Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-04 / 284. szám
Ä 1957. december 4., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 5 Himyadi Jánosról nevezték el új gimnáziumukat a mezőkovácsháziak „Minden járási székhelyen középiskolát kell építeni.” így szólt a Minisztertanács öt évvel ezelőtti határozata. Ezt a határozatot megyénkben még 1952—53-ban végrehajtattuk. Üj gimnáziumok kapuit nyitottuk meg Sarkadon, Gyomán és Mezőkovácsházán. Persze nem ment minden egyszerűen, könnyen. A mezőkovács- háziiaiknak a Minisztertanácsi határozat végrehajtása érdekében igen sok akadályt kellett leküzde- íiiök, míg eljutottak 1957. december 1-ig, az iskolaavatásig. Heg/an kezdték meg a gimnáziumi oktatást még 1952 - ben ? —kérdeztük Tóth Lajos elvtársat, a gimnázium első voilt igazgatóját, a Megyei Tanács népművelési osztályának vezetőjét — Kölcsön tarteremben, kölcsön táblával. Semmink sem volt az elhatározáson, akaraton kívül... És most 1957. december 1-én a kölcsönkért tantermekből a diákok, nevelők szinte átsétáltak a tágas, modern felszerelésekkel ellátott, húsz helyiségből álló (négy tantermes, két előadótantermes. KISZ-szobával ellátott épületbe. Azt mondjuk: átsétáltak. Persze ez a séta nehéz volt. Tudja azt valamennyi nevelő és diák, akik ez ellenforradalom utáni időszakban nap, mint nap elhaladtak a •vakolatlan falak, a kerítésinélküli épület mellett, és sóvárogva nézték a meztelenre vetkőztetett, az állványoktól megfosztott kopár falakat s összeszaladt a könny a szemükben, amikor meglátták a Magasépítő Vállalat dolgozóit, akik e megkezdett munka befejezésére újra felvonultak. A tantermekben ma | 138 diák tanul Gk is megdolgoztak az épületért, mert november negyedik hetében minden délután takarítani jártak, hogy december 1-ére, az islkola- ava-tésra a szép, csinos épület környezetét barátságosabbá tegyék. Vasárnap azután a szülők, nevelőik, tanulók és az avatóünnepélyre meghívottak előtt Tóth Lajos elvtárs, a Megyei Tanács népművelési osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. A párt járási bizottsága nevében Liptók etvtárs. a járási tanács VB részéről Földi elvtárs, a párt községi szervezetétől Báli elvtárs köszöntötte az is- kolaavatáson megjelenteket. A diákok köziül Erdős Katalin KISZ- tag tett Ígéretet az iskola felszerelésének megőrzésére és a jobb tanulásra. Az iskola nevelőtestülete részéiről Bálint Ferenc igazgató szólt a jelenlévőkhöz. Bálint elv- társ felszólalásában azt bizonyította, hogy a tanári kar minden tagja a szocializmust magáénak- vallja és azért minden áldozatra kész. Mi, akik résztvettünk ezen az ünnepélyen az igazgató elvtárs szavaiból úgy éreztük, hogy ebben az intézetben az ifjúság szocialista szellemben történő nevelése jó kezekbe került és ebből az iskolából ugyanúgy, mint a két korábban végzett évfolyam tanulói úi szellemet visznek az egyetemekre és a gyakorlati életbe. As új iskolának nemcsak a tanulók, nevelők örülnek, hanem a sxülők is Kandé Erzsébet III .osztályos tanuló édesanyja M ed gyesegyházáról utazott be az avató ünnepségre. — özvegy asszony vagyok. Férjem 12 éve halott. Ha nem ez a rendszer lenne, nem tudnám iskolába járatni gyermekem. Az én ifjúságomban csak szerettünk volna tanulni, de.... — könny szökött az édesanya szemébe — ...de nem lehetett. Alikor kellett volna ez a rendszer, s ma nem itt tartanánk, hanem sokkal előrébb. Megható őszinte szavak ezek. melyeket a medgyesegyhézi édesanya asszonytársainak, a többi é- desanyának mondott. Tanuljunk ebből valamennyien és úgy neveljük fel gyermekeinket, hogy az iskola elvégzése után dolgozó népünkhöz mindvégig hűek maradjanak. Dupsi Károly Műszivet szerkesztettek a szovjet orvosok és mérnökök A Visnyevszki) professzorról elnevezett orvos tudó mányi intézetben -müszívet helyeztek üzembe. A műszív a szívzavaroknál szükséges operációk esetében lehetővé teszi, hogy a sebészek kikapcsolják a szív működését. A különleges berendezés lehetővé teszi, hogy a szív belsejében történő operációk során is a vérkeringés folyamatos legyen. X’érkanzerv segítségével biztosítja a szervezet számára a vérutánpótlást is. A különleges berendezés orvosok és mérnökök közös munkájával készült. Többszáz állatkísérlettel próbálták ki működését. A sikeres próbák után emberen végrehajtott szívoperáció esetében is üzembehelyezték a műszívet, amely a csaknem egyórás műtét során is folyamatosan működött. A mű- szív segítségével végrehajtott operáció sikerült az első ilyen módon operált beteg már teljesen fel is gyógyult. (MTI) MIÉRT, MIÉRT - A MIÉRT? Megyénk őszintén művelődni akaró és a jóízlés és erkölcs határain belül szórakozást kereső dolgozó tömegei szerencsére mind kevesebbszer tétetnek ki csepűrágók, kóklerek, tojástáncoltatók és e- gyéb kultúrbarbárok szemétdombi játékának. A műsor összekötők, — „magyarul“ konferansziék — körében azonban még ma is akadnak afféle elemek, akik ezt a kedves, szép és nem csekély rátermettséget (azaz műveltséget, szellemességet, széles látókört, mély emberséget, gyors felfogóképességet) követelő művészetet mondhatni ö- römtanyai szintre süllyesztik. Olyan emberek kezébe adandó hát ez a szerep, aki a közösnég iránti tiszteletből, szeretettől áthatva, becsületes embernevelő és szórakoztató szándékkal állnak ki a függöny elé és töltik ki azt a szünetet, amit a szereplők felkészülése, a színpad átrendezése kíván, illetve az egyes müsorszámok összekapcsolása követel. Nagy Endrétől kezdve számtalan, mondhatni klasszikus példáját találhatják a konferálás művészeinek és művészetének, őket kövessék! Az olyan „konferansziélokal" szemben pedig, akik kihullva ebből a szerepkörből, állattá alacsonyodnak, ne csupán a laphoz és művelődési szervekhez írt felháborodott hangú levelekkel tiltakozzanak a szenvedő nézők, hanem használják a jogos önvédelemnek a kulturális élet területén is érvényes szabályát: álljanak fel a közönség soraiból a leghatározottabb hangnak és parancsolják le az oda nem valókat az emelvényről. Biztos vagyok abban, hogy ők kapják a legnagyobb tapsot! Vtóvégre, — hogy anyagiasak is legyünk kissé —, az ember a pénzéért nem sületlenségeket és különösen nem ocsmányságokat akar cserébe, hanem szórakozást, felüdülést és művészetet — a javából! Vagy tovább tűrik a garázdák üzelmeit? Miért? Szóljunk valamit a telefonálók erkölcséről is. — Ha valakivel telefonolt beszél az ember, akkor, mint hivó fél, megnevezi magát és csak azután kéri, akit kér. A televíziós távbeszélőt még nem rendszeresítették: legalább szóban mutatkozzék be az ember, ez a legkevesebb, amit a telefonálás erkölcse megkövetel. De, Jaj, hánygn vannak, akik a lathatat»! lanság mezébe burkoltan diktátort hangon utasítanak, sürgetnek, kagylót csapkodnak, azfl? olyan hangnemet ütnek meg a telefonbeszélgetésnél, mely Hitlernek is dicséretére vált volna. Közben a szerencsétlen kapcsoló vagy közvetítő személy azt sem tudja, ki az ördöggel beszél. — A minap panaszkodott egy telefonközpontos dolgozó, hogy valaki le aljasozta, pi- maszozta azért, mert a nevét kérte, meg azt, hogy milyen ügyben kíván beszélni a telefonáló. Pedig ez neki mnukájával járó kötelessége. Hiszen egy olyan szerteágazó szervnél, mint. mondjuk a megyei tanács, számtalan osztály, azon belül számatlan csoport és megszámlálhatatlan előadó van. Az ügyes-bajos dolgaikkal a felsőbb szervekhez fordulók azonban általában úgy képzelik, hogy ügyükben az elnök és helyettesei az „egyedül üdvözítők”, az elintézésre hivatottak. A központos azonban már tudja, hogy milyen ügyet hol, ki intéz, tehát a 1 elesleges ide-oda kapcsolgatások, ú- jabb történetelmondások és egyéb felesleges Időrablás elkerülése érdekében egyenesen az ügy előadójához kapcsol. Azaz kapcsolna, ha a hívó fél becsületesen megmondaná, hogy ki,. ésóofK jáMltoui telefonál. — Ennyi az egész. De többségében mégsem így van. Miért? A végén egy kissé vidámabb miérttel hozakodunk elő. — Az egyszeri csabai ember az esti 10.15-ös vonattal utazott volna Pestre. Közben az órája meg állt és mivel a nagytemplom mellett lakott, rábízta magát a toronyóra ütésére. Legnagyobb meglepetésére tizet ütött, vagyis ő lekésett. Egy óra m úlva azonban ismét tizet ütött, tehát most késett le. A toronyóra „átejtette”. Azt mondják, még ma ie kétszer üti a tizet. Az elsőt kilenckor. Aki nem hiszi hallgassa meg. — húr — Születés — házasság — halálozás Mezokováesházi anyakönyvi hírek Születések: Sramkó Béla és Száméi Zsuzsanna fia Béla János, Madai István és Molnár Mária leánya Mária. Házasságot kötöttek: Todór Jó- tsef és Sodor Mária, Antal Imre és Simon Matild, Bánfi Zoltán és Balkó Mária, Szlávik Mihály és Róka Ilona, Darida István és Üj- vári Ilona, Horváth János és Ale Mária. Halálozások; Lukoczki István 83 éves, Marunák Mihályné sz. Hu- szárik Anna 78 éves, Bódi László 9 hónapos, Marunák Pálné sz. Szabó Mária 71 éves. Kondoros! anyakönyvi hírek Születések: Krizsán Pál és Laurinyecz Mária fia István. Házasságkötések: Tóth Mihály és Petrovszki Zsófia, Opauszki János és Kenyeres Mária, Markos Pál és Lestyán Mária Margit, Gulyás János kétsopronyi és Fabó Judit, Tímár Illés és Csilik Mária, Klimaj Mihály és Gulyás Er- isébet, Vereczki György és Bognár Judit. Haláleset: Medvegy Mihályné Bz. Szutor Mária 58 éves. Orosházi anyakönyvi hírek Születések: Petrányi József és Csókás Katalin leánya Katalin, Bovorka János és Nylregyházkl Anna leánya Éva Erzsébet. Kliment József és Zsig- govlos Mária leánya Gizella. Székács Sándor és Albert Mária Etelka leánya Katalin Edit. Kis Béla és Csicsova Ilona leánya Ilona. Michnai Mihály és Miskán Etelka fia Mihály. Kiss Sándor és Kis Irén fia Ferenc István. Dénes András és Hegyi Mária Rozália leánya Mária Julianna. Agócs Pál és Tóth Ilona leánya Ilona. Araesi Péter Bálint és Sülé Lídia fia Péter Sándor. Moczelka Sándor és Móga Etelka fia Attila. Burghardt Nándor és Tóth Bona fia Miklós Róbert. Törő Béla és Zábrák Rózsa Etelka leánya Rózsa Katalin. Rajki Béla József és Albert Margit Hona leánya Ilona Veronika. Puhala Sándor és Molnár Erzsébet fia Sándor Imre. Farkas Sándor és Jeruska Aranka leánya Sarolta. Házasságkötések: Berta Lajos Antal és Dávid Cecília. Szabó Bálint Pál és Kristóf Edit Etelka. Szilágyi Sándor és Balogh Mária. Sülé István Antal és Bors Márta. Dimák Lajos és Torna Irén Bona. Zábrák Pál József és Cslk Ida Jolán. Gregus Imre és Szepesi Rebeka. Hegedűs József és Gach Vilma. Neuhauser János és Éva Irén Rozália. BÉKÉS MEGYEI NEPÜ.ISAG Kiadja az MSZMP Békés megyei Végreha i t óbi 7.1 >ttsá ga. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Békéscsaba, József Attila u. I emelet Telefon: 22—96 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat. Békéscsaba. Helyreigazítás Helyeit Lapunk november 14-i számában bíráló cikket közöltünk „A művész- erkölcsről” címmel. A cikket Kiss Pál újkígyó- si lakos irta. Az írásban érintett személyek közül Krizsán Pál és társa, Csatári Zsigmond felkereste szerkesztőségünket: reklamációval éltek, s a cikk helyreigazítását kérték. Hivatkoztak arra, hogy Kiss Pál nevű személy nem él Újkígyóson és a Kiss Pál név a- latt írt bírálatot nem fogadják el. Állították, hogy műsorukkal a szocialista kultúrát segítették. Sőt, hivatkoztak arra, hogy a község tanácselnöke előadás után felkereste őket és kérte az együttest; mihamarabb látogassanak el ismét Újkígyósra, hasonló színvonalas műsor bemutatására. Reklamációjukhoz elhozták a kultúrotthon igazgatójának ajánlólevelét is, mely az újságban megjelent bírálatot elítéli. Szerkesztőségünkbe többféle vélemény érkezett. Az igazság megállapítása végett Újkígyósra utaztunk, ahol az előadás hallgatóival, nézőivel beszélgettünk. A közönség véleményét nem egyenként, hanem összefoglalva az a- lábblakban mondjuk el. Krizsán Pál és együttese a községi kultúrott- honban úgy lépett fel, hogy a működési engedélyt nem mutatták meg senkinek. A műsorukat rögtönzésekkel, kétértelmű trágár szavakkal színezték, ami miatt az újkígyósnak jogosan felháborodtak. A felháborodáson nem csodálkozunk. A falu igényes, ezt Újkígyósra is jogosan mondhatjuk. így hát nem lehet őket színvonalatlan bohózatokkal „szórakoztatni.’. Krizsán Pál bűvész kézügyességével meg voltak elégedve , de mélységesen elítélték Krizsánt, mint konferansziét. Visszatérve a reklamációra: Krizsán Pálék amikor nálunk jártak, hivatkoztak a tanácselnök már ismertetett szavaira. Krizsán Pálék ezzel a kijelentésükkel félre akartak bennünket vezetni, mert Újkígyóson a tanácselnök beosztást abban az időben és jelenleg sem tölti be senki. Abban igazuk volt a reklamálóknak, hogy Kiss Pál nevű egyén nem él Újkígyóson. Eb- b~~ azonban nem következtethetünk arra, hogy a hozzánk beérkezett hír valótlan. Mi megtaláltuk „Kiss Pált” és beszélgettünk vei”. A lefolytatott beszélgetésből azt állapítottuk meg, hogy Kiss Pálnak igaza van még akkor is, ha nem saját, hanem költött nevet írt a hozzánk küldött levelének végére. Az ügy kivizsgálása u- tán azt a következtetést vontuk le; ha Krizsán Pál és művészcsoportja ténylegesen a szocialista kultúra ápolását tartja legfontosabb feladatának, akkor ettől az állásponttól ne térjen el és a műsorban ne süllyedjenek a giccs alsó határáig. A megyei tanács népművelési osztályának e tényből alapos tanulságot kell levonni és a jövőben a kisebb „művészcsoportok” műsorát helyes lenne, ha ellenőriznék, ugyanakkor hallgassák meg a köz- ségbeliek véleményét és amennyiben hibát tapasztalnak, úgy annak rendje-módja szerint tegyék meg a szükséges intézkedést. D. K.
