Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-02 / 257. szám

19W. november vsonthirt

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

Szarvasmarha tenyésztési szakelőadás Békéscsabán

— Kitüntették a Fáni és a Borcsa gazdáját ~

Megélénkült

hulladékgyűjtés

Békéscsabán, a Békés megyei Tanács irodahazanak nagytermében pénteken délelőtt jutalmazták meg a második országos tejtermelési versenyben legjobb eredményű tehenek tenyésztőit.

Az elismerő okleveleket Chrisz- tián László, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Fő- Igazgatósága képviseletében nyújtotta át a Mezőhegyesi Törzsál- lattenyésztS Állami Gazdaság, a Töviskesi Állami Gazdaság *- kasztópusztai üzemegysége, az ©- rosházi Dózsa és Október # Tsz, a Tótkomtósi Viharsarok, a Sarka- di Dózsa állattenyésztőiasek, valamint Hankó Mátyás telekgeren- dási és Dénes István orosházi szarvasmarhatenyésztő egyéni

gazdának. A Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság 613-as Fáni nevű tehene ismét oklevelet kapott évi 13 936 kg-os tej és 516.5 kg-os tejzsírhozamáért s kitüntették a tehenek legújabb csillagát, a 9103 kg tejet és 343 kg tejzsírt egy év alatt adó Borosát is, Dénes István orosházi gazda jószágát.

Chrisztián László állat- és szarvasmarha tenyésztésünk időszerű kérdéseiről igen értékes e- lőadást tartott a nagy számban jelenlevő megyei, járási, községi

állattenyésztési szakemberek, állatorvosok, tsz és állami gazdasági állattenyésztők, egyéni gazdák részére, amelyhez hasznos észrevételeikkel számosán hozzászóltak.

Az értekezletet Pataj Mihály, a Békés megyei Tanács Mezőgazdasági Osztály állattenyésztési csoportjának vezetője azzal zárta be: a megye állattenyésztői és

szakemberei mind azon igyekeznek, hogy több borjút, több tejet és több húst adjanak az országa nak.

Békéscsabán, Vandlik Pál dolgozó paraszt Kastély utcai házának udvarán kétszer termett az i- dén a fügefa. Először a nyáron 150 szem ízes gyümölcsöt szedtek I«, ősszel mintegy háromszáz füge nőtt a dűslevelti cserjeszerű fán. Októberi termése azonban csak félig érett — ennek elTené- I re elfogyasztják, mert a fejlettebb gyümölcsöket megcukrozzák, a többit pedig befőttként rakják ! el.

Míg azelőtt csak a kohászok tudták, hogy mire jó az ócskavas, ma már úgyszólván mindenki tudja: az ócskavas ugyanolyan iont«« és nélkül öaheieélen nyersanyaga az acélgyártásnak, mint a nyers vas. De tudjuk art Is, hogy az iparilag legfejlettebb és vaséreben bővelkedő országokban, mimt a Szovjetunió és az Egyesült Államok, az acél gyártásánál a marttokemencék- ben körülbelül egyenlő arányban olvasztják acéllá a nyersvasat és az ócskavasat

Pedagógusainknak jelentős érdemük van abban, hogy ma már nemcsak az ipari tanulók, középiskolások, de » nagyobbacska általános iskolai tanulók is tudatában vannak ennek a ténynek, sőt tudják azt is, hogy Magyarország szűkölködik vasércekben, a hiányt behozatal útján kell pótolnia és így nálunk még fontosabb az, hogy az acélgyártáshoz szükséges ócskavas, vashulladék minél nagyobb mértékben álljon rendelkezésre Csepel, Diósgyőr, ózd, Sztálinváros hatalmas martin- kemencéinek.

Mindez nagyjában és egészében a papírgyártásra is vonatkozik. Mindinkább fokozódó papírszükségletünk fedezésére papírgyáraink Igen nagy mennyiségű külföldi lucfenyőt, cellulózét hoznak be és ennek a behozatalnak részbeni csökkentéséhez az szükséges, hogy az országban mindenütt fellelhető papírhulladék és rongy összegyűjtessék és a-gyártásnál fel- használtassék. De igen fontos a színesfémtörmelékek s más melléktermékek egybegyűjtése fa. Minden kiló rés, vagy ólom csökkenti az amúgy is nagy külföldi behozatalt.

Megyei MÉH vállalataink dolgozói önérzettel jelenthetik, hogy évente kereken 2« millió forint értékű ócskavasat, papírhulladékot, rongyot és más mellékterméket gyűjtenek össze, olyan fontos nyersanyagokat, amelyek különben pincékben, padlásokon, szérűkön, útszélen hevernének, szemétbe kerülnének és legnagyobbrészt megsemmisülnének.

A MÉM dolgozói felkészültek arra, hogy ősszel a .zokottnál jóval nagyobb mennyiségű nyersanyag tartalékot gyűjtenek és adnak át a megfelelő ipartelepeknek. Nem kétséges, hogy a munkájukban mindenkitől megkapják a megfelelő támogatást. Felélénkítette a vasgyűjtés munkáját aa az újítás, hogy az átadó a neki járó pénzösszegért, vagy annak egy részéért kívánságára négyforinlos mcsjegyeket kap. Solt szép és értékes jutáján (motorkerékpárok, rádiók, mosógépek, stb.j vá* a nyerősorsjegyek tulajdonosaira.

Bizonyos, hogy az értékes díjaknak is jelentős részük van abban, hogy megyénkben máris tfibb ezer sorsjegy talált gazdát. Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Gyema, Szeghalom, Sarkad iskolái versenyben vannak egymással, azért a célért, hogy minden tan utónak legyen legalább egy MÉH sorsjegye. A pedagógusok segítségével bizonyosan elérik ezt az eredményt a hulladék gyű jtésben nindig elől járó lelkes fiatalok.

Viftá^vtszoaylatban is mintaüzemekké fejlesztik az arszág legjobb tehenészeiét

A Földművelésügyi Minisztérium a legkiválóbb tehenészetekkel rendelkező gazdaságokat segíti 1 abban, hogy világviszonylatba» is mintaüzemekké fejlődjenek. Ezért ezeknek a gazdaságoknak a vezetőit és főállattenyésztőit minden hónapban tapasztalatcsere-értekezletre hívják össze, mégpedig minden alkalommal más-más gazdaságba. Az értekezleteken a gazdaságok szakemberei kicserélik tapasztalataikat, bírálják egymás munkáját és javaslatokat dolgoznak ki tehenészeteik munkájának további javítására. (MTI)

3

A BÉKÉSI NYOMDA dolgozói 1957 november 3-án, este 1 órakor, az Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére Békéscsabán, az Ipartestület székházának nagytermében vacsorával egybekötött ünnepi estet rendeznek.

•

AZ OKTÓBERI SZOCIÁLIS. TA FORRADALOM 40. évfordulója tiszteletére Gyula város orvos-társadalma ma, november 2-án, délután S órakar, a városi tanács dísztermében tudományos ülést tart ! *

Megalakult az örménykúti KISZ-szervezet 22 taggal, október 29-én. Titkárnak Kohut Jánc* elvtársat, az Előre mezőgazdasági termelőcsoport tagját választották.

*

A SZARVAI úttörők természetkutató állomásán hathetes úttörő őrsvezetői tanfolyamot rendeztek. A tanfolyamon 45 úttörőt képeznek ki az őrsvezetői feladatok ellátására.

*

Az Októberi Szocialista Forradalom. 40. évfordulójának ünnepségéit Gyomán november 5-én rendezik meg a járási művelődési otthonban.

*

mesedélutAn lesz ma,

szombaton 16 órakor Békéscsabán, a Szabadság Moziban. Vetítésre kerülnek L abszem Jankó, Aladdin és a csodalámpa, valamint Mérges mackó pórul jár című dia-filmek.

*

A vevők áruigéynének megvitatására Békéscsabán, a Délmagyarországi Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat kultúrhelyiségé- ben november 5-én ankétot rendeznek az illatszer, háztartási bolt, fmsz, kiskereskedelmi vállalat, a megyei tanács és felsőbb szervek kiküldöttei részére. Az értekezleten a vegyianyag-ellá- tottsápot és az áruk minőségét vitatják meg.

*

MIKRÓ-ESTET RENDEZ november 4-én 19 órakor a TTIT Békéscsabán, a Sztálin út 12. sz. alatti klubhelyiségében. Műsoron: Mendelssohn: Skót szimfónia, Paganini: H-moll hegedűversenye. Rimszkij Korzakow: Seherezáde szimfonikus szvitje,

*

Nagyszénás bel- és külterületein a tömeges lakásépítkezések folytán a régi utcaszakaszok elavultak. A községi tanács a külterületen lévő három lakótelepet (Bacsó, Dózsa, Somogyi) a helyrajzi számok figyelembevételével rövidesen rendezi. Számokkal látják el a felépített házakat, illetve kiosztott házhelyeket.

*

AZ OKTÓBERI szocialista Forradalom 40. évfordulóját november 2-án, este 6 órakor műsorral egybekötve ünnepük meg a Békés megyei Húsipari Vállalat dolgozói.

Tejtermelési verseny kezdődött a községekben

A Jártosházi Földművesszövet kezet a III. országos tejtermelési versenyen belül küiön versenymoz pálmát kezdeményezett, a tehéntartó egyéni gazdák körében is a község legjobb tehene címért. A verseny győztesen értéke* jutalmakban részesítik. A községen belüli verseny is november 1-én k<» dődife é$ a jövő év októben 31-ig tart.

Kissomlyó, Karakó, Kemenesp álfalva, Nemeskeresztúr és Duka községek föidmúvesszövetkezetei máris csatlakoztak a jánosháziak kezdeményezéséhez. A SZÖVOSZ Mezőgazdasági Főosztályának felhívására az ország többi földműve sszövetkezetei is támogatják a községeken belül indult tejtermelési versenyeket. A főosztály hozzájárult ahhoz, hogy más községekben is a termelést elősegítő gépekkel, eszközökkel jutalmazzák a földművesszövetkezetek a községi tejtermelési versenyben legjobb eredményt elért termelőket. (MTI)

ÍGY küzdöttek AZ URÁLI BOLSEVIKOK

Elmondja: N. DAVIDOV

N. V. Davldor — * festi vUszaemlé- Vezós (rója — mór bárom forradalom

(1905, 1917 február, 1917 október) tevékeny részvevője volt. 1906-ban lépett a pártba.

Jekatyerinburg (ma Szverdlovszk) az 1913—16-os években nagy ipari központnak számított. A város legnagyobb ipar- vállalata a Verh-I- szetszkij kohászati gyár volt. Itt kezdtem el én is dolgozni, *- mikor 1913-ban visz- szatértem a száműzetésből. A szakmám lakatos, de csak segédmunkásnak vettek fel, mert zsebemben ott lapult a száműzettek „politikai megbízhatatlanságát” hirdető cédula. Hamarosan megtaláltam a kapcsolatot a gyári földalatti bolsevik szervezettel.

Az illegális munka egyik fő formáját a politikai körök alkották, amelyeket a központi bizottság Uraiba küldött propagandistái vezettek. A munkások szívesen jöttek el ezekre a megbeszélésekre. Különösen növekedett a bolsevíkok iránti bizalom az 1914 májusi általános sztrájk u- tán, amelyet a mi pártcsoportunk szervezett.

A munkások a munkabérek emelését és a 8 órás munkanap bevezetését követelték. A gyárvezetőség egyáltalán nem törődött ezekkel a követelésekkel, sőt, amikor küldöttségünk az igazgatóhoz ment, kinyitotta előttünk az ajtót és ezt mondta: — „Mást nem akarnak? — s közben kifelé mutatott. Harmonikát vagy ügetőlovat ne vásároljunk az önök részére?”

A munkások türelme véget ért. Megkezdődött az általános sztrájk. Először a gépészek hagyták abba a munkát* majd példájukat a kohászok, öntők és a hengerészek Is követték. Az 1905-ös sztrájk u- tán most újból megálltak a gépek, nem füstölgött a kémény, kihaltak az üzemek.

Az egész város feszülten figyelte a kohászok harcát. Mintegy háromezren sztrájkoltunk, A gyárvezetőség minden lehető eszközzel, sztrájktöréssel igyekezett megakadályozni a sztrájkot, A munkások nem kaptak fizetést. Családjaik éheztek. A sztrájk szervezőit a rendőrség hajszolta.

Végül is mi bírtuk tovább. A gyár leállása nagy veszteségeket okozott a tőkéseknek, s ezért tárgyalni kezdtek velünk. Követeléseinket részben teljesítették, vagyis a munkabéreket 10 százalékkal emelték. A 10 napos sztrájk befejeződött.

Az uráli bolsevikok számára talán a legnehezebb harcot a különféle reakciós pártokkal való hadakozás Jelentette. A szocialista forradalom előtt a különféle pártok igyekeztek a saját oldalukra állítani a munkásokat.

A gyári lakótelep egyik utcáját Szinja- jev utcának nevezik. Ezzel kapcsolatban hadd mondjak el egy érdekes történetet;

Az első világháború előtt városunkban

megszervezték a reakciós „antialkoholista egyesületet”, a- melybe bevonták a gyár egyik fiatal fűtőjét, Szín jaj evet ia

Ezen „egyesület” tagjai a háború megkezdésekor hazafias tüntetést rendeztek, amelyen a cár arcképét vitték. Véletlenül ekkor én is az utcán voltam, s a tüntetők rám kiáltottak:,, Vedd le a sapkád a cár képe előtt!” De én tovább mentem. Ekkor a tömegből elém lépett egy magas, szé- lesvállű fiatalember, és a kezében lévő zászlóval lesodorta fejemről a sapkát; Ez volt első találkozásom Szinjajewel. Felvettem a sapkám és akaratlanul elgon- dolgoztam: ez a fiatalember miért nincs mi mellettünk?

Elmeséltem az esetet a pártcsoportban is, s elhatároztuk, hogy méginkább har-' colni fogunk a munkások megnyeréséért. A gyárban számtalan gyűlést tartottak, a- melyek után a munkások vitatkozni kezdtek. Ezekben a vitákban mi, bolsevikok igyekeztünk hatékonyan részt venni, és türelmesen megmagyarázni a párt politikáját a többieknek.

így jutottunk Szin- jajevig is, s a fiatalember éles eszével felfogta, hogy a háború befejezése — a- mit a bolsevikok követelnek — valóban a nép érdekeit szolgálja. Szinjajev napról napra közelebb került hozzánk s az 1917-es októberi forradalomban már fegyvert fogott a szovjet hatalom érdekében. A polgárháború idején, a forradalom vívmányainak védelmében, hősi halált halt. Ezért neveztük el róla az e- gyik utcát.

így küzdöttünk ml, uráli bolsevikok.;i

Kétszer termett a fügefa Békéscsabán