Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-25 / 302. szám

0 5 /rr\ A VILÁGNA Nyilalkozütíok, dokumentumok, felhívások, kiáltványok A Szovjetunió 40 éves harca a világbékéérl 1917 november 7 Moszkva BÉKÉT AZ ÖSSZES HARCOLÓ NÉPEKNEK! (Lenin által szerkesztett Béke-dekrétumból, melyet a párt Központi Bizottsá­gának ülésén olvasott fel:) „A munkás- és paraszt kormány, amelyet az októ­ber 25—26-i (november 6— 7-i) forradalom hozott lét­re, és amely a munkás-, paraszt- és katonaküldöttek szovjetjeire támaszkodik, azt javasalja az összes har­coló népeknek és kor­mányaiknak, hogy hala­déktalanul kezdjenek tár­gyalásokat egy igazságos, demokratikus béke megkö­tése iránt.” dolgozni, tanulni, örülni vágyó, gyermeket nevelő embermillióknak az élet a leghívebb ba­rátjuk és oltalmazójuk, nem az életet feldúló, megsemmisítő öldöklés. Mi nem akarunk háborút! Mégis gyakorta halljuk olyan öregektől, akik életük folyamán sokat láttak, tapasztaltak ugyan, de az embertársadalmat mozgató erők örvénylő mélységeibe nem hatoltak be, hogy: — ör­dögnek kell a háború, kinek jó az, — de már ilyen az élet: háború volt is meg lesz is, amíg csak két ember él a Föld hátán. Igaz ez? Hát ' valóban végzetszerűen halált kell aratnunk, pusztulásba kell rohannunk ne­künk, értelemmel bíró, érző embereknek, akár tetszik, akár nem? De hiszen akkor Földünk nem egyéb, mint siralomház, sok százmillió halálraítélttel Nem igaz! A háború elkerülhető! Biztosan megnyerjük az élet csatáját, a legnagyobbat, leg­döntőbbet a világtörténelemben, ha az emberiség még szorosabbra zárja sorait és még nagyobb erővel támad a halál aljas zsoldosaira — zengi, harsogja világgá 33 millió torok, 33 millió kommu­nista és velük kiáltják egyre többen. A világgá tágult béheharcban elől, a leghevesebb tűzben az építő, alkotó életnek egy olyan zászlóvivő óriása megy, aki már 40 éve ragadja fennen előre a béke csattogó lobogóját. Ez az óriás a szovjet nép! A munkások és parasztok szovjet hatalma volt az, amely 40 esztendővel ezelőtt, for­radalmi születésének nagy történelmi pillanatában vörös lobogójára felírta, hogy: BÉKÉT! Azóta is a munkás világnézet bölcsességével, az igazi, a kommunista humanizmustól fűtött szív forró lel­kesedésével, a békés, alkotó életre törők elleni engesztelhetetlen gyűlölettel eltelve küzd minden nép szabad, boldog, építő életéért, békéjéért! A Szovjetunió 40 év alatt megmutatta, hogyan kell a békeharcban helytállni. Lelkesítsen ben­nünket további béketettekre e hős történet itt idézett néhány részlete: Antifasiszta b’okk az agresszor ellen „A világ közvéleményének nyo­mása alatt Anglia, az Amerikai Egyesült Államok és más polgári­demokratikus álamok szövetségre léptek a Szovjetunióval. Megala­kult az antifasiszta erők hatalmas blokkja, élén a Szovjetunióval. A világ népi tömegei a Szovjetunió­ban nemcsak a fasizmus elleni hatalmas küzdőt látták, hanem a hitlerellenes koalíció valódi vezé­rét is." (A Szovjetunió a szocializ­mus országa.) Lenin a bressti békéről A második világháború után a történelem meg fogja tenni a magáét. Fel a munkára: szervez­ni, szervezni és szervezni! A jövő, — minden megpróbáltatás elle­nére is — a miénk.” (1923) A Szovjetunió a történelem legutóbbi éveiben is minden le­hetőséget megragadott, mely a béke ügyét szolgálta, a békét se­gítette elő. Az ENSZ megalakulá­A Szovjet Alkotmány az építő béke írásos dokumentuma sakor az első aláírók közt szere­pelt. Kevés a hely althoz, hogy a Szovjetuniónak az utóbbi években nemzetközi béke megóvása terén végrehajtott minden cselekedetét, akcióját idézzük. De gondoljunk csak a legkiemelkedőbbekre, mint amilyen például a népi Kína ENSZ tagsága melletti erőteljes kiadása, a koreai agresszió elleni fellépése, a genfi tárgyalások kez­deményezése, Egyiptom elleni an­gol-francia agresszió, súlyos el­ítélése, általában az ázsiai és af­rikai népek ügye melletti fárad­Bulganyin üzenete Macmillanhoz „A közel- és közép-keleti tartós béke biztosításának feladatai — mély meggyőződésünk szerint — megkövetelik, hogy a nagyhatal­mak szigorúan betartsák az e tér­séggel összefüggő és őket érintő vitás kérdéseit békés rendezésé­nek elvét" hatatlan békeharca és legutóbb, az októberi ellenforradalom szét­zúzásában, hazánk második fel­szabadításában vitt áldozatos sze­repe, mely a béke megvédésének, a proletár nemzetköziség elvének ragyogó gyakorlati fegyverténye volt. A béke országának nincsenek támadó tervei „Vannak, milliárdokat „Február 23-ról 24-re virradóra a Központi Bizottság elhatározta a békeszerződés aláírását. A bé­kefeltételek elviselhetetlenek, de A BÉKE ÉRDEKÉBEN 1920—21-ben békeszerződés Lengyelországgal, Észtországgal, Litvániával, Lettországgal, Per­zsiával (Irán), Afganisztánnal. 1921 tavaszán a szovjet hatalom Törökországnak, Anglia elleni nemzeti létéért folytatott harca legsúlyosabb pillanatában döntő segítséget nyújtott, vele kölcsö­nös barátsági szerződést kötött; „MI BÉKEPOLITIKAT FOLYTATUNK...” ^ „Mi békepolitikát folytatunk és készek vagyunk kölcsönös meg­nemtámadási szerződéseket kötni a burzsoá államokkal. Mi béke­politikát folytatunk és ké­szeik vagyunk megegyezni a le­fegyverzést illetően'“. (Sztálin). 1927.) „az imperialisms ujaoo Kísér­letet tettek arra, hogy a Szovjet­uniót háborúba keverjék és ezál­tal az ország iparosítását meghiú­sítsák. 1929 nyarán konfliktust idéztek elő Kína és a Szovjetunió között, de a kínai militaristák tá­madását rövid idő alatt likvidál­»kik milliókat, sőt költenek ellenünk nemcsak propagandára, de fegy­verekre, támaszpontokra is. Ezek­nek ml azt mondjuk: h ába köl­tik el ezeket a hatalmas összege­ket, mi nem fogunk háborúzni..; soha senkit sem fogunk megtá­madni, de, ha arra kényszeríte­nek bennünket, hogy védekez­zünk, akkor könnyen lehetséges, hogy nehéz lesz védekezniük a- zoknak, akik megtámadnak ben­nünket.” (Hruscsov, 1957. február, Moszkva.) * tűk, a konfliktus a mandzsunál hatóságokkal való békés meg­egyezéssel végződött. A Szovjet­unió békepolitikója ismét győzel­met aratott.” (A Szovjetunió a szocializmus országa c. könyvből) A Szovjelunió a béke érdekében belép a Népszöveiségbe A kommunista és munkáspártok novemberi békekiáltványából 1934 végén a Szovjetunió belé­pett a Népszövetségbe, tudva azt Szovjet — Csehszlovák kölcsönös segítség­nyújtási szerződés 1935- ben Szovjetunió Csehszlo­vákiával szerződést kötött a hábo-, rus támadók esetleges támadása esetén egymásnak nyújtandó köl­csönös segítség ügyében. 1936- ban a Mongol Népköztár­sasággal, 1937-ben a Kínai Köz­társasággal kötött a Szovjetunió meg nem támadási szerződést. hogy a Népszövetség, ha gyenge is, teret nyújthat a háborús tá­madók leleplezésére s bizonyos, ha csekély mértékben is, a béke eszközéül szolgálhat, mely a há­ború kitörését hátráltatja. Szovjet-francia kölcsönös segítségnyújtási szerződés ,1935 májusában Franciaország és a Szovjetunió szerződést kötöt­tek a háborús támadók esetleges támadása esetén egymásnak nyúj­tandó kölcsönös segítség ügyében. KIK A SZÖVETSÉGI HŰSÉG ÁRULÓI Anglia és Franciaország nem­csak kiadták Hitlernek saját szö­vetségesüket, Csehszlovákiát, ha­nem a fasiszta Németországgal meg nem támadási szerződést is kötöttek. Csupán a Szovjetunió vállalkozott Csehszlovákia függeí. fenségének és nemzeti jogainak megvédésére. Békét a népek érdekében Anglia és Franciaország vezetői, akik hazárdjátékot folytattak or­száguk sorsával, arról ábrándoz­tak, hogy Németország keze által megsemmisítik a • Szovjetunió erejét. A szovjet kormány elhatá­rozta, hogy véget vet ennek a provokációs játéknak és legalább egy időre biztosítja • a békét a Szovjetunió részére. 1939 nyarán aláírta Némeíor ággal a keres­kedelmi és hitelnyújtási szerző­dést. Ugyanakkor Németország felajánlotta a Szovjetuniónak a meg nem támadási szerződés meg­kötését. „Mi kezet nyújtunk minden jó- akaratú embernek. Szabadítsuk meg közös erővel a népeket a fegyverkezés terhétől, ami sújtja őket. Szabadítsuk meg a világot a háború, a hal d és a pusztulás veszélyétől. A ha'adásért harcoló emberiség ragyogó és boldog- jö­vője áll előttünk. Békét a világnak!” A Szovjetunió legújabb békeoffenzívája HRUSCSOV: „Azt tanácsoljuk az amerikai­aknak, vessék a történelem sze­métdombjára erősen kompromit­tált „erő-politikájukat”. Ismerjék el a fennálló helyzetet. Ne avat­kozzunk egymás belügyeibe.’“ „A vitás kérdéseket nem hábo­rúval, hamm békés tárgyalások útján kell eldönteni. Valamely társadalmi rend győzelmét nem rakétáik és az atombombák döntik el, hanem az, hogy melyik rend teremt jobb árfeltételeket az emberek számára.“’ A szocialista országok nem óhajtják senkire sem ráerőszakolni álláspontjukat, az egyetlen, amit akarnak: a bé­ke megteremtése “’ Áz imperialisták nem nyugszanak izovjet jegyzék a nukleáris háború veszélyéről az ENSZ tagállamok kormányaihoz helyzet elkerülhetetlenül a világ­háború következményeinél sokkal sú’yosabb háborúval fenyegető újabb összeütközé'eífchez vezet,- (Idézet a jegyzékből, 1957. dec.) „Vagy megteremtik a népek kö­ríti jó viszonyt, a békés együtt­élés és együttműködés alapján, •agy pedig a jelenlegi nemzetközi építőszándékának és békeakara­tának írásos dokumentuma — egyhangúlag helybenhagyta és el­fogadta." (A Szovjetunió Kommu­nista — bolsevik — Pártjának tör­ténete.) „1936. december 5-én a Vili. Szovjet-kongresszus a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége új Alkotmányának tervezetét —1 mely a szovjet társadalom békés Kik felelősek a második világháború kirobbantásáért? „A békét különösen Németország részéről fenyegette veszély, de a maga ere jótól nem tudta volna rövid idő alatt kirobbantani, mert hadiipara gyors helyreállításihoz és kifejlesztéséhez nem volt ereje. De segítségére jöttek az Egyesült Államok és Anglia. Ilyen­formán az amerikai és az angol imperialisták a német imperialis­ták kezébe adták a fegyvert a háború kirobbantására,’“ (A Szovjet­unió a szociüzmus országa.)

Next

/
Thumbnails
Contents