Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-21 / 299. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁO 1957. december 21., szombat Az Országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról). szükség az 1952-ben életbelépett polgári perrendtartás megváltoz­tatására. A most beterjesztett tör­vényjavaslattal az Igazságügyi misztérium már 1956-ban fog­lalkozott, az ellenforradalmi ese­mények azonban megakadályoz­ták benyújtását. Az elkészült ja­vaslatot a bírák, az ügyészek és az ügyvédek széles körben megvi­tatták. Molnár Erik ismertette, milyen változásokat jelent a törvényja­vaslat az eddigi gyakorlathoz ké­pest. így például az örökbefogadási, a szerző­désfelbontási, a gondnoksági cs különösen a házassági bon­tóperekben a jövőben első fokon a járásbíróság lesz il­letékes. A válásnál egyébként megszünte­tik az úgynevezett előkészítő eljá­rást, amely a gyakorlatban nem vált be, teljesen formális volt. Megszüntetik a válóperek külör, illetékét is. Módosították a felleb­bezési eljárás egyes vonatkozó Bait, a perújítás kérdéséről a jövő­ben elsőfokon a járásbíróság dönt. A törvényjavaslathoz elsőnek Pongrácz Kálmán szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy a javaslat az állampolgári jogok fokozottabb biztosításával a szocialista de­mokratizmus kiszélesítésére és elmélyítésére irányul. Bizo­nyítja: igen jelentős helyet kapott az a törekvés, hogy az ál­lampolgárok jogait és kötelessé­geit szilárdan rögzítő törvény­könyveik álljanak rendelkezésre. Pongrácz Kálmán a törvényjavas­latot elfogadta. A következő felszólaló Székely Béla méltatta azokat a jogszabá­lyokat, amelyeket a forradalmi munkás-paraszt kormány fenn­állása óta hozott. így visszahelyez­ték eredeti jogaikba a feloszla­tott termelőszövetkezeteket, el­rendelték a széthurcolt vagyon­tárgyak visszaadását. A beadási rendszer eltörlése gyökeres válto­zást hozott a parasztság helyzeté-1 ben, s ennek hatása volt a föld­haszonbérleti viszonyokra is. Szé­kely Béla kiemelte: fontos ren­delkezése a törvénytervezetnek, hogy a termelőszövetkezeti tanács megbízottja is képviselheti a tsz- eket a polgári perekben. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkeze­tek az eddiginél sokkal szaksze­rűbb jogi tanácsadásban és kép­viseletben részesülhetnek. A tör­vényjavaslatot elfogadta. Molnár Erik — minthogy a ja­vaslattal szemben észrevétel nem merület fel — ismételten kérte az Országgyűlést annak elfogadásá­ra. Az elnöklő Nagyistók József a törvényjavaslatot szavazásra tette fel. A képviselők a polgári per- rendtartás egyes rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot általános­ságba és részleteiben elfogadták. Az elnök javaslatára az Ország- gyűlés elhatározta, hogy legköze­lebbi ülését szombaton délelőtt tízórai kezdettel tartja. Napiren­den a legfelső bíróság elnöke, a legfőbb ügyész beszámolója és in­terpellációk szerepelnek. Mi újság a nagyvilágban? A nyugatnémet pártok örömmel fogadják a Szovjetunióval tartandó tárgyalások lehetőségét Bonn. (DPA) A szövetségi gyűlésben képviselt valamennyi nyugatnémet párt csütörtökön ör 'intmel fogadta a Szovjetunióval tartandó újabb tárgyalások lehetőségét Ez — szerintük — a pári­zsi NATO" csúcsértekezlet legjelentősebb eredménye. A kormány­pártok teljes sikerről beszéltek, az ellenzék azonban bírálóan nyi­latkozott arról, hogy egyetlen új elgondolásról sem volt szó a né­met újraegyesítés tekintetében. A szabad demokraták nézete szerint a NATO-konferencia azt (gazolta, hogy' a vitás kérdések rendezését nem atomversennyel, hanem politikai tárgyalásokkal lehet megoldani * Amerikai kiállítás lesz Moszkvában Moszkva. (TASZSZ) 1958. augusztus 1-én Moszkva leg­nagyobb parkjának, a központi kultúr- és üdülőparknak a te­rületén amerikai kiállítás megnyitását tervezik. A kiállítás tizenhét és félezer négyzetméter területű és egy hónapig lesz nyitva. * Közlemény a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsának és nemzetiségi tanácsának december 19-i együttes üléséről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának szö­vetségi tanácsa és nemzetiségi tanácsa moszkvai Időszámítás sze­rint 19 óra 45 perckor a Kremlben befejezte együttes ülését. Az ülésen meghallgatták Kizminnak, az Állami Tervhivatal elnökének beszámolóját a Szovjetunió 1958. évi állami népgazda­ságfejlesztési tervéről és Zverjev pénzügyminiszternek a Szovjet­unió 1958. évi állami költségvetéséről és az 1957. évi költségvetés teljesítésérlő szóló beszámolóját. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 9. ülésszaka december 80-án tovább folytatja munkáját. * Sisakli volt szíriai elnök titokban Libanonba érkezett Damaszkusz. (MTI) Az Al Dzsamhur című damaszkuszi lap Csütörtököm közölte, hogy Sisakli volt szíriai elnök a napokban ti­tokban Libanonba érkezett, hogy Beirutban megbeszélést folytas­son elmenekült sziriai politiku­sokkal. Sisakli Libanonba történt meg­érkezése esetleg egy új „török- amerikai sugalmazású Szárta-elle­nes összeesküvésre vezethet’1, a betiltott Szíria nemzeti szociális párt vezetésével; A volt diktátort elmozdítása óta kétszer ítélték halálra Damasz­kuszba«. Á megfontolt intézkedés sikerrel jár — Kétegyházán megerősítették a termelőszövetkezeti mozgalmat — Jobb később, mint soha — szok­tuk mondani, ha valamit elmu­lasztunk és később rájövünk, hogy mégis meg kell tennünk, ha nem akarjuk, hogy továbbra is saját fejünkre hulljon a mulasz­tás rothadt gyümölcse. így voltak a kétegyháziak is a községi ter­melőszövetkezeti mozgalmat aka­dályozó hibák megszüntetésével. Teljes sikerrel eltávolították a fe­kélyt, a gyógyíthatattan beteg részt, feloszlatták a rosszul mű­ködő Népköztársaság Termelő­szövetkezetet, hogy utat nyissa­nak az egészséges fejlődésnek. Vizsgáljuk meg egy kicsit kö­zelebbről, milyen események késztették a járási, megyei párt- és tanácsszervek és a minisztéri­um vezetőit, hogy kimondják a kétegyházi Népköztársaság Ter­melőszövetkezet feloszlatására az igent. Az ezzel kapcsolatos hatá­rozatból a járási tanácson ezt ol­vashattuk: „A kétegyházi Népköztársaság Termelőszövetkezettől 1957 de­cember 3-án a működési enge­délyt megvontuk. Indoklás: a Gyulai Járási Tanács VB. me­zőgazdasági osztálya a járási pártbizottsággal és az MNB já­rási fiókjának megbízottjával felülvizsgálta a fenti termelő- szövetkezet működését és meg­állapította, hogy a termelőszö­vetkezet nem mintaalapszabály szerint működik, ezért felter­jesztette a megyei tanács által a Földművelésügyi Minisztéri­umhoz, mely folyó év novem­ber 11-én kelt leiratával hozzá­járult a termelőszövetkezet fel­számolásához." Hogyan jutottak eddig a fel­oszlatott termelőszövetkezet tagjai? Kétegyházán a három I-es tí­pusú termelőszövetkezeti csoport mellett két termelőszövetkezet működött; a Népköztársaság és a Béke. Aki a szövetkezeti mozga­lom mellett szólt, az a Békét hoz­ta példának, aki pedig a mozga­lom ellen hangoskodott, azt mon­dotta: nézzétek meg, mit csinál­nak a Népköztársaságban. S hogy ott volt mit nézni a rosszból, ar­ra szolgáljanak figyelmeztető ta­nulságként a következők: Kezdjük a legelején; 1950-től, mert akkor alkuit meg három termelőszövetkezetből — a hely­telen „egyesítési elv” alapján — a Népköztársaság Termelőszövet­kezet. A sírásás ennek az egyesí­tési nézetnek érvényesülésével meg is kezdődött. Ez volt az első ásónyom. Már az egyesüléskor megindultak a nézeteltérések, és egészségtelen viták. A Szikrából jól gazdálkodó kásn parasztok, a Törekvés Termelő- szövetkezetből pedig elsősorban agrárproletárok kerültek az egye­sített csoportba. Sehogy sem tud­tak megegyezni a vezetésben. A két tábor között a vezetésért ví­vott harc, az egészségtelen viták lekötötték az erőt, melyből nem sok jutott a közös íeljesztésére. Aztán egymást váltogatták az el­nökök, A vezetés mindjárt az e- lején olyan ember kezébe került — és így volt ez egy kivétellel végig —, aki nem a közös fejlesz­tésiét tartotta elsődlegesnek, ha­nem éppen a közös rovására ke- j reste az egyéni meggazdagodás útját. Az első vezetőtől kezdve — 1 egy kivételével — Deák, aki ren- j olyan tag, aki alapszabályellene des ember — az utolsóig olyan helyzetben volt a tsz, hogy állan­dóan bíróság előtt álltak a közva­gyon meg nem becsüléséért. Az első elnök — Krizsán — hanyagsága miatt egy vagon burgonya ment veszendőbe Aztán új vezetők jöttek. Néhány év alatt hat elnöke volt a szövet­kezetnek. Volt olyan év, hogy há­romszor is változott az elnök sze­mélye. Az egyik elnök — Szarka Péter — nevéhez hűen igazi szarkája volt a termelőszövetke­zetnek. Egy alkalommal gondolt egyet és a termelőszövetkezet pénztárából elvett ■ összegből „ta­nulmányútra" indult és különböző alföldi városokat látogatott meg) szórakozásból. A gyenge, rossz vezetés következtében a Népköz­társaság Termelőszövetkezetben a közös vagyon csákiszalmája lett. Épületeket bontottak le és beépí­tették a háztájiba. Az állam ál­tal nyújtott beruházási hiteleket nem a célnak megfelelően hasz­nálták fel. A közös istálló építé­sére kiutalt anyagot egyéni laká­sokra fordították. Egy alkalom­mal 51 ezer forintos hitelből alig nyolcezer maradt a közösben. A termelőszövetkezetnék három bírósági tárgyalása volt közva­gyon meg nem becsüléséért. Nem volt megbecsült a közös jószágál- lomány sem. Hogy cdak egy esetet említsünk: amikor hetven darab sertést befogtak hízónak, ötven­hatvan kilogrammosak voltak. Egyéves hizlalás után akadt kö­zöttük olyan, amelyik kevesebb volt, mint amikor „hízni kezdett”, de a többi is alig halbdta meg az egy mázsát. A takarmány azonban mindig elfogyott. A „közösben" a szarvasmarhák is megtanulhatták a koplalás művészetét. Igaz nem is adtak többet két- három liter tejnél. Egy szakember, amikor jel­lemezte a termelőszövetkezet szarvasmarhaállományát, azt mondotta, hogy annyiban külön­böznek a kecskéktől, hogy a szarvuk nem hátrafelé áll és még nincsenek annyira összezsugorod­va. De volt baj más területen is. A földet ahogy esik, úgy puffan módra művelték. A kukoricát második kapálás helyett meg- ekézték. A kapálást kiadták nap­számba egyénieknek. Az aratás­kor pedig nem kellett a kombájn. Mindehhez hozzájárult, hogy o- lyan könyvelőt tartottak, aki nem csinált lelkiismereti kérdést ab­ból, hogy a Nemzeti Bankból fel­vett húszezer forintból — esős idő lévén — vett magának esernyőt és huligánt. Más alkalommal pedig a hízlalási előlegből az utcán min­den ellenokmány nélkül kifize­tett Gyucha György békéscsabai kisiparosnak 18 ezer forintot. A felszámolásnál egyéb hibákra is fény derült. Nagy baja volt ennek a termelő- szövetkezetnek az is, hogy a só- gor-komaság alapján nem akar­ták meglátni egymás hibáját. Ké­sőbb, amikor már kezdtek nagyon mutatkozni a bajok, azok, akik szakadékba vitték a termelőszö­vetkezetet, idejében elhagyták azt, mint a süllyedő hajót: önkéntelenül felvetődik a kér­dés: ha így gazdálkodtak a közös­ben, miből éltek? Egyszerű: a háztájiból, melybe aztán a közös­ből mindent összehord'tak. Volt sen 3—4 kh. háztájival rendelke­zett. Nekik legyen mondva, a köz­ségben egyetlen becsületes ember nem irigyelte ezt az életet. Külö­nösen nem a Béke Tsz tagjai. Hát ezt látták a községbeliek a feloszlatott kétegyházi Népköztár­saság Termelőszövetkezetben. ’ Egészen mást mutatott a Béke Termelőszövetkezet, pedig hasonló a földminőség, a földterületük és a taglétszámuk is. Azonban, amíg a Népköztársaság ban egymást váltották a vezetők, addig a Béke Termelőszövetke­zetnek 1953 óta egy elnöke van, Rotár elvtárs személyében, aki egyéves elnökképző iskolát vég­zett, kiváló szakember és jó szer­vező. Míg a Népköztársaságban a közös vagyont herdálták, addig a Békében minden erővel a közös fejlesztésén dolgoztak a tagok. Erre nevelte az elnök őket. Ha a tagok egy része maradian ellen­állt a fejlett agrotechnika alkal­mazásának, akkor az elnök egy csikót hagyott a táblán, melyet a kétkedők szájíze szerint műveltek — később itt jóval gyengébb lett a termés — és a terméskülönbség meggyőzte a tagokat a fejlett ag­rotechnika alkalmazásának elő­nyeiről. Míg a Népköztársaságban ré­szesművelésre adták ki a földet, a Békében csak a legszükségesebb munkákat végezték gyalogerővel. Kombájnnal arattak, a gépállomás erejét maximálisan igénybe vet­ték, nemrég pedig Zetort vettek. Áz eredményeikből, hogy csak néhányat említsünk: őszi árpából 20,40, cukorrépából 200 mázsás át­lagtermést takarítottak be. Az egy munkaegységre jutó 61 forint sem megvetni való, és így tovább sorolhatnánk a Bé­ke Termelőszövetkezet nagyszerű eredményeit. Talán a Népköztársaság Terme­lőszövetkezet tagjai nem tudtak^j volna így gazdálkodni? Dehogy­nem. Tudtak úolna, hiszen a jó példáért csak egy mezsgyén kel­lett volna keresztül lépni, azon­ban gonosz sugallatra más útra tértek. Bánják is már csökönyös­ségüket, hogy időben nem hajlot­tak a jó szóra. Azonban most, hogy a nagy ta­nulságon túl vannak, az egyenes utat választották. A volt Népköz- társaság Tsz huszonhárom tagjá­ból tizennyolcán a Békébe kérték felvételüket. Befogadták őket. Ma­guk közé vették a „tékozló fiú­kat”, akik becsületes munkát ígér­tek. Az események egészséges me­netét látva, az egyéniek is gondol­kodóba estek » máris újabb tíz családdal növekedett a kétegyházi Béke Termelőszövetkezet ereje. A feloszlatott termelőszövetkezet .kecskéi” sem „kecskék" többé, hanem a gondos ápolás következ­tében jól tejelő szarvasmarhák, íme, így siikerült a kétegyházi „operáció”, mely tanulság lehet minden parasztembernek, terme­lőszövetkezetieknek és az egyéni­leg gazdálkodóknak egyaránt. S hogy ilyen helyes intézkedés tör­tént Kétegyházán, az az MSZMP helyes parasztpolitikájának kö­szönhető, mely a dolgozó paraszt­ság legbensőbb érdekeit szem e'őtt tartva harcol a szocialista nagy­üzemi gazdaságért. Boda Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents