Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-24 / 301. szám
•4. UM BÉKl* MEGYEI NtPÜJBAO Lesz-e Ruhagyár Orosházán? Válasz az Orosházi Hirlap december 19-ón megjelent számában „Válaszok és megjegyzések az Orosházi Hírlap cikkeihez" c. Írásra kés szervei, valamint a Megyei j Tanács Kér. Osztályának együttes i megállapítása alapján alakult ki a vélemény a kijelölésre vonatkozóan. Felügyeleti szervünk Keres- j kedelemszervezési és Technikai | Főosztálya tájékoztatása alapján: ! az 1950—52-es években több ha-' sonló üzlethelyiség lett Ipari üzemmé átalakítva, amelyből a későbbiek folyamán a továbbfejlesztés követelményei miatt súlyos károk keletkeztek. Az ilyen irányú fejle- , ményeket követően látott napvi- j lágot az 540.329/27/1954. MT. sz.1 ! határozat 4/a pontja, valamint VKGM. A Közelbiz. és a Szövosz 7/1954. sz. együttes utasítása, a- mely lerögzíti, hogy a fmsz-ek által kereskedelmi területen használt helyiségeket csak a Szövosz hozzájárulásával és csak kereskedelmi célokra lehet igénybevenni. A fenti tények ismeretében' próbáltam néhány megállapítást, | illetve javaslatot tenni november 23-i cikkemben. (Pipis-malom, vagy az Áruellátó Szövetkezet helyisége) Ami azonban nem vezetett eredményre, Tudomásom van arról, hogy az Áruellátó Szövetkezet vezetőségét megkereste a Tanács a Magasépítők épületével kapcsolatban. Azonban annak csak egy részét ajánl- háttá fel bizonyos körülmények miatt, amit az Áruellátó Szövetkezet vezetősége nem tudott elfogadni jelenlegi helyiségei ellenértékeként Rocskár elvtárs cikkeiben ügyi igyekszik feltüntetni, hogy egyes vezető emberek a Mészöv részéről egyetlen kocsma védését tűzték ki feladatul, t egyben gátolják Orosháza város iparosítását, ellenzik a ruhagyár megvalósítását. Engedje meg hogy elmondjam, hogy ez nem így van. Egyetlen nyilatkozat sem hangzott el, a helyiség megtartásának ügyében olyan irányban, hegy a fmsz- ben a reá váró feladatok megvalósítása érdekében feltétel nélkül szüksége volna az épületre. Nem beszéltünk arról, hogy helyiség hiányában megyei tanfolyamokat ügyvezetők, felvásárlók részére több esetben tartottunk Orosházán a nevezett helyiségben. Két esetben voltam kint ez ügyben Orosházán, egy esetben pedig a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ kiküldöttje, valamint a Mészöv megbízottja. Ezeken a megbeszéléseken igyekeztünk egy nevezőre hozni, lerögzíteni, a helyiség ügyét. Azonban többórás vita után, ami lényegében a kártalanítás, illetve a szövetkezeti vendéglő új helyének kijelölése ügyében zajlott le, nem hozott eredményt, mert nem látszott biztosítottnak az érintett szervek (Földművesszövekezet, vagy Áruellátó Szövetkezet) kártalanítása. Meg kell hogy mondjuk, a fmsz egyedül nem vállalhatja az esetleges felmerülő költségeket. Mint gazdasági szerv állami hitellel és a szövetkezeti tagság által jegyzett forgó eszközzel rendelkezik, amit a tagság számon- kér. Véleményünk az, legyen Orosházán ruhagyár, ha kell, még azon az áron is, ha azt Orosháza vezetői jónak látják, a város szivében, de úgy, hogy az érintettek a kártalanítást igazságosnak tartsák. Keressük meg a Könnyűipari Minisztériumot, hiszen a gyár a népgazdaságon belül e tárcának accu- mulál, s ha az előkalkuláció megfelelő, amiről az Orosházi Hírlap is beszél, hogy 6 millió tiszta jövedelem lesz biztosítva, úgy gondolom, hogy e tények birtokában feltétlen megértésre találunk minisztériumi szerveinknél. Farkas János a Mészöv munkatársa *vtAs*ivio.<» ‘! tA Könnyűipari Minisztérium dolgozói, illetve névszerint Nádor Endréné mb. főmérnök az Orosházi Hírlapban adja tudomásul azt, hogy nem a Minisztérium, illetve annak dolgozói jelölték ki a Ruhagyár megvalósítására alkalmas épületet Orosházán. Fellapozom a Békés megyei Újság november 23-i számát, hogy a felrótt hibát szószerint átolvassam. Cikkemben ez áll: (Feltehetnénk azonban a kérdést, vajon ha a Könnyűipari Minisztérium küldöttei az „Alföld’' Szállóra, vagy az új iskolára mutattak volna rá, nekünk ez kell, csak itt tudunk ruhagyárat létesíteni, hogyan felelnénk? Bizonyára gondolkodnánk.) Kétségtelen hiba, hogy fordítva tettem megállapítást cikkemben a helyiséget kijelölő szervek között, amiért elnézést kérek! Nincs szándékom az általam elkövetett hibát kicsinyíteni. Azonban engedje meg az újságíró elvtárs, hogy néhány megállapítást tegyek a Ruhagyár megvalósítása érdekében írt cikkei nyomán. Az Orosházi Hírlap november 14-i számában az alábbiak szerint ír: (Minden ember szivesen tölti el szabadidejének röpke óráit valami szép, kellemes környezetben, ahol aztán igazán jól érezheti magát. Hát ilyen kellemes szép környezetet teremtett a Földművesszövetkezet az étterem megnyitásával. Igen helyesen tette, hogy a volt kisbirtokos szövetség székházában szórakoztató helyet létesített. Magukénak érzik a dolgozók.) Úgy gondoljuk, hogy ez valóbari ' így van. Érf1 az orosházi Fmsz. ét^ terme, illetve annak dolgozói á legmesszebbmenőkig igyekszenek a rájuk bízott feladatot elvégezni. Azonban néhány nap, vagy hét leforgása után más lett a cikkek írójának véleménye. A „Lesz ruhagyár Orosházán” című cikkében Így ír: „Az az egészséges hangulat, amely Orosháza város lakosságát áthatotta a ruhagyár létesítésével kapcsolatban, bizony egyes emberek (Mészöv részről) a kijelölt é- pületre vonatkozólag nemtetszést hozott. Egyes vezető emberek részéről olyan ellenérvek kerültek napvilágra, amelyek nem merülnek ki másból, mint egyetlenegy kocsmahelyiség védéséiről”. A december 19-i szám pedig vastag betűvel ezt hozza: November 21-én cikket közöltünk Lesz-e ruhagyár Orosházán címmel. Erre a cikkre Farkas János, a Békés megyei Mészöv vezető beosztású dolgozója november 29-én a Békés megyei Népújságban cikket írt, amelyben különböző érveket sorakoztatott lel a kocsma megmentésére. Megjegyzés: Való igaz, hogy a helyi pártbizottság és a Városi Tanács vezetői választották ki a volt Kisbirtokos Szövetség épületét és úgy véljük, azzal egyet lehet érteni, amit már a lapban is közöltünk, hogy 600 ember kenyeréről lévén szó, akik majd a város más területén a ruhagyáron keresett pénzen megkeresik az fmsz. kocsmáját. Megmondom őszintén, kicsit furcsán hangzik, hogy rövid egy hónap alatt az fmsz. étterme kocsmává fejlődött vissza. El kell hogy mondjam, nem e- gyes vezető emberek (a Mészöv részéről) hanem az Fmsz. Igazgatósága, a Mészöv Igazgatósága, a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ, a Szövetkezetek Országos Szövetsége, a Belkereskedelmi Minisztérium illetéKELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEIKET KIVAN a gazdaság dolgozóinak, a társgazdaságok, valamint a gazdaságunkkal kapcsolatot tartó vállalatok és egyéb szervek dolgozóinak a Kőszigeti Állami Gazdaság vezetősége és pártszervezete. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPET és eredményekben gazdagabb új esztendőt kíván valamennyi dolgozójának, gazdaságunkkal kapcsolatban álló vállalatok, intézmények, hivatalok dolgozóinak és kedves családjaiknak; Békés megyei Állami Erdőgazdaság vezetősége, üzemi pártszervezete, üzemi szak- szervezete. A FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZETEK GYULAI JÄRÄSI KÖZPONTJÁNAK IGAZGATÓSÁGA KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és BOLDOG ÜJ ÉVET KIVAN a szövetkezetek tagságának és dolgozóinak. .««BBBBBBBBBBBB■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ NEVEL TANÍT. SZÓRAKOZTAT s és A NÉPÚJSÁG **BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBPB*' / Kellemes karácsonyi ünnepeket eredményekben gazdag boldog új évet kívánunk valamennyi dolgozónknak, társgazdaságaimuiaK és velünk kapcsolatot tartó összes megyei vállalatnak Mezőhegyesi Cukorgyár Célgaz daságának vezetősége, pártszervezete és szakszervezete. HOLNAPUTÁN KISKEDDEN... —• Maga is csak mindig ígér, már a szavát se hallgatom meg többet, már hiába figyelmeznék rá, csak felmérgesit, ha visszagondolok a be nem váltott ígéreteire! — zsörtölődik Julcsa asszony, miközben szaporán dagasztja a kisteknő- ben cuppogó, egyre több hólyagot vető kalácstésztát. — Ne brummogj már, szentem, — pihent meg a férfi ölelésre lendőlő karja,- asszonya tömött vállán — hiszen a gyerek sincs még meg, csak ígéred. — Ha én Ígérem, meg is lesz! — csattan fel a kardos menyecske. — Növekszik az napról-napra és meg is érkezik húsvétra. Attól ne féljen! — No, hiszen a kocsi is idegurul akkorra, ne búsulj! Elhintettem már a pénzmagot, amiből kikel az is, meg más is, ami a gyereknek kell. — Hát a mosógéppel mi lesz?!... Meg a szőnyeggel a tiszta szobába és az irhabundával, amit karácsonyra vártam, mert hogy annyit célozgatott rá... — Arra is futja, mindenre, ne búsulj! — Csak győzzem várni! — Hát bizony, türelem kell hozzá, tiniig kicsírázik a pénzmag és dús vetés lesz belőle... — Mindig csak bíz- tatgat, mint a cigány a lovát. De az is be- ledöglött mielőtt jóllakott volna... — No, no édes lelkem, hát csak nem éhezel itt mellettem? — Hát azt nem, azt éppen nem — moso- lyodik el a menyecske, miközben párnával takarja le a meleg tésztát, hogy jól megkeljen, mielőtt a sütőbe teszi. — Sőt, kevesebbel Is beérném, mint amink van, csak ne ígérgetne annyit azon felül... — Tudom, ismerlek lelkem. Te azt kívánnád, hogy add meg uramisten, de azonnal! — Maga meg úgy, hogy holnap-holnap, csak nem máma, de még inkább: holnapután, kiskedden! A férfi magához- vonja asszonykáját és haja simogatása közben, most már egy kicsit komolyabb képpel, de szerető szavakkal kezdi magyarázni: — Értsd meg, Juliskám, azért ember az ember, hogy a mán kívül a holnapra is gondoljon, öszszel, meg télutóján magot kell vetni a földbe, hogy nyáron kalászba szökkenjen. Tavasszal tyúkot kell ültetni, hogy később kiscsirke, tyúk meg kakas legyen a tojásokból. Az ólt is hamarabb elkészíti az ember, mintsem a disznó fiallana, Még a madár is előre építi meg a fészkét fiókái számára. — Hát hiszen azt akarom én is — rep- likázík az asszony — a kiskocsi lesz a fészke a mi gyerekünknek... — Az hát! De a mi fészekrakásunk előtt is gyűjteni kellett e- lőbb mindenre, ami itt körülvesz minket. Erre a szép konyhabútorra... a szekrényre, meg az ágyra, az ágyneműre, meg o csészékre, fazekakra... Nem egyszerre lett az meg, apránként jött össze a pénz mindenre. Ha mindig csak annyi) vásároltunk volna, amennyi pénzünk éppen volt, másfajta lenne itt a konyhaszekrény, az asztal, de még az e- gyik cipőd is különbözne a másiktól... Éktelen kacagásra fakad a fiatalasszony: — No hiszen jól is nézne ki az egyik lábamon sárga, a másikon meg fekete topánka! — Látod, okos asz- szony vagy te, megérted. Azért gyűjtök én is és nem vásárlók hübelebalázs módjára bármit, bármikor, hanem csak ha együtt van már a pénz, a sok pénz, ami az apró pénzmagból kelt ki... — Csak azt ne a- karja bebeszélni nekem, hogy az el nem költött pénz is kikel, mint az elvetett mag. — Márpedig így van, ha én mondom... Dúsan terem az i* n takarékban. A kamat a termése. Tudod, hány kis rékli, pelenka, meg csörgő nő ki abból a■ kamatból, limit a takrékba tett 10 000 forintunk után kapunk?!... Ráadásul még kiságy is telik a gyerekkocsi melléj meglátod! — Ha úgy lesz, jó lesz — mosolyog Julcsa aszony, miközben leszedi a párnát, meg a tiszta kendőt a megkelt tésztáról. — Hát ez is megnövekedett... — mondja és szeretettel pacskolja a jókora duzzadti meleg tésztát. — Ügy látszik, mégis igaza van. Mindennel jó egy kicsit várni, amit az ember akar. Több lesz, jobb lesz, mert gyarapodik állás közben, mint ez a kalács is. Hirtelen puszi csattan Julcsi asszony kipirosodott arcán, mert férjeura úgy vélekedik, nem kell azért mindennel holnapután — kiskeddig várni...
