Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-25 / 302. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 19*7. DECEMBER 25., SZERDA 12 oldal. Ara: 80 fillér II. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Vrasárnap hatvan kék ruhás ’ kislány állta körül nevelői-) vei egy ütt az ajándékokkal körülrakott, díszektől, égő gyertyáktól fénylő fenyőfát a dévaványai nevelőintézetben. Karácsonyt ünnepeltek. Az ünnepségen két világ elevenedett meg: ott volt a hatvan kék ruhás kislány és ott volt — Móricz Zsigmond Árvácskája. A hatvan közül az egyik magára öltötte az úri világ árváinak gúnyáját, a nyűtt bakancsot, a nyűtt kabátot s elmondta, menynyire vágyott Árvácska egy szerető kéz után, mely megsímogatná fejecskéjét, gyertyát gyújtana neki karácsonykor... Bizony így volt akkor — csak vágyuk volt az Árvácskáknak, a szívet hasogató vágy. Ki gondolt akkor velők? Akiknek szívük volt hozzá, azok maguk is árvák voltak, saját hazájukban hontalanok, karácsony olyan keserű napjuk volt, mint a többi. Karácsonykor is, máskor is .szűkös volt a kenyerük, nyűtt a ruhájuk és legtöbbször a test melegétől fülledt szobájuk, ők voltak a kalapéi»' a csákány a kasza mesterei; ők csinálták a csizmát, a ruhát, ők vágták a meleget adó fát és csinálták a karácsonyfára a csillogó díszeket. Sütöttek kenyeret, kalácsot, gyúrtak csokoládét. Minden a földön őket dicsérte akkor is, csak azok nem, akik e föld urai voltak, akik mindent birtokoltak e hazában: erdőt és folyót, vasutat és gyárat, bányát, követ, téglát és minden javak teremtőjét: a munkás embert. S ridegen, úri gőggel feszengtek, ha nyűtt ruhás került közelükbe, ha nyűtt ruhás ember gyermeke áhitatosan nézte gazdag csillogásukat. Igaz, a szeretet szót olykor ajkukra vették, amikor bizonygatndok kellett „emberségüket”, még inkább hályogot kellett vonulok az emberek szemére. Ilyen alkalom volt a karácsony, amikor a szeretettől, a békességről beszélt a pap, a jótékonysági egyletekben a „mélfóságos asszony", a pezsgős poharak mellett a „vezérigazgató úr”, és minden koronázott és koronázatlan tolvaj, akinek meg volt az o- ka, hogy Magyarország árváit, a kalapács, a csákány, a kasza mestereit hitegesse, „isteni rendelés”- ■nek,mondja a rongyosok sorsát, M ind ez percek alatt végig szántott az emberek szívén, eszén, amíg a dévaványai nevelőintézetben a kék ruhás lányka felidézte Móricz Zsigmond Árvácskáját. Iszonyú emlékek. Még rágondolni is rossz. Békesség, szeretet akkor, a harmincas években? Az idősebb nemzedék ne •mlékezne Gömbös Gyulára, a fasizmus magyarországi szálláscsi- náiójára, Szálasi bandájára és a többi politikai gengszterre, akik faji gyűlölségre uszítottak? Ki ne ©r: .éhezne, hogy Hitler háborúba rohanó szekeréhez kötötték házi kai s oda dobták -népünk szive-virágát a biztos piisztulásba? A halál táborokra és mind am*. Irta: Cserei Pál ami a pokol kínjaival sem hasonulható össze? Ez volt az úri világ „békessége’“, „szeretete", amely újra szülte az árvákat, a Árvácskákat, És most vasárnap, amikor a dévavá-j nyai kék ruhás lánykák karácsonyi éneke szállt, újult erővel hasítottak bele az emberek húsába, szívébe a közel múlt borzalmai. Újult erővel tépték fel a karácsonyi dallamok a régi sebeket és közben a jelen is az emberek elé tárulkozott. A jelen, mely itt a dévaványai intézetben is testet öltött: a félárva és egész árva kék ruhás lánykákba, akiktől nem un- dorodva-feszengve fordulnak el a ma urai, a kalapács, a csákány, a kasza mesterei, hanem meleg otthont, „jó tál ételt" adnak nekik. Nem, apát, vagy anyát nem lehet sohasem adni nekik, de emberi szavakat, emberi életmódot igen! Árvák ők, de nem Móricz Zsigmondi Árvácskák. ^ sakhe-gy a jelenben más is van. Nem mindenütt és nem mindenkinek fájnak az Árvácskák. Amíg hazánkban és a többi szocializmust építő országban ésszel és szívvel küzdenek, hogy minden becsületes ember.-— ifjú és agg — úgy éljen, mint ember, addig a tőkés országokban ma is a Móricz Zsigmond rajzolta Árvácskák ezrei vágynak egy sze- rető-símogató kéz után, ezer és millió kalapács-, csákány-, ka-, szamestemek olyan keserű az ünnepnapja, mint a többi nap. Ezer és millió azoknak a szánul, akik saját hazájukban árvák, kisemmizettek, akiknek a szavuk annyi, j mint nálunk volt Gömbösék, Szú-! lasiék idején a magyar munkásoknak, kubikosoknak. Ezer és mii- ! lió azoknak az embereknek a szá- - ma még. akiknek a szavára nem j hallgatnak az uralkodó körök, a- i kiknek a szavát olyannak tekin- ' tik, mint tanyás gazda a kutya- 1 vakkamtást. Ezért van az — töb- i bek között —, hogy Nvugat-Né- metországban akár hogyan tiltakoznak az amerikai katonai megszállás ellen, az amerikai rakéta kilövőhelyek létesítése ellen, még- gis továbbra ott állomásoznak az amerikai csapatok és atomágyu- kat, g más tömegpusztító fegyvereket szállítanak Nyugat-Németországiba. Ugyanakkor sem Nyu- gat-Németomszágban, sem más tőkés országin egy szót sem szólnák arról a tengernyi szenvedésről, melyet az első és a második világháború okozott az embereknek. A keserű tanulságok hiába élnek ezekben az emberekben — az uralkodó körök ezt semmibe veszik, s a maguk szája íze szerint cselekszenek. Az ember józanságával hiába igyekszik kifürkészni a természet titkát és ma már — mint a Szovjetunióban — atomerőműveket is teremteni, a tőkés világ urai mindezt nem az emberek szolgálatába akarják állítani, hanem az emberek ellen, az ember és annak alkotásainak pusztítására. Egy szóval: egy újabb háború kirobbantására készülnek. \ Mindez újra és újra átviUant a- zokon, akik ott voltak vasárnap a dévaványai nevelőiintézet karácsonyi ünnepségén, akik olykorolykor kezüket takarták el görbülő ajkulcat. Átvillant rajtuk: vajon lehetséges az, hogy néhány politikai gengszter lángra lobbanhatja a világot és miattuk lenne még több árva, miattuk mardosná még több anyának keserű bánat a szivét? Jg izony az őrültek sok mindenre képesek. Mégis, ha valaki csak az Árvácskára gondol és azt akarja, hogy a békesség, a szeretet ne csupán szavak fűzére legyen, hanem valóság, akkor a szeretet, a békesség e szinbolikus ünnepén is, karácsonykor, szívével, eszével együtt van mindazokkal, akik nem háborút akarnak, hanem békés alkotó munkát, hogy minden kalapácsot, csákányt forgató mesternek, szépüljön az élete, minden árva gyermeknek o- lyan otthona legyen szeretett hazánkban, mint dévaványán annak a hatvan kékruhás kislánynak. :! Ä Békés megyei állami gazdaságok gyermekeinek Iáig karácsonya A Békés megyei állami gazda- [ Ságokban bensőséges fenyőünnepet rendeztek a dolgozók gyerme- ' ■ kei számára. A Muronyi Állami ' Gazdaságban például több mint , háromezer forint értékű ajándé- ' I kot osztottak szét a gyermekek : között, a Mezőhegvesi Állami Gaz- j dóság üzemi konyháján félmázsa I finom süteményt sütötték az ap- | róságokmak. Örniénykútom a gye- I rekek egy-egy kiló almát és sza- | Ioncukrot kaptak, de nem feled- j keztek meg a felnőttekről sem: a | kimagasló eredményekkel záró j gazdaságban a dolgozók fejen- j ként háromszáz forint jutalomban 1 részesültek. Kínában az állami vezetők is és a keresztény egyház vezetői is a szocializmusért munkálkodnak Lapunk munkatársa beszélgetett Kwan Shun Ting kínai evangélikus püspökkel December 21-én a Békés megye; evangélikus egyház vezetői meghívására megyénkbe érkezett Kwan Shun Ting püspök vezetésével, a kínai evangélikus egyház küldöttsége. Két napig tartózkodott a küldöttség megyénkben, mely idő alatt találkozott a Békés megyei evangélikus lelkészekkel, állami és pártvezetőikkel, valamint a Hazafias Népfrontnál rendezett fogadáson részitvett személyekkel. A Hazafias Népfront elnökségen baráti beszélgetés folyt a kínai és magyar barátok között. A különböző foglalkozású résztvevők több kérdést tettek fel a kínai evangélikus püspöknek) a kínai társadalmi, és egyházi életről, Lapunk munkatársa néhány kérdést tett fel a kínai egyházi vezetőnek, melyre a válaszokat az alábbiaikbam közöljük: A kínai evangélikus egyház milyen segítséget ad az ország építésében? — Kínában a keresztény egyház lelkészei 1949 után többségben csatlakoztak a szocializmus építéséhez — válaszolt Kwan Shun Ting püspök úr. — A szocializmus szó nálunk annyit jelent, hogy jólét. Így természetes, hogy a kínai nép jólétéért való munkát az evangélikus eavház segíti, támogatja. Hogyan segíti a mi egyházunk? Bátorítja az egyház tagjait, a hívőket erre a munkára. Szinte presztízskérdésnek tartják a keresztény vezetők nálunk, hogy résztvegyenek a nép jelemelkedéséért folyó munkában. Ebben nekünk megvan az az előnyünk, hogy az egyház tagjainak többsége munkás és paraszt származásúak, akik maguk is természetesnek tartják a jobblétért, a boldogságért folyó munkát. Az természetes, hogy a gazdagoknak, a nagyobb értékű vagyonnal rendelkezőknek nem jelent ez boldogságot, de ez nem baj. Az egyház próbálkozik meggyőzni őket is, helyesebb, ha Kínában minden nép jól él, nem pedig csak a gazdagok. Van nekünk például egyházi nőszövetségünk. Ennek a szövetségnek az a feladata, hogy meggyőzze a kapitalistáŰJ REZSŐ: FEL, BEKEHAR Milliók ajkán ma ez zúg: BÉKE! Milliók szívén ez az úr. Emberi célok szent menedék* a dolgos Föld, s a kék azúr... Ö!... mennyi, mennyi verejték, s vér hullt, hogy eddig jussunk, itt legyünk , Szívünk a vággyal holnapba szárnyal... Tudnunk kell, — s tudjuk mit tegyünk! Harcra, merészen! Ne várjuk tétlen a tébolyult tetteit! Ha már a vész jő’, talán már késő és senki semmi nem segít. Milliók ajkán ez harsog: BÉKE! Milliók szívén ez az úr. Emberi célok szent menedéke a dolgos Föld, « a kék azúr... kát arról, hogy adják át gyáraikat állami tulajdonba. Magyarországon az egyházi vezetők közül többen a világnézeti különbség miatt nem vesznek részt a nép felemelkedéséért folyó munkában. Önöknél az ideológiai ellentét nem okoz-e a kormányt segítő munkában akadályt? — Nálunk ilyen nincs. A gyakorlatban látjuk, hogy a kommunista párt a nép felemelkedéséért harcol. Látjuk, hogy a nép .javát akarja. A kormány, vagy a párt s ha nem törekszik arra, és nem is törekedett, hogy a mi világnézetünket megváltoztassa. Tehát mi sem az ideológiai hátteret keressük a gyakorlati munkában, hanem azt, hogy a kínai nép mind szebben, boldogabban éljen. Nincs jogunk az ideológiai hátteret kutatni. Köszönöm a választ. Kérem, püspök úr, amennyiben lehetséges, válaszoljon arra, hogy a kínai evangélikus egyház mit tesz a világbékéért? — Mi, a kormányt a szocializmus és a béke vonalában segítjük. A kínai kormánynak, az egész Kínának ez a két legfőbb feladata van. Az egyházunk mindkét munkában részt vállal. Mi tudjuk, hogy az imperialisták háborút akarnak, Erről meggyőződtünk már. És arról is, hogy Kínában az ország vezetői és a nép békét akar. Ezekután azt tartjuk feladatunknak, hogy segítsük az or- ?zágo* a békemozgalomban. A gyakorlatban hogyan teszik ezt ? Az egyházon belül. Mi elmondjuk híveinknek az imoeriídista tevékenységet, mely a háborút készíti elő. Ezt templomban és temp- J lomon kívül egyaránt megtesz- szük. Mi a béke eszméit képviseljük. Kínában hogyan történik a vallásoktatás? Az iskolán belül, vagy azon kívül? — Hazánkban az általános iskolák nagyobb része államosított) Az iskolán belül vallásoktatás egyáltalán nincs. Teljesen az egyházon belül végezzük hívőink nevelését. tanítását. Köszönöm a választ. Örülünk, hogy Kínában az evangélikus egy. ház és az ország vezetői között ilyen jó az egyetértés. — Igen. Kínában az ország vezetői is és az egyház vezetői is a kínai nép felemelkedéséért dolgoznak. Varga Tiboe IGAZ SZERETETETT
