Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-14 / 267. szám

1957. november 14., csütörtök BÉKÉS ' MEGYEI NÉPCJSÁG 5 A falusi ember és az időjárás íukóti - s^didcMáMi Első pillanatra talán furcsa, hogy a falusi embereknek aka­runk tanácsot adni, hogyan véde­kezzenek az időjárás ártalmai el­len. Holott egész életüket a sza­badban töltik. Hóban, fagyban, esőben, nyári napsütésben. S így gyermekkoruktól kezdve hozzá­szoknak az időjárás viszontagsá­gaihoz. Mégis, sajnos, az igazság az, hogy a legtöbbet a falusi em­ber szenved az időjárás különbö­ző ártalmaitól. Sehol annyi sós- borszesz nem fogy el fájó reumás derekaikra, megfagyott lábszárak­ra, hasogatóan fájó hátakra, mint falun. Hogyan védekezik mindezek ellen a falu népe? A legtöbb esetben bizony rosz- szul. Most, hogy benne járunk már szerű beszélni róla, hogyan véde­kezhetnének mindezen ártalmak ellen a falusiak jobban. könnyen öltözve kocsin télen. Ne üljünk le hideg, nyirkos talajra. A megfázás az ember -szervezeté­ben valósággal előkészíti a talajt, a reumatikus betegségeket, az ízü­leti gyulladást, a derékfájást, a csontok és izmok hasogató fájdal­mait, az isiászt, magyarul az ülő­ideggyulladást a genmykeltő bak­tériumok számára. A megfagy ás ellen a bor, vagy a pálinka nem védekezés. Ellenkezőleg. Az ittas ember ér­zéketlenné válik a hideggel szem­ben. Ezért van az, hogy télidőben úton leginkább az ittas embert éri a fagyhalál. legjobban úgy védekezhetünk a fagyás ellen, ha a megfelelő me­leg ruhán kívül, kényelmes, bő ru­hát és lábbelit viselünk. A szűk időnként fedetlen fülünket és or­runkat. Általában a mozgás élén­Amikor a rendőrség őrizetbe vette, az üzemegység udvarán 50 —60 dolgozó nézte mint ül a ko­csiba s hogy viszik el. — Végre! Ezután nagyot sóhajtottak és a gépkocsi után kiáltottak: — Elvtársak! Ne engedjétek ki! Tanítsátok meg becsületességre ezt a tolvajt, nőcsábászt, ember- nyúzót! Amikor a gépkocsi Békéscsabá­ra ért, már Hódmezővásárhelyen az Állami Gazdaságok Igazgató­ságán is tudták: Dőlni Vilmost, a Felsőnyomási fllami Gazdaság kereki üzemegységének vezetőjét a rendőrség őrizetbe vette. Az „igaz barátot” bajban ismeri meg az ember — így szól a közmondás. És most a bajba jutotton való segítem aka­rás megmozdította a vásárhelyi igazgatóság mindazon dolgozóját, akik Dolrrit, — az osztályidegent, — barátjuknak vallották. Jöttek reggel, jöttek délben és órákat tárgyaltak a rendőrségen. Vitáz­tak, az őrizetbe vett szennyesét mosták é nem restelték kijelente­ni: — Milliós károk lesznek a ke­reki üzemegységben, ha Dolnrt nem helyezik szabadlábra így akarták a rendőrséget meg­téveszteni. A városi kapitányság beosztottjainak helyén volt a szí­vük. Nem tántorodtak meg a csú- szó-mászóktól, szilárdan kitartot­tak a korábban hozott határozat mellett. Megkezdték Dőlni ügyé­nek kivizsgálását. Előző munkahelyéin, a szentesi Szabadság Tsz-ben, amikor meg­mondták, milyen ügyben érkez­tek, már kacagtak az elvtársak. Dőlni néhány évig agroncmusko- dott ebben a szövetkezetben. Az igaz, hogy a tsz jól gazdálkodott, de az is igaz, hogy Dolninak nem kék párját 45—60 forintért adták; A Budapestre utazók nem „séf- telhettek” mert Dőlni vigyázott. Amikor eladták a jószágokat, ki- fordíttatta a zsebeket, nehogy valaki csaljon, összeszámolta a pénzt és amennyivel több volt a bevétel, mint a meghatározott, a dolgozók között elosztotta. Magá­nak talán egy fillért sem ha­gyott (?!) Az idő eltelt, s a „tisztalelkű!1 Dőlni a gazdaság tulajdonából háj rom köbméter szerszámfát kisajá­tított és Szentesre szállítva, a ko­csigyártó ktsz-nek 1800 forintért eladta. Ezt a pénzt a gazdaság ve­zetősége később „bevasalta’1. Százhúsz zsák csutkát is vásá­rolt a gazdaságból és azt család­jához, Budapestre szállította. Fel­sőnyomáson úgy állította be az egész ügyet, hogy a dolgozók az ó javára lemondtak a tüzelőről. A szabotázsok határát súrolta néhány intézkedése. az őszben, s közeledik a tél, idő­ruha akadályozza a vérkeringést. Nagy hidegben dörzsöljük meg Nem biztos, hogy a hideg ellen az védekezik a legjobban, aki a legtöbb ruhát szedi magára. Sőt, egészen biztos, hogy nem. Ugyan­is, ha kimelegszik, több ruhát vet le, mint kellene és a kknelegedett test nem veszi észre úgy a hide­get, amint azt más esetben tenné. orrban, s a garatban összehúzód­nak a nyálkahártyák erei. A vér- telenné váló nyálkahártya pedig — mint ahogyan a vérveszteséget szenvedett frontot könnyebben át­töri az ellenség — akadály nél­kül átereszti a különböző betegsé­gek kórokozóit. Nem a megfázástól, hanem az erő? lehűléstől ellenállását vesz­tett testbe hatoló, vagy az ' ott életrekelő kórokozók, baktériu­mok és vírusok okozzák a beteg­ségeket. Ezért ne dolgozzunk hu­zamosabb ideig hűvös, nedves, vagy huzatos helyiségben, könnyű, vékony ruhában. Ne utazzunk ki ti a vérkeringést. Régi igazság, hogy1 a fagyott embert ne-m szabad kályha mellé vinni. Sőt, még csak túl fűtött szo­bába sem. A végtagjait először hó­val, majd hűvös ruhával kell dör­zsölnünk. Legfontosabb, hogy az egyes ru­hadarabok könnyűek legyenek és melegek. Erősebb testi munkánál a felső ruhadarabot vessük ’e, de a munka befejeztével azonnal új- fú'VúiyÜk feV'hogy a kiizzadással . jái$ párolgás a testet le ne hüt-; se. Fűlött szobában sohase tartóz­kodjunk felöltözve. Esős időben vigyázzunk, hogy felső ruhánk ne ázzék át. Mindig terítsünk ma­gunkra az eső ellen valamit. Az átnedvesedett ruha szeles időben különösen ártalmas és elindítója' lehet a már említett betegségek­nek. 8 müvész-erkölcsrííi öles plakátok hirdették újkígyóson, hogy november 10-én este 7 órakor fővárosi varieté előadás lesz, bohócok és bűvészek felléptével. Vettünk rá jegyet mi is, 8 forintos árban. A te­rem zsúfolásig megtelt nézővel, min­denki kíváncsi volt erre az agyonhir­detett „fővárosi" műsorra. De bizony nagyot csalódtunü, mert a művészek és művészet helyett két ellenszenves fiatalember és egy majd­nem néma szerepet játszó nő volt az egész kultúrcsoport. Hol az egyik, hol a másik férfi jött a függöny elé ócs­ka, disznó vicceivel. Különben *z egyik fővárosinak mondott l.tntivé'si’1 Krizsán Pál békéscsab^lalujíte^,, Az egész műsor csapnivaló és tele disznó, kétértelmű szavakkal. Én csak azon csodálkozom, hogy engedhetnek meg egy ilyen alias társaságot mű­ködni, vagy egyáltalán melyik főváro­si társulathoz tartoznak ezek a szél­hámosok?! Jó lenne, ha többet nem jönnének Újkígyósra, mert nagyon megutáltuk őket. Ha legközelebb ilyen „művé­szek” jönnek, Budapestig zavarjuk a „fővárosi" csabai szélhámosokat. KISS PÁL, Újkígyós h .(w napokban állítottunk emléket Budapesten, Miskolcon és szerte az országban. Emléket azoknak, akik a szabadság védelmében az ellenforradalmárok golyóitól, kínzásaitól haltak meg. Azok­nak, akik tíz- és százezernyi kommunistával együtt küzdöttek a pártban az elmúlt évek hibái ellen. Együtt küzdöttek a párt­ban, mely nem az ellenforrada­lom után, hanem már évekkel előbb hozzákezdett a hibák ki­javításához, a törvényesség hely­reállításához, a demokratizmus szélesítéséhez, az életszínvonal emeléséhez, a munkás- és pa­raszti gondok orvoslásához. A párton belül évek óta erősödött az irányzat, mely a tényleges előrehaladást akarta. Éz az igazság, kedves úti társak. A Központi Vezetőség 1956 júliu­sában egész sor szervezeti, poli­tikai és gazdasági intézkedéssel 9 igazolta, hogy el van szánva a hibák kijavítására. A pártban megvolt az eltökéltség arra, hogy a dolgozó tömegekkel — önök­kel és a sok millióval együtt — gyorsabban és következeteseb­ben haladjon a jólét, a szocia­lizmus útján. Lehet, hogy a fej­lődés látszólag valamivel las­súbb, de mindenesetre megala­pozottabb, szilárdabb lett volna. És mit ,.köszönhetünk” még az eUenforradalomnak. A leg- tírágábbon — a kiontott élete­ken túl húsz milliard forint veszteséget. Nagy összeg. Egy évi béralapja ez az ország dolgozói­nak. Az önöké és másoké, mind- nyiunké. „Csak” ennyibe ke­rült az ellenforradalom tivor­nyája S mennyivel jobb volna most, ha kormányunk ezt is az önök, s mindannyiunk jobblété­re fordíthatta volna. Mennyivel jobb volna ha szerető csókkal halmozhatná el a család azokat az elvtársakat akik ma a hősi munka helyett a temető csend­jében nyugszanak. Mennyivel derűsebb lenne az otthon azok­nál a családoknál, ahol szívben- lélekben meggyötört szülők ré- veteg szemekkel néznek az ide­genbe szakadt gyerekek üresen maradt ágyaira. S mennyivel jobb lenne, ha — a húsz milli- árdból korszerűbbé tehettük vol­na azt az üzemet, amelyben dolgoznak, hogy még szebb, még derűsebb legyen a holnap. Ez az igazság, kedves utitársak! Nincs okunk panaszra és si­ránkozásra, ' mert pártunk és kormányunk helyes vezetése, s az embereknek e helyes veze­tésbe vetett bizalma és a baráti segítség révén legyűrtük az el­lenforradalom okozta nehézsé­geket És ami jó az életünkben, azt nem az ellenforradalom hoz­ta, hanem a becsületes emberek szocialista társadalmat építő szándéka és. akarata. Gyászt és szenvedést, kínt és halált hozott az ellenforradalom, nem pedig eredményeket. Ha az ellenforra- I dalmárokon múlt volna, akkor | ma nem magasabb életszínvo­nalról, jobb életről beszélhet­nénk, hanem a dolgozó nép, s 1: köztük az önök nyomoráról és i nélkülözéséről. Az ellenforrada- , lom győzelme nem csupán azt jelentette volna, hogy a hatalom 1 a nagybirtokos, nagytőkés ősz- l tályok kezébe megy vissza, ( hanem azt is, hogy ezek az osz­tályok vad dühvei törtek volna a : magyar népre. Az eszterházyak, I a festeticsek, a weissmamfrédok | „megfizettek” volna a földosz­tásért, a bankok és üzemek álla­mosításáért. Vagy talán a nyu- 1 gátról visszajött tőkés és földes- | úri csemeték, a volt horthysta . katona- és csendőrtisztek nem akartak a társadalmi tulajdon- 1 hoz nyúlni? Talán a tőkések és l földbirtokosok hagyták volna, ( hogy az önök — a munkások és parasztok — gyermekei tanulja­nak az egyetemeken? Tűrték l volna, hogy hazánk legszebb | üdülőiben munkások és a „proli gyerekek” üdüljenek? Azt Íri­szem, hogy nem! S aki azt állít- 1: ja, hogy voltak jó oldalai és : i erényei az ellenforradalomnak I — legyen kebelbarát, vagy el- : lenség — nem hallgathatjuk el 1 fejbólogatva. Én az ön helyében, i kedves utitársam, így válaszol- , tam volna a művezető helytelen eszmefuttatására. Deák Gyula I tetszett a társadalmi tulajdon egé­sze, mert ahol lehetett, kikezdte. Vele kapcsolatban a szentesi rend­őrségen már néhány kiló jegyző­könyvet őriztek. Soha sem tudták őrizetbe venni, mert a Földművelésügyi Minisztériumban lévő barátai kimentették. Az el­lenforradalom előtt ismét őrizetbe akarták venni. Amíg vitáztak a Földművelésügyi Minisztérium­ban, kitört az ellenforardalom és akkor budapesti barátaival együtt ez mentette meg. .főtanácsokkal látták el „drága Vili bácsijaidat,1’,, azt javasölfákV hagyja" 'óit 'á“t&ít és az új rrruinkahalyhez.vszetőtutat elegyengették. Bognár igazgató úi egy szóra felvette és a kereki üzemegységbe helyezte. Üj söprű jól seper — körülbelül így lehetne jelle­mezni Dolninak a kereki üzem­egységben folytatott tevékenysé­gét azzal a kiegészítéssel, hogy ő elsősorban a saját zsebére se­pert. Néhány tény: Husvét táján Újkígyóson válasz­tót borjaikat vásárolt, méghozzá öt darabot 6 forintos kilónkénti áron. A borjak élősúlya átlagosan 70 kg volt. Szakértők szerint egy ilyen súlyú borjúból 40 kg húst, (lábak és fej nélkül) lehet kimér­ni. Az üzemegységvezető-kalkulált, és megállapította, hogy egy kiló borjúhúst 16 forintért ad a dol­gozóknak. Negyven kiló húsért így 640 forintot kapott, szemben a 420 forintos vásárlási értékkel. Az öt borjúbőr nem érdekelte Dőlni urat. Nagylelkűen a „hentesnek" ajándékozta a. munkadíj fejében. Ugyancsak husvét táján négy­ezer darab csirkét szállított a gaz­daság a budapesti piacokra a „ma­gas piaci árak letörésére”. Ide­haza a gazdaság vezetőségével megállapodtak, hogy a csirkéket páronként 45 forintért adják. A budapesti piac azonban drágább volt. Melyik munkást, hogyan le­het becsapni — jelszóval a csir­Egy ezek közül: 50 hold jól be­állt lucernát saját belátása alap­ján kiszántatott. A „meghitt családi élete” mel­lett bőven jutott a különböző uta-‘ kon szerzett pénzből „500 forin­tos” kéjnőkre is. Egyik „ismerő­sét” azon a napon akarta az üzemegység konyhájára elhelyez­ni, amikor őrizetbe vették. A vizsgálat során még több minden tisztázódott. Amikor be­fejezték az üggyel kapcsolatos rendőrségi munkát, szabadlábra . bírósági tárgyalásig, ^Jljjg^gpgyenascn Vásárhelyre ment. Ott tisztára mosott és szep­lőtelen. embernek tüntette magát fel, mint a ma született bárány; Barátai minden szavát elhitték és főagronómusi beosztásba a Csa- bacsüdi Állami Gazdaságba he­lyezték. Felfelé bukott! Állítom: nem­csak ő tehet róla, hanem „bará­tai" is, akik mindent elkövetnek, hogy bebizonyítsák: mondhatnak Dolnir-a bármit, ő a mi emberünk és mindent elkövetünk, hogy meg­mentsünk. íme, egy „szolidaritás’1 a javából, mélynek élét Dőlni és barátai az egyszerű becsületes emberek el­len fordítják és mindent elkövet­nek, hogy az igazságot félrema­gyarázzák. Sajnos, a területi igaz­gatóságon és az FM-ben még szá­mos, olyan „jó barát” dolgozik, a-.- kik nem restéinek a munkások igazával szembehelyezkedni és a maguk momdókájáwl a rendőrsé­get és a párt szerveit félrevezet-'• ni. Ha ez ideig-óráig sikerül is, később úgy is lelepleződnek, mert a hazug embert könnyebb utol­érni, mint a sánta kutyát. így járt Dőlni is, akit közben a bíróság már másfél évi börtönre ítélt. Az igazság kiderült! Dupsi Károly ELCSERÉLNÉNK állami vállalattal — kölcsönös jóváírással, 372 tonnás Ford TEHERGÉPKOCSINKAT vagy ZETORUNKAT személygépkocsiért Mezőhegyes! Cukorgyár. BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja az MSZMP Békés megyei Végrehajtóbizottsága. Szerkesztőségt Békéscsaba, József Attila u. 4., 1. emelet Telefon: 22—96 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba Felelős nyomdav.: Kendra György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents