Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-20 / 298. szám
MM. december 28., »Mitek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 SZAKSZERVEZETI ÉLET A Szaktanács ma, szombaton délelőtt 9 órakor Békéscsabán, m SZ.MT székházban ülést tart. Három napirendi pont lese: 1. Pott tékái ncvelőimmba fogyatékosságai és a további tennivalók; 2. 1938. évi első negyedévi elnökségi munkaién' Irányelvei; 3. Bejelentések (az előző tanácskozás határozatait miként hajtották végre). Az első napirendi pont előadója: Kocsis József, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöke, a másik két ponté Udvardy Gyula SZMT titkár. A MEDOSZ békéscsabai szervezetének nőbdzottsága december 25-én Luther u. 6. szám alatti helyiségében délelőtt fél 10 órakor rövid mŰBüs'nail egybekötött fenyőfa ünnepséget tart. Az ünnepségen száznál több olyan gyermeket látnak vendégül, akik még nem járnák iskolába. A Kereskedelmi- Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szaki szervezetének megyei bizottsága a közelmúltban kibővített ülésen tárgyalta meg a II. kongresszus téziseit. Ezt kővetően a tézisek ■megbeszélést még ebben a hónapban a járási bizottságok és aa alapszervezetek is megtartják. Ezeken a megbeszéléseken mondják el a dolgozók azokat a javaslatokat, észrevételeket, amelyeket a küldöttek az 1958. január 20-án megnyíló II. kongresszuson tolmácsolnak majd. A textilsaakszervezet ebben az évben 180 Békés megyei tagját iidültette az ország legszebb üdülőhelyein, a Balaton mellett, Galy- iyatetőn, a Mátrában és Sopronban. A beutalók 76,7 százalékát fizikai, 13,6 százalékát irodai és 9,7 százalékát műszaki dolgozók vették igénybe. A felnőttek melleit 116 gyermek töltött két- két boldog hetet Párádon, a Balaton mellett és a Börzsöny hegységben. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa minden hónapban 100—100 mosógép vásárlási utalványt oszt szét az üzemi bizottságoknak. Az üzemi bizottságok a nagycsaládos dolgozóknak adják, azért, hogy ne feketén kelljen megvásárolnia k a mosógépet. Több üzemben — így a Sarkadi Kendergyárban, a Mezőberé- nyi Alföldi Szövőgyárban, a Békéscsabai Ruhagyárban, a MOKÉP- tiél — az üzemi bizottság saját pénzéből vásárolt mosógépet, melyet csekély térítés ellenében kölcsönöznek a dolgozóiknak. A Helyiipari és Városgazdasiá gi Dolgozók Szakszerveztének 32 alapszervezete van, s ebből hét helyen — az ötven létszámon felüli üzemekben — választanak üzemi tanácsot. A hét üzem közül még ebben a hónapban megválasszák az üzemi tanácsot a Békéscsabai Vasipari Vállalatnál és a Békési Kosáripari Vállalatnál. Januárban az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalatnál, az Orosházi Faipari Vállalatnál, februábam a Békéscsabai Vegyesipari Vállalatnál, a Gyulai Bútoripari Vállalatnál és a Gyulai Kötőipari Vállalatnál lesz választás. A Parádén, Parádsasv áron, Velencén és Tordason ingyenes ’gyógyüdüiésen résztvevő gyermekek — akik november 20-án u- taztak el, — szombaton este a Budapest felől 21.20-kor érkező személyvonattal érkeznek meg Békéscsabára. A szakszervezet kéri azokat a szülőket, akik vidéken laknak, hogy szombaton este legyenek a békéscsabai vasútállomáson. A gyermekek az üdülés időtartama alatt sem mulasztottak, mert orvosi felügyelet mellett tanultak, szépen feljavultak. Befejezte cukorrépa termelési szerződési tervét a M ;hegyesi Cukorgyár — ötmillió nyolc százezer forint termelési előleg — A Szolnoki Cukorgyár kezdeményezéséhez Mezőhegyes is csatlakozott annakidején s a földmű" vesszövetkezetek segítségével széleskörű felvilágosító munkát indított a cukor répatermelési szerződéskötés érdekében. A jó munka eredménye: szerdán a eukorDecember 12-én fejezte be éves tervét — értékben — a Békéscsabai Pamutszövő. Szerda reggelig — öt nap alatt — ax éves terven felül 501 ezer forint értékű árut gyártottak. Inganyagból 400 ezer, ágynemű- és munkaruhaanyagból összesen 101 ezer forint értékű árut készítettek. A gyár átlagos napi tervteljesítése e hónap elejétől 101 százalék. A tervben előírt 93 százalék helyett, 96,2 százalékban gyártanak első osztályú árut. Az egész éven át kiemelkedő e- redményt elérő dolgozók most is jó eredményt mutatnak fel. Az V. partiban dolgozó Marik Andrásné például 108,2, Kácser Lászlóné 107 Úi szakszervezeti székházat Építenek Sarkadon A Közalkalmazottak Szakszervezete Sarkadon, 1957 december 16-án taggyűlést tartott. A taggyűlés megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezet 1957. évi munkájáról szóló jelentést és az 1958. évre elkészített költségvetést. A taggyűlés megfelelő előkészítés hiánya miatt nem tudott dönteni az építendő új szakszervezeti székház helyének megválasztása ügyében. Az erről való döntést a legközelebbi szakszervezeti gyűlésre halasztották. Ekkor határozzák majd el, hogy a Területi Bizottságtól és a Szakszervezetek Országos Központjától kapott jelentős beruházási összegből és a helyi szakszervezeti mozi jövedelméből rendelkezésre álló összegből a klubszobákkal felszerelt új szakszervezeti székházat hol építik fel. A szakszervezeti taggyűlésen megjelent és felszólalt Palkó elvtárs, a SZOT kiküldötte is. gyár körzetéiben befejezték az 1958, évi cukorrépatermelési szerződéskötés tervét, az elmúlt évinél 800 holddal nagyobb területen termeltetik ezt a jól jövedelmező növényt. A cukorgyár körzetében eddig a tsz-ek és egyéni gazdák 5 millió és nyolcszázezer forint termelési előleget kaptak. százalékos vetési teljesítmény mellett, 100 százalékban I. osztályú árut készít. Ugyancsak 100 százalékban I. osztályú árut gyárt a II. partiban dolgozó Garai Paine, Canik Erzsébet 108, illetve 105,8 százalékos vetési tervteljesf- tés mellett. A művezetők közül jé eredményt ért el Bieiik András zúz V. parti művezetője, aki 102,2 százalékos vetésterv mellett, 100 százalékos I. osztályú árut ad. Imi helyes és ami nem helyes 8 békéscsabai tanács panasz* könyvében Helyes, hogy a beírt panaszok többségére az elintézés módját és idejét bejegyezték. Nem helyes, hogy nem minden egye» panaszoknál történt ez meg. Így Buli János, Tóth István, Szabó Ferencné, Bodorik Irén sérelme, a Karsai, Szatmári, Szepesi utca dolgozóinak köriemé és Kováesné Gyulai utca 5 sz. amiatti lakos panasza nem tudni, hogyan lett elintézve. Növekedne a bizalom azokban, akik kézbe véve a panaszkönyvet, azt tapasztalnák, hogy minden egyet bejegyzésre ott a megfelelő, világos válasz, hogyan intézkedett a tanács. Községfejlesztési gondok Mezőberényben Általában minden ember szereti szülőfaluját. Büszkélkedik vele ha szép, rendezett és a maga módján segíti is fejlődését. Így, vannak ezzel a mezőberényiek is. Joggal büszkék, hiszen Mezőbe- rény megyénk egyik legszebb községe. Fejleszteni való azért pőre bőven itt is, Több utcában át kellene, építeni a járdát, bővítenie villanyhálózatot s bizony a községet átszelő közutak hepe-hupái is nagyon „kiabálják" már a javítás szükségességét. A legjobb az volna, ha itt is és minden községben aszfaltoznák az átvezető utakat, hogy a járművek ne vernék fel nyáron annyira a port. De hát ez egyelőre csak vágyálom. Ámbár sok vágyálom teljesült már, * idővel ez is teljesül a szorgalmas munka nyomán, és ha béke lesz. Egy évvel ezelőtt nem volt bé ke és nem Igen dolgoztak Mezőberényben sem. Az akkori események közben meglazult kötelesség tudat és állampolgári fegyelem kihatott ez évre is. Ugyanis nem fizetett be a lakosság 433 ezer forint községfejlesztési hozzá* járatást. így aztán a tervezett 74 5 ezer forint helyett ebben az évben csak 363 700 forintot tudott, a községiejlesztésére költeni ti tanács. Ebből az utóbbi összegből többek között 240 folyóméter hosszú vízvezeték, 2000 folyóméter villanyvezeték, 5 kilométer hosszú belvízlevezető csatorna, egy óvodabővítés, három törpe vízműhöz szükséges gépegység vásárlása és 3147 folyóméter betonjárdaépítés történt. Azok a lakosok, akiknek az érdeke találkozott a községfeJöt nap alatt 501 ezer forint értékű áru terven felül lesztési tervvel, vagyis a vízvezeték, a villanyhálózat és a járdadeklődni. Az ilyen közvetlen légkörben a legtöbb esetben kitárulnak az emberi szívek, bátrabb és őszintébb a hang és több bizalom költözik az emberekbe. A nyár folyamán ilyen beszélgetés során kért bizalmat a Szeghalmi Járási Tanács elnökétől a bucsai tanács elnöke. A kérés rövid volt és nem teljesíthetetlen, csupán annyi, hogy az állandó zaklatás helyett adjanak segítséget s ha ez Így lesz, Bucsa község — ami évek óta nem fordult elő — teljesíti az adófizetési kötelezettséget. Ez a kijelentés egyes járásita- nácsbeli dolgozók előtt az első pillanatban szinte nevetségesnek tűnt. S most amikor néhány nap választ el az esztendő utolsó napjaitól, világossá vált, hogy az élet rácáfolt ezekre az emberekre. A bucsaiak nagy többsége ugyanis bizalmat kapott a helyi vezetőktől, —bizalmat, amit a cselédsors idején sehogy, az utóbbi években pedig nagyon szűkösen mértek — és ennek eredményeként ma már az újukon számolgatják, hány adóhátralékos van a községben. De eddig hány meg hány emberrel kellett leülni és szót érteni. Akadtak közöttük olyanok, akik halasztást kértek. Talán néhány hetet addig, amíg a hízó eladásra kész lesz, mások a termésbetakarításig, de akkorra határozott ígéretet tettek. És mi más a jellemző a mi dolgozóink többségére — a bucsaiakra is — mint az, hogy ha megértésre talál, ha valamit ígér és arra kezet ad, ha törik, ha szakad, beváltja a szavát, e- leget tesz kötelezettségének. Amikor a bizalomról beszélünk, nem holmi elvtelen udvarlásra gondolunk. Nem arról van szó, hogy ezt félreértve lép- ten-nyomon tegyünk engedményeket. A kölcsönös bizalomra gondolunk, amely csak úgy alakulhat ki, ha az adott szó valóban egyezik a tettel, ha az emberek őszinte beszéde és érzésvilágának ismeretében váltunk szót velük. A bizalmat csak az szilárdíthatja a becsületes emberekben, ha kellő erélyt tanúsítanak azokkal szemben, akik kapzii, önző szándéktól vezérelve visszaélnek az előlegezett jóindulattal, ha következetesen vonják felelősségre azt, aki ú- ton-úlfélen szavát és kezét adja, de holnap már megfeleled- kezik róla. Az ilyen intézkedés tetszik a becsületeseknek, de előbb-utóbb rendre neveli a ma még szavajátszó, felelőtlen embereket. Bízná a becsületes emberekben, és szót érteni velük, ez a vezetők kötelessége, s ha a bizalmat a szó helyes értelmében — ai kölcsönös bizalom alapján fog-: juk fel, nap mint nap anyagi erővé válik a mi rendszerünk-1 ben. mint ahogyan ez a bucsai- j ak életében jut egyre inkább kifejezésre. építéssel, nemcsak pénzt, hanem társadalmi munkát is ajánlottak fel és teljesítettek. Például az Orlai utcabeliek saját költségükön vezették be az ivóvizet az utcájukba. Az Árpád utcabeliek is megvásárolták már a víz elvezetéséhez szükséges csövet. A vízellátással ugyanis baj van Mezőberényben. Messziről kell hordani a vizet. A Rákóczi, a Széchényi. Ságvári és a Lenin utcában, illetve térért lévő bővizű ártézi kutakból éppen azon a községrészen folyik nyílt árokban a víz. ahol kúthiány van. A bővizű ártézikutak elvezetését, tizenkét utcába, még a nyd- von elhatározta a községi tanács. De a meglévő pénzzel és kevés tiny aggal csak odáig jutottak, hogy négy kúthoz építettek vízgyűjtőmedencét s bevezették a vizet négy utcába és több középületbe. A vízvezték költségeire szívesen áldoztak és áldoznának még az érdekelt lakosok, csak be tudná szerezni a községi tanács a szükséges vízvezeték csöveket. A vízvezeték terve ugyanis ezen akadt el, e- zért az 1958-as évre újra tervbe vették. A jövő évre mintegy 60© ezer forint v<tn előirányozva községfeljesztésre. Többek között kb. 2,5 kilométer hosszú betonjárdát kap négy utca, név szerint a Gyónt, Jókai, Győri és az Eötvös. Remélhetőleg nem megy füstbe ex « terv a községfejlesztési hozzájárulás nem fizetése miatt. A tavaly elmaradt összegből 200 ezret már befizettek ugyan, de az ez évre a kivetett összegnek még csak 56 százaléka van befizetve.
