Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-13 / 266. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. november 13., szerda II kommunista nevelés alapja az eívhüség (Folytatás az 1. oldalról) (izmus építésének, fékezése és meggátolása. A közoktatás és kulturális élet területén nagyfokú kritikátlan­ság uralkodik. Ezért tudunk ne­hezebben megszabadulni a kul­turális és művészeti élet terüle­tén fellelhető egyes hibáktól. A kommunisták őrködjenek afe­lett, hogy a kritikát senki ne cserélje fel az intrikával. Továbbiakban hangsúlyozta, hogy élő kapcsolatot kell teremte­ni — és főleg rendszeresebbet — a pártszervezetek és a kommnista pedagógusok között. Ebben mi is mulasztást követtünk el, — tette hozzá. A párttag pedagógusok pe­dig minden fontos feladatot ma­gyarázzanak a pártonkívülieknek és igyekezzenek ahhoz segítségü­ket megnyerni. Bármilyen helyes is a politikánk — folytatta — a tömegek támogatása nélkül azit nem tudnák végrehajtani. Ebből adódik az is, hogy differenciál munkát kell végezni a népköztár­sasághoz, a szocializmushoz hű tö­megek, a pártonkívüli demokra­ták, a passzív és ingadozó rétegek körében. Ugyanakkor sokkal ha­tározottabb magatartást kell tanú­sítani építő munkánkat szándéko­san is gátló elemekkel szemben. Befejezésül a következőket mon­dotta: az elkövetkező időben most már gyakorlattá kell változtatnunk azt, hogy egy nevelőtestületben a kommunista pedagógusok és igazgatók minden jelentősebb feladatot közösen megbeszélje­nek. Indokolatlan lenne annak felte­vése, hogy ebben az egyszemélyi vezetés csorbát szenved. Azért is van erre szükség, mert több kul­turális és közoktatási föladat el­végzésénél hiányos a politikai vo­nal világossága és következetessé­ge. Másrészt a megbeszélések és a kollektív erőfeszítések segítenek abban, hogy a legfőbb kérdések­re fordítsák figyelmüket. Ezután a jelenlévő elvtársak hozzászólása következett. CSAUSZ VILMOS elvtárs, a sarkadi gimnázium igazgatója azt mondotta, hogy politikában csend csak a süketek számára létezik. Igazi politikai nevelés egyes taná­rok magatartása miatt nincs az iskolában. Aféle kultúrszövetség szerű élet van ugyan, melynek keretében létezik énekkar, szak­kör, öntevékeny színjátszó csoport és egyebek, de politikai nevelés az nincs. Az erkölcsi nevelését az if­júságnak is olyan furcsa módon kategórizá.lják, hogy van „középis­kolai”, „paraszt", és „munkás" po­litikai, erkölcsi nevelés. Ez nevet­séges, miként nevetséges az is, hogy a munkás-paraszt fiatalok segítése mindössze abból áll sok helyen, hogy összeírják, ki a mun­kás és ki a paraszt származású. A továbbiakban azt mondotta Csausz elvtárs, hogy a fiataloknak látmi- ok kell az élet nehézségei'-, egész­séges küzdelemre kell nevelni őket. Sajnos, egyes pedagógusokat nem nagyon érdeklik a politikai események. De bezzeg, minden dátumot és adatot pontosan tud­tak az ellenforradalom előtti éle­tünkről, ha annak rossz oldalát kellett kimutatni, az ellen kellett agitálni. Olyanok, akik „forradal­mi ifjúsági szövetséget" annak idején egy hónap alatt meg tudták szervezni, a mi érdekünkben ma képtelenek szervezni, de ne is tudjanak. . ÁGOSTON KAROLY elvtárs (Vésztő) azt mondotta, hogy ne feledkezzünk meg azokról a pár­tonkívüli nevelőkről, akik csend­ben, de a legnehezebb időben ki­álltak a néphatalom mellett. Az egyeztető bizottságok munkáját bírálva, azt monotta, hogy az .igen” és a „nem” esetében kom­munista határozottsággal kell ki­állni. Akkor is merjünk határo- zotan igent, vagy nemet mondani, ha papírra kell vetni a nyilatko­zatokat, — hangsúlyozta, majd emelt hangon így folytatta: azért, mert tizenkét hónapja történt az ellenforradalom, ne felejtsünk! Legyen meg a for­radalmi éberség! Befejezésül azt mondotta, hogy az iskolán kívüli népművelési űr tátong. Például az analfabéta­tanfolyamok, az előadások meg­szervezése és előkészítése sokkal körülményesebb, mint magának a tervnek a lefektetése. A művelő­dési osztály ha biztosítja a mini­mális anyagiakat, akkor sok peda­gógus szívesen vállalja a népmű­velési munkát. Vissza kell szerez­ni a tömegek bizalmát, nemcsak a szülői munkaközösségen belül. A politikai nevelő munkánknak ha- tározottabbnak, támadóbbnak kell lennie. Az ellenforradalom által bedobott jelszavakat le kell lep­lezni és bebizonyítani az igazat. Vannak nevelők, akiknek Trianon és Erdély állandó témájuk, prob­lémájuk. öntsünk tiszta vizet a pohárba. A sorok rendezései és tisztogatása a párt által rendsze­resen folyjék tovább mindenütt. Például a művelődési otthonok­ban sem mindenki odavaló. Ágoston elvtárs után SOÓS ALADÁR (Szeghalom) és KE­RESZTÉNY TIBOR (Szarvas) és még tizennégy elvtárs szólalt fel. A Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztály vezetője, FRANK FE­RENC elvtárs azzal zárta le az ér­tekezletet, hogy a járási pártbi­zottságok és helyi szervezetek töb­bet foglalkozzanak a pedagógu­sok elvi-politikai nevelésével, erő­teljesebben, jobban segítsék azt. Jó lenne, ha a tantestületi értekez­leteken az elvtársak a művelődési osztállyal közösen beszélnék meg a politikai problémákat. A kom­munista nevelés csak elvhűség alapján lehetséges — mondotta —, a kommunista nevelői csoportok csak ennek alapján működhetnek eredményesen. Berlinben a közelmúltban megjelent egy könyv. „I£rupp und die Hohen- 201161 *»” — a könyv címe, és ismerte­ti a Krupp-dinasztia és Poroszország királya, később Németország császára levelezését 1850 és 1916 között. Ez a Mit mutat a Krupp-üzemek magasba szálló füstje... KISZ szervezet alakult űrménykóten A Kondoros határával szomszé­dos tanyavtlágban alig néhány éve épített művelődési otthonban a tavaly őszi események óta sokáig szünetelt a kulturális élet. A ha­zai szlovák tánccsoportok sorában harmadik, az országjáró örmény­úti népiegyüttesről hír sem hallat­szott. A múlt hetekben azonban az ör­ménykúti parasztfiatalok megala­kították KISZ-szervezetüket, a- melynek titkárává Kohut Jánost, az Előre Tszcs elnökét választot­ták. A KlSZ-ifjak és lányok el­határozták, hogy újjászervezik az elmúlt években a szlovák és ma­gyar táncokkal, dalokkal sok ba­bért aratott népiegyüttesüket. Az idős Pribelszki Jánosnak, a műve­lődési otthon igazgatójának segít­ségével. Az újjászervezett tánccso­port vezetésére Keresztéig János- né tanítónőt kérték fel. Megalakult a színjátszócsoport is, amely a „Kameni hodnyicsek” — azaz magyarul: Köves ösvény — című három felvonásos szlovák színművet tűzte műsorára, s annak előadásával még az idén vendég- szereplésre készülnek a szlovákok lakta helységekben. HonfogSaláskori sírokra bukkantak Szarvason Szarvason, a Lenin út 57 szám alatti telek kertjében honfoglalás- kori temetőre bukkant Gazda­pusztai Gyula régész, a hódmező­vásárhelyi múzeum munkatársa. Eddig három sírt ástak ki, ame­lyekből gazdag lelet, többek közt tegezek, nyilak, zablák, kengye­lek kerültek elő. KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGET Lapunk november 6.-i számában nyílt levelet intéztünk Borbély Jánosné elvtársnőhöz, a Gyulai^larisnyagyár pártalapszervezetének titkárához. A levél írója bírálta Borbély elvtársnőt azért, mert az ellenforradalom után egy évvel is úgy tette fel a kérdést, hogy va­jon, 6 nyújtson-e baráti jobbot azoknak az embereknek, akik az el­lenforradalom demagógiájának engedve, rosszul szóltak, vagy csele­kedtek, de egyébként becsületes emberek? A nyílt levél meghallga­tásra táléit, s most íme, itt áll Borbély elvtársnő válasza. Kedves Szerkesztőség! A sajtóban megjelent levelet ol­vasva, — őszintén megmondom, — majdnem sértődöttség vett erőt rajtam. Arra gondoltam, hogy ott volt az újságíró elvtárs a taggyű­lésen és a levélben írt bírálatát szóban is elmondhatta volna. Azon­ban a sorokat többször végigolvas­va, arra a meggyőződésre jutot­tam, helyes volt a bírálatnak ez a formája. A taggyűlést megelőzően a veze­tőség már foglalkozott ezzel a kér­déssel, de úgy érzem, hogy végső fokon mégis ez a levél adott se­gítséget ahhoz, hogy ezt a hibámat végkép felismerjem. Meggyőződtem arról, hogy ez a levél határozott bírálatával, egy­ben nevelőleg is hatott, mert lát­nom kell, hogy ez nem csupán az én személyi ügyem. A pártvezető­ségnek, az egész párttagságnak lát­ni és tudni kell azt, hogy a párton­kívüli dolgozóktól való elzá.rkó- zottság ellentétben van pártunk politikájával. Kern feledkeztem meg arról, hogy egyszerű munkásasszony va­gyok, s nem is fogom soha elfelej­teni, hogy mi volt a múltban az osztályrészem. Arról szó slugs, hogy én nem akarok a becsületes dolgozókkal barátkozni. A taggyű­lésen is a barátsághoz vezető utat keresgéltem, de magam előtt lát­tam és látom azokat az arcokat, a- melyek magukból kikelve kiabál­ták a párt- és rendszerellenes jel- I szavakat. Igaz, az emberek több­sége megtévedt, nem látta tisztán, mit jelentene számára ha új­ra tőkések uralkodnának. Azon­ban munkájukkal bebizonyították, hogy igenis a szocializmus építését, támogatják. Az ellenforradalom évfordulója előtti napokban és napján olyan eredményt ének el a gyár dolgozói, amilyent a Haris­nyagyár 50 éves fennállása óta még nem ért meg. Igaza van az elvtársnak, hogy a becsületes dolgozók kezetnyújtot- tak felénk, s ezt a kinyújtott kezet én is megfogom és segítem mun­kás társaimat. Az eddigi elzárkó- zottságok oka az volt, hogy 1056 októbere mély nyomot hagyott bennem is, mint még sok más em­berben, Igen nagy lelki megráz­kódtatást jelentett minden igaz elvtárs számára, amikor látnia kellett, hogy a dolgozó nép egy része hagyta magát az ellenforra­dalmároktól vezetni és saját sza­badságát taposta volna sárba, ha kellő időben nem jön a segítség. A levél tartalmát — melyet hoz zám intéztek — közösen vitatta meg a pártvezetőséggel, s arra a megállapításra jutottunk, hogy e mindannyiunk ügye és közös erő vei kell hozzálátnunk a hiba ki ja vitásához. Ennek megfelelően ha­tározatot is hoztunk és bízunk ab­ban, hogy végrehajtása jelentősen segíti a párt és a tömegek kapcso­latának megjavítását az. üzemünk­ben. BorbélyJánosné Gyulai Harisnyagyár MSZ 'IP- szervezetének titkára Herr Alfréd Krupp az ágyúkirály dokumentumanyag megdöbbentő bi- zonyitéka, hogyan vált a porosz király kegyelméből Krupp ágyúkirállyá, és hogyan lett a porosz királyból Né­metország császára, Krupp közremfl- ködésével. A levelek megdönthetetlen bizonyítékot szolgálnak a hadiipar és a kapitalista államgépezet egybefonő- d ás áról s bizonyítják, hogyan szer­zett döntő befolyást a gyilkoló szer­számok gyárosa a politikai és gazda­sági életben. A történelemben vannak sajnálatos Ismétlődések, hiszen a Krupp-dinasz- tia közreműködésével lett egy örült káplárból a Német Birodalom „Füh- rere”. Herr Alfréd Krupp egyike volt Hitler fő finanszírozóinak. A nácik rablóháborújából közvetlen hasznot húzott, hiszen a megszállott országok­ból az 6 üzemeibe végeztek kényszer- munkát az elhurcoltak. Kruppot és 11 igazgatóját Nürnberg- ben, mint háborús bűnösöket egy a- merlkai bíróság elítélte. Feljegyezték, hogy mikor Krupp belépett a cellába, ezt mondotta: „Várjuk ki a végét! Hitlert legyőzték, de engem nem győztek le. „S valóban 1951-ben ki­nyílott börtöncellája ajtaja és Krupp szabadlábra került. Vagyonát sem nélkülözte hosszú Ideig, mert 1953-ban 55 milliárd franknak megfelelő kárté­rítést kapott. S újra él, létezik, sót gőzerővel termel a „Krupp-biroda- lom’S Es Krupp kastélyában, a két­százszobás Villa Ilügelben most mi­nisztereket és koronás uralkodókat fogad. Megfordult nála KuMtschek, brazil elnök és Pál, görög király is. „Meg kell hódítani a piacokat” — ez a hagyományos Krupp-dinasztia jel­szava, s ma e jelszó realizálása érde­kében ügynökeit megtaláljuk Ankarától Kansas Clty-ig szőve a Krupp-dinasz- tia hálóját. Maga a dinasztia feje A- nterikába is ellátogatott, ahol találko­zott az amerikai kormány vezetőivel, és a kormány Ipari, pénzügyi és had­ügyi tárcáinak vezetőivel. Ellátoga­tott Pakisztánba, Törökországba, Ka­nadába és Grönlandra Is. Mit keresett Krupp Grönlandban? Erre egyszerű a felelet. A Hudson-szorosból kiugró Ungava öböl vidékén hatalmas és ki­tűnő minőségű vasérclelőhelyet fedez­tek fel. A telep tulajdonosa az Atlan­tic Iron Ores kanadai vállalat, mely részben amerikai érdekeltség. A vál­lalat külföldi partnert keresett, mert a kitermelés nagyobb beruhzázásokat új kikötő építését Igényli. Ügy hírlik, hogy az üzletet meg Is kötötték és Krupp 1 milliárd márkát ruház be egy óriás feldolgozó üzem létesítésére. A- denauer ugyanakkor kijárta azt Is, a NATO főhadiszállásán, hogy a nyu­gatnémet csapatok Narsarssuak köze­lében támaszponthoz jussanak Grön­land szigetén. A Bonni Bundeswehr fog tehát őrködni Krupp kanadai és grönlandi telepe felett. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen a Keiser és a Führer Wehrmachtja is teljesített ha­sonló feladatokat. Tehát Alfred Krupp von Bohlen und Halbach üzletét ■ és üzleti érzékét éppen úgy örökölte fol­menőági rokonaitól, mint ahogy át­vette hagyományos kapcsolataiké* a mindenkori Heich ugyanakkor a kevés hasznot bin to-' . 7 í* ' V. bi au. t«a*S*. A dinasztia megalapítója: „L A _..iet mili'a­r „Nagy Alfréd” 1887­I ... agyút adott el 21 országnak, és ezután a százezres szériák követ­keztek. A dinasztia folytatója az új­jáéledt Krupp-birodalom jelenlegi „ki­rálya” 1958-ban 752 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le a Rúhr-vi- déken lévő 69 gyárában. Lázas aktivitással dolgozik Herr Krupp: Görögországban olajfinomítót épített 23 millió dollárért, most egy acélművet épít Athén közelében. Ha­sonlóképpen építkezik Thaiföldén, Sponyolországban, Dél-Afrikában és Bolíviában. Májusban a londoni Sun­day Express című lap jelentette, hogy 100 millió márkás költséggel — egye­lőre titokban — építteti Ruhr-menii „birodalmában” hatalmas haditechni­kai kutatóintézetét, mert ő akar* a gy7ártani az új nyugatnémet rakétá­kat, 6 akarja gyártani Bonn atom­fegyvereit. Nem kel! különösen nagy képzelő­erő ahhoz, hogy felfedezzük: Krupp megismétli azt, amit 1933-ban csinált, amikor a versaillesi szerződésnek fittyet hányva, elkezdte a haditechni­kai kutatásokat s hozzájárult ahhoz, hogy a náci hadígépezt a második vi­lágháború szörnyű katasztrófájába so. dórja a világot. Ezért kell felemelnünk tütakozí szavunkat ,mert tudjuk, hogy a vil­la Hügel tégláit vérrel ragasztották össze, Európv néoe'nek vérével—

Next

/
Thumbnails
Contents