Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-07 / 261. szám

zúdul a véres, vad csapás. í— Hogy rászakadt a jóid, s az ég, a puszta ökle védte csak, s a proletár testvériség! lista állama katonai és gazdasági teljesítőképességének. Ezt a meg­próbáltatást a Szovjetunió becsülettel kiállta. A Szovjetunió azért győzött, mert a vezető és irányító erő a né­met fasiszta bitorlók elleni harcban a munkásosztály forradalmi pártja volt. A kommunisták a Vörös Hadsereg első soraiban küz­döttek. A párt minden ereje a nagyteljesítményű hadigazdálkodás létrehozására, a frontnak nyújtandó segítség népi erőfeszítéseinek összefogására irányult. A szovjet emberek hazafiságának ragyogó megnyilatkozásai szü­lettek a Honvédő Háború időszakában. 1942 végén a sztálingrádi csata leghevesebb tombolása idején különböző mozgalmak indultak. A tambovi kolhozparasztok 40 millió rubelt gyűjtöttek a „Tambovi kolhozparaszt” nevű harckocsioszlop gyártására. A tamboviak példá­ját a szarátoviak követték és első felajánlásként 33,5 millió rubelt gyűjtöttek harci repülőgépek építésére. Az egész nép megmozdult és nem kímélve erőit, hozott áldozatokat a front megsegítésére. A burzsuj gőggel kiköpött: Két-három év és eltűnik, kiégetjük e rossz fekélyt. Vörös uralmat nem tűr itt eszünk, karunk és szent ügyünk. Munkás kezekben nem lehet hatalom soha! Esküszünk!...n E nóta negyven éve szól, s kit torz álmai üldözik, dühöngve, fújva mindenütt az óriásba ütközik. Hiába tombol ellene, csak friss erővel nő’ tovább a hős és egyre biztosabb talajon áll a súlyos láb. A váll már felhőkön felül, s a fej körül a Hold, a Nap, a messze fénylő csillagok ünnepet tartanak! * — A Nagy Októberi Forradalom 40. évfor­dulója előtt, mint az égi csillagképek má­sai egyre újabb és újabb viilanytelepek fényei gyúlnak ki a szovjet földön. A szovjet emberek hálás szeretette! emlé­keznek Leninre, aki lelke és szervezője volt az ország villamosításának. A szovjet energetika gyors ütemben va­lósítja meg a legkorszerűbb technikát. Növekszik a villanytelepek és a beren­dezések kapacitása. Négy évtizede még óriási teljesítménynek számítottak a 13— 20 ezer kiiowattos viilanytelepek. ma a Szovjetunióban tucatszámra működnek 300—000 ezer kiiowattos erőmüvek és épü­lőben, sőt már részlegesen üzemben is vannak 1 millió kilowattnál nagyobb ka. pacttású óriás hőerőművek is. Szibériában épül az 1 millió 200 ezer kilowatt terve­zett kapacitású nazarovkai hőerőmű. A keleti óriási hőerőművek bővizű folyók kö­zelében, hatalmas szénlelő helyek tőszom­szédságában helyezkednek el. A nagy villanytelepek építését az tette lehetővé, hogy fokozatosan kiépül a Szovjetunió egységes energetikai rendsze­re. Képünk a cfmljairszki erőművet ábrá. zolja. 1944. október 3-án Moszkvában tüzérségi díszlövések adták tud­tára a világnak, hogy a szovjet csapatok betörtek Németországba és megkezdték a hitleri hódítók felszámolását saját barlangjukban. Áprilisban már Berlin alatt álltak a szovjet csapatok és hamarosan elérkezett az a nap, amikor a győzelem jelét, a Szovjetunió vörös lobogóját kitűzték a hitleri Reichstag ormán. A Vörös Hadsereg csa­pásai alatt porrá zúzódott a német hadigépezet. A véres hitlerista állam megszűnt létezni. A szovjet nép ezzel kivívta a világtörté­nelem egyik legnagyobb jelentőségű győzelmét. A földkerekség minden dolgozója jogos büszkeséggel tekint vissza a Bal napon atta a nagy és dicsőséges útra, melyet a Szovjetunió <0 év alatt a Nagy Októberi Forradalom győzelme óta megtett. A szovjet hata­lom az egész orosz főid arculatát megváltoztatta. A Szovjetunió népei a Lenin által kijelölt úton, példa nélkül álló rövid történelmi Időszak alatt a korábban elmaradt országot szocialista nagyhatalommá tették, melyre bi­zalommal tekint a világ minden, békét és szabadságot Óhajtó dolgozója. A megvalósult nagyvonalú lenini program ösztönöz minden népet a Földön, hogy kivívja szabadságát elnyomóival szemben és megteremtse szocialista bazáját. Ma, a Nagy Októberi Forradalom 41). évfordulóján Leninre, és eszméi­nek megvalósítóira, a szovjet emberekre emlékezünk és a Szovjetuniót ün­nepeljük. 1917: A TÉLI PALOTA OSTROMA Pavel Valkov öreg forradalmár így em­lékezik: „A téren ádáz küzdelem folgt, az ellenség nem adta meg magát. Megje­lent egy páncélautó, amely ritkította a tá­madók sorait. A mi puskáink tehetetle­nek voltak vele szem. ben. Ekkor az egyik katonánk, életét jel­áldozva, a kocsihoz rohant és kézigránát­ját közvetlen a kere­kek alá vágta. A for­radalmárok betörték a Téli Palota vaska­puját, de ez nem a harc végét, ellenkezőleg, a kezdetét jelentette. A palotában még két óráig harcoltunk. Nemsokára a téren vonul­tak a letartóztatott miniszterek, oldalukon a lefegyverzett junke­rokkal. A régi rend utolsó bástyája is elesett...” Vi öröz zászlók a Reichstag felett A német fasiszta bitorlók elleni háború nagy megpróbál tatása volt a szovjet nép minden erejének, megpróbáltatása a szovjet tár­sadalmi és áüamrendszerii^'mt§'prób!áltatása a világ első szocia­Ma negyven éve! — Talpraállt az éhes, rongyos óriás! Arcába minden táj felől Negyven éve LENIN OROSZORSZÁGBA ÉRKEZIK 1917 április 3-án hosszú szám­kivetés után Lenin visszatért Oroszországba. Lenin megérke­zése óriási jelentőségű volt a párt, a forradalom szempont­jából. Még Svájcból, alig hogy megkapta a forradalomról szó­ló első híreket, „Levelek távol­ból” límű cikkében ezt írta a pártnak és Oroszország mun­kásosztályának: „Munkások! A cárizmus elleni polgárhábo­rúban a proletár hősiesség, a nóphősiesség csodáit művelté­tek. Most csodákat kell művel­netek a proletáriátus és az e- gész nép megszervezése terén, hogy előkészítsétek győzelme­teket a forradalom második szakaszában." . Április 3-án éjszaka érkezett Petrográd finnlandi pályaudva­rára Az állomás előtti téren munkások, katonák és matró­zok ezrei várták. Amikor kilé­pett a vasúti kocsiból, leírha- tatlanná vált a lelkesedés. Vál- lufcra emelték, és úgy vitték vezérüket a pályaudvar nagy­termébe, ahonnan Lenin a pá­lyaudvar előtti térre ment és egy páncélautóról elmondotta híres beszédét, amelyben harc­ra szólította fel a tömegeket a szocialista forradalom győzel­méért. „Éljen a szocialista forrada­lom!” — így fejezte be Lenin ezt a számkivetés hosszú évei után mondott első beszédét, és megérkezése után azonnal min­den erejével belevetette ma­gát a forradalmi munkába. A megérkezése utáni napon a bolsevikok gyűlésén beszédei mondott a háborúról és a for­radalomról, majd előadása té­ziseit egy másik gyűlésen is megismételte. Ezek voltak Le­nin híres Áprilisi Tézisei, ame­lyek a pártnak és a proletariá­tusnak megadták a burzsoá forradalomból a szocialista for­radalomra való átmenet világ,* forradalmi irányvonalát. KOMMUNIZMUS - SZOVJET HATALOM ÉS VILLAMOSÍTÁS ÚJ REZSŐ: NEGYVEN

Next

/
Thumbnails
Contents