Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-08 / 262. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. november 8., péntek 2 Hi a Szovjetunió barátai voltunk, vagyunk és maradunk Lapunk tegnapi számában hírt adtunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordu­lója alkalmával tartott békéscsabai díszünnepségről. Az ünnepségen Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében méltatta azt a nagyarányú erkölcsi és anyagi se­gítséget, melyet a Szovjetunió nyújtott a magyar népnek az el­lenforradalom leverésében. Majd a többi között ezeket mondotta: Négy évtized alatt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelmeként hatalmas változá­sok álltak be a világtörténelembe. A szocialista forradalom győzel­mével eljött a felszabadító forra­dalmi harcok kora, eljött a kapi­talizmus összeomlásának korsza­ka. melyet a második világháború után kialakult nemzetközi helyzet tovább mélyített azzal, hogy a második világháború után megje­lentek a történelem színpadán az európai és és ázsiai népi demok­ráciák, köztük a hatalmas Kínai Népköztársaság. Ezek az orszá­gok kiszakadtak az imperaiizmus rendszeléből és létrejött a szocia­lista világrendszer. A szocialista világrendszer létrejötte a máso­dik világáborút követő időszak legnagyobb világtörténelmi jelen­tőségű eseménye. E szocialista vi­lágrendszer élén a Szovjetunió áll, amely nemcsak a forradalmi munkásmozgalom ideológiai bázi­sa, hanem a szocializmus útjára lépő országok gazdasági támasz­pontja is. A szocialista világrendszer kia­lakulása és a gyarmati rend­szer felbomlása megváltoztatta az erőviszonyokat a szocializ­mus javára. Ez kitűnik abból is, hogy -.a gzp- cialista országokhoz tartozó terü­let ma már közel 35 millió négy­zetkilométer 970 millió lakossal. A Kínai Népköztársaságot is be­leszámítva 1 300 millió ember szabadult fel « gyarmati elnyo­más alól, a világ népessége pedig 2 777 millió fő. Nem nehéz meg­állapítani: a földkerekség min­den pontján a szocializmus, a bé­ke erői növekedtek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével az utol­só négy évtizedben nemcsak ab­ban változott a helyzet, hogy az imperializmus egyeduralma meg­szűnt, hogy a szocialista tábor le- g/őzhetetlenné lett, hanem abban is, hogy egy újabb világháború elhárításának megvannak a felté­telei. Az imperialisták négy év­tized alatt súlyos vereséget szen­vedtek. Hogy csak néhányat em­lítsünk: 1947-ben meghirdették a Trumman-elvet, ez az elv telje­sen csődöt mondott, mert azóta győzött a Kínai Forradalom. Meg­alakult a vietnámi felszabadító hadsereg és megerősödött a szoci­alista német állam, a Német De­mokratikus Köztársaság. Az im­perialisták ezután megkezdték az óriásméretű fegyverkezést. Kato­nai támaszpontokkal kerítették körül a szocialista tábort. Megkö­tötték az Atlanti paktumot, a délkeletázsiai úgynevezett SEA- TÓ-t ,a Bagdadi-paktumot és nem is olyan régen meghirdették az Eisen'hower-doktrmát. És mi lett az eredmény? Jugoszláviát nem tudták visszaszorítani a kapita­lizmus útjára. Az Egyiptom ellen indított aljas támadást be kellett szüntetni. Csődöt mondott az a kí­sérlet is, hogy megbontsák a szo­cialista tábor országainak egysé­gét. Hazánkban az ellenforrada­lom leverésével alapos leckét kap­tak. Hogy miért szenvedték el sorra ezeket a vereségeket? Azért, mert megváltoztak az erőviszonyok a béke és a szocializmus javára, a- zért. mert szétfoszlott az a remé­nyük is, hogy a szocialista tábor emberfölényét technikai eszkö­zökkel kiegyenlíthetik. Ugyan mit gondolhatnak magukban azok a nyugati rádió-hallgatók, akiket azzal traktóltak, hogy a Szovjet­unió irányítható interkontinentá­lis rakétája blöff és két héttel ké­sőbb maguk is hallhatták a szov­jet tudósok által szerkesztett mes­terséges hold rádiójelzéseit. Vagy pedig mit gondolnak arról, hogy november 3-án a második mes­terséges hold is elkezdte pályafu­tását a világűrben. Csakis egyet gondolhatnak, hogy a mesterséges holdak fénye nekünk, a világ pro­letariátusának, a felszabadult és gyarmati sorsban élő munkások­nak világítja az utat, az árnyéka pedig az imperialistákra hull. Ok­tóber győzelmével megdőlt a ki­zsákmányolás egyeduralma. A földkerekség egyhatodán a kizsákmányoltak győzedelmes­kedtek a kizsákmányolok fe­lett és megteremtették a prole­tárdiktatúrát A munkások és parasztok állam- hatalmának létrejötte a gyakor­latban igazolja azt a lenini tételt, hogy a burzsoá uralma nem örök­kévaló, hogy lehet tőkések nélkül élni és csak ezek nélkül lehet iga­zán jól élni. A négy évtized tör­ténelmi tapasztalatai bebizonyí­tották, hogy a szocialista rend­szer magasabbrendű a kapitalis­ta rendszernél. Az ipari termelés volumene, színvonala tekinteteiben a Szov­jetunió Európában az első helyen, a világon a második helyen van. Ilymódon a Szovjetunió nagy ipa­ri hatalommá vált. Ezt mutatja az is, hogy 1913-hoz viszonyítva 1957-*ben az ipari termelés 33-szar akkora, mint az első világháború előtt volt. Az sem mellékes, hogy a Szovjetunióban ma már nincsen olyan berendezés, gép, műszer, vagy fontos vegyianyag, amit a szocializmus országa ne gyártana. A nagyarányú politikai és gaz­dasági változásokat követték a kultúrforradalom győzelmei. A cári Oroszországban a lakosság 73 százaiéira nem tudott umi-olvasni. Az iskolaköteles korban lévő gyermekek négyötöde nem kapott elemi oktatást sem. Ma elmond­hatjuk, hogy a Szovjetunióban a lakosság közel egynegyede, 50 millió ember tanul, önkéntelenül felvetődik a kérdés, hol van ma a világon ország, a Szovjetunión kí­vül, amely a felnövekvő nemzedé­ket 10 évig, az egyetem kapujáig, kötelező érvénnyel, ingyenesen is­kolázza? Sehol a világon. A „mű­velt Nyugat-on, Franciaországban Angliában, az Egyesült Államok­ban, de egyetlen tőkés államban sem tudják megvalósítani, hogy valamennyi gyermek elvégezze a törvény által kötelezően előírt e- lemi iskolát. A Szovjetunió főis­koláiban és technikumaiban több mint négymillió ember tanul az 1913. évi 182 ezerrel szemben. Az Októberi Forradalom győzelme e- lőtt 105 főiskola volt 127 ezer hall­gatóval, 1956-ban 767 főiskolának több mint kétmillió hallgatója volt. Amíg Franciaországban 37 Nyugat-Németországban 27, O- laszországban 30 egyetemi hallga­tó jut minden 10 ezer lakosra, ad­dig a Szovjetunióban átlagosan 100. Ezután arról beszélt, hogy a magyar népnek is az Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyitotta meg az utat a nemzeti függetlenség, a társadalmi hala­dás, a szocializmus felé. Taglalta az 1919-es, az 1945-ös, az 1956-os magyarországi eseményeket és hangsúlyozta azoknak a magyar munkásoknak, dolgozó parasztok­nak az érdemét, akik 1917-ben az orosz proletáriátussal együtt küz­döttek a szovjet hatalomért, a cárizmus megdöntéséért. A küz­delem — mondotta — egyet jelen­tett a magyar nép függetlenségé­ért, szabadságáért, szocalista jö­vőjéért folyó küzdelemmel. Rész­letesen taglalta az imperialista kísérleteket a magyarországi népi rendszer megdöntéséért, a kapita­lizmus visszaállításáéért, s hogy ezeket csak azért sikerült mindig visszaverni, mert mellettünk volt és van a szocialista tábor, a Szov­jetunió. Mi a Szovjetunió barátai voltunk, vagyunk és maradunk — mondotta befejezésül. Az ünnepségen felszólalt I. M. Vas elvtárs, az SZKP Kárpátowtúli te­rületének első titkára, aki hang­súlyozta többek között, hogy a magyar nép mindig számíthat a szovjet nép támogatására. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának üzenete SZOBROT EMELTEK LENJNNEK A SARKADI CUKORGYÁRBAN A Sarkadi Cukorgyárban élet nagyságú mellszobrot állítottak Leninnek, amelyet a szerdai ünnepségen lepleztek le az üzem fő­bejáratánál. Az ünnepélyen a gyár számos dolgozóját jutalmazták meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére végzett kiváló munkájáért. A forradalmi hét műszakjaiban csak­nem tizenhárom vagonnal több cukorrépából készítettek napmiként cukrot, mint amennyit előírtak, azonkívül a megengedett 11 száza­lékhoz képest, egy százalékra csökkentették a veszteséget, a cu­kor raktározási tervet pedig 114 százalékra teljesítették. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Októberi Forrada­lom 40. évfordulójának szén. telt jubileumi ülésszakán Ka pitonov, a Legfelsőbb Tanács küldötte ismertette annak a felhívásnak szövegét, amely- lyel a LegfelsÄb Tanács a Szovjetunió népeihez for­dul. A felhívás visszatekint a szovjet hatalom négyévtize­des útjára, felsorolja az el­ért kimagasló eredménye­ket, majd rámutat arra, hogy a szovjet nép előtt most kü­lönösen nagy feladatok áll­nak. Lenin még a forrada­lom első éveiben kijelölte a megoldandó feladatot: el­hagyni a legfejlettebb kapi­talista országokat az egy fő­re jutó ipari termelés tekin­tetében. A Szovjetuniónak négyévtizedes diadalmas út­ja után most minden lehe­tősége megvan arra, hogy valóra váltsa ezt a történel­mi feladatot s a kapitalista országok elhagyásának prob­lémája ma már a közeli jö­vő gyakorlati problémája lesz. A Legfelsőbb Tanács arra hívja fel a szovjet dolgozó­kat, indítsanak minden ed­diginél nagyobbszabású ver­senyt e történelmi feladat megoldásáért. Legyen a szovjet hatalom fennállásá­nak most kezdődő ötödik év­tizede a minden eddiginél nagyobb gvőzelmek évti­zede, a kommunizmus meg­valósításának évtizede. , A Legfelsőbb Tanács nagy lelkesedéssel, egyhangúlag fogadta el a felhívás szöve­gét. Ezt követően Szurkov küldött ismertette a felhí­vásnak a tervezetét, amellyel a Legfelsőbb Tanács a világ dolgozóihoz, politikai, társa­dalmi, tudományos és kultu­rális személyiségekhez, tör­vényhozó testületekhez és kormányokhoz fordul. A felhívás rámutat arra, hogy a megvalósított szovjet hatalom első intézkedése a békéről szóló dekrétum volt, amelyet maga Lenin fogal­mazott. A fiatal szovjet ál­lam fennállásának első per­cétől kezdve a proletár in­ternacionalizmuson és a bé­kés egymás mellett élés le­nini elvén alapuló külpoliti­kát folytatott. A Szovjetunió ma is arra törekszik, hogy minden erőfeszítésével eny­hítse a nemzetközi helyzetet, megvalósítsa az egyes orszá­gok békés együttműködését. Ezek az erőfeszítések azon­ban az imperialisták mester­kedései miatt nem vezettek megfelelő eredményre. A Több tízezer főnyire be­csülhető tömeg kísérte u- tolsó útjára Rómában di Vittóriot, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét, az Olasz Általános Szakszer­vezeti Szövetség (CGIL) főtitkárát. Di Vittorió holt­testét az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség székházában ravatalozták fel, ahol szerda délelőtt tízezrek vettek tőle búcsút. Óriási menet kísérte a koporsót a temetőbe. A sír­nál gyászbeszédet mondott Luigi Longó, az Olasz Kommunista Párt főtitkár­helyettese, Fernando Santi az Olasz Általános Szak- szervezeti Szövetség titká­ra, Louis Saillant, a Szak- szervezeti Világszövetség főtitkára és Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára. (MTI) nyugati országok imperia- lista körei, elsősorban az E- gyesült Államok vezető kö­rei tovább folytatják a hi­degháborús politikát, a fegy­verkezési versenyt és a tö­megpusztító fegyver gyártá­sát, az új háború előkészíté­sét. Ennek az erőpolitikának alapja az Amerikai Egyesült Államok világuralomra törő politikája. A Szovjetunió más külpolitikát folytat, nem tör világuralomra, nincs szüksége gyarmatokra, poli­tikájának alapjául a népek önrendelkezési jogának meg­becsülése, az országok szuve­renitásának tiszteletbentar- tása szolgál. A Legfelsőbb Tanács felhí­vása a továbbiakban figyel­meztet a háború komoly ve­szélyére és arra hív fel min­den dolgozót, politikai, tár­sadalmi, tudományos és kul- turáüs személyiséget, min­den parlamentet, minden kormányt, hogy fokozza erő­feszítéseit a háborús veszély megszűntetésére, a nemzet­közi feszültség enyhítésére, a leszerelésre, a tömegpusz­tító fegyverekkel folytatott kísérletek eltiltására és a béke biztosítására. A béke ügye maguknak a népeknek a kezében van — állapítja meg a felhívás, .na jd arra szólítja fel minden ország népét, hogy egyesítse erőfe­szítéseit a világ békéjének biztosításáért folyó küzde­lemben. A Legfelsőbb Tanács küldőt tei ezt a felhívást is hatal­mas lelkesedéssel fogadták el. Ezzel a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évforduló­ja alkalmából rendezett ju- biláris ülésszaka befejezte munkáját. (MTI) rVTTTTTTT! Olasz lapok a Szputnyik ll-röl A szovjet tudósok második mesterséges holdja továbbra is le* köti az egész olasz közvélemény figyelmét. Tudományos körökben és sajtóban részletesen foglalkoz­nak ezzel az eseménnyel. A lapok első oldalon közölnek tudósításo­kat és cikkeiket a Szputnyik ll- röl. Az Unita írja: „Október elején a szputnyik ragyogó röppályája nemzeti és politikai meggyőződés­től függetlenül mindnyájunkat ar­ra késztetett, hogy higgyünk az emberi történelem újabb korsza­kának kezdetében. Most pedig egy hónappal később látjuk, hogy ez az előbbi esemény a világűr má­sodik, sokkal nagyobb szabású megrohanásához viszonyítva csak szerény kísérlet volt. Az Avanti leszögezi, hogy a több mint fél tonna súlyú és fül­kéjében kísérleti élőlényt szállító második szputnyik sikeres felrö- pítése megcáfolhatatlanul bizo­nyítja a szovjet tudomány fölé­nyét nemcsak a kozmikus térsé­gek kutatásában, hanem a ballisz­tikában is, A polgári lapok cikkeikben és képes tudósításaikban szintén részletesen foglalkoznak ezzel az eseménnyel. (MTI) Eltemették Giuseppe di Vittoriót, a Sxaksxervexeti Világszövetség elnökét

Next

/
Thumbnails
Contents