Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-17 / 270. szám
E&ÍÉ& MJCGU/ Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, PÁRÁSÍTÓK POLITIKAI NAPILAPJA. 1957, NOVEMBER 17., VASÁRNAP Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Elnökségének határozata az üzemi tanácsokról Az üzemi demokrácia kiszélesítése, a dolgozóknak — mindenekelőtt a munkásosztálynak és a termelés területén munkálkodó értelmiségieknek — a gazdasági építő munka irányításába való fokozottabb bevonása azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását a szocializmus építésében, meggyorsítsa a szocialista gazdaság felépítését, hozzájáruljon a néípjólét további emeléséhez, s mindezek következtében tovább erősítse a néphatalom, a proletár- diktatúra államát. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése a hazánkban nagy tradiciókkal és a szocialista építő munka terén gazdag tapasztalatokkal rendelkező szakszervezeteknek — mint a dolgozók, mindenekelőtt a munkásosztály legátfogóbb tömegszervezeteinek — megtisztelő kötelessége. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének Elnöksége az üzemi dolgozóknak a vállalatok gazdasági irányításába, a termelés társadalmi ellenőrzésébe való fokozottabb bevonása céljából szükségesnek tartja, hogy a termelő vállalatoknál a szakszervezetek irányítása alatt üzemi tanácsok alakuljanak és segítsék a tervgazdálkodás érvényesítését, az állami vállalatok társadalmi, egyszemélyi felelős vezetését. Az előzőkben foglaltak figyelembevételével, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének Elnökségével egyetértésben az üzemi tanácsok megalakítását, szervezetét és jogkörét az alábbiakban szabályozza: I. Lzetni tanácsok megalakítása: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa i»>7. évi 63. számú törvényerejű rendeletével hatályon kívül helyezte a munkástanácsok létesítéséről szóló jogszabályt, ezzel a munkástanácsok megszűntek. Efcért a népi demokrácia érdekeinek hathatósabb védelmére és a dolgozók demokratikus jogainak bővítésére a szakszervezetek irányítása alatt működő üzemi tanácsot kell alakítani.. 2. A Magyar Népköztársaságban a termeld ütemek túlnyomó többsége társadalmi tirtajdonkéut, az állam tulajdona. Az állami vállalatokat az állam nevében az igazgató vezeti, akinek egyszeméyí vezető hatáskörét és felelősségét az tizem! tanácsok alakítása nem érinti. 3. Üzemi tanácsokat kell alakítani minden állami ipari termelő vállalatnál, bányában, állami mezőgazdasági vállalatnál — ideértve az egyes állami intézmények — (MÁV, Posta, stb.) ipari termelő, javító vállalatait is. 4. Nem szabad üzemi tanácsot létrehozni a termelő tevékenységet nem végző vállalatoknál, hivataloknál, intézményeknél, szervezeteknél, középfokú irányító szerveknél, a vasúti és postaforgalom, a közhasználatú autóközlekedés, villamos és légi közlekedés és a hajózás területén, valamint a kereskedelemben (beleértve a raktározó és készletező vállalatokat is.) IIAz üzemi tárnicsok hatásköre: 5. Az üzemi tanácsoknak ellenőrző, véleményező és döntési jogkörük van. 6. Az üzemi tanács ellenőrzi a vállalat gazdaságos működését, ezen belül aj) a termelő berendezések, a nyersanyag, a pénzügyi eszközök és a munkaerő tervszerű felhasználását, b) a műszaki fejlesztés feladatainak végrehajtását, c) a minőségi ellenőrző szervezet működését, d) a munkafegyelem megtartását, e) a társadalmi tulajdon védelmére hozott rendelkezések végrehajtását, 7. Az üzemi tanács véleményét ki kell kérni az alábbi ügyekben: a) a minisztérium keretszámai alapján elkészített vállalati tervjavaslat, b) a vállalat saját eszközeiből, illetőleg a rövidlejáratú hitelekből történő beruházásainak meghatározása, valamint a felújításokra szánt összegek felhasználása, *c) a meghatározott vállalati szervezeti felépítés és munkarend módosítása, • d) A főbb bérezési fonnák kialakítása, e) az alkalmazotti létszám meghatározása, f) a nagyobb jelentőségű újítások és találmányok bevezetése, g) mérlegbeszámolóból adódó feladatok. 8. A vállalat igazgatója, illetőleg az üzemi bizottság olyan kérdésekben is kikérhetik az üzemi tanács véleményét, amelyre nézve a jelen határozat 7. pontja ezt nem írja elő 9. Az üzemi tanács dönt az alábbi kérdésekben: a) a vállalati nyereségrészesedés felosztásának irányelvei, b) a Minisztertanács — SZOT ván111. dorzászlóval, illetve az élüzem címmel járó pénzjutalom összegének felosztása, c) a szociális beruházásokra szánt összegek felhasználása, d) az igazgatói alap szociális és kulturális célokra fordítható részének felhasználása, e) munkaruha elosztása, a törvényes rendelkezések keretén belül, f) külön jogszabályok által hatáskörébe utalt kérdésekben. 9 10. Az üzemi tanácsnak hatásköre keretei között hozott döntéseit az igazgató köteles végrehajtani. Az üzemi tanács olyan határozatának végrehajtását, a) amely jogszabályt sért, — vagy b) amelynek meghozatalával hatáskörét túllépte, az igazgató köteles megtagadni. Az üzemi tanácsok kötelezettségei: 11. Az üzemi tanácsok kötelessége, hogy a) munkájuk során a vállalat gazdaságos működéséhez a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával a vállalat igazgatójának segítséget nyújtsanak,b) betartsák és betartassák a törvényes előírásokat, őrizzék H védjék a társadalmi tulajdont, d) segítsék személyes példamutatással is a munkafegyelem megszilárdítását, e) Határozataikkal, javaslataikkal e- lősegítsék az üzemi demokrácia kifejlesztését, a dolgozók tömegeinek bevonását a népgazdaság ,a vállalat előtt álllő feladatok megoldásába, tevékenységükkel neveljék a. dolgozókat a szocialista munkaerkölcsre, a haza az üzem szeretetére. 12. Az üzemi tanács tagja a tanácstagsággal járó munka során tudomására jutott, illetőleg birtokába került állam- és hivatali titkokat köteles az államtitok, illetőleg a hivatali titok büntetőjogi védelméről szóló rendelkezések szerint megőrizni. (Folytatás a 2. oldalon) 91 elkezdődött ti/ Orszsigo* Ydkonftereneia Szornbato-n délután az országgyűlés kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Nők Országos Tanácsa által összehívott kétnapos országos nőkonferencia. A hatalmas termet színülüg megtöltött- ték a magyar nők küldöttei. Nagy taps közben vonult be az elnökség, amelynek soraiban ott voltak Fehér Lajos, Kállay Gyula, Kiss Károly, Marosán György és Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, Nagy József né könnyűipari miniszter, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és mások. Nagy Józsefné megnyitó beszédében arról szólt, hogy az ellenforradalom nehéz időszaka után megvalósult a magyar csoda, s hihetetlen rövid idő alatt helyreállt az élet. A uiagyar nők az első perctől kezdve ott voltak mindenütt, ahol kötelességteljesítésre, megértésre, emberiességre, segítő kézre volt szükség. Amikor most, az ellenforradalom után első Ízben ülünk össze, az a feladatunk, hogy megbeszéljük a mozgalom tennivalóit, azokat a legégetőbb problémákat, amelyek a magyar nőket, a magyar családokat foglalkozatják, beszéljük meg, hogyan tudunk segíteni, örömmel, de mély felelősségérzettel ülünk itt. Abban a tudatban kell tárgyalnunk, hogy sokszázezer asszony szeme van rajtunk. Megnyitója végén Nagy Józsefné felolvasta a Moszkvában tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttségnek a konferenciához intézett táviratát. Ha kell eletiíiik drain ín íiiegvedjük a ne|>lia tál inat A napokban a megyei pártbizottság székhazának gyűléstermé- ben 57 kommunista harcost tüntettek ki a „Magyar Szabadság Érdemrend ’ ezüst, illetve bronzfokozatával. A kitüntetéseket Sz b;-k András elvtárs, az Elnöki Tanács tagja adta át azoknak az elviái- saknak, elvtársnőnek, akik a pirt és a forradalmi munkás paraszt kormány hívó szavára csatasorba álltak a tavaly októberben kirobbant ellenforradalom leverésére. Képünkön a kitüntetettek egyik csoportja. Megérdemelt kitüntetését vesz» át Balia András elvtárs. a békésszentandrási tanács elnöke.. Községükben az ellenforradalom tüntetéseire kommunista tüntetéssel és harcos elszántsággal válaszoltak. Én most harmadszor fogtam fegyvert a néphatalomért. 1917- ben Oroszországban a cár és a fehérterror ellen. 1919-ben Magyar Tanácsköztársaságért és tavaly októberben újra a mun- kás-paraszthatalom megvédéséért. A fegyver ma is a kezemben van és utolsó lehelletig a szocializmust építem és vedel-, mezem — fogadta meg id. Babos József elvtárs, az endrődi Dózsa Tsz tagja a kitüntetés átvételekor.
