zösben 450 holddal. Persze, kívül- maradiak a bomlasztok, a szövet­kezet ellen mindég annyira ágáló munkakerülőik. S a csaknem fog­gal, körömmel megmentett 10 fe­jőstehénnel, 10 anyakocával, 8 ló­val, kevés takarná© y készlettel. megtépázva kezdett új életet az alig félszáz ember. Valamit segí­tett a szövetkezetieken a 196 000 forintnyi értékű elhurcolt és a tör­vény értelmében visszafizetett szövetkezeti alap. Mi a tfita, hogy egy munka­egység értéke meghaladja a 81 forintot? Mint ilyenkor az újságírók szók' ték — a 81,26 forintot érő munka­egység hallatára — én is valami különös kezdeményezést, módszert kerestem, kutattam e nagyszerű e- redmények mögött. De nem talál­tam ilyet. Illetve valamit mégis, s ez nem is éppen lebecsülendő. A kommunisták a lehetőség első pil­lanatában talpraálltak s azonnal cselekedtek. Ott voltak a becsüle­tes, szövetkezethez hű pártonikívü- íiek is, akik a közös gazdálkodás­ban látták és látják ma is igazi jövőjüket, a biztos, nyugodt éle­tet. Ugyanakkor az ellenforrada­lom során megszabadultak a ke­rékkötőktől, hiszen . volt módjuk­ban megismerni az ellenséget. Így —- ha kezdetben kevesen is —, de valamennyien egységes, szilárd a- karattal fogtak munkához. Olyan vezetőséget választottak, akikben megbíztak és azóta is bíznak. Az éves termelési tervet meg­fontoltan készítették el s azt vala­mennyien a zárszámadás utolsó ©apjáig kötelezőnek tartották. S hogy mennyire becsülettel lcüz- dötték magukat előre ezek az em­berek az ellenforradalom után né­hány hónap alatt és hogy vigyáz­tak a közös vagyonra, bizonyítja az is, hogy az éves termelési terv­ben betervezett 19 ezer munkaegy­ségből csak 17 ezer 79-et használ­ták fel. Ez sok mindent elmond, hisz’ a Petőfi Tsz egy évvel ez­előtt arról volt híres, hogy mun­kaegység hígítás miatt százezrek úsztak el. Eredményeiket az is növelte, hogy az előző évektől el­térően sokkal intenzivebben alkal­mazták a gépeket, a műtrágyázást, és a nyári-őszi betakarítás idején nem tanakodtak, hanem időben cselekedtek. Felelősséget éreztek szövetkezetükért. Ez a nyitja, an­nak, hogy az éves tervbe meghatá­rozott termésátlagot — a cukorré­pán kívül — mindenből jóval túl­teljesítették. Az éves tervben be­tervezett tíz mázsás átlag búzater­més helyett 13,98, 10 mázsa őszi árpa helyett 19,27, a 9 mázsa ta­vaszi árpa helyett 13,96, a 18 má­zsás kukorica helyett 22,85, s a 12 mázsás dohánytermés helyett lfl— 20 mázsáit termeltek. Hogy néhány fontos termónyfé- leségből ebben a gazdasági év­ben mennyivel termeltek többet, mint a múlt évben, Íme néhány számadat: Átlagtermés az 1956-os »ár­számadáskor: búza 7,26 q arpa 5,10 q zab 12,52 q kukorica 17,30 q Ezzel szemben az 1957 zárszámadáskor: búza árpa 13,98 q 19,27 q zab 14,27 q kukorica 22,85 q cukorrépa 105 q cukorrépa 130 q Csak a növénytermesztésből több mint 518 ezer forintot jövedel­meztek Állattenyésztésük is szépen fej­lődött a néhány hónap alatt. Még az év elején 20 hízómarhának al­kalmas jószágállamányt vásárol­tak saját erőből. Ez is növelte a jövedelmet. Sertés törzsál­lományuk is gyorsan fejlődött és ez év utlosó felében állatte­nyésztésükből csaknem 294 ezer forint jövedelmet kaptak. Gondol­nak a jövőre is. A szövetkezet minden tagjának eltökélt szándéka, hogy állatállo­mányukat a jövő évben még erő­teljesebben, fejlesztik, Megértette velülk ezt az élet s az utóbbi évek sikertelensége, hogy csak gabona­félére támaszkodva nem lehet jól jövedelmező termelőszövetkeze tét teremteni. Éppen ezért ~ár takarmány- készletükből úgy tartalékoltak — s ez igen lényeges a kollektív gaz­dálkodásban —,• hogy állatállo­mányuk gyors fejlesztése esetében se érje őket kellemetlen meglepe­tés. Ezért csaknem 300 mázsa ku­koricát, több, mint 170 mázsa ab- ralktakarmányt, közel 1250 mázsa takarmányszalmát és 2800 mázsa alomszalmát tartalékoltak a mun­kaegységre kiosztott terményfé- leségen1’kívül. Hogy ennyit tudtak munkaegységenként osztani és ennyit tudtak tartalékolni, az az­zal magyarázható, hogy sokkal belterjesebben gazdálkodtak, mint a múlt években bármikor. Gondolnak az öregekre is Nem érdemtelen megemlíteni, hogy a Petőfi Tsz tagjai több mint 10 ezer forint készpéznt, 70 má­zsa terményféleséget is félretettek. Van négy idős tagja a szövetke­zetnek, akiknek ebből a félretett pénzből és terményből biztosíta­nak gondtalan öregkort. De tudni kell azt is, hogy a most végétért gazdasági évben több mint 170 ezer forintot ruháztak be. És e 170 ezer forintos vegyes beruházá­son kívül még 170 ezer forintos hosszúlejáratú hitelből építettek egy ötven férőhelyes szarvasmar­haistállót is. Nehéz év volt ez és mégis a fel nem osztható szövetkezeti alap már jóval túlhaladta az 540 ezer forint értélcet. Jövedelmező gaz­dálkodásukat bizonyítja többek között az is, hogy olyan hiteleket fizettek ki, melyek csak jóval ké­sőbb vált volna esedékessé s ezért több mint 68 ezer forint törlés kedvezményben részesültek. Mit osztottak egy munkaegységre most a számadáskor? Minden munkaegységre — az említett tartalékalapon kívül — 6,5 kg búzát, 4 kg árpát, 10 kg ku­koricát, 0,5 kg ocsut, 1,5 ikg szé­nát, 5 kg takarmányrépát, 0,25 kg cukrot, 1 kéve kukoricászárát, 12 db cigarettát. E természetbeni já­randóság 51,26 forint értékű pénz­re átszámítva. Ezenkívül minden munkaegységre még* 30 forint készpénzt is osztották. Ez össze­sen 81,26 forint. Ugyanakkor az 1955—-56-os évben alig jutott munkaegységenként 30 forint készpénz és természetbeni járulék együttesen. Ha a jövő éves termelési tervet az ezévinél még gondosabban ké­szítik el, —‘ szem előtt tartva a belterjes gazdálkodást —, illetve több jól jövedelmező növényféle séget termelnek, s állatállományu­kat növelik, mintahogyan Balogh Sándor elvtárs, a szövetkezet el­nöke ezt feladatnak is szabta meg, akkor nem kétséges, hogy a bé­kési járás egyik leggyengébb szö­vetkezete országos hírűvé vállhat. Megvan ehhez a Petőfi Tsz-nek minden adottsága, különösén-, ha a vezetőségen belül s a vezetőség és a tagság mindegyike között olyan szilárd egység és megértés lesz, mint jelenleg van. S hogy ez az egység megmaradjon, elsősor­ban is a szövetkezet kommunis­táira hárul nem is éppen kevés felelősség. *— Kaik us Imre — f úrható időjárás vasárnap estig Felhősebb, több helyen párás, ködös idő. Néhány helyen, első- soiban nyugaton eső, havaseső. Mérsékelt, majd megélénkülő nyugati, északnyugati szél. A hő­mérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel: nyugaton 0—mínusz 3, keleten mínusz 4—mínusz 7 fok között. Legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap: általában 0 —3 fok között, keleten 0 fok alatt. Szombaton ülésezett az Építők Szakszervezet Békés megyei III. küldöttértekezlete Békéscsabán, az Építők Művelődési Otthonában szombaton dél­előtt ülésezett az Építők Szakszervezet Békés megyei III. küldött- értkezlete. Az értekezleten a területi bizottság elnöke beszámolt a szakszervezet által végzett munkáról, eredményekről, az 1956 os októl) srl ellenforradalom okozta k írokról, a szakszervezeti tömeg­munkáról, a dolgozók érdekvédelméről, a nyereségrészesedés elosz­tásáról, a tagdíjfizetésről, szociális, kulturális és sportproblémák­ról. A választó küldöttközgyűlés elé határozati javaslatot terjesz­tettek, mely szervezeti kedésekkel, s ezen belül a különböző bi­zottságok közgazdasági, szociális, műszaki, kultúr-, sport—, mun­kásvédelmi és nőbizottságok megalakításával foglalkozik. A csaknem száz főnyi küldött élesen és jogosan bírálta a terü­leti bizottság munkáját és javaslatokat terjesztett elő a szakszerve­zeti munka megjavításával kapcsolatosan. (A küldöttértekezlet vi­tájára még visszatérünk.) Vasutas újító kiállítás nyílt Békéscsabán Szombaton délelőtt 10 órakor Békéscsabán, a Vasutas Művelődé­si Otthonban megnyitották az or- szágos kiállítás anyagából össze­állított újító kiállítást. Rácz Kál­mánnak, a Vasutas Szakszervezet területi bizottsága elnökének meg­nyitó szavai után a nagyszámú ér­Ai AFL-CIO kizárta soraiból a szállító- munkások szakszervezetét Atlantic City (Reuter) Az AFL- CIO pénteken kizárta soraiból a szállítómunkások szakszervezetét. A fellebbviteli bizottság közölte az AFL-CIO kongresszusával, hogy a másfélmilliós tagot szám­láló szállítómunkások szakszerve­zetét a múltban és ma iá korrupt elemek befolyásolják. A szállító- munkások szakszervezete az AFL- CIO tagságának tíz százalékát képviseli. (MTI) | deklődő megtekintette a mintegy 300 darabból álló kiállítási anya­got, mely a forgalmi újítási javas- latoik kivételével műszaki, vas­ipari, vontatási, távközlési és pá­lyafenntartási újításokat tartal­maz. Az egész ország területéről beér­kezett újítások többsége a terme­lékenység fokozását, a fizikai munka megkönnyítését szolgálják, s bizonyítja azt, hogy az ellenfor­radalom ótia eltelt időszakban megnőtt a vasutas dolgozá^újítási kedve. Ezt bizonyítja a kiállításon szereplő újítási grafikon is. Az 1957. január elsejétől júniusig be­nyújtott és elfogadott újítások 6 722 OÖO forint megtakarítást e- redményeztek, s ugyanakkon 409 ezer -forint újítási díjat fizettek kU’u.: áux. íps A kiállítást december 7-től 17-tg tartják nyitva, majd Szegeden, Székesfehérvárott, Dombóváron, Pécsett és Szombathelyen mutat­ják be. December 24-én teljesíti éves tervét a Békéscabai Ruhagyár A* október-november havi tömeges influenzás megbetege­dések miatt a Békéscsabai Ru­hagyárban 2.7 százalékos terv­teljesítési kiesés van. A gyár dolgozói erőfeszítéseket tesz­nek, hogy ezt a lemaradást be­hozzák és határidő előtt telje­sítsék éves tervfeladatukat. Az év elejétől december 5-ig számítva, 92.3 százalékra telje­sítették éves tervüket. Ha a munka lendülete továbbra is i- lyen lesz, akkor előreláthatólag december 24-én befejezik, s az év végéig, december 31-ig 2.1 Százalékkal túl is szárnyalják évi tervüket. Hétezer tonna szappan készül ebben a negyedéiben Gyakran hangzik a panasz a háziasszonyok részéről, hogy nem mindig kaphatnak az üzletekben jő minőségű: mosószappant. En­nek «kárót a következőket mondották az Élelmezésügyi Minisztéri­umban. — Az ipar ebben a negyedévben hétezer tonna pipere- és mo­sószappant ad a kereskedelemnek. Ez kétezer tonnával több, mint az előző évnegyedekben forgalomba hozott mennyiség. Az igények­nek megfelelően különösen a pip ereszappan termelését növeltük az utóbbi időben. Éppen ezért keletkezett hiány a minőségi mosó­szappanokból, ugyanis néhány gépet pipereszappan készítésére kel­lett átállítani. Ez a helyzet csak rövid ideig tart, mert hamarosan új szappangyártó gépeket helyezünk üzembe. — A jövő évben azonban már nem lesz hiány egyik szappan­fajtából sem. Sőt a mosószappanok választéka egy régen nem gyártott termékkel, az ABC-márkíjű kiváló minőségi szappannal bővül, amelyet februárban kezdü ik gyártani. Havonta kétszázöt­ven tonnát készítünk belőle, ami azt jelenti, hogy évente három­én**’ tonnává! több mosószappant hap a lakosság. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents