Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-30 / 281. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 19ST november r-SO., szombat Sokan ismerik és szeretik megyénkben a dalkultúrát, figyelemmel kísérik kórusaink munkáját <és nem lehet olyan énekkari est, ahol nem jelennének meg. Ez az egyre fejlődő érdeklődés nemcsak annak köszönhető, hogy Békés megye gazdag hagyományokat sorolhat fel, ha a kórusművészetről beszélünk, hane mannak is, hogy napjainkban egyre több kórus kap sókkal nagyobb támogatást, mint az elmúlt években bármikor. Igen sokszor hallat magáról mostanában a mezőberényi vegyeskar. A megyei fesztiválokon, országos dalosünnepségeken szerepeltek kitűnően és az utóbbi hónapokban már úgy beszéltek róluk, hogy ez a megye egyik legjobb kórusa, melyről sok régi együttes példát vehetne. Beszélgetés a kórus karnagyával A 2. sz. általános iskola igazgatói irodájában ismerkedek meg Szabó Antallal, aki 1940. óta karnagya a kultúrház vegyeskarának. Sokan ismerik őt, nemcsak Me- zőberényben, hanem a megyében is, sőt, amióta a hajdúszoboszlói dalos ünnepségen első helyezést értek el, — az országban is ismeri neve van. — Negyvennégy tagú a vegyeskar, — mondja, miután elmondom jövetelem célját, de mivel igen szerény ember, nehezen lendülünk bele a témába, csak hosszú percek után tudok meg bővebbet a kórus múltjáról, jelenéről és jövő terveiről. — Minden héten, szerdán és pénteken, sokszor éjszaka tíz óráig is próbázuk. (Vajon így van-e más kórusoknál?) Ha azt írom róluk, hogy lelkesek, lelkiSiriérétesék és 'szeretik a dalkultúrát, — altkor keveset is mondok. Több ennél az, ami összetartja a mezőberényi vegyeskart. — öregek, fiatalok dalolnak e- gyütt, olyan öregek, akik már év- j tizedek óta tagjai a kórusnak és j mondanom sem kell, hogy milyen sokat jelent az ő ' evékenységük. j Sokat jelent az, hogy beszélnek a ! Hatvan éves jubileumára készül a mezőberényi kultúrotthon vegyeskara — Beszélgetés a kórus karnagyával, Szabó Antallal — régi sikerekről, régi, nagy versenyekről, de az is sokat jelent, hogy rájievelik a fiatalokat a kórusfegyelemre és a dal szereteté- re. Szövőgyári munkás, termelőszövetkezeti tag, egyéni paraszt, postás, — sokféle ember, de mind egyet akar A társadalom majdnem minden rétegéből kerülnek ki a vegyeskar tagjai. Sok tsz-tag, állami gazdasági dolgozó, a szövőgyár munkásai énekelnek itt együtt, és a fiataloknak a legidősebb dalosok: Bornai Pál, Brácsok János, Bol- dis János mondják el a régi emlékeket, mesélnek azokról az időkről, amikor még sok gonddal-foaj- jal kellett megküzdeniük. Jó a tömegkapcsolata ennek a vegyes- karnak, amit az is bizonyít, hogy például a Mészáros-család öt tagja szerepel benne, és amióta a kultúrfházban dolgoznak, sok sikeres körutat jártak már be a környező községekben. Egyre jobban (kibontakozik e- lőttem a mezőberényi vegyeskar élete. Amikor Szabó Antal karnagyot a kórus múltjáról kérdezem, így válaszol: — 1898-ban alakult meg a me- zőberélyi iparos dalárda, mint férfikar. Ebből a dalárdából fejlődött ki a mai vegyeskar. Jövőre ünnepük hatvanéves jubileumukat Tehát 1898, innen számítják a kórus születését. Az első világháború megzilálta soraikat, de utána fokozatosan fejlődött, erősödött a dalárda. 1925-ben Zsilinsz- ki Emil tanító vette kezébe a férfi-kart és néhány év múlva a Tiszántúl egyik legjelentősebb é- nekkarává fejlesztette. Az 1927-es szegedi országos dalosversenyen ezüst serleget, a szolnoki kerületi versenyen szintén ezüst serleget nyertek. Serlegek, emléktárgyak és oklevelek sora hirdeti, hogy a daloskor hosszú éveken át élenjárt a dalkultúra ápolásában és sok dicsőséget szerzett Mezőbe- rény községnek. Ha tovább lapozzuk a kórus történetét, fényes dvszám abban 1928. Ennek az évnek szeptember havában nagyszabású zászlóavató ünnepséget rendezett a dalkör, melyen tizenhat énekkar mintegy hatszáz dalossal vett részt. Később azonban egyre nehezebbé vált a munkájuk, anyagi nehézségekkel is küzdőt tele és 1938-ban Zsilinszki E- mil megvált a dalárdától. Bálint Géza énektanár lett a karnagy, majd 1940-ben kezdte meg működését a vegyeskar jelenlegi vezetője, Szabó Antal tanító. A lelkesedés és az áldozatkészség mindig átsegítette őket az anyagi nehézségeken is. nem egyszer a saját zsebükből fedezték utazási költségüket, vagy a kottavásárlást is. A felszabadulás után soha nem látott mértékben kezdett fejlődni az énekkar. Több országos dalosversenyen vettek részt, bajd 1948 május 9-én tíz vidéki daloskor részvételével ünnepelték meg ötvenéves jubileumukat, ahol Plavetz Jánosnak, az ország egyik legrégibb dalosának hatvanéves dalos működéséért aranyérmet nyújtott át az Országos Dalos Szövetség főtitkára. A NÉPÚJSÁG TÉLAPÓJÁNAK ÜZENETEI Kedves gyerekek! Már a tegnapi Népújságban is írtam nektek, sok kis pajtásnak küldtem választ és nem felejtkezem meg róluk. A mai postámmal is felkeresett két kis pajtás, az egyik Végh Anna Mária Békéscsabáról, a GuUenberg u. S. sz. alól. Kedves Anna Mária! Azt írod nekem, hogy szeretnél te is egy kis csomagot kapni. Szépen kitisztítod a cipődet is és kiteszed az ablakba. Azt írod, hogy nagyon várod az estét és igyekszel jól viselkedni. Ezt el is várom tőled, hiszen már második osztályos vagy, aki tudja azt, hogy a gyermekeknek jónak és szófogadónak kell lenni. Megígérem, hogy viszek neked ajándékot. Orosházáról Kovács Pistike keresett fel levélben, de azt elfelejtette megírni, hogy melyik utcában és melyik házban lakik. Nem baj Pisti, ne izgulj, én így is megtaláltak. Csokoládét és játékokat kérték ás azt is megírtad, hogy jófiú vagy. Remélem, ez igaz, és megé rde-mled majd az ajándékaimat. Kedves gyerekek! Várom leveleiteket. írjátok meg, mit kértek tőlem, minél hamarabb, mert nemsokára jándékozó ■ • • ■>■ hol benne • a Nép ’ -óta „r ... A terveikről néhány szót — Hatvanéves jubileumunk megünneplése lesz a legnagyobb esemény az .elkövetkező évben. Több daloskört meghívunk erre az ünnepségre és nagy dalosün- I népségét akarunk rendezni. A ju- : bileumi ünnepségeken kívül már megkaptuk a meghívást a jövő é- vi hajduszoboszlói dalosversenyre és több más országos dalos bemutatón is szerepelni akarunk. A vegyeskar most Kodály Esti dalát, Bárdos: Táncnótáját, Gárdonyi Zoltán népdalfeldolgozásait és Lassus: Zsoldos szerenádját tanulja, A kultúrotthonban nagyon jól érezzük magunkat. Kovács László kultúrigazgató minden a- nyagi gondtól mentesíti a vegyeskart, a legújabb kottákat megszerzi számunkra, nincs gondunk a fűtésre, világításra és szép próbateremben gyűlhetünk Össze minden héten a próbanapokon. Többször említi Szabó Antal karnagy a kultúrház és a helyi szervek segítségét. Ügy látszik, Mezőberényben valóban nagyon szeretik a dalkultúrát az emberek és a vezetők is, mert ha nem ígyg lenne, akkor nem szólna annyi el ismeréssel róluk. Az énekkart is állandóan bővítik, új tagok szinte hetenként jelentkeznek és kü-,f lönösen vonzó a fiatalok számára az, hogy a kultúrház sok szereplési lehetőséget teremt a vegyeskarnak; a békési járás majdnem minden községét bejárták már. de hangversenyeztek a megye távolabbi részeiben is. Egyszerű emberek összefogásából született ezelőtt hatvan évvel ez a dalkör és ma is összetartja őket a dal szeretete. A község ünnepségein munkásdaluk tál, mozgalmi dalokkal szerepelni c, a hangversenyeken pedií klasszikus szerzők műveit es a ma dalkultúráját mutatták be, Átfogó műsorpolitikájuk van és ez nagyon helyes! Milyen Jó, hogy ezt megállapíthatjuk mű r'l mennyi kórusáról elmondhatva"" Ugy8f!ezt* ' SA3S ERVfN Számomra te vagy a legdrágább asszony a földön.. — Az orosházi Petőfi j\épszínputl áj bemutatójáról — S őt az összes többi bolygón is... mondja lelkesedve Koskuba Óta Safranek cseh színpadi szerző „Makrancos házasok” című öt képhői álló vígjáték második képében. A „Makrancos házasok” izig- vérig szocialista vígjáték. Hősei a mi életünkből való dolgozó emberek, erejük is, gyengeségük is a miénk. A szocializmus építésének korszakában a férfi és a nő egyformán kiveszi részét a család és az állam terheiből, ezért a családon belől is egyforma jogok és kötelességek illetik meg őket. Az évszázados hagyomány azonban másféle jogokkal és kötelességekkel ruházta fel a férfit, mint a nőt és ez a hagyomány túlélte a polgári rendet. De hogyan állunk a férfi és a nő egyenlőségével, a családon belül akijpr, ha a házastársait egyaránt dolgoznak. Erre a kérdésre ad feleletet Óta Safranek cseh író kitűnő vígjátéka: „A Makrancos házasok”. X/~ oskuba házaspár válni akar, mert a háztartási munkát sem a feleség, sem a férj nem vég« ni, 3 ennek a férj szerint a feleség, * feleség szerint a férj az oka. Az író éhben a helyzetben természetesen elsősorban a széthúzást előidéző okokat mutatja meg. Ruzsenka, Koskuba tanár felesége, a válóper tárgyalásán így beszél: „Férjem heti huszonnégy órát tanít, én huszonhatot. Értekezleteink, tanítási konferenciáink és az előkészületek egyforma időt vesznek igénybe. A háztartási munkát azonban egyedül végzem.” A téma közérdekűségét mi sem mutatja jobban, mint az a körülmény, hogy Ruzsenka problémája a mi életünkben is a legtöbb családban jelentkezik. Hány családban lehet látni, hogy a férj is és a feleség is dolgozik, s munka után, otthon a férj újságot olvas, amíg a feleség fáradtan nekilát a vacsora elkészítéséhez, majd mosogat, esetleg mos, stoppal késő éjszakáig. Vagy hányszor lehet hallani: „Én vezető beosztásban dolgozom, feleségemnek nem ilyen kényes a helyzete, a háztartást neki kell ellátni.” E vígjáték hőse, Koskuba Vojta, eképpen érvel a bíróság előtt: „Könyvet írok a gyermekek iskolán kívüli neveléséről... Bolgárul és lengyelül tanulok.” De arról megfeledkezik, hogy félesége is tanulni szeretne. A konfliktus teljességéhez tartozik, hogy a vígjátékban a nők elnyomásának „elvi” megalapozása is hangot kap. Macek Vencel, az ácsból lett bírósági elnök a saját kényelmét szolgáló filozófiával így próbálja az álláspontja igazságában megrendült férj ellenállását fokozni: „Hogyan vállaljon a férfi olyasvalamit, amit a társadalom nem az ő számára jelölt k| feladatul, amihez a természet nem fegyverezte fel megfelelő szakértelemmel. Miért kellene azt ( a háztartási munkát) nekünk végeznünk, amihez a nők értenek?” Bár a vígjátékban a családi háború a háztartási munka körül zajlik, annál mégis sokkal többről van szó: a társadalmi egyenlőségről. A bíró hamis filozófiája összeomlik az élet tényei előtt és a konfliktusok tüzétől megtisztult családban a nő méltó helyére léphet. De megmutatja e darab azt is, hogy ez a családi probléma csak az őszinteség, a kölcsönös áldozatvállalás és a szeretet útján oldható meg. Sok mai fiatal házaspár megszívlelhetné Macek feleségének, Zsófiának Ruzsenká- hoz intézett szavai: „Mi a házasságot mindig úgy tekintettük, mint a legdrágább kincset...” A z író a jellemek gyengeségeiből bői folyó kacagtató helyzetek teremtésével mélyíti el a vígjáték humorát. A legtöbb kacagást, a legharsányabb derültséget nyilvánvalóan az a jelenet váltja ki, amikor a két férj (Koskuba és Macek) hirtelen nekibuzdulásból hozzálát a mosáshoz, de szakértelem hiányában több kárt csinál, mint hasznot. A vígjáték bő humorának forrása tehát a hősök jelleme. Koskuba Vojta, az ifjú férj szerelmes a feleségébe, de önzése megakadályozza abban, hogy az asszonyt egyenrangúnak tekintse. Koskuba általános iskolai tanár szerepében B. Horváth Jánost látjuk, a- ki — bár néhol még nehézséggel küzd — eléggé bele tudja magát élni szerepébe. Koskuba Vojta önzése feleségében, Ruzsenkában kifejleszti a lobbanékonyságot, amire hajlamos és ez párosulva makacsságával, humoros jelenetei: okozójává lesz. Ruzsenka szerepében, Ács Mária — a „Nászutazás” Nasz- tyenkája — mozog otthonosan, é- rezhető, hogy benne él szerepében. Macek, a bíróság elnöke bort iszik és vizet prédikál elv alapján válik mulatságossá. Macek, a bíróság elnöke: Szabó Andor, a Zrínyi c. dráma Montecuccolija, a Zsuzsi Józsija, a Nászutazás Markja, mint bírósági elnök is jól megállja a helyét. yZsóíián, Macek feleségén azért mosolygunk, mert a szeretet megakadályozza abban, hogy férje zsarnoksága ellen fellépjen. Zsófiát Szendi H. Ella, a Nász*£ä 38» utazás Olgája alakítja. Ebben a szerepében sem okozott csalódást! Biztos szövegtudassal rendelkezik és nyugodtan mozog a színpadon. Bírósági ülnök: Gálik József. Mint fiatal színjátszó, megállja a helyét és néhány mondatával elősegíti a darab sikerét. Ülnöknő: Csízi Sán, dómé, a Nászutazás „Anyahajó“« ja. Rutinos színjátszó. Ügyvéd: Szatmári Imre. Fiatal színjátszó létére jól mozog a színpadon. A- zonban hiányzik belőle néha a határozott fellépés. Lidi, úttörő« lány: Gabnai Rózsi, levélhordónő: Szemenyei Julia, gépírénő: Tóth Sári, mindhárman fiatal színjátszók, fejlődőképességük biztosíték arra, hogy még sok darabban láthatjuk őket. A vígjátékot Szemenyei Béta rendezte. A z Orosházi Petőfi Népszínpad színjátszói a Nászutazás c. zenés vígjáték 24 előadása után a Makrancos házasok c. vígjátékkal szerepelnek az orosházi járás községeiben. Eddig hat előadásban mutatták be ezt a mai témájú vígjátékot, mintegy 1200 dolgozó előtt. November 30-án, szombaton este 7 órakor Pusztaföldvár községben, az újonnan épített színpad avatásán kerül bemutatásra ez a vígjáték. Orosházán pedig december 1-én, vasárnap este 7 órakor mutatja be a Petőfi Népszínpad a már eddig is szép sikerrel előadott vígjátékot. ZAN Y VYXCS
