Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-06 / 260. szám

1957. november 6., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 „Megismertem és nagyon megszerettem a magyarokat“ Kedves vendégei érkeztek csü­törtökön a megyénkbe: a hazánk­ban tartózkodó román mezőgazda- sági és erdészeti dolgozók szak- szervezetének küldöttsége három napot töltött a Viharsarokban. El­ső útjuk Szarvasra, az öntözési és Rizstermelési Kutató Intézetbe vezetett, de megtekintették a hí­res szarvasi arborétumot, az álla­mi gazdaságot, pénteken a Mező- berényi Gépállomást és Békés­csabán a MEDOSZ megyei bizott­ságot, szombatot pedig Mezőhe­gyesen az állami gazdaságban töl­tötték. Szomszédaink melegen érdeklődtek s magyar dolgozók életkörülményei Iránt, de kíváncsiak voltak a termelési eredményekre és arra is, hogy a szakszervezet hogyan segít a kü­lönböző munkaterületeken. — Nagyon boldog vagyok, hogy eljöhettem Magyarországra — mondotta Ciobanu Octavián, a ro­mán mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszerveztének Cons- tata-tartományi elnöke. — Hálás vagyok a MEDOSZ-vezetőknek, hogy az ország különböző tájaira elvittek. Sokat láttam, hallottam, két hét alatt megismertem és na­gyon megszerettem a magyarokat. A Dunántúlon, Miskolc környé­kén és az Alföldön számos állami intézményt láttam. Sok vezetővel és egyszerű emberrel beszéltem. A magyar beszédből számos szót megértek, így nem nehéz, látom: hogyan élnek és dolgoznak itt. Félig magyarul, félig románul mesél a magyar vendégszeretetről. Különösen örül annak, hogy leg­több helyen jó hangulatban, vi-t dám estével zárul a látogatás s •van alkalmuk közvetlenül megba­rátkozni a magyar dolgozókkal. — Sokfelé jártam Magyaror­szágon, — magyarázza a tartomá- nyi elnök —, de a Szarvasi Öntö­zési és Rizstermelési Kutató Inté­zet külön élmény volt számomra. A mi tartományunk is száraz vi­dék, nagyon elkelne egy hasonló berendezésű kutató intézet. Jó volna, ha minél előbb hasznosíthatnánk az itt szerzett tapasztalatokat. A beszámolóból úgy érzem, hogy • kutatók szép eredményeket ér­tek el a kísérleti parcellákon. Én legnagyobb eredménynek azt könyvelem el, hogy amint hallom, az elért eredményeket igyeksze­nek nagyobb területeken, főleg termelőszövetkezetek földjén hasz­nosítani s az ő segítségükkel kü­lönösen takarmánytermelésben magas terméseket értek el a kör­nyék szövetkezetei. Nagy élvezettel sétálgattak a híres arborétumban is, amely sa­játos őszi köntösében, felejthetet­len látványt nyújt. A világ min­den tájáról származó fák, bokrok és cserjék lombjai ezer színárnya­latban pompáznak, s a lehullott zörgő falevélen járva, az ember pillanatnyilag megfeledkezik ar­ról, hogy az Alföldön jár. Román barátaink kijelentették, hogy ná­luk sok szép botanikus kert és park van, de ilyen szépet még nem láttak. A Szarvasi Állami Gazdaságban szintén a minden iránt érdeklődő szemével tekintettek körül. — Ügy értesültem az igazgató­tól, — magyarázza Ciobanu Octa- víán —, hogy három évvel ezelőtt kezdték meg a gazdaság központ­jának építését. Azelőtt egy elhanyagolt kulák- tanya volt Ht mindössze. Nos, meg kell mondanom, hogy meglepően nagyot fejlődtek három év alatt. A 400 főt befogadó, szép tiszta munkásszállás, a külön női és férfi betegszoba, a zuhanyozók, az orvosi rendelő és az üzemi konyha mellett a gazdagon beren­dezett kamra, mind-mind arra en­ged következtetni, hogy sokat tö­rődnek itt a dolgozók életkörül­ményeivel. Joggal várhatunk jó munkát azoktól, akikkel ilyen so­kat törődünk. Jártombán-keltem­ben meggyőződtem a magyar dol­gozók szorgalmáról, jó munkájá­ról. Szinte csodálkozom ezek után, hogyan történhetettek meg itt a tavaly októberi események. Elmondották barátaink azt is, hogy aggódva figyelték annakide­jén, mi történik Magyarországon. Számos román munkás önként jelentkezett, hogy szívesen segít fegyverrel a magyar munkásoknak és parasztoknak. Erre azonban nem került sor, mert a Szovjetunió segítségével a ma­gyarok rendet teremtettek, még­pedig elég rövid idő alatt. A Mezőberényi Gépállomáson örömmel látták, hogy jövedelem­mel dolgozik az üzem, de főleg az­iránt érdeklődtek itt, mennyit se­gítenek a gépi munkán kívül szak­tanáccsal és egyébbel a termelő- szövetkezeteknek. A Mezőhegy esi Állami Gazdaságban a gazdaság megtekintése után szakszervezeti aktívaülésen vet+ek részt. El­mondották, hogy tetszik a tiszta határ, a magas terméseredmények, de úgy érzik, hogy a gazdaság sokkal többet segíthetne jó ta­pasztalataival és gépekkel is a környék termelőszövetkezeteinek. Vasárnap virradóra sok-sok él­ménnyel és kedves ajándékokkal gazdagodva búcsúztak a kedves vendégek Mezőhegyesen, a haj­nalig tartó mulatság után. Ary Róza Monográfiát készít Békés megye i legelőiről dr. Gruber Ferenc j fíínemesítö Dr. Grüber Ferenc kutató, a Szarvasi Öntözési és Rizstermelési Kutató Intézet tudományos mun-; katársa több mint 500 oldalas mo­nográfiát készít Békés megye le ­gelőiről. A monográfia — ami még ebben az évben megjelenik— fel-, öleli a megye legelőinek kialaku-- Iáiét, fejlődését, az eddigi kísérle ; tek eredményei alapján bemutat­ja azt is, hogy a kopár szikes lege-', lökön öntözéssel és száraz mód-; szerrel talajjavítással és herefüves', felülvetéssel mennyivel várható dúsabb fűtermés. 500 máxaa rixst csépelnek naponta a Szarvasi Állami Gazdaságban A Szarvasi Állami Gazdaság szérőskertjében 11 cséplőgép és kombájn ontja zsákokba a rizst. Az eddigi cséplési eredmények a- 1 apján az 1020 holdról több mint; 15 mázsás átlagtermést várnak; naponta ötszáz mázsa rizst csépel-« nek, aminek jórészét azonnal rizshán tolóba szállítják. Ahol a kulákok újra élednek Az emberek között járva itt-ott i felüti fejét olyan vélemény, hogy, az egy évvei ezelőtt lezajlott vé­res ellenforradalom óta a kulákok — mint a falvak első számú ellen- j ségei — nemcsak elcsendesedtek! és elhallgattak, hanem kezdenék becsületes emberekké lenni. Sőt — persze a kevésbé tájékozottak, e azok akik községük, falujuk ha­tárát évekig alig lépik át — olyan hangokat le megpendítenek, hogy: „nem is igen csináltak ezek a mi falunk, községünk kulákjai semmi különöset". Irhé egy tény a bök közül, s ez ; nem is egy évvel ezelőtt történt, hanem most, alig két héttel ezelőtt | Kétsopvronyban. Kovács R. János kulákot nemcsak a kétsopronyiak ismerték a legtehetségesebb munkás* sanyargatónak, i hanem a távolabb lakók Is. 1945 ; előtt a nyomorúságos látványú 1 emberpiacok eenyvedt proletárjai csak úgy borzadtak bele, ha meg­látták Kovács kulákot. Egy évvel ' ezelőtt az ő szeme is megcsillant, amikor arról értesült, hogy a konv ► munistákat és a haladó gondolko­dású embereket gyilkolják, börtö­nökbe zárják Budapesten és egye­bütt. Noha egyet és mást ö is tett, hogy a községben a zűrzavar mi­nél nagyobb legyen. S ha keserű szájízzel Is, de tudomásul kellett venniük a Kovács féle kulókoknak, hogy hazánkban — mint tizenkét év óta — továbbra is proletárdiktatúra lesz, még szilárdabb, mint eddig Az októberi események után egy évre vajon mit csinál Kovács kulák? Nemrég amikor napvilágot, látott az a rendelet, hogy az évek­kel ezelőtt államosított házak ü- gyét felül kell vizsgálni. Kovács R. János elérkezettnek látta az időt, hogy teljes erejével belekapasz­kodjon a rendeletbe és foggal, kö­römmel vissza szerezze a község­ben lévő nagy házát, melyben évek óta a földművesszövetkezet liszt-cseretelepje, felvásárlási U- zemága működik és egy lakó la­kik. A hadjáratot a rendelet meg­jelenése után azonnal meg is indí­totta elsősorban a lakó ellen. Egy szó, mint száz, a lakót alig pár tét alatt elüldözte a lakásból. A községi tanács és földművesszö- vetkezet vezetőit rvedicf áTlatn/intan BEVONULÓK KÖZÖTT Az elmúlt napokban a Vas­ipari Ktsz lakatos-műhelyében jártam és az ^ősebb szaktár­sakkal beszélgettem. Érdeklőd­tem a bevonuló fiatalokról, a- zokról, akik néhány nap múlva teljesítik népköztársaságunk iránti kötelességüket és új terü­letre szólítja őket a szocialista haza: a kalapácsot fegyverrel váltják fel. Székely elvtárs, a fiatalokról megelégedéssel beszélt, A ktsz sorköteles fiataljai szeretik munkájukat, hiszen itt sajátítot­ták el a szakmát és itt lettek emberré. Székely és Pribelszki üzemi párttitkár elvtársakka.1 való beszélgetés közben fiatalok jöttek hozzánk a bevonulok kö­zül és megannyi kérdéssel hal­moztak el. Érdeklődtek a hon­védségen belüli szórakozási le­hetőségekről, s a katonai kikép­zésről. Örömmel fogadtam a sok kérdést, érdeklődést, s válaszol­tam is nekik. — Örömmel megyünk katoná­nak — mondták többen —, mert tudjuk, kiért és miért leszünk katonák és fogunk fegyvert Ha­zánkban szabadon élünk, szaba- badon dolgozunk, tanulunk és mi, vasas fiúknak valljuk ma­gunkat. Képeseknek érezzük magunkat arra, hogy akár mun­kahelyünkön, vagy a néphadse­regben tevékenykedjünk, ha kell, fegyverrel harcoljunk. El­határozásunk: fegyvert fogunk azok ellen bármikor, akik a Magyar Népköztársaságra ke­zet elmeinek. A bevonuló iáiul ok évekkel ezelőtt vállalták, hogy kemény munkafegyelem közepette szak­emberek lesznek, s ezt becsü­lettel teljesítették, helytálltak. Most arra tettek ígéretet, hogy katonai szolgálatuk teljesítésé­ben sem kullognak hátul és biz­tosítják a Szarvasi Vasipari Ktsz tagjait, hogy nyugodtan dolgozhassanak a nép ügyéért, a szocializmus felépítésében. Megfogadták, hogy nem hoznak szégyent üzemükre. Igyekeznek kiváló harcosai, becsületes ka­tonái lenni néphadseregünknek. Varga Sándor, Szarvas zaklatja, hogy ä liszt-cseretelepet és a felvásárlási üzemágat sürgő-; sen pakolják ki a házból. A község; vezetői — úgymond — csaknem! teljesen tehetetlenek Kovács R.; Jánossal szemben. Hazánkban proletárdiktatúra; van. De akkor miért nem tudják; megfékezni a község vezetői, az] ügyészség, a bíróság, vagy éppen; a rendőrség, hogy a proletárdikta­túra államában a népvezetcit egy; kulák zaklathassa? Ebben a köz-' ségben az utóbbi hetekben Ko-] vács R. Jánosihoz hasonló követe-] lőzéssel még jónőhány kulák tá­madásba kezdett. Ócsárolják a termelőszövetkezeteket és azok becsületes tagjait, sőt úton-útfélen gyalázatos sza­vakkal Illetik őket. Tanyáik lakóit] — noha ezek a tanyák már évek] óta a szövetkezet tulajdonát ké-; pezik — tűrhetetlen szavakkal 11-] letik és zaklatják, s nem egy eset­ben igyekeznek megfélemlíteni őket —, éppúgy, mint Kovács ku Iák csinálta. Veszélyes jelenség ez, amit nem] lehet tovább tűrni. Segítsen a két-; sopronyl embereknek a tanács és; földművesszövetkezet vezetőinek minél hamarább a békési járási ü-; gyészség, a járásbíróság és a járá-! sí rendőrkapitányság. Ha a figyel-l meztetés nem használ, ám admi-' nisztratív úton vonják felelősségre! a rendbontó kulákokat úgy igazán,] a proletárdiktatúra szellemében,! hogy mostanában ne feledjék a Kovács R. Jánosok 5 hazánkban] proietárdiktatiúra volt 12 évig, s van jelenleg is, és lesz a kom-] munizmus végső győzelméig! ! — Balkus “ November Szerda Lénárd KÖZLEMÉNY. A Békés me­gyei Pártbizottság 1957 novem­ber 9-én este 8 órakor, a Csa- ba-szálló téli kerthelyiségében találkozót tart az 1956 októbe­rében Békéscsabán, a Honvéd Helyőrségi Laktanyában letar­tóztatásban volt kommunisták­kal. * Az Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulója emlékünnepsé- gét a megyei tanács dolgozói no­vember 6-án, délután 3 órakor ren­dezik meg Békéscsabán, az Iroda­ház kultúrtermében. Ünnepi be­szédet Kruzslicz Tibor elvtárs tart, majd a megyei tanács elnöksége jutalmakat oszt ki a dolgozók kö­zött. Az ünnepség után táncmulat­ság lesz. * VZEMTERVET KÉSZÍT az 1957/58-as gazdasági évre megyénk valamennyi termelőszövetkezete és termelőszövetkezeti csoportja. A nyomtatványok a megyei tanács mezőgazdasági osztályára megér­keztek, melyeket a járási tanács­nak még e héten megküldenek Az 1957/58-as gazdasági év üzemterv készítésével kapcsolatban pénte­ked. a járási- tanácsok, tsz közgaz­dászai részére megbeszélés lesz Békéscsabán az Irodaházban. A jövőhéten minden járásban a terv- készítéssel kapcsolatban kétnapos értekezletet tartanak. Ezen részi vesznek a tsz és fmsz agronómu- sok, ÁMG kiküldöttek és a köz­ségi gazdasági felügyelők. * Az Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójának emlék­ünnepségeit a Vásárhelyi Pál Híd- és Vízműépítési Technikum diák­jai és tanárai ma, szerdán délután 4 órakor Békéscsabán az Ipartes­tület Kossuth-téri székházénak dísztermében KISZ zászlóavatás! ünnepséggel egybekötve rendezik ! meg. I # ; HUSZONHÁROM hold he- ', LYETT negyven holdon termel ; cukorrépát jövőre a szentetomyai Petőfi Termelőszövetkzet. ', * MEDOSZ éwégi beszámoló és vezetőségkiegészítő taggyűlést tar­tanak november 12-ém a vésztői, füzesgyarmati és a Sark ad i Gép­állomásokon. * FŐNÄD JÓZSEF medgyesegy- házi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt az idén 400 négyszögölön 62 mázsa cukorrépát termelt. Ez a termés kát. holdra átszámítva 248 mázsának felel meg. A kivá­ló cukorrépa termésért Fónád gaz­da 620 forintot, 186 kiló cukrot, 186 kiló szárazszeletet és 31 kiló melaszt kapott. A bő cukorrépa­termés és a nagy jövedelem arról győzte meg a termelőt, hogy jövő­re 400 négyszögöl helyett 800-on termeljen cukorrépát. * Az Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulójának emlékün­nepségét a Békéscsabai Téglagyár­ban november 2-án rendezték meg. ez alkalommal az üzem 341 dolgo­zóját értékes tárgyjutalomban ré­szesítették.

Next

/
Thumbnails
Contents