Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-07 / 261. szám
/ Bätuts MIGMT/ Vilíf proletárjai esyesftljeMi! MUNKÁSOK, PAPAS ZTOK POUT/ KA! NAPILAPJA, I<■-’7. “NÍ VEMBEK 1., CSÜTÖRTÖK Ara 89 fillér II. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója! Éljen és erősödjön a magyar és szovjet nép megbonthatatlan örök, testvéri barátsága! » z öt világrész munkásai, dol- •í* gozó parasztjai, haladó értelmiségei, köztük hazánk, megyénk dolgozó népe is a Szovjetunióval együtt ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. Negyven év egy ember életének a delelője, de egy állam életében nem nagy idő. A történelem nem ismer hasonló példát, hogy egy állam negyven év alatt olyan hatalmas változásokat vitt volna végbe, mint a Szovjetunió. A változásoknak e gazdag, a világtörténelemben nem ismert példáját az Októberi Szocialista Forradalom adja meg. Amíg az előző forradalmakban az egyik osztály . uralmát felváltotta ugyan egy másik osztály uralma, az egyik társadalmi rendszert egy másik társadalmi rendszer, de az elnyomottak kizsákmányolása továbbra is megmaradt, addig az Októberi Szocialista Forradalom győzelmével az orosz munkások és szegényparasztok kerültek hatalomra. akiknek érdeke, hogy az egész emberiséget felszabadítsák az elnyomás igája alól, a mindenfajta kizsákmányolástól. Az Októberi Szocialista Forradalom jelentősége túlnő a nemzeti kereteken, mert nemcsak hogy létrehozta a világ első munkás-paraszt államát, hanem mintaképpé vált a világ valamennyi, kizsáfc- mányoltja számára és hadüzenet volt a nemzetközi imperializmusnak. Ezért hangoztatjuk, hogy az Októberi Szocialista Forradalom új fejezetet nyitott az emberiség történetében: megnyitotta a proletár forradalmak korszakát, s ez- zel megkezdődött az emberi társadalomnak az az igazi története, amelvet Marx—Engels és Lenin zseniálisan előre látott. A 40 esztendőnek az útja rögös, göröngyös út volt, három forradalmon, polgárháborún, az intervenció és fasiszta rablótámadás viharain át erősödött és szilárdult a szovjet munkások és parasztok államhatalma. Tengernyi nehézség legyűrése, hosszú évek áldozatvállalása, a szovjet nép és az emberiség boldogabb jövője érdekében tudatosan vállalt nélkülözések, hőstettek a munkában, s ha kellett, a honvédelemben jellemzi e küzdelmes, de eredményekben gazdag négy évtizedet. A régi cári Oroszország politikailag. gazdaságilag, kulturális vonatkozásban, a nép életszínvonala tekintetében a világ egyik legelmaradottabb országa volt. Az ipari termelés legfontosabb ágaiban a kezdet-kezdetén állt, nyersanyag szállítója és felvevő piaca volt az iparilag fejlett nyugati imperialist* országoknak. Ezt az elNegyvenedik évfordulón maradott, függő helyzetben lévő országot 1917 októbere ipari nagyhatalommá tette. A szocializmus építésének programját Lenin, a párt és a nép vezére dolgozta kii E programnak az elméleti alapja az a lenini tanítás volt, hogy lehetséges a szocializmus győzelme kezdetben néhány, sőt egyetlen országban. Az Oroszország szocialista átalakításának lenini terve az ország technikai és gazdasági elmaradottságának megszüntetését, a szocialista gazdaság megteremtését, az új társadalom korszerű anyagi, technikai bázisának létrehozását, az ország erős ipari hatalommá változtatását és valamennyi gazdasági ág fejlesztése alapján a lakosság magas élet- színvonalának emelését írta elő. E lenini tervek ma már valósággá váltak. A Szovjetunió négy évtizedes fejlődése már bebizonyította — barát és ellenség előtt — a szocialista termelési rend fölényét a kapitalizmussal szemben. A termelékenysége 1956-ban az 1913-nak kb. 9-szeresére emelkedett. Év- ről-évre növekedett a nemzeti jövedelem, vele együtt nőtt és nő állandóan a munkások és az alkalmazottak reálbére, valamint a kolhozparaszlok jövedelme. Az ipari munkások reálbére az utóbbi 16 esztendő alatt 82 százalékkal, a dolgozó parasztok természetbeni és pénzjövedelme pedig az utóbbi 6 esztendő alatt 68 százalékkal emelkedett. Igaz, hogy a Szovjetunió az ipari termelés abszolút magassága és az egy főre eső termelés tekintetében még egyelőre nem érte utói az Amerikai Egyesült Államokat. De az is igaz. hogy az ipari termelés legfontosabb ágaiban — az acél-, a vas-, a széntermelés stb. — ma már második helyen áll a világon. Ugyanakkor mint atom-hatalom, legalábbis egyenrangú az Egyesült Államokkal, az interkontinentális irányítható ráktéka lövedékekben pedig túlhaladta. Az Októberi Forradalom nagy hatást gyakorolt a nemzetközi viszonyókra is. Az októberi napokban létrejött szoviet áúam az imperialista háborúk politikáiéval nviltan és határozottan sre»mbe- áUftotta a béke politikáiét. A gyarmati rablás po’iti'kééával szemben az egyer’őséct és a :nÄnek barátságának onlitiká ’át. 1917-ben 130 millió ember indult el a történelemben járatlan útón Ma már világtörténelmi jelentőségű tény. hogy a Föld 13 országában 9^0 IRTA: KLAUKÓ MÁTYÁS millió ember dolgozik a kommunista társadalom felépítésén. 1917-ben a kapitalista országok gyűrűjében a fiatal szovjet állam egyedül állotta a minden oldalról rátörő vihart. Ma 40. születése napján erejének teljében áll a nemzetközi munkás- osztály erős vára, a Szovjetunió s körülötte a szocializmus többi erődítményei: a Kínai Népköz- társaság, az európai és ázsiai népi demokratikus országok. A magyar nép számára is az Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyitotta meg az utat a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás, a szocializmus felé Egyesek úgy gondoljáik, hogy az orosz forradalom hatása Magyar- ország népére és az ország fejlődésére csák a második világháború utolsó szakaszában kezdődött, amikor a szovjet hadsereg csapatai megkezdték hazánk felszabadítását a német imperialisták és magyar bérenceinek uralma alól: Ez az állítás elferdíti a történelem tényeit. Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk felszabadítása akkor kezdődött, amikor az Októberi Szocialista Forradalom eszméi, Lenin tanításai, az orosz Bolsevik Párt példája mély talajra talált a magyar munkásmozgalomban és hosszú, küzdelmes harcok közepette megalakult a Magyar Kommunista Párt. A magyar munkásosztály forradalmi pártja, a KMP 1918 november 20-án alakult meg: ezt a pártot a Szovjetunióban Kun Béla vezetésével hazatért volt hadifoglyok, az Itthon lévő Landler Jenő, Korvin Ottó és mások alakították. . Mikor 1917-ben a Lenin vezette Bolsevik Párt kibontotta a szocialista forradalom zászlaját és nehéz harcokban védte, szilárdította meg a fiatal szovjet hatalmat, a volt magyar hadifoglyok közül mintegy kilencven- ezren sorakoztak fel Lenin zászlaja mögé. Megyénk dolgozó népe is büszke arra. hogy ebben a küzdelemben több mint 100 Békés megyei fegyverrel a kézben vett részt. ékünk, a magyar dolgozóknak nagy nemzeti büszkeségünk lesz mindenkor, hogy a szovjet nép példáját elsőként követve 1919. március 21-én a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetésével létrehoztuk az első magyar munkás paraszt államot: a Magyar Tanácsköztársaságot. Ez a Magyar Tanácsköztársaság azonnal szövetséges és fegyvertársi viszonyt létesített a Szovjetunióval. A fiatal Magyai' Tanácsköztársaságot — mint ahogyan ismeretes is — a külső imperialista erőik segítségével leverték. A magyar népre egy igen nehéz negyed évszázad következett, melyből 1945-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fiai, a hős Szovjet Hadsereg katonái szabadították fel és nyitották meg a szabadság, a függetlenség útját. Ez a barátság és sorsközösség erősödött meg 1956. őszén, amikor szocialista vívmányainkat, a .munkások és dolgozó parasztok államhatalmát a külső és belső imperialista erők — támaszkodva \agv Imre és társai áruló politikájára — az ellenforradalom kirobbantásával veszélybe sodorták. Ezért dolgozó népünk a szovjet elvtársak segítségét az ellenforradalmi fasiszta bandák szétzúzásában, második felszabadításnak nevezi. A felszabadulásunkat követő első esztendők felejthetetlenek az egész magyar nép számára. Komoly, gazdag eredmények jellemzik ezt az időszakot, népi demokráciánk fejlődésének ezt a szakaszát. A földreform történelmi jelentőségű megoldása, az országot újjáépítő hároméves terv eredményes végrehajtása, a stabil pénz megteremtése, a két párt e- gyesülése, mely szilárd alapot teremtett proletárdiktatúránknak, népi demokratikus rendszerünknek. Megtörténhetett a nagyipar, később a középipar államosítása; győzött a szocialista forradalom, és megkezdődött a szocializmus építése. Vagyis: megváltozott országunk egész politikai, gazdasági és kulturális arculata dolgozó népünk javára. Későbbi idők folyamán nagy sikereink és lebe- csülhetetlen eredményeink mellett sainos, hiányosságokat is követtünk el. Megsértettük a proletárdiktatúra lenini jellegét, a párt kapcsolata a tömegekkel . komolyan meglazult, gazdaságpolitikai téren a vezetés túlzásokba esett. Mégis nyugodtan megállapíthatjuk: mindennek ellenére a magyar nép — a munkásosztály pártjának vezetésével és irányításával-— a gazdasági, politikai és ku,+urális. fejlődés nasv útját járta és a hibák bármennyire sokat ártottak— eltörpülnek ered- ménveink mellett. ünk tújynomó többsége — főleg az ellenforradalom után — tisztában van azzal, hogy elért eredményeink megőrzésének és továbbfejlesztésének egyetlen útja a szocializmus építése, szoros egységben a Szovjetunió, a népi demokratikus államokkal, azoknak az elveknek az alapján, amelyeket Lenin tanításai nyomán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom valósított meg. Azt is egyre többen ismerik fel megyénkben — főleg az országos pártértekezlet határozatai nyomán —■, hogy a munkásosztály egységének feltétele a párt szilárd egysége. A pártegység viszont csak akkor lehet szilárd és termékenyítő erejű, ha soha egy pillanatra sem tér el azoktól az irányelvektől, amelyeket Lenin a párt számára megszabott, ha sem a pártdemokrácia, sem a demokratikus centralizmus nem szenved sérelmet. A párt a munkásosztály vezető élcsapata. Az élcsapat egymaga, a tömegek megértése, tudatos, aktív támogatása nélkül nem képes véghezvinni a szocializmus építésének nehéz feladatát. Nekünk éppen az elmúlt év keserű tapasztalatai következtében különösen sok tennivalónk van. meg kell szereznünk dolgozó népünk osztatlan bizalmát és a nemzetközi proletariátus elismerését A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ilyen szempontból is komoly tanulságul szolgálhat számunkra! Hogy olyan pártnélkül, amely e- gyesíti soraiban a munkásosztály, a nép legjobb, bátor, hős és önfeláldozó elemeit, olyan párt nélkül, amelyet erőssé tesz a marx- izmus-leninizmus elmélete, sorainak acélos egysége, a nagy tömegekkel való szoros, megbonthatatlan kapcsolata — ilyen párt nélkül a munkásosztály nem győzheti ^ Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatai arra is figyelmeztetnek bennünket, hogy megalkuvást nem ismerű harcot folytassunk mindazokkal a helytelen, antimarxásta, revizionista irányzatokkal szemben, melyeknek célja a párt és a munkásosztály hatalmának gyengítése, s végső soron megdöntése; Mint ahogyan ezt tapasztaltuk 1956-ban az ellenforradalmi időszak alatt. Mindebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a demokráciát biztosítanunk s védelmeznünk kell a dolgozó nép számára. De kemény diktatúrát .kell alkalmaznunk mindazokkal szemben, akik kísérletet tesznek a megdöntésére. Minden erőnkkel védjük és erősítsük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméből fakadt szocialista vívmányainkat.
